Új Streetfightereket szabadított ki a Ducati

Folytatja az egész pályás letámadást a Ducati, az olaszok kéthetente mutatnak be valamilyen újdonságot. A sorban ezúttal a Streetfighter sorozat friss tagjai következtek: a V2 és a V4 SP.

Nem könnyű megmondani, hogy melyik modellnek van nagyobb jelentősége, de kezdjük mondjuk a Streetfighter V2-vel. Ehhez a Panigale V2-t vették alapul műszaki szempontból, és ebből faragtak egy – mondhatjuk, hogy – régóta várt naked bike-ot. Tehát 955 köbcentis V2-es Superquadro blokk volt a kiindulási pont, de egy hangyafasznyival alálőttek a Panigalénak teljesítményben, így a Streetfighter 155 helyett 153 lóerőt tud 10.750-nél, míg csúcsnyomatéka 104 helyett 101,4 newtonméter. Nyilván ez az erő is elég tisztességes, talán mégis könnyebben kezelhető, mint a brutális V4.

Maga a blokk is teherviselő elem egyébként, ahogyan a Panigale esetében. Egy alumínium monocoque-szerkezethez csatlakozik csavarokkal, hátrafelé pedig egyoldali lengőkart találunk. Az első villa Showa Big Piston, 43 milliméteres, míg hátra a Sachs teljesen állítható futóművét építették be. Ekkora teljesítményhez rendes fék is kell, így elöl két 320-as tárcsához szorítják a betétet a Brembo M4.32 radiálisan rögzített monoblokk nyergek, hátul egy 245-ös tárcsa van, kétdugattyús nyereggel. Ezen a szinten természetesen már a kanyar-ABS is alap.

Az üléspozíciót sportos utcaiként fogalmazzák meg az olaszok, ez a gyakorlatban széles és magas kormányt, és egy keményvonalas sportmotorhoz képest valamivel kényelmesebb ülést és lábtartót jelent. Nem maradt el a hattengelyes IMU sem, ami a dőlésszög-érzékeny vezetéssegédek szíve. Van a kanyar-ABS mellett kipörgés- és egykerekezésgátló is. A gyorsváltó kétirányú, és kapunk előre beállított menetprogramokat.

A másik most bemutatott újdonság a Streetfighter V4 SP, amely az aktuális Streetfighter-család legkeményebb tagja. Erőben nem léptek feljebb a V4-hez és a V4 S-hez képest, de 208 lóerőről már nem is igen lett volna értelme tovább hegyezgetni az 1103 köbcentis V4-est. Ledobott viszont további egy kilogrammot a száraz tömegből, így 177-et nyom, menetkészen pedig 199 helyett 196-ot.

A súlymegtakarításból kivették a részüket az új, ötküllős szénszálas kerekek, ezekkel 1,4 kilót tudtak faragni, egyúttal pedig gyorsabb irányváltásokat tesznek lehetővé. Abszolút felső polcos holmik a Brembo Stylema R első féknyergek, amelyekhez két 330-as tárcsa tartozik. Az sem meglepő, hogy a V4 SP megkapja az Öhlins Smart EC 2.0 elektronikusan állítható futóművet, elöl NIX30 villával, hátul TTX36 rugóstaggal – ezek a V4-nél és a V4 S-nél is megvannak. Különlegesség még az STM-EVO SBK szárazkuplung.

Akinek mégsem lenne elég az alapból is brutális erő, kérheti extraként az Akrapovic kipufogót is, amellyel a további hat kilogrammos spórolás mellett némi plusz lóerőhöz is jut, így már irgalmatlan 217-et tud a V4 SP. A fényezést-matricázást amúgy a MotoGP-s Ducati csapat téli tesztje ihlette.