Olvasom, hogy 164 cm alacsony játékos volt! Nos 100 évvel ezelőtt a 164 cm közepes méretűnek számított. Az elmúlt 60 évben nőtt meg drasztikusan az emberiség!
Ha valaki olyan adattal rendelkezik, ami bármilyen módon kiegészíti, pontosítja vagy javítja a szócikkben leírtakat, azt kérem, jelezze. Előre is köszönöm az együttműködést! Ciao
Üdv. Nagyapám Pajor Béla a Haladás kapusa volt a két világháború között. Van egy fotó, amin a régi hali pályán vetődve védi ki a lövést. A Haladás emlékkönyvből kinaradt a neve, Édesanyám próbálta utólag betetetnii de szépen elfellejtődött. Ha valaki tudna ebven segìteni akkor szép emlék/ megemlékezés lenne! Láttam a posztokban, hogy a keresztnevét keresik. Ha kell infó Anyu még él, 83 éves. Köszönöm! Novák Tibor
"Más források szerint deportálták származása miatt Dachauba 1944 júliusában"
Ez azért, valljuk meg, lényegesen valószínűbb. 1933 előtt három magyarzsidó edzője is volt a Bayernnek, azt követően '45 májusáig nem hinném, hogy bárki ilyesvalakit megtűrtek volna a klubcsapat élén.
Szeretnék bővebb információt egy bizonyos Hradszky-Halasy Béláról aki az Újpestből került Tatabányára és játszott az 50-es években a bányászcsapatban pár évet. Az 1955-ös bajnokcsapatban már nem látom de előtte 1953-54-ben játszott a csapatban. Köszönöm.
Sporttelepet igen, méghozzá 1910. augusztus 21-én de tribün akkor még nem volt. Most meg már csak egy erdő van a helyén. A Grosics stadion tribünje 1943-óta van meg. Talán arra gondoltál.
Nagyon bevált a BtFTC csapatában a jobb összekötőt játszó, rákospalotai Kolovráth, aki a mezőny legjobb embere volt, csupán lövőkészségéről nem adott megfelelő bizonyosságot.
A Kisalföld sportrovat vezetője vagyok, több könyv szerzője. Készítem az ETO Labdarúgó Lexikont. Néhány játékos tekintetében a segítségeteket szeretném kérni. Vagy itt vagy várok lehetőséget a csatlakozásra az Fb-n, ha még létezik a csoport. Üdvözlettel: Papp Győző
Üdvözlöm! Szeretném megkérdezni, hogy a Budafok labdarúgó csapatának Raskó Sándor a kapusa volt? Mert édesapám ott focizott. Van még eredeti újság képeim, én a lánya vagyok. Ha érdekli a kép akkor elküldhetem.
Pár napja olvastam vissza a hozzászólásokat, és ez tényleg nagyon jó kérdésfelvetés, azért is javasoltam a megadott facebook csoportot, mert ott többen - és aktívabbak - vagyunk. Ami engem illet, én nem tudok rá válaszolni. Amúgy Schaffer esetleges zsidó származása fel szokott merülni, ebben jobban képben vagyok. De nem teljesen. Az biztos, hogy sem az olasz, sem a német, sem a magyar faji törvények nem vonatkoztak rá (hogy csak az utolsó bejegyzésemet említsem: 1944 augusztusában sárga csillagosok nem látogathattak focimeccseket, így nyilván Spécire nem vonatkozott a törvény (ez azt jelenti, hogy elvileg lehetett egy zsidó nagyszülője, vagy akár kettő is, de a zsidótörvény csak akkor nem vonatkozott rá, ha a szülei házasságkötésekor keresztények voltak).
Ez nagyon hasznos info. Ezek szerint augusztus közepéig Budapesten volt a Spéci, majd csak ezután ment Németországba. Ennek alapján biztosan nem deportálhatták. Ez jó hír. Viszont még mindíg nem biztos, hogy ö lett-e a Bayern edzöje és a Weinhaus "Kette" vezetöje. Azért ez az opció most már valószinübb.
Schaffer 1944 júliusában nyilatkozott a Képes Sportnak, három terve volt, az egyik, hogy Németországba megy feleségéhez. Augusztus közepén a Gamma-Elektromos meccset még a páholyból figyelte, aztán eltűnt a hírekből. Gondolom az első terve valósult meg, tehát Németországba utazott, de hogy ott mit csinált, az az újságokból nem derült ki.
Érdekelne, ha valaki be tudna lépni az FC Bayern München arhívumába megtudni, hogy a híres magyar labdarúgó és edzö, Schaffer Alfréd mettöl meddig volt a müncheni csapat edzöje. Mellékelek egy linket, ami alapján 1944-45 -ig volt ott edzö, és egyidöben a München-i Weinhaus "Kette" vezetöje is. Majd a borházat lebombázták és ezért kiköltözött Prien am Chemsee-be, ami Münchentöl 30 km-re van keletre. Ott halt meg 1945 augusztus 30-án 52 éves korában. Állítólag a vonatról szedték le. Ez volt az utolsó éve. Tisztázatlan, hogy 1944-ben vagy 1945-ben lett edzö, meg az is, hogy valóban vezette-e a Weinhaus-t Müncenben. Az 1944-es edzöségének ellentmond, hogy Konrad Heidkamp volt a csapat edzöje 1943-45-ig a münceni csapat hivatalos honlapja szerint is.
Más források szerint deportálták származása miatt Dachauba 1944 júliusában az egyik utolsó transzporttal és onnan szabadult 1945 áprilisában. Ez oka lehetett korai halálának is. Mindenesetre, ha mégis 1944 júliusában leszerzödtették a müncheni csapathoz, akkor ez sokmindent tisztázna. Itt a német nyelvü írás:
Érdekelne, hogy valaki be tudna-e lépni a Bayern München arhívumába megtudni, hogy Schaffer mikor lett a csapat edzöje, ugyanis az idöpont most teljesen bizonytalan. 1944 vagy 1945? Ha 1944 július/augusztusban szerzödtették, akkor Konrad Heidkamp-al szerzödést kellett bontani, aminek semmi jele. Más forrás azt írja, hogy a Müncheni Weinhaus vezetöje lett. Azért ment Prim an Chimsee-be 1945-ben, mert a házat lebombázták. Zavaros az egész, jó lenne végre tisztán látni. Spéci emléke megérdemelné, hogy az utolsó évéröl ne ilyen egymásnak teljesen ellentmondó dolgokat tudjunk/gondoljunk.
Az viszont teljesen világos, hogy Konrad Heidkamp volt az edzöjük 1943-45-ig, és mindkétszer megnyerték vele a Gauliga Bayernt. Teljesen téves tehát az az adat, hogy Schaffert leigazolták már 1944-ben. Nem lehetett két edzö egyszerre, ráadásul abban az évben 1944/45-ben szünetelt a bajnokság a légitámadások miatt. Mellékelem a Bayern Wikipedia oldalát, és a 1963 elötti edzök listáján található ez a tévedés, hogy Schaffer 1944-töl 45-ig volt ott edzö.
"Gauliga Bayern" néven játszottak délbajor mérközéseket egészen 1945 április 23-ig, de a háború és a bombázások miatt szünetelt a bajnokság, tehát csak résztartományi mérközések voltak.
Ezért le sem igazolhatták edzönek Schaffert 1944-ben. A Fradi Futballkrónika szerint 1944 augusztus 19-én volt az utolsó mérközése, a Szt.László torna döntöje: Kispest-Ferencváros 3:2. Az ezutáni sorsa bizonytalan. Ami biztos, az az, hogy 1945 nyarától a Bayern edzöje lett és augusztus végén holtan találták egy München közeli vasutállomáson. Más adatok szerint Dachau-ba deportálták valamikor 1944-ben. Ez megmagyarázza, hogy miért van érthetetlenül majdnem egy év szünet a pályafutásában, valamint a korai halálát is. Dachau egyébként alig 20 km-re van Münchentöl. Tehát bizonyíték nincs csak valószínüség. /Próbálja csak valaki bizonyítani a lágerfoglyok adatait/
Valami nagyon nem stimmel azzal kapcsolatban, hogy a Spéci a Bayern edzöje lett volna 1944 nyarától, mivel a Bayern bajnok lett 1944/45-ben, de ez sehol sem szerepel a Spéci eredménylistáján. Az utolsó sikere a kupagyözelem a Ferencvárossal. A kupadöntö dátuma: 1944 július 2, Kolozsvár. Ferencváros - Kolozsvár 3:1. /Nagy Béla: Fradi futballkrónika 1974/ A Spéci tehát nagy valószinüséggel 1945 nyarán lett a Bayern edzöje és készült a csapattal a bajnokságra. Bárcsak le tudta volna igazolni a bajor csapat 1944 júliusában/augusztusában! Mindenki jobban járt volna. Elsösorban persze a Spéci.
Az olasz rendelkezéseket nem ismerem, de maga a Pápa lépett közbe a római zsidók deportálása ellen 1944-ben. Ráadásul az olasz nem voltak olyan alaposak a származás megállapításánál, mint a németek.
Ezt nem tudjuk leellenörizni. Azt viszont konkrétan tudom, hogy A Fradi testületileg kiállt a Hungária megszüntetése ellen 1940-ben. Ezután pedig Dr Borbás Gáspár, Tóth-Potya István és többen mások is mentettek üldözötteket. A Fradi csak a Rákosi korszakban lett fasiszta csapatnak bélyegezve.
Kizártnak tartom, hogy 1943/44-ben zsidó származású edző lehetett volna a Fradinál. Az MLSZ már 1939-ben fröcsögött minden baromságot. El kell olvasni például az 1942. augusztus 6-i MTI Sportkiadásának 3. oldalát. Idézek a szövegből: "A magyar ifjúság nevelését és képzését minden téren megfelelő magyar emberek kell végezzék." Ha Spéci felmenői között (nem tudom hanyadíziglen) lett volna zsidó, akkor nem lehetett volna edző a Fradinál 1944 nyaráig.
Igen, az AS Roma vele lett elöször bajnok. Ez azóta sem sikerült nekik. Tudni kell, hogy egyébként Olaszországban fasizmus volt, de nem volt nácizmus és a zsidókat sem üldözték. Schaffer 1935-ig az FC Nürnberg edzöje volt. 1943/44-ben pedig a Fradi edzöje, mert akkor már nem volt MTK/Hungária. Jaross Andor viszont csak 1944 augusztus 2-án lett a Fradi elnöke, aki belügyminiszterként a deportálásokat irányította 44 nyarán. Tehát a valószínü származása ezekben nem volt akadály.
Ez az állítás többszörösen sem igaz. Mint tudjuk, Spéci MTK:s volt kezdettöl fogva /1915/ Funkciót vállalt a Tanácsköztársaságban. Németországból 1935-ben jött haza. Hogyhogynem pont akkor, amikor ott bevezették a zsidótörvényeket. Az 1938-as VB sikerünkben kulcserepet kapott, mint szövetségi edzö, de a tablóról pont öt lehagyták. Hat MLSZ funkcionárius viszont rajta volt a képen. Tehát nem volt a rendszer kegyeltje, legföljebb a képességeire volt szükség. Ráadásul csak 1945 tavaszán/nyarán lett a Bayern edzöje. Rejtély, hogy mi történt vele 1944 agusztusától 1945 tavaszáig. Ez sötét folt. Erröl semmi konkrét adat sincs. A sok evés nem került az életébe addig, csak pont akkor. Véletlen?
Pozsonyban született. Félig német, félig magyar/zsidó származású, nagy valószínüség szerint. Lásd az életrajzát meg a Futballkirály címü blogot az nst-n.
Szeretnék hozzászólni a Schaffer témához. Többen téves adatok alapján úgy gondolták, hogy Schaffert nem deportálhatták, mert 1944 júliusától a Bayern edzöje volt. Ez téves. Mellékelem a Bayern hivatalos oldalát az edzöikröl.
Az is téves, hogy Schaffer Jaross Andor elnöksége alatt volt a Ferencváros edzöje 1943-44-ben, mivel Jaross csak 1944 augusztus 2-án lett a Fradi elnöke.
Tehát e két tény alapján nem bizonyítható, de valószínüsíthetö, hogy Schaffer 1944 augusztus 19-ig még a Fradi edzöje volt, az ezutáni sorsa ismeretlen /nem bizonyítható/, de az biztos, hogy a Bayern edzöje csak 1945 nyarán lehetett. Augusztusban holtan találták egy kisváros vasutállomásán. Akkor még csak 52 éves volt! A Bayern Münchent maguk a németek is "zsidó" csapatnak tartották:
Itt volt edzö Kürschner Izidor és Konrád Kálmán is.
Mindezek alapján nagyon valószínü, hogy az információ sajnos igaz. Schaffer 1944 öszétöl a Dachau-i lágerbe került. Innen 1945 tavaszán szabadult és csak pár hónappal élte ezt túl az egyik legnagyobb magyar játékos és edzö.
De, a Turul-pályán. Ez volt a későbbi Dózsa-pálya, 1979-ben lebontották. Illetve egy meccset (a Bocskay ellen, 1926-ban) a Rákóczi cukorgyári pályáján, mert nem tudtak megegyezni a Turullal az anyagiakban.
Apropó Somogy FC: a csapattal (esetleg elődeivel, a K. MÁV-val és a Donnervárosi Leventével, vagy amatőr csapatával, a KAC-cal, illetve a Kaposvári Turullal) kapcsolatban gyűjtők mindenfélét, tárgyi emlékeket, képeket, papírrégiséget, képeslapot, levelet, akármit. Ha bárkinek van ilyesmi, szívesen venném, akár megvételre, akár csak egy képet/másolatot róla. Sajnos nagyon szegényesek az általam fellelt archívumok.
Mostanában került elő egy nagyon régi fotó,amelyen a "Pálfalva Bányatelepi-Üveggyári Sport egyesület szakosztálya 1920" bélyegző látszik (szinte tökéletes,mind nagy betűkkel) és persze a labdarúgócsapat 11 tagja 7 civil jól szituált úriember és egy pályamunkás a háttérben ,mögöttük a focikapu.A kép teljes mérete 33x24,5cm ("kerettel"..,23x17cm maga a fotó.Nagyon jó állapotú ,fekete-fehér természetesen.
Az Ön klubtörténete nagyon kerek,de a képen olvasható bélyegző szövege nem fedi az ott leírtakat.
A hátlapján egy nagyon 192(?)3(?)6. XII.30. halvány grafitceruzával írt dátum is látható.
Szívesen találkoznék Önnel Salgótarjánban és megmutatnám a képet.
Igen itt olvastam, de ez mennyire hiteles forrás? Bárki adhat meg téves adatot! Az egyszeres válogatott Kruczler Istvánt 80 éven keresztül Kruczler Józsefként írták le minden dokumentumban! Az MLSZ által készíttetett, válogatott labdarúgók emlékművére is Józsefként írták fel! 80 év elteltével én nyomoztam ki, hogy őt valójában Istvánnak hívták, pedig Pluhártól Szepesiig rengetegen foglalkoztak ezzel a témával! Nem lennék meglepődve, ha most is megdőlne ez a lila-fekete tézis!
Érdeklődnék az Újpesti Törekvésről! Vettem egy piros-fehér Törekvés felíratú jelvényt, Morzsányi gyártójellel. Tehát elég régi!
A bal felső részén egy piros pajzzsal és egy ankerral. Újpest címere piros pajzson egy anker. Hozzá jön a Törekvés felirat.
Ebből én az Újpesti Törekvés FC-re gondoltam amely 1902-től 1907-ig működött. Viszont itt a fórumon egy régebbi bejegyzésben az olvasható,
hogy az 1908-ban alakult Újpesti Törekvés SE a lila-fekete színt az 1907-ben megszünt Újpesti Törekvés FC-től vette át! Mennyire
megbízható ez a megállapítás? Nem lehet, hogy az 1902-ben alakult egyesület Újpest piros-fehér színeit használta és nincs köze az 1908-ban alakult UTSE színének
Sajnos mi főleg az MLSZ által rendezett bajnokságban résztvevő csapatokra fókuszálunk! A 10-es, de még a 20-as években is működtek MLSZ-en kívüli szövetségek is. Ilyen volt az ILSZ is. Ott egész furcsa rövidítésű csapatok is szerepeltek, pl. RIE. Rákos..... Ifjúsági Egylet. A VAE is lehet V.............. Atlétikai Egylet, de mit takar a V. betű?
Köszönöm! Az Ózdi Vasgyári Alkalmazottak Sporegyesülete, röviditése OVAS. Ez a jelvény egy kör alakú és fekete-fehér, benne OVAS felirattal. Ez a jelvényem megvan. Ez (VAE) viszont sem a színében, sem a röviditésében nem egyezik az ózdi jelvényekkel.
Érdeklődnék, hogy volt-e háború előtt bajnokságban szereplő labdarúgó csapata a Debreceni GASE-nek ? Debreceni Gazdasági Akadémiai Sport Egyesület ; szine piros-kék. Előre is köszönöm a segítséget!
Sziasztok! Korábban, más néven ugyan, írtam már erre a fórumra. A segítségeteket kérném. Elképzelhető, hogy néhányotoknak könnyű kérdés az alábbi két képen a játékosokat beazonosítani. Én is próbálkoztam, néhány egyértelműnek tűnt, de sokkal gondban voltam.
Két 1930-ban játszott válogatott mérkőzés csapatfotójáról lenne szó.
1930: HUN-ITA 0:5
Aknai - Korányi I, Fogl III - Borsányi, Turay, Víg - Markos, Takács II, Opata, Hirzer, Titkos. (itt van egy tartalék kapus is a képen, szerintem Szabó Antal lehet).
A 100 éves a Szac című kiadványban (szerző: Nagy Zoltán) azt írja a szerző, hogy az 1944 dec. 24-re kiírt Szac - BSzKRT mérkőzést már nem játszották le. Tehát nem az alul jelzett mérkőzés volt az utolsó lejátszott mérkőzés!
Hanem akkor melyik?
És az 1944 évi Hadibajnokság sorsolását vajon hol lehet megtalálni?
Annyit tudtam kideríteni, hogy az első magyar labdarúgó bajnoki gól szerzője Ray Ferenc testvére Ray Dezső Vilmos építész 1938-ban halt meg, de sírját 1968-ban felszámolták. Így sajnos már nem derült ki, hogy Ray Ferenc is oda lett e eltemetve, amennyiben Magyarországon halt meg.
Nem a netről szedtem, hanem valami könyvben vagy újságban olvastam. Általában azonnal feljegyzem a gépemre a játékosok születési és halálozási évét, ezt is onnan néztem meg.
Ray Ferencről tudhatunk e valamit? Ő volt ugye a legelső magyar bajnoki gól szerzője, játszott a BTC-ben, de abbahagyva a futball-t állítólag külföldre ment, talán Ausztráliába. Ott is halhatott meg vajon?
1933 Élőszőrviselnek futballjátékosok számokat a hátukon, az FC Everton - Manchester City (3:0) csapatai között lejátszott angol kupadöntőn. A csapatokatok játékosait 1-11-es és 12-22-es számokkal látták el.
A vb-ken 1954-ben vezették be KÖTELEZŐEN a számozást! Ekkor már minden játékosnak volt szám a hátán. Addig csak elvétve, mondhatni, alkalmilag viseltek számokat. Nagy tornákon az 1952-es olimpián számoztak először érdekesség, hogy Puskásnak, ki tudja, miért, a 19-es jutott! (Utóbbiról a saját szememmel is meggyőződhettem egy korabeli fotón, amely a magyarsvéd elődöntőn készült, egy gyűjtő mutatta meg nekem.) A magyar bajnokságban 1950 elején vezették be a KÖTELEZŐ számozást. Ha hinni lehet a krónikáknak, először Amerikában(!) viseltek számokat a mezeken: egy 1924-es kupameccsen. Európában további négy évet kellett várni a számozásra természetesen" az angolok voltak az úttörők (1928). (Minderről bővebben a Squad number (association football) című Wikipedia-szócikkben.) A számozás hajnalán még felállás szerint számoztak: a kapus kapta az 1-est, a jobbhátvéd a kettest, a balhátvéd a hármast, aztán jöttek a halfok, majd a csatárok. Ilyenformán a centeré volt a 9-es, a balösszekötőé a 10-es, a balszélsőé pedig a 11-es. Mindebből következik, hogy Slózi, aki az ötcsatáros rendszerben balösszekötő volt ugye, a 10-es felsőben feszíthetett volna miképpen évtizedekkel később Puskás és Pelé feszített is.
A 10-es mez mitikussá válásában tehát hatalmas szerepe van a szerencsének, mert a kötelező számozás bevezetése, majd elterjedése után (amely, talán nem véletlenül, egybeesett az élő tv-s meccsközvetítések megjelenésével!) a tízest két olyan géniusz viselte hosszú évekig, mint Puskás és Pelé.
Elektromos: Lovas (Linter) Károly, Huszár (Hudák) Imre
Gamma: Somlai: Sarkadi néven a Szürketaxi kapusa volt korábban (?), Takács László (korábban Bocskai FC)
Nemzeti: Tóth II Ferenc, Király József, Soós János, Vlasits József
Phőbus: Szilágyi József
Salgótarjáni SE:
Barabás Ferenc, Sümegi (Springer) Mihály, Víg (Vics) Antal, Kertesi (Köbl III) József,Gáspár II jobbhátvéd, Gáspár I (Gasparics) középfedezet keresztnevük ismeretlen, Valentin Lajos, Maros (Manyasz) Sándor, Hernádi (Hercsik) István, Mester (Misecska) Mihály, Bilesch Gyula, Horváth András
Kőszegi (Komenda) József, vitéz Majoros Pál, Somogyi Károly, Csepregi Gyula, Szaffián vagy Szafián Mihály, Kása Tibor, Tóth Károly
Szeged FC: Szilasi Vilmos
Szolnoki MÁV: Szabó Dezső
Taxi: Varga Gábor, Seres (Streba) Gyula, Szabó II. Géza, Béres János
Zugló SE: Sárvári (Schultz) keresztneve ismeretlen
Erdész (Ertl) Károly, Károlyi (Kratzl) keresztneve ismeretlen
A Budai 11-nél felmerült Vértes szerintem Vértes-Verbánszky Jenő lesz, aki 1935 januárjában az FTC-ben is szerepelt két nemzetközi meccsen. De egyáltalán nem biztos.
A 78aska által írt nevekkel kapcsolatban most is az alábbi 3 lehetőség áll fenn:
1) Kihagytam, mert nálam is ugyanaz a keresztnév
2) Kihagytam, mert én nem tudom a játékos keresztnevét
3) Nálam más keresztnév szerepel, ezeket jelöltem, a helyes változatot viszont nem tudom. Bármelyik lehet.
Hagytam másoknak is, mert akad több ismeretlen keresztnevű játékos.
Budafok: Kovács II. Ernő, Raskó Sándor, Béldi István, Iglódi vagy Iglódy János (78aska szerint: Imre), Nyilas Lajos, Mészáros István, Hadrévi József, Nyitrai Mór, Vági László, Horváth III János
Bánkuti és Béldi ugyanaz lenne? Ezt jegyzeteltem ki korábban (talán Nemzeti Sportból):
Bánkuti (Béldi, Beer) István balhátvéd, Béldi néven igazolták a BMTE-ből a bajnokság előtt.
Budai 11: Gyóri = Győri I János vagy Győri II József, Lucz Lajos (azonos Lutz II Lajossal ??), Schuszter Béla, Baros (Burger) István, Lendvai: keresztneve ismeretlen, ezt jegyzeteltem: Majort a 33FC-ből igazolták, aki Lendvai néven akar játszani,
Elektromos: Gulyás Béla (78aska szerint: László), Pozsonyi (Posztl), de a keresztneve hiányzik, Pogány (Pfander): Pfandler László tudtommal Pákozdi lett, Bihari (Brizsinszky) Rudolf,
Győri ETO: Tóth II. Ferenc, Löbl Zsigmond,
Kispest: Lágler Pál, Ujvári vagy Ujváry József, Székely Béla
Nemzeti: Angyal István, Tompa (Tompek) Antal, Molnár I János, Kolos (Kolovráth), de nincs meg a keresztneve, Palágyi István, dr. Csák István
Phőbus: Gombkötő Imre, Titkos II. (Titschka) Kálmán (ez az egy név atombiztos), Tárnok István, Sáros Miklós, Juhász Lajos, Szilágyi József
Szeged FC: Szollár József, vitéz Ördög László, Csik (Nemcsik), de a keresztneve nincs meg, Varga István, Kiss Imre, Szilassy vagy Szilasi Vilmos,
Szürketaxi: Varga Gábor, Tóth Lajos, Bodor Elek, Szegedi Gyula, Kovács György, Farkas Béla, Bátori (Brechel I) József
Törekvés: Regős I. (Régner I) Ferenc, Görög József, Dezső Gábor, Garamszegi (Gregor) de a keresztneve hiányzik, Czigány (Cziegler) de a keresztneve hiányzik, Regős II. (Régner II) Béla, Dóri Zoltán
Korábban ezeket írtam ki magamnak, de egyáltalán nem biztos, hogy mindegyik megbízható. A 78aska által írt neveket csak akkor tüntettem fel, ha nálam más keresztnév szerepel.
Attila Miskolc: Szemző Gyula, Kuti (Kutik II) Kálmán, Dankó Tivadar, Jánossy: talán Janovitz (Jánosi, vagy Jánossy) István, Kása Kálmán, Hajós Sándor balszélső, Békési (Besina) Kálmán, Riff Emil, Muhorai: Muhoray (?) Elemér
Bástya Szeged: Bácsay László, Wahl István, Fixner: Fixmer (?) Mátyás, Péter József, Schwartz Sándor, Kőrösi (Kittl) Gyula, Stemler István (78aska szerint György, fene tudja melyik a jó, lehet, hogy ketten voltak.), Puzsi: Puzsin Miklós,
Harmath: eredetileg Hermann András, később Gödi néven is játszott, emlékeim szerint korábban volt szó róla ebben a topicban a zavaros átigazolása kapcsán.
Budai 11: Lantos Gusztáv, Czumpf: Czumpft (?) János, Lyka II: Lyka II Antal tudtommal csak a Ferencváros FC játékosa volt, a Budaiban Lyka I Rezső játszott, Wéber: Lajos (?), Kárpáti I.: tudtommal Kalteneckerék magyarosítottak Kárpátira. Az 1928.12.24-i Nemzeti Sport alapján ők testvérek:
Kaltenecker I Lőrinc (ifj.)
Kaltenecker II Lipót
Kaltenecker III János
Kaltenecker IV István
Kaltenecker V Jakab
Kaltenecker VI József
Kaltenecker VII György
Kaltenecker VIII Pál
Kaltenecker IX Márton
egyikük az I.vh.-ban halt meg.
Ha minden igaz, akkor Kaltenecker VII György lett a későbbiekben Kárpáti I és Kaltenecker VIII Pál lett Kárpáti II, de ez sem biztos.
III. Ker. FC: Király Tivadar, Steiner II János, Fried I Jenő, Schiller Ödön, Lutz III. József,
Kispest: Völgyi (Vogl), Csesznák Károly, Csende: Csendes János, Fürstner János, Kiss József
Nemzeti: Hossó János, Wéber Gergely, Győry: Győri II József, Czétényi I István, Vanicsek József
Pécs-Baranya: Iványi (Ivancsics) János, , Palkó I István, Foór János (78aska szerint György, itt sem tudom, hogy melyik a jó), Kovács Sándor, Halas: Horváth-Halas Kálmán
Pajor Kázmér
Somogy Kaposvár: Erdős II Pál, Szattyán (Szattyin) Rudolf, Morvay Ágoston, Tallián Gyula, Győrffy Antal, Galambos (Gacsár) Imre, Vadas (Weisz II) Miklós, Rákosi (Rábel vagy Rábl) Béla, Miklósi: eredetileg Mikulics, de a keresztneve hiányzik, Varga I István György (?), Presovszky: Géza, ha ez azonos azzal a játékossal, aki a 28/29-es bajnokságban a Kispest balösszekötője volt.
Annyit sikerült még megtudnom róla, hogy 1901-ben született.
A 26/27-es szezonban november 7-én az Újpest elleni 1:1-en játszott.
Kropacsek- Kővágó, Kocsis- Rebró, Kléber, Oberhoffer- Braun, Molnár, Opata, Tritz, Jeny volt a Hungária összeállítása. A góljukat Opata szerezte a 12. percben, de Zsarnóczay játékvezető a 43. percben Rebrót, az 56. percben pedig Braunt kiállította.
A 26/27-es szezon szinte teljes egészében megvan nekem az összeállításokat illetően. A keresztnevet - ha jól emlékszem - egy körülbelül 25 évvel ezelőtt megjelent MTK-könyvben találtam, ahol a klub összes játékosát felsorolják. Ha kell, otthon meg is tudom nézni, melyik volt az a meccs, amelyen a dédnagyapja szerepelt.
Hogy a Bolognában szerepelt volna, arról nincs tudomásom, viszont a 25/26-os szezonban a harmadosztályú Signa futballistája volt. Igaz, a neve el van írva (Obernoffr), és osztráknak jelölik, de szerintem róla van szó. Otthon utánanézek még, hogy mi van felírva róla.
Ön tud nekem abban segíteni, hogy Oberhoffer Ernő mikor született, illetve mikor hunyt el?
A hozzászólásában említi Oberhoffer Ernőt aki a dédnagyapám volt, és a Bolognában focizott. De sehol se találtam róla a neten semmilyen adatot idáig. Az érdekelne hogy honnan írta ki ezt a listát, és hogy tuda e a dédnagyapámról részletesebb adatokat küldeni.
Ha megengeded kiegészitem a 78 aska SABARIA-ra vonatkozó adatait.
1931 ősz-1332 tavasz /*1931-1932 évad/ zárójelben a játszott bajnoki meccsek
ahol nincs ott csak barátságos vagy nemzetközi mérközésen játszott de volt
szerződése a SABARIA-val
Weinhardt Ferenc /13/-Kovács I Imre /15/-Vámos Ernő /14/-Holczbauer József /4/-
Szladovits (Szabóki) Géza /3/-Janzsó József /15/-Stubán(Sárközi) József /14/-
Borbély Gábor /10/-Iglody Imre /12/-Szaniszló II Zoltán /13/-Varga Pál (amatörként) /2/-Boda István /3/-Belkó Árpád /15/-Kovács II Károly /14/-Seper Imre /11/-Strakovics
(Somogyi) Kálmán /7/-
Szerzödöttek de csak barátságos vagy nemzetközi mérközésen játszottak:
Eck Lőrinc-Winkler Ferenc-Horvath István-Kelemen János-Bokor Imre (amatörként)
a csapatban még ott volt Kovács III László de Ő a Pápai csapatban volt igazolva
Igencsak hiányos, de ennyit tudtam összeszedni. A keresztneveknél sem vagyok biztos mindenkiben, sőt...
Ha valakinek más információja van róluk, az kérem, hogy jelezze
III. ker:
Angyal István, Beretvás János, Biri János, Bíró Sándor, Drössler Béla, Fenyvesi László, Győri József, Kármán József, Lengyel Ferenc, Lutz II Lajos, Magyar Ferenc, Steiner, Vermes, Werner Ignác, Zilahi Pál.
Budai11
Bachmann, Czumpft, Ember József, Fekete Jenő, Hóri György, Kárpáti I, Kárpáti II Pál, Lantos, Lyka I Rezső, Moharos, Polgár Gyula, Schmidt János, Schuszter, Sztancsik József, Tárnok István, Wéber Lajos
Somogy
Csizy, Egri Imre, Erdős, Gacsár, Győrffy, Jávor Pál, Joós Péter, Kármán (József?), Kvasz János, Mészáros, Miklósi István, Péter József, Tunyogi Gyula
Attila
Bán Nándor, Buzássy, Csere, Dankó, Haar Móric, Hajós, Kripkó József, Nemes József, Opata Zoltán, Pogány, Rudas, Simonyi II András, Soós György, Szabó IV János, Szemző Gyula, Sziklai, Vadász.
Kispest
Csendes, Dénes József, Dormos, Fürstner, Haluska, Hungler III Imre, Keresztes, Konyor Lajos, Lukács (István?), Paczolay Károly, Purczeld Ferenc, Raix Gusztáv, Rozgonyi, Serényi Imre.
Nemzeti
Belcsik, Bihámy Béla, Buza Lajos, Czétényi, Flóra György, Gallina Károly, Gergely József, Hossó, Kautzky József, Kovács, Móra, Odry (Ferenc?), Szendrő János, Vadas Miklós.
Vasas
Bene József, Bereczky GÁbor, Brunecker Ottó, Burger István, Egri Béla, Fogl II Károly, Kazlinszky László, Kemény László, Király TIvadar, Kiss GÁbor, Koszta Imre, Küzdényi Kálmán, Pintér Ferenc, Possák Vilmos, Rottler József, Schell Antal, Skarka István, Sós Károly, Stanczl István, Szemere Antal, Talmács István, Vági János.
Sabaria
Belkó Árpád, Borbély, Iglódi Imre, Janzsó, Kovács I, Kovács II Károly, Sárközi, Seper Imer, Somogyi, Szaniszló I János, Vámos Ernő, Weinhardt Ferenc.
Nagyon szépen köszönöm ! Azért válaszolok kissé megkésve, mert mér feladtam a reményt, hogy valaki reagál a kérésemre. Annál nagyobb volt az örömöm, mikor ma délután megtaláltam a kért kereteket. Mégegyszer nagyon szépen köszönöm !!!
Biri János 1/-, Braun József 9/6, Jeny Rudolf 11/-, Kittl Gyula 7/7, Kocsis Ferenc 11/-, Kléber Gábor 17/-, Kropacsek Ferenc 8/-, Kővágó Károly 8/-, Kvasz János 7/-, Mándi Gyula 10/-, Molnár György 16/2, Nádler Henrik 15/1, Oberhoffer Ernő 1/-, Opata Zoltán 17/8, Orth György 11/2, Rebró Béla 10/-, Reiner ? 1/-, Remete Imre 1/-, Senkey II Gyula 3/-, Senkey I Imre 8/-, Stófián János 5/1, Tritz Lőrinc 12/2, Újvári József 8/-
1927/28
Braun József, Fehér Ferenc, Haar Móric, Hirzer Ferenc 22/22, Jeny Rudolf, Kocsis Ferenc, Kléber Gábor, Konrád II Kálmán 13/7, Kvas János, Mándi Gyula, Molnár György 1/-, Nádler Henrik, Oláh György 3/-, Opata Zoltán, Orth György 6/1, Rebró Béla, Josef Schneider, Senkey I Imre, Skvarek György ?/17, Tritz Lőrinc, Újvári József
1929/30
Barátky Gyula, Bihámy III Béla 11/8, Fehér Ferenc, Hauer József, Hirzer Ferenc 22/13, Horváth Pál 1/-, Jeckl István 8/1, Kalmár Jenő, Kocsis Ferenc, Kléber Gábor, Mándi Gyula, Nagy János, Nádler Henrik, Nehadoma József 2/1, Németh Ernő, Opata Zoltán, Rebró Béla, Remmer Lajos, Sebes Gusztáv, Senkey I Imre, Skvarek György, Titkos Pál, Újvári József, Varga György, Wéber Lajos.
1930/31
Barátky Gyula ?/19, Fehér Ferenc, Hauer József, Hirzer Ferenc 21/12, Iglódi Imre, Kalmár Jenő, Kocsis Ferenc, Kléber Gábor, Mándi Gyula, Nagy János, Rebró Béla, Sebes Gusztáv, Skvarek György ?/18, Szabó Antal, Titkos Pál, Újvári József, Varga György, Wéber Lajos
1931/32
Barátky Gyula ?/10, Cseh II László ?/26, Haar Móric, Hadrévi József, Hauer József, Hirzer Ferenc 20/6, Iglódi Imre 7/-, Kalmár Jenő, Kocsis Ferenc, Kléber Gábor, Mándi Gyula, Nagy János, Rebró Béla, Sebes Gusztáv, Skvarek György, Somogyi János 1/-, Szabó Antal, Szaniszló II Zoltán, Titkos Pál /13, Újvári József, Wéber Lajos.
1932/33
Barátky Gyula, Cseh II László ?/25, Dudás János 10/4, Gergely József, Kalmár Jenő, Kállói Béla, Kocsis Ferenc, Konrád III Sándor 1/-, László II ?, Ottávi László 14/-, Rebró Béla, Sebes Gusztáv, Spitz Illés 6/2, Szabó Antal, Szabó III Géza, Szaniszló II Zoltán, Szegő Ferenc, Titkos Pál ?/11, Wéber Lajos.
1933/34
Cseh II László ?/17, Dudás János 18/7, Egri Imre, Kalmár Jenő, Kardos István ?/15, Kis Károly, Klamár József 1/-, Kocsis Ferenc, Magyar Ferenc, Mándi Gyula, Opata Zoltán, Sebes Gusztáv, Semsey Sándor 9/-, Szabó Antal, Szabó III Géza, Szegő Ferenc, Titkos Pál, Turay József, Újvári József
1934/35
Bíró Sándor, Cseh II László ?/23, Dudás János 22/-, Egri Imre, Gergely József, Kardos István, Kárpáti II Pál 5/-, Kis Károly, Kiss Gábor, Kocsis Ferenc, Mándi Gyula, Heinrich Müller, Odry Lajos 3/3, Sebes Gusztáv, Szabó Antal, Szabó III Géza, Titkos Pál, Turay József, Újvári József, Víg IV József 3/-
1937/38
Bíró Sándor, Cseh II László ?/22, Dudás János 26/14, Horváth II Gyula 3/1, Kardos István, Kis Károly, Heinrich Müller, Négyesi Frigyes, Sas Ferenc, Sebes Gusztáv, Szabó Antal, Titkos Pál, Turay József, Újvári József, Vidor József, Zimonyi János 9/-.
Remélem, pontosak a nevek és az a néhány mérkőzésszám, de a fejemet nem tenném rá.
Beneda Mihály 16/-, Borsányi Ferenc 12/1, Csontos Kálmán 3/-, Fogl III József 16/2, Fogl II Károly 18/-, Jávor Pál 9/6, Jeszmás József 14/6, Kelecsényi Ferenc 2/-, Kovács ? 5/1, Künstler József 12/1, Lutz II Lajos 12/-, Lutz III József 3/1, Moravcsik ? 1/1, Müller ? 1/-, P. Szabó Gábor 12/2, Péter József 14/-, Reisner Ferenc 4/2, Schaller József 6/4, Senger Endre 1/1, Ströck Albert 2/-, Szaffka Zoltán 2/-, Szidon Rezső 8/-, Szulik Rezső 2/-, Víg II János 11/-, Wilhelm II Gyula 11/5
1927/28:
Avar István 11/6, Bácsay ? 5/-, Beneda Mihály 17/-, Borsányi Ferenc 22/1, Buza Lajos 3/-, Dán Vilmos 5/2, Ember József 2/-, Fogl III József 30/3, Fogl II Károly 6/1, Jávor Pál 18/8, Lutz II Lajos 19/-, Lutz III József 1/-, P. Szabó Gábor 22/9, Péter József 14/-, Spitz Illés 16/13, Sternberg László 18/-, Ströck Albert 22/8, Száger Mihály 4/3, Víg II János 18/6
1928/29:
Aknai János 20/-, Avar István 20/23, Bácsay ? 1/-, Beneda Mihály 1/-, Borsányi Ferenc 18/2, Eichbaum Béla 9/-, Fogl III József 21/1, Fogl II Károly 16/1, Gödi András 1/-, Jávor Pál 5/1, Kővágó Károly 7/-, Lutz II Lajos 22/-, P. Szabó Gábor 21/14, Péter József 1/-, Spitz Illés 15/8, Steiner ? 1/- (talán Sáros Miklós lehet?), Ströck Albert 21/5, Szentmiklóssy Béla 5/-, Teszler János 2/-, Víg II János 18/1, Wetzer Rudolf 16/7
1931/32
Aknai János 7/-, Avar István 18/22, Borsányi Ferenc 19/-, Dudás Gyula 17/-, Fogl III József 2/-, Huber Rezső 13/-, Jávor Pál 10/9, Kármán József? 1/-, Kiss Gábor 2/3, Kővágó Károly 21/-, Kvasz János 10/-, Ligeti Jenő 3/-, P. Szabó Gábor 21/18, Sas Károly 17/2, Sáros Miklós 14/2, Siflis Géza 1/-, Spitz Illés 16/7, Ströck Albert 9/2, Szalay Antal 18/-, Víg II János 6/-, Volentik Béla 7/1
1933/34
Avar István 18/19, Déri Károly 2/1, Dudás Gyula 6/-, Futó Gyula 10/-, Hóri György 20/-, Jávor Pál 22/16, Kiss Gábor 8/3, Kocsis II Géza 10/6, Kővágó Károly 6/-, P. Szabó Gábor 22/9, Pusztai Ferenc 17/10, Sáros Miklós 5/-, Seres Gyula 17/-, Sternberg László 22/-, Szalay Antal 22/-, Sziklai Ferenc 2/-, Szűcs György 22/-, Tamássy István 11/2
1935/36
Balogh I István 20/8, Barna ? 8/2, Futó Gyula 19/-, Hóri György 25/-, Janda László 2/1, Joós Péter 9/-, Kállai Lipót 24/23, Kocsis II Géza 21/23, Pusztai Ferenc 21/7, Sternberg László 25/-, Seres Gyula 25/-, Szalay Antal 22/-, Szűcs György 25/-, Tamássy István 3/1, Vincze Jenő 25/18
1936/37
Ádám Sándor 2/-, Balogh I István 21/-, Futó Gyula 25/-, Hóri György 23/-, Joós Péter 25/-, Kállai Lipót 22/23, Kocsis II Géza 25/7, Pusztai Ferenc 11/15, Seres Gyula 21/1, Szalay Antal 13/-, Sziklai Ferenc 2/-, Szűcs György 25/2, Tóth III Mátyás 21/6, Vincze Jenő 14/9, Zsengellér Gyula 24/34
1937/38
Ádám Sándor 17/-, Balogh I István 25/3, Futó Gyula 25/-, Joós Péter 26/-, Kállai Lipót 23/16, Kocsis II Géza 25/18, Pusztai Ferenc 22/7, Salamon ? 2/-, Seres Gyula 3/-, Suhai Imre 4/4, Szalay Antal 11/-, Sziklai Ferenc 26/-, Szűcs György 25/-, Tóth III Mátyás 8/2, Vincze Jenő 19/8, Zsengellér Gyula 25/31
A Hungáriáról kereteim vannak csak, mezszámok nincsenek.
Köszönöm szépen, majdnem tökéletes, sajnos nincsenek feltüntetve a posztok: kapus, védő. fedezet, csatár.
Azt is írta, hogy rendelkezik az összes NB 1-gyes mérkőzés jegyzőkönyvével. Ha el tudná küldeni az összes Bocskai- Kispest, Kispest_Bocskai komplet jegyzőkönyvét ezekből már tudnák következtetni.
Magán kiadásban megjelent nagyapám, Wohlram Kisalagi János labdarúgó pályafutását bemutató könyvem. A könyv úgynevezett Net-kötet változata itt érhető el:
Az első linkről elérhető könyv utolsó lapjáról is át lehet ugrani a mellékletekbe. Az anyagokat érdemes teljes képernyős módban nézegetni. Kereső funkció is van. Ha valaki olyan adattal rendelkezik, ami bármilyen módon kiegészíti, pontosítja vagy javítja a könyvemben leírtakat, azt kérem, jelezze. Előre is köszönöm az együttműködést!
Én nem láttam hol említi meg, pedig megvan mind a két szám. :)
Ezenkívül Fekete Árpád főleg csatár volt, sőt, kizárólag elöl játszott, elég kicsi a valószínűsége, hogy pont balhátvéd szerepkörbe tették volna, ahol egyébként a másik Fekete játszott.
Valóban Fekete II-ként említi az újság, de láttam én már sok hasonlót abból az időből....pl Hirzert felváltva említik Hirzerként és Híresként is akár egy hónapon belül többször, aki nincs tisztában vele, azt gondolná két külön játékos. :)
Németh Antal (született 1919-ben) a háború után az élvonalbeli Újpesti MTE szélsője volt, alapember ráadásul.
Aztán az 1949-50-es bajnokságban is játszott még az Előre csapatában, utoljára 1949. december 25-én a Győr ellen.
Kármán-ból pedig kettő volt, ráadásul a keresztnevük sem azonos.
A III. Kerületi Kármán-t Sándornak hívták és 1911-ben született, 1936 végéig játszott az élvonalban középcsatárt főleg.
A másik volt Kármán József (szül.: 1914), ő az Újpest fedezete volt, 1939 és 1945 között, majd a háború után még az Újpesti MTE élvonalbeli csapatában játszott néhány mérkőzést 1946-ban.
Ennyi idő alatt talán már mindent megtudtál Pozsonyi Ignácról, én vagy megcáfolom, vagy megerősítem most a róla szerzett infóidat. A Népsport 1949. január 14-én a következőkről számol be az NB II-es Dorogi AC-val kapcsolatban: Wéber Lajos lett a csapat edzője, és a hadifogságból nemrégiben hazatérő Pozsonyi Ignác, az Újpest volt játékosa aláírta igazolását a bányászcsapathoz. Pozsonyi tehát amidőn eltűnt Újpestről, bevonult, majd fogságba esett, 1949-től pedig tíz évet húzott le Dorogon.
Segítséget szeretnék kérni! Tudjátok mik voltak az 1948 őszén külföldről hazatérő Jeny Rudolf pontos edzői állomásai egészen 1963-as visszavonulásáig? A Wikipédia elég hiányos és pontatlan.
Napjainkban sajnos ott tartunk, hogy a magyar foci egyszerűen szánalmas és szégyenteljes... :(
"Óriásit zuhant a világranglistán a magyar focibajnokság
Tavaly még a világ 46. legerősebb bajnokságának számított a labdarúgó NB I. a focistatisztikával foglalkozó IFFHS szerint. A katasztrofális nemzetközi kupaszereplés miatt egyetlen év alatt sikerült Omán, Irak és Honduras szintjére zuhanni. Szlovákia 10 helyet rontott.
Tavaly is - sorozatban negyedszer - a spanyol liga, azaz a Primera División volt a legerősebb futballbajnokság a labdarúgás történetével és statisztikájával foglalkozó szervezet, az IFFHS szerint. Az OTP Bank Liga a 2012-es helyezésén 30 helyet rontva a 76. a listán, a feltörekvő Irak és Omán mögé.
1. (1.) Spanyolország (Primera División) 1155 pont 2. (5.) Anglia 1128 3. (3.) Németország 1056 4. (4.) Olaszország 927 5. (2.) Brazília 896 6. (6.) Argentína 868 7. (7.) Franciaország 796 8. (19.) Oroszország 739,50 9. (21.) Kolumbia 724,50 10. (14.) Románia 722,50 65. (55) Szlovákia 310,50 ...76. (46.) MAGYARORSZÁG (OTP Bank Liga) 277"
Pozsonyi Imre még a hatvanas évek elején élt. A Labdarúgás különszáma a 400. válogatott mérkőzésről közöl képet róla, és azt írja, hogy a közelmúltban hunyt el. (1963). Koltai halálakór az első válogatott (1902) utolsó élő tagja ként írtak.
Sziasztok! Tudnátok abban segíteni, hogy az alábbi játékosok milyen doktorok voltak? Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE MicrosoftInternetExplorer4
/* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-qformat:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri","sans-serif"; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-fareast-font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-theme-font:minor-fareast; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi;} Hahn Sándor dr. Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE MicrosoftInternetExplorer4
/* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-qformat:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri","sans-serif"; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-fareast-font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-theme-font:minor-fareast; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi;} Pálinkás József dr.
/* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-qformat:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri","sans-serif"; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-fareast-font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-theme-font:minor-fareast; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi;} Zentai Gábor dr.
Seprűs Zoltán dr. (bónuszként az 50-es, 60-as évekből)
ezekről a Népszava,Esti Kupa,Szt. István,Szt. László,Tildy és egyéb serleg és kupa mérkőzésekről ha tudtok újpesti összeállításokat,képeket küldeni nagyon megköszönném.
Niderkircher Háry Tőke Ónody Várnai László Világi Berta Pöcze Kocsis Högyészi
Ifjúsági csapatunk olyan szép és változatos játékot mutatott, amelyet a közönség nem is remélt ettől a fiatal együttestől. Ügyes húzások, jól romboló védelem, gyors, gólra törő csatársor, utolsó percig tartó lelkesedés jellemezte a fiatal csapat játékát. A mérkőzés nagy tanúsága, hogy van utánpótlás Székesfehérváron. Érdemes ezekkel a fiatalokkal foglalkozni, akik egész biztosan visszaszerzik a város labdarúgó sportjának jó hírnevét. A játékot a piros-zöld mezű hazai csapat kezdte és Pőcze lövése már a 3. percben a hálóban táncolt. A budapestiek kapusának néhány parádés védése és a gyors Berta Világi akciók tették változatossá a küzdelmet. Változatos szép játék után ismét Pőcze majd a 42. percben Berta volt a gólszerző. A félidő végeredményét Pőcze kapásgólja állította be a 43. percben. A második félidő elején a vendégcsapat gyors rohamai során a jobbszélső lő gólt, amire a feltűnően eredményesen játszó Pőcze válaszol. A pesti diákok azonban nem adják fel a küzdelmet. Vancsik lő szép gólt, amire Világi válaszol. Az eredmény már a játék további részében nem változott. A fehérvári fiatalok közül a védelemben Tőke a sérüléséig Háry mintaszerű játékot mutatott be. Várnai jól fejelt csak most is könnyelműsködött. Ónodi nem engedte élni Szuszát, az újpesti gólkirályt. A csatársorban Pőcze eredményessége és Világi Berta szárny játékkedve dicsérhető. Kocsis nagy ígéret. Högyészi azonban szürkén mozgott igaz, hogy kevés labdát kapott. [1]
Másnap a Napló még mindig az ifjúsági napról írt.
Pünkösdhétfőn 500 főnyi közönség szurkolt az ifjúsági válogatottnak, akik alaposan megszorították a nagyokat. A mérkőzés érdekessége, hogy a Játékvezetők Testülete rendezte az ifjúsági napot, de az első mérkőzésen nem akadt határbíró. A Wesselényi kereskedelmi az A válogatott ellenfele kitűnő együttes. A fiatal kapus néhány káprázatos védést mutatott be, a hat gól ellenére csapata legjobbja volt. Szusza az újpesti gólkirály, a lilák nagy ígérete csak a végén jött bele a játékba. A hazai fedezetsor lélegezni sem engedte a fiatal játékost, aki középfedezetet játszott 30 percig. Néhányszor azonban olyan ragyogó cselt és lefutást csinált, hogy a közönség percekig tapsolta. A lövéssel azonban nem volt szerencséje.
már régóta figyelem a topicot,de eddig még nem volt bátorságom a nagyok közé keveredni .
Sikerült kedvencet is választani, aki nem más mint lg!
Egyféle ízléssel vert meg minket a jóisten, lilára pofozott.
Sajnos nekem nincs akkora adatbázisom mint nektek,de rajta vagyok az ügyön.
Könyvekből rengeteg van,de általában az általatok említettek, viszont amivel én lehetek a szimpi gyerek (ha csak időközben nem maradtam le sokmindenről ami a beszerzéseiteket illeti) megvan 1954-től ( a hivatalos ) Képes Sport 1991-ig (megszűnésig) 4 (úton lévő) évfolyam kivételével illetve huszonpár évfolyam Labdarúgás kötve. A Képes Sportok is kötött példányok, de van pár évfolyam ami megvan kötve és külön is.
A nem bekötött példányokat komoly érdeklődőnek el tudom küldeni,csak azt kérem akinek kell,hogy becsülje meg őket,mert sokat tepertem értük. Pár évfolyam a '70-es évekből illetve tudok egy helyet itt a közvetlen pátriámban ahol megvan vagy 40 évfolyam NS egy padon de nem tudom még leimádkozni a gazdájától,de ha meglesz úgyis szólok.
Szeretnék tőletek kérni valamit: ha van rá egy mód vagy lehetőség akkor küldjetek nekem minden infót ami Újpest a nagy világégés előtti időkből! Játékoskeretek,meccsleírások, egyéb érdekességek.
Ha én tudok segíteni rendelkezzetek velem mindent megteszek amit tudok!
Ha esetleg el akarsz menni lefényképezni a pályát mostani állapotában, ne menjél egyedül, és ne menjél autóval (6-os busz visz oda, utolsó előtti megállónál kell leszállni, aztán fel a hegyre az úton), mert kőkemény cigánytelep van a pálya mellett.
Nem emiatt estek ki, hiszen végül a 0-0 ellenére megkapták a három pontot.
Gyerekkoromban sokat fociztam ezen a pályán a 80-as években. Akkoriban már nem volt rajta bajnoki, a Volán leköltözött Erenyőbe.
Régen sokat tanakodtak, hogy miért volt nehéz ezen a pályán játszani, írtak olyan baromságot, hogy a magaslat miatt:-)), 300 méteren van kb. a pálya, így ez hülyeség.
Szerintem az ok az volt, hogy ez volt Magyarország egyik legnagyobb pályája, nagyon széles volt és hosszú is, és a salakot sokan nem szerették.
FTC, Üllői, UTE, válogatott kulcsszavakra keresve előjönnek az ominózus képek.
Olyan finomságokra van szükség, hogy pl. a Kistext, Szentlőrinci AC vagy a Győri ETO játékosok, avagy az 1949-es prágában szereplő magyar ifjúsági válogatott tartalékjainak a felismerése,
Bodnár Zalán vagyok, a FourFourTwo futballmagazin újságírója, és épp most írok cikket a perecesi esetről. Megtenné, hogy küld nekem egy e-mailt a zbodnar81@gmail.com címre, amelyben megadja elérhetőségeit? Szívesen felhívnám, bizonyára tud segíteni találni valakit, aki szemtanúja volt az esetnek és megszólalna a cikkben. Előre is köszönöm!
Jó napot! Tudja valaki, hogy hol lakott Schlosser Imre Budapesten? Valahol a belvárosban lakhatott a Váci utca környékén? És vajon élhetnek e még leszármazottai?
Sokszor hallottam gyerekkoromban a leszakadt kapufa történetét. A falumból sokan látták azt a mérkőzést. Az meccs igazi főszereplője a Pereces Kertesi nevű középcsatára volt. Mikor berúgta a csapata és saját harmadik gólját, beszaladt a kapuba, örömében belekapaszkodott a hálóba...És akkor reccs!!! A felső kapufa eltörött, leszakadt! Próbálták helyreállítani, de sikertelenül. Látva az esetet ( -és véleményem szerint a rájukra nézve katasztrófális 0:3-as eredményt is- ) a Fradi játékosok, élükön a nagy sztár dr. Sárosi Györggyel levonultak, felöltöztek és személygépkocsikkal elhagyták a pályát. Állítólag nem viselkedtek valami sportszerűen, különösen nem Sárosi, s ezt még a Fradi-drukkerek is elismerték.
A megismételt meccs 0:0-ra végződött. Az elmondások szerint szegény Kertesi járt a legrosszabbul. Az első meccs előtt azt az igéretet kapta, hogy ha három gólt lő és megnyerik a meccset, akkor kap egy komplett, felszerelt konyhabútort. Mivel a megismételt meccsen ezt nem sikerült elérnie, így nem kapta meg...Lehet, hogy ez is közrejátszott, hogy a Pereces a bajnokság végén kiesett. Hogy ez volt-e az igazság, ma már nehéz eldönteni.
Családi történetekből. :-) Nagymamám Polcz lány volt. A testvérei játszottak a PTK-ban. Tőlük hallottam a történetet. De utánakeresve, úgy látszik, kicsit torzulnak az emlékek az idő elteltével. Nem akartam senkit megtéveszteni. Valóban mindenhol 0-0 és 3. hely szerepel. Sorry.
Bár régi a hozzászólás amelyre válaszolok, de hátha még érdekes lehet. A fradi elleni meccs a háború után volt. 3-0-nál leszakadt a kapufa és a fradi nem várta meg a helyreállítást hanem "elmenekült". Először megismételték a meccset 1-1. De végül 3-0 val a PTK kapta a 2 pontot. Megjegyzem teljesen jogosan. (A fradi lemaradt ezzel a ponttal a bajnoki címről, amit nagyon nehezményeztek. ) Az akkori szabályok szerint a helyreállítást meg nem váró fradi volt a hibás. Az első döntés az újrajátszásról volt az érdekes döntés.
A meccsen csak Polcz II (Jenő) játszott csak a Polcz testvérek közül. Polcz I (Károly) a háborúban meghalt. Polcz III (Oszkár) inkább később a Miskolci Honvéd NB2-es menetelésekor volt jelentős. (Amikor még egy Honvéd csapatot nem akartak az NB1-be, ezért alulmaradtak az osztályozón.)
A PTK annak köszönhette a kiesését, hogy az őszi szezont a diósgyőri pályán rendezték, a salakos PTK pályán tavasszal szenvedtek az ellenfelek.
Régi csapatfotókat kerestem a PTK-ról, így jutottam a régi hozzászóláshoz. Ha van esetleg valakinek bescannelve.... :-)
Az 1948. március 30.-i III.évf. 13.szám Képes Sportlap-ban sajnos a Basel - Ujpest match csapatainak összeállítása nincs részletezve, de megtalálható az FTC ellen játszott BASEL összeállítása, jobban mondva a játékosok nevei.
A Sparta-t viszonylag könnyű volt kisilabizálni, és a neten is elég jól fent vannak. De a Basel egy rémálom. Egy órán át keresgettem, kb. ezt sikerült az alábbi cikkből + 20 honlapból + az Újpest-Basel és a Ferencváros-Basel Képes Sportlapos képaláírásaiból megszülnöm:
szerintem ez azonos az ún. Amerikai úti pályával. Bár ha jól tudom, ott egy hatalmas telek volt, lehet ,hogy több pálya is volt rajta (különböző időpontokban)?
Itt pedig a megoldás: A Hajtsár úti pálya az I. világháború idején az Újpest mérkőzéseinek is otthont adott. A pálya a kisföldalatti Mexikói-úti állomása közelében lehetett. http://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest_XIV._ker%C3%BClete
Az UFC 1901. február 11-én olvadt be az UTÉ-ba, és így az első másodosztályú bajnoki, vagyis az UTE-Ganz gyári tisztviselők (8:0) volt az UTE első bajnoki meccse. Mindez 1901. április 7-én zajlott le, az Erzsébet királyné úti pályán
Volt egy nagyon jó osztrák történelmi honlap, ahol minden valaha volt nemzetközi barátságos meccset is feltüntettek... de most nem találom. Tudna valaki segíteni?
Valami austrian football vagy valamil ilyesmi rémlik!
Kulinyi Francit találtam a guglin, de sajnos nem tudok bővebbet. Töltőtollal van írva a hátuljára, az biztos. :) A nevek alapján 1938. előtti is lehet a kép, Kulinyi 1938-45. között játszott a Wekerlében, de a többiek neve viszont nem stimmel.
Mai napig élő hamis legendák és féligazságok ezek, így mindegy, hogy a cikk írója mikor reagált, attól még jó az írás. És az általad említett dolgok is le vannak írva benne, Puskásék lehetséges eladása is ott van ebben a cikkben. Ahogy az is, hogy Mészáros Dodó ugyanígy került a fradihoz. De szerintem ez mellékszál a cikk kérdésfelvetéséhez képest, hiszen a legenda úgy szól, hogy a Kispest minden eredményét a komcsiknak köszönheti.
18 évvel megjelenése után reagálni egy tanulmány egyetlen bekezdésére.:)))
Mondjuk, ha nincs a 45-ben megkezdődött rendszerváltás, pár éven belül a Kispest igencsak kénytelen lett volna eladni a sztárjait, ez a szomorú igazság. Ahogy az 36 végén Nemessel is megtörtént. A francia bajnokság utolsó helyezettje, a Mulhouse, megvette a Kispesttől Nemest 16.000 pengőért. Vásárhelyi László, a Kispest elnökségi tagjának nyilatkozata:
Nem tehettünk mást. (...) Mi nehezen válunk meg Nemestől, mert hiszen mindig derék játékosunk volt, de nem tehettünk mást! Bennünket nem támogat senki. ... a jövő érdekében kénytelenek voltunk Nemest átadni a francia egyesületnek. Na kb. ez lett volna Bozsik és Puskás sorsa is...
