A bitcoin nem valódi pénz, de a technológia mögötte aranybánya

A bitcoin 2008-2009-es felbukkanása nemcsak a kriptovaluták elterjedését alapozta meg; létrehozta a jelenleg ismert blockchain-technológiát is. A blockchaint ma már számos területen használják: az egészségügyben, a kereskedelemben, az energiaiparban – és persze a pénzügyi szektorban is. A kriptovaluták és tokenek természetesen továbbra is szorosan kapcsolódnak a technológiához, de blockchain egyes felhasználási területein nem azokon van a fókusz.

Fizetési forradalom

Ma már konszenzus van arról, hogy a bitcoin és a rengeteg egyéb kriptovaluta sok szempontból nem tekinthető pénznek. Számos olyan tulajdonságuk van azonban, amelyek új szintre emelhetnék a hagyományos fizetőeszközök használatát. A régi és az új világ metszetében alakultak ki például olyan virtuális eszközök, a stablecoinok, amelyek értékét és árfolyamát a hagyományos pénzek valamelyikéhez kötik.

A pénzügyi szektor sokkal nagyobb bátorsággal nyúl ezekhez a digitális eszközökhöz, mint a kevésbé kiszámítható kriptovalutákhoz. A világ egyik legnagyobb bankja, a JPMorgan például már évek óta kísérletezik stablecoinokkal. Bizonyos intézményi ügyfelek gyorsan, költséghatékonyan és bármikor fizethetnek egymásnak a bank dolláralapú tokenjével, a JPM Coinnal – olyan ügyletekben, amelyek lebonyolítása hagyományos pénzzel gyakran jóval bonyolultabban, kevésbé költséghatékony módon lehetséges.

A JPM Coin példáján is látszik, hogy a stablecoinoktól a nemzetközi fizetések területén várják a legtöbbet. A határokon átívelő utalások gyakran lassú átfutással és jelentős költségekkel járnak a tradicionális pénzforgalomban. A digitális világ számára azonban a földrajzi távolság nem akadály – stablecoinokkal gyorsan és költséghatékonyan tudnak értéket mozgatni egymás között az ügylet résztvevői.

Token az új részvény

A fizetések mellett a befektetési világ érdeklődését is felkeltette a blockchain. A blockchainre épülő tokenek jogosultságot biztosíthatnak fizetésre, exkluzív hozzáférés vagy szavazati jogok rögzítésére, illetve értékpapírok helyettesítésére.

Több cég is élt már azzal a lehetőséggel, hogy részvények helyett értékpapírtokeneket bocsátott ki. Ezek révén tőkét tudnak például bevonni, illetve új csatornák nyílnak részvényeik forgalmazására is.

A befektetők között megjelentek már a blockchainre épülő decentralizált autonóm szervezetek, a DAO-k. Ezek egy privát tőketársasághoz hasonlóan működnek: tőkét gyűjtenek, a tagok befektetésük arányában szerezhetnek szavazati jogot, majd közösen – ideális esetben demokratikusan – döntik el, hogy mibe fektetik az összegyűjtött pénzt.

Egy érdekes elképzelés: blockchainalapú pénzügyi intézmény

Vannak már olyan pénzügyi szereplők is, amelyek blockchainprojekteket folytatnak, kriptovaluta-kereskedést kínálnak vagy akár saját kriptovalutát bocsátanak ki. Egy magyar csapat, a BENKER viszont megpróbálkozik egy blockchainalapú pénzügyi intézmény kialakításával is. Ennek az építkezésnek a középpontjában áll az, hogy a blockchain számos előnyét elhozzák a pénzügyi szektorba. 

Az átlátható, követhető, megmásíthatatlan blockchain képes új szintre emelni a bizalmat ügyfél és pénzügyi szolgáltató között. A BENKER-nél ez pontosan azt jelenti, hogy a blockchainnel technológiai garanciát biztosítanak az ügyfelek pénzének rendeltetésszerű kezelésére. Egy hagyományos szolgáltatónál – például egy banknál – a jogba, az intézménybe és a szabályozóba vetett bizalomra kell hagyatkozni, amikor dönt arról, hogy a pénzét rábízza. A blockchain ezt egészíti ki, további ellenőrzési és számonkérési lehetőséget biztosítva.

Az Egyesült Államokban számos bank ment csődbe az utóbbi hónapokban, aminek hatására az ügyfelek rengeteg pénzt vettek ki a számláikról és mentek át nagyobb, megbízhatóbbnak tűnő bankokhoz. A blockchain a hasonló helyzetekben kialakuló bizalmatlanságot mérsékeli.

A biztosításban az okosszerződéseké a főszerep

A biztosítási piacon a blockchainre épülő okosszerződéseké a főszerep. Az okosszerződések olyan kódok, amelyek bizonyos feltételek teljesülése esetén hajtanak végre egy parancsot. A biztosítási termékek közül a parametrikus biztosítások erre a logikára épülnek. Ha bekövetkezik egy könnyen azonosítható káresemény, azonnal elindul a kárrendezési folyamat. Ha például:

• nem esik elég csapadék, kárpótlást kaphatnak a gazdák,
• a nyaralás során túl alacsony a hőmérséklet, pénzhez jutnak a turisták,
• nem működik a sílift, a síelők megkapják a kompenzációt.

A blockchainalapú okosszerződések tökéletes eszközei a parametrikus biztosítások automatizálásának. Magyarországon is felfigyeltek már erre a nagyvállalatok és a startupok egyaránt. Az Allianz tavaly kezdett együttműködésbe az Insurwizzel annak érdekében, hogy hatékonyabbá tegye folyamatait. Pontosabban néhány utazásra kiterjedő parametrikus biztosítást kötöttek össze az Insurwiz blockchainrendszerével, automatizálva a kárrendezést.

Van élet a kriptovalutákon túl

Az említett példák csak néhány érdekes esetet mutattak be a jelen pénzügyi szektorából a blockhain alkalmazására. Természetesen más területeken más felhasználási lehetőségei is vannak a technológiának. Tisztán látszik, hogy ilyen rövid idő alatt is sikerült már olyan megoldásokat kidolgozni, amelyek a jövőben meghatározó szerepet játszhatnak életünkben. Mindenképpen érdemes lesz tehát a továbbiakban is figyelni a technológia fejlődését.

A szerző a Peak tanácsadója.

Ez a támogatott tartalom a fintech.hu közreműködésével készült.