Sokan nyernek, de még többen buknak el hatalmas vagyonokat a kriptovilágban

2023.07.28. 19:54
A médiában gyakran hallani olyan esetekről, hogy valaki több millió dollárt nyert kriptovaluta-kereskedés vagy -befektetés révén. Bár az ritkábban kerül be a hírek közé, de ennek az ellenkezője sokkal gyakrabban előfordul: nem egy ember veszített már el vagyonokat a digitális valutákon. Ebben a cikkben a legnagyobb nyereségek mellett bemutatjuk a kriptopiac legnagyobb bukásait is.

A kriptovalutákat gyakran szokták a szerencsejátékoz hasonlítani, és nem ok nélkül– a kriptovaluták piaca volatilisebb, mint bármely más eszközosztályé, így extrém magas kockázatot vállal az, aki itt fekteti be a pénzét, vagy kereskedik ezeken a piacokon. A kaszinókhoz hasonlóan a kriptovaluták is mesés vagyonnal kecsegtetnek, ugyanakkor óriási veszteségekbe is bele lehet futni.

Szárnyalt a PEPE

Az idei év eddigi legnagyobb nyertese egyértelműen a pepecoin (PEPE) nevű token volt, és mindazok, akik még idejében bevásároltak a kriptopénzből. Az internetes meme által ihletett token idén májusban több mint 5 millió százalékkal emelkedett (azaz értéke az ötvenezerszeresére nőtt) – csak hogy a csúcs után a földbe álljon az árfolyam. 

Egy dimethyltryptamine.eth álnevű kereskedő áprilisban 263 dollár értékben vásárolt több ezer milliárd PEPE-tokent. A csekély összegből pár hét leforgása alatt 3,8 millió dollár nyereséget realizált, miután eladta tokenei egy részét.

Szeretjük a kutyákat

A „meme coinok” nem egy embert tettek már gazdaggá az évek során – gondolhatunk itt a 2021-es bikapiac során nagyot menetelő dogecoinra (DOGE) vagy shiba inu (SHIB) tokenre, amelyek alapját egy régi internetes meme, a doge adta, ami egy shiba inu kutyát ábrázol. A dogecoin nem mellesleg a Tesla-vezér, Elon Musk kedvenc kriptovalutája is, amelyről előszeretettel szokott posztolni a Twitteren (amit tavaly felvásárolt, és a napokbanátkeresztelt X-re). 

Mondanunk sem kell, hogy a meme coinok a legkockázatosabb kriptovaluták közé tartoznak, mivel a bitcoinnal és etherrel ellentétben ezek nem rendelkeznek semmilyen hozzáadott értékkel. Éppen ezért mindenki csak annyi pénzt fektessen ezekbe, amennyit nem sajnál elveszíteni. Tény persze, ha bejön az üzlet, akkor kis pénzzel is nagyot lehet szakítani.  

Verge-szárnyalás némi „állami támogatással”

Egy másik nagy menetelés a Verge nevű kriptovalutához köthető. Igaz, a Verge „csak” 1 581 942 százalékkal (azaz durván tizenhatezerszeresére) emelkedett 2017-ben, amikor a csúcson volt – persze azért ez a trend is sokakat tett milliomossá. 

minek köszönhette a Verge ezt az óriási árfolyamugrást? 

Az amerikai adóhivatal (IRS) megnyert egy bírósági ügyet, amely arra kötelezte a Coinbase kriptotőzsdét, hogy adja át annak a 14 355 felhasználónak az adatait, akik 2013 és 2015 között több mint 20 ezer dollár értékben vettek bitcoint. Az IRS megjegyezte, hogy a kérdéses évek mindegyikében mindössze 800-900 adófizető ismert el tőkenyereséget bitcoinon, ami azt jelentheti, hogy egyesek elkerülhették a kriptopénzekből származó nyereségük utáni adófizetést. 

Ezen a ponton kezdtek rájönni az emberek, hogy ezek az egykor névtelennek hitt tranzakciók mégsem olyan névtelenek. A Verge ezen próbált változtatni. Privacy coin lévén a Verge hálózatai az IP-címek titkosítására irányulnak, legjelentősebb terméke, a Tor Android Wallet pedig a mobilanonimitást hivatott biztosítani. Emellett a blokkláncát úgy tervezték, hogy a tranzakciókat átlagosan öt másodperc alatt dolgozza fel, ami sokkal gyorsabb, mint a bitcoin. A hatalmas emelkedés természetesen nem volt fenntartható, így a Verge árfolyama is visszazuhant oda, ahonnan indult. 

A legnagyobb veszteségek sorában a bitcoin is feltűnik

Természetesen nem kell a meme coinokig elmenni, hogy hatalmas nyereségeket vagy veszteségeket lássunk. Elég csak az első számú kriptovalutára, a bitcoinra tekinteni. A bitcoin 2010 nyarán még csak 9 centet ért, 11 évvel később viszont már 69 ezer dollárt. Ez „csekély”, 760 ezerszeres növekedést jelent. Mivel azonban a bitcoin ciklikusan mozog, elkerülhetetlen, hogy bizonyos időközönként az árfolyam is bezuhan. 