A probléma mindig az, hogy ismerjük a csapatot, csak a játékosokat nem tudjuk beazonosítani. Ilyennel még sosem találkoztam, hogy fordítva legyen.:) Ránézésre harmincas évekre tippelném, és bár nem látom jól az arcokat, de nagyon fiataloknak tűnnek. Illetve a cipők nagyon szegényesnek (és különbözőknek) látszanak. Ezekből sokféle következtetést le tudnék vonni, de nem szívesen teszem, mert tuti, hogy mellényúlok.:)
Arról igen kevés szó esik, hogy a Kispest az elsők között akarta visszakapni 1956-ban a nevét, címerét, színeit. Persze egyedüliként mi nem kaphattunk vissza semmit...
Mit tudtok a korbeli szurkolótáborokról? Kiknek volt szervezett szurkolótáboruk akkoriban?
Hogyan működtek?
A B közép célja, a labdarúgást kedvelő szurkolók szoros egységbe tömörítése abból a célból, hogy az ARAK csapatait a honi mérkőzésen zászló alatti kivonulásával és buzdításával diadalra segítse.Vidéki mérkőzésekre a B közép tagjai szabad elhatározásukból a csapatot elkisérik vagy anyagi áldozattal lehetővé teszik, hogy a B közép meghatároztott számban a csapatot elkisérhessék, buzdítsák és ezáltal az együttesnek segítsenek jelenlétükkel az idegen környezet hátrányának a leküzdésében. A B közép tagjai, azok az ARAK tagok lehetnek, akik ebbéli szándékukat bejelentik. A tisztikart, a B közép elnökét, pénztárosát, titkárát a B közép tagjai maguk választják. A B közép az ARAK által erre a célra készített zászló alatt bíztatja csapatát. Vidéki mérkőzésre a zászló elviendő megfelelő kísérő esetén. A B közép tagjai a zászlót az ARAK-tól megveszik. A fizetés feltételeit a B közép üléséen állapítják meg. A B közép tagjainak kötelező az ARAK-tól az egyesület jelvényét megvásárolni és a csapat mérkőzésein, ha ruházatuk megendegi viselni. Az összejövetelek helyét idejét a B közép maga állapítja meg s e célra klubhelységről is maga gondoskodik. Az itthoni sportpályán a B közép számára az egyesület külön helyet biztosít. Amennyiben ezzel kapcsolatban átalakítások válnak szükségessé a leláton, úgy ezt a B közép saját költségén végre hajtja.
Recse Béláűról tud valaki részleteset? Kispesten születhetett, játszott a KAC-ban, majd Békéscsabán lett meghatározó játékos az első világháború környékén!
Az Újpesti TE történelmi első bajnoki mérkőzésén 1901. szeptember 4-én így állt fel - Újpesti TE:. Ugró -- Steiner, Szedlayer -- Weidlinger, Pozsonyi, Neubrandt -- Schön, Herczeg, Dinich, Meskó, Fürst..
Az UTE első bajnoki mérkőzésének dátumára vagyok kiváncsi.
Valahol 1901. szeptember 4-ét olvastam erre, de akkor mi van a tavaszi mérkőzésekkel?
Az első osztályban február hónapban megindult a bajnokság, úgy tudom, a másodosztályban is tavasszal kezdődtek meg a küzdelmek. Akkor már az UTE volt hivatalosan a másodosztály tagja az UFC helyett. Szóval mikor volt az első meccse az UTE-nak?
A Fővárosi Testedző Kör csapatáról szeretnék érdeklődni. Több forrás (szinte mindegyik) említi, hogy az 1909-ben alakult zuglói? klub 1926-ban a profi korszak hajnalán egyesült a Zuglói AC (Zuglói VII. ker. AC) csapatával Turul FC néven és az 1926-27-es bajnokságban a profi II. osztályban szerepelt. Ugyanebben a bajnokságban, az Amatőr I. oszt. Springer csoportjában szerepelt a Fővárosi TK, ami valószínüleg a Turul FC amatőr csapata maradt. Ez eddig rendben is lenne.
De az 1927-28-as bajnokság Profi II/b osztályában szerepel a FővTK, tehát nekem nem logikus, hogy egy II. osztály profi klubnak (Turul) szüksége van még egy harmadosztályú, szintén profi alapokon szerveződő csapatra.
Tehát a kérdés: ha valóban létrejött ez a fúzió, akkor vajon nem csak egy tiszavirág életű egyesülés volt, ami után a FövTK újjáalakult?
Tegyük hozzá, hogy ez nálunk most a negyedik helyet jelenti... Sokat számít, hogy miközben az elmúlt 5-6 évben sehol nem volt jelentős, állandó és stabil tulajdonosi bázis (leszámítva Győrt és Debrecent), addig a vidéki csapatoknak hatalmas előnyt jelentett az évi 60-120 millás önkormányzati támogatás évente, település mérettől függően. Ez Budapesten teljesen kiesik!
A Kispest jó másfél évtizede sínylődött pénz nélkül, míg a fradinál és az Újpestnél időszakosan azért voltak pénzemberek, ezért is tudtak elöl lenni. Ez most talán megfordul, hiszen bármennyire is utáljuk hemit, nem lehet mondani hogy nem költ a csapatra, idén pedig az Opel is beletolja azt a pénzt, amit vidéken az önkormányzatok alapból adnak. Ez hosszútávon jelentheti akár azt is, hogy most kicsit a Kispest kerül megint előtérbe pesten, és hogy a két pólusú pesti foci akár három pólusúvá is válhat, hiszen ha ez a különbség rövid távon marad a Kispest javára, az a nézőszámon és az aktív szurkolói bázison is meg fog látszódni, a fradi ellen pl már fullon volt a Kanyar is, ami kb 1500-2000 ember! Ennyit pedig csak a nagyok tudnak idehaza megmozgatni. Összességébven szerintem nem fognak a pesti csapatok eltűnni, a focink sem engedheti meg ezt magának, mert a sok nézőt még mindig a JÓ Kispest-Újpest-Fradi hármas vonza.
Plusz előnyünk lesz még, hogy pesten ma már csak nálunk van jelentős szakmai munkát végző utánpótlás akadémia. Sem Újpesten, sem a Fradinál nincs komoly utánpótlás nevelés, pénz pedig jelenleg nincs jó játékosokra. Én legalábbis ezt látom. Angyalföldön a hat műfüvest ugyan elnevezték akadémiának, de az anyagi helyzet ott is elég labilis, és nagyon eredményeket sem érnek el.
AZ UAC 1910-ben alakult, színe kék-fehér. 1918-ig szerepelnek Magyarországon, majd Novisadski Atleticky Klub (NAK) néven Jugoszlávia különböző bajnokságainak résztvevői! 1935-36-os kieséses rendszerben kiírt jugoszláv bajnokságban az elődöntőig jutnak, ahol a Slavija Sarajevotól 1:0-ra kapnak ki! A 40-es évekbeli magyar bajnoki szerepléseik ismertek. Háború utáni történetüket nem ismerem!
szerintem megszűnt, mert 1945-ben alakult Újvidéken egy "Futball Klub Egység" nevű klub, ami a magyarokat tömörítette. Ez a klub 1954-ben beolvadt az FK Novi Sad-ba.
A kerületi válogatottak mérkőzéseivel kapcoslatban kérném a segítségeteket. Az egyes kerületi válogatottak részére kiíírt Szövetségi díj, majd Dréhr serleg, Szent Korona kupa mérkőzések zajlottak 1920-1950 között. Keresem az 1931-1933-as években lejátszott Dréhr serleg és Szent Korona Kupa mérkőzések ill. ezen időszakban lejátszott döntők eredményeit. Valamint tudtok-e részleteket (eredmény, döntő mérkőzés) az 1946 őszén megrendezett Köztársaság kupáról, mely szintén a kerületi válogatottak tornája volt?
esetleg ha volt valamilyen pestkörnyéki lap, ami még megjelent, az jobb eséllyel közölhette. Pl. váci, vagy óbudai, vagy ilyesmi lap...
Ha jól emlékszem, létezett valami "BSzKRt Értesítő" vagy valami hasonló lap... mintha ide is be lett volna rakva néhány oldala. Esetleg ott is lehet nyoma!
Sőt, 1945-ben az újságok gyakran sztoriztak a "vészkorszak" időszakáról. Vagyis lehet, hogy (ha még létezett ilyen, akkor) a BSzKRt Értesítő 1945. augusztusi számában talál az ember egy interjút mondjuk Kónya II-vel, ahol sztorizgat az utolsó bajnokiról a front előtt... (vagy ugyanez Deák Bambával a Népsportban). 1945 őszétől ritkulnak ezek a sztorizgatások, egyre inkább a jövő, a haza újjáépítése, stb. a téma.
Megelőztél, vidéki lapban érdemes utánanézni, bár talán fontosabb dolguk is lehetett. Meg azt sem tudom, hogy az ostrom alatt álló városból hogy jutottak ki ilyen hírek.
esetleg ha van valamilyen BKV Előre könyv, vagy SZAC-os könyv, abban, vagy valