Vissza az alapokhoz – ezt teszik a leggazdagabb emberek is

2023.08.21. 19:42
A történelem egyik leghosszabb bikapiaci ciklusának vége gyökerestül felforgatta a befektetők életét. Rengetegen dolgoznak olyan stratégiák kialakításán, amelyekkel képesek legalább megőrizni vagyonuk értékét. Próbálkoznak részvényekkel, kötvényekkel, kriptovalutákkal, valamint alternatív befektetési eszközökkel is… Na, de mibe teszik a pénzüket a világ leggazdagabb emberei?

Bill Gates 2020-ban azzal került a címlapokra, hogy csendben a legnagyobb termőföld-magántulajdonossá avanzsált az Egyesült Államokban. Körülbelül 270 ezer hold földet birtokol, nagyrészt termőföldet – ez több mint két budapestnyi terület! Többen is felkapták a fejüket a hírre: a világ egyik leggazdagabb embere, egy technológiai vezéralak miért éppen a mezőgazdaságban próbál szerencsét?

Nos, a kérdésre több választ is lehet adni. Előtte azonban érdemes kiemelni, hogy nem csak Gates és tanácsadó csapata lát nagy potenciált a termőföldekben. Jeff Bezos, aki egykor ugyancsak a világ leggazdagabb embere volt, maga is bizalmat szavazott a mezőgazdasági területeknek. A magyar–amerikai Péterffy Tamás, az Interactive Brokers alapítója is sok pénzt fektetett földvásárlásba. Továbbá Csányi Sándor, az egyik leggazdagabb magyar is agrárbirodalmat épít.

Termőföld mint befektetés

A termőföldvásárlás mellett számos érv szól. Először is: az emberiségnek mindig szüksége lesz élelmiszerre, az alapanyagokat pedig valahol meg kell termelni. A jelenlegi technológiai fejlődés mellett sem valószínű, hogy a laboratóriumok képesek lesznek kiváltani a termőföldek terményeit. A tulajdonosok így folyamatos – igaz, potenciálisan hullámzó – kereslet mellett juthatnak rendszeres jövedelemhez.

A földek emellett kiváló eszközök a diverzifikációhoz, valamint az infláció elleni védekezéshez.

Áraikat nem befolyásolja olyan mértékben a gazdasági környezet alakulása, mint például a részvényekét vagy a kötvényekét. A magas infláció idején jellemzően jól tartják értéküket, stabil hozamokat generálnak. Az éves bevételtermelés mellett a hosszú távú értéknövekedés is biztosított.

Krízisek idején az emberek egyébként is a kézzel fogható értékek felé fordulnak. A nemzetközi gazdasági környezet romlása után a technológiai cégek részvényei, valamint a kriptovaluták óriásit estek, az emberek jelentős része pedig ösztönösen készpénzbe és aranyba menekítette megtakarítását.

A vagyonos emberek emellett könnyen szerezhetnek termőföldet. Ha megfelelnek a helyi előírásoknak – például rendelkeznek aranykalászos gazda képesítéssel Magyarországon  –, akkor sok esetben egyszerűen földhöz juthatnak. A hagyományos földbirtokosok gyakran papíron vagyonosok csak, készpénzben nem. Éppen ezért kötnek előszeretettel olyan megállapodásokat, amelynek keretein belül eladják a termőföldjeiket, de visszabérlik azt, így továbbra is ők művelik meg.

A klímavédelmi tézis

Az alapvető befektetési szempontok mellett vannak, akik előrelátó módon klímavédelmi tényezőket is figyelembe vesznek. A karbonsemlegesítési törekvéseket egyre több államban karolja fel a helyi kormány. Számos kezdeményezés szorgalmazza a befektetési és hitelezési portfóliókhoz fűződő károsanyag-kibocsátás limitálását. Emellett bizonyos országokban napirenden van egyes adók és támogatások környezetvédelmi szempontokhoz kötése, amelyek bevezetése nagy csapást jelentene a túlzott környezetszennyezőknek.