Így volt ez a 2018-as és a 2022-es kriptotél alkalmával is. Előbbinél 19 ezer dollárról 6 ezer dollárra, utóbbinál 69 ezer dollárról 15 ezer dollárra zuhant vissza a legnagyobb kripto árfolyama. Mondanunk sem kell, hogy ezen időszakokban nem kevés pénzt veszítettek a befektetők.

A Mt. Gox-botrány

A kriptovaluták történetének egyik legnagyobb botránya a Mt. Gox nevű tőzsdéhez köthető. A Mt. Gox volt az egyik legnagyobb bitcointőzsde a világon, amely 2010-ben indult Japánban, Mark Karpelès francia programozó vezetésével. Működése csúcsán a Mt. Gox kezelte a globális bitcointranzakciók mintegy 70 százalékát, ami a hackerek első számú célpontjává tette a tőzsdét. 

A Mt. Gox végül 2014-ben csődöt jelentett, miután több százezer bitcoint loptak el a platformról. A lopás egyes jelentések szerint egy biztonsági rés kihasználásával történhetett meg, ami lehetővé tette a hackerek számára, hogy több mint két éven át lopjanak bitcoint.

Pár nap alatt tűnt el 60 milliárd dollár

A Terra-ökoszisztéma összeomlása szintén hatalmas veszteségeket okozott a befektetőknek. A hálózat natív tokene, a Luna tavaly áprilisban még a kilencedik legnagyobb kriptovalutának számított a piaci kapitalizáció alapján. Az ökoszisztémának saját stablecoinja (UST) is volt, ami azonban nem rendelkezett semmilyen fedezettel, helyette egy algoritmus szabályozta a keresletet és a kínálatot. Az algoritmus sebezhetőségét kihasználva támadók bedöntötték a stablecoin árfolyamát, ami a Lunára is hatással volt. 

A tokenek pár nap leforgása alatt értékük 99,99 százalékát elvesztették, ami a Terra-ökoszisztéma halálához vezetett. A Terra összeomlása során rengetegen nagyon sok pénzt buktak – becslések szerint az ökoszisztéma összeomlása körülbelül 60 milliárd dolláros veszteséggel járt, ami az egész kriptopiacot megrázta. 

A Bitconnect-bukta

A Bitconnect egy kereskedési platform volt, amely arra ösztönözte a felhasználókat, hogy a platform saját BCC-tokenjéért cserébe fizessenek be bitcoint. A platform havonta akár 40 százalékos hozamot is ígért, amelyet BCC tokenben fizettek ki. A token árfolyama több hónapon keresztül folyamatosan emelkedett, mígnem 2018 elején összeomlott. 

Arra a kérdésre, hogy miként tudott a Bitconnect ilyen csillagászati hozamokat elérni az új betéteken, a cég a titokzatos kereskedő robotjaira hivatkozott, amelyek állítólag ki tudták számítani a piaci mozgásokat, amivel pénzt keresnek a befektetőknek.

Sok tapasztalt kriptoveterán nyíltan Ponzi-sémának nevezte a Bitconnectet, mivel az ügyfeleknek ígért hozam valójában abból származott, hogy folyamatosan új felhasználókat csábítottak be a platformra. (A Ponzi-séma egyfajta szélhámos befektetési művelet a piramis- vagy pilótajátékhoz hasonlóan.) Végül Texas és Észak-Karolina szabályozó testületei felszólították a Bitconnectet, és a tőzsde kénytelen volt bezárni kapuit az új ügyfelek előtt, aminek következtében a rendszer összeomlott. 

A BCC-token egy hónap alatt az 509 dolláros történelmi csúcsról alig több mint 8 dollárra zuhant. Milliárdos értékek tűntek el egy szempillantás alatt, a Bitconnect pedig az internetes mémek és viccek céltáblájává vált, ahogy a csalás lelepleződött.

Mi a tanulság?

Látható, hogy a kriptovaluták világa kétélű kard – a mesés meggazdagodás mellett óriási összegeket lehet bukni, ha nem vagyunk tisztában azzal, pontosan mit is csinálunk. Éppen ezért, ha valaki kriptózásra adja a fejét, a legfontosabb dolog az, hogy mindenképp járjon utána az adott projektnek vagy tokennek, amibe befektetni szeretne. 

Az alapos kutatómunka elengedhetetlen ahhoz, hogy lássuk, melyek azok a projektek, amelyeknek van hozzáadott értékük, és valós felhasználási lehetőségek kapcsolódnak a tokenhez, illetve melyek azok, amik csak szimplán átverések.

A szerző a Peak tanácsadója.

Ez a támogatott tartalom a fintech.hu közreműködésével készült.