A termőföldek segíthetnek reagálni ezekre a fejleményekre. Képesek zöldíteni a befektetési és hitelezési portfóliókat, és nem is érné ezeket jelentős hátrány a szabályozások szigorításával. Már most is használják a földet úgynevezett karbonkreditek kibocsátására, amelyek értékesítésével monetizálják a környezetkímélő jellegét a termőföldeknek.

A karbonkreditek az önkéntes karbonpiac kibocsátási egysége. Egy karbonkredit jelentheti akár a végleges megkötését egy tonna szén-dioxidnak vagy az egytonnás kibocsátás elkerülését is. A túlzott környezetszennyező vállalatok gyakran vásárolnak karbonkrediteket, hogy ezzel támogassák a környezetkímélő és -védő kezdeményezéseket, valamint ezen a módon semlegesítsék saját környezeti hatásukat.

Fényes jövő előtt az agritech

A technológiai fejlődés a mezőgazdaságot sem kerülte el – a jövő termelékenyebb és fenntarthatóbb módszereket ígér. A mezőgazdasági technológia kifejezést jelölő agritech minden ereje a fejlődés innovatív megoldásokkal való támogatására irányul; legyen szó precíziós gazdálkodásról, biotechnológia alkalmazásáról, drónos megfigyelésről vagy mezőgazdasági menedzsmentet támogató digitális platformokról.

A különböző technológiai területek metszetén az agritech betört a pénzügyi szektorba is, így alakult ki az agri-fintech.

Olyan megoldások születtek az új szegmens szereplőinek köszönhetően, mint digitális fizetési platformok gazdák számára, peer-to-peer hitelezési felületek mezőgazdasági projektekhez, adatelemzésen alapuló terménybiztosítások, ellátásilánc-finanszírozási szolgáltatások és mezőgazdasági szereplőket összekötő kereskedelmi platformok.

A célzott megoldások mellett érdemes megemlíteni az Oxbury Bank átfogó, mezőgazdasági igényekre szabott banki szolgáltatáscsomagját. Az Oxbury Bank célja a vidéki gazdaság támogatása, a gazdák és az élelmiszer-termelők segítése, az élelmezésbiztonság és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, természetbarát termelésre való áttérés elősegítése. A neobank az első a brit piacon, amely kizárólag mezőgazdasági szereplőket, és kifejezetten kis- és középvállalkozásokat szolgál ki speciális hiteltermékekkel és megtakarítási számlákkal.

Kripto és blockchain a mezőgazdaságban

Az elmúlt néhány évben a kripto és blockchain színtér szereplői lehelnek új életet a mezőgazdaságba innovatív megoldásokkal. Alapvető blockchain megoldások mellett tokenek és decentralizált szerveződések mutatnak újat a piacnak.

A részben magyar hátterű TE-FOOD például egy olyan platformot üzemeltet, amelynek köszönhetően a fogyasztók számára átláthatóvá válik a termékek életútja. Ez a megoldás a blockchain időszerűségére és megmásíthatatlanságára építkezve növeli a bizalmat a termelők, a kereskedők és a fogyasztók között.

Az argentin Agrotoken hitelekhez segíti a gazdákat. A kriptocég blockchain-alapú tokenek formájában reprezentál nagykereskedésekhez juttatott árukészleteket, például egy tonna kukoricát, szójababot vagy búzát. Miután a cég hitelesíti a készleteket, és kiállítja az ellenértéküknek megfelelő tokeneket, a gazdák többféleképpen hasznosíthatják azokat; például hitelfedezetként felhasználhatják a Santander Banknál.

Végül a Lemonade egy igazán egyedi projekttel jelentkezett tavaly. Egy parametrikus biztosítási terméket helyezett blockchain alapokra. A biztosítás bizonyos időjárási feltételek teljesülése esetén fizet kártérítést a gazdáknak. A kifizetésekhez stablecoinokat és hagyományos pénzeket is használnak. A kártérítést okosszerződéses mechanizmusok automatizálják és teszik hatékonnyá. Emellett a termék mögött egy blockchainre épült decentralizált autonóm szervezet is áll.

A szerző a Peak tanácsadója.

Ez a támogatott tartalom a fintech.hu közreműködésével készült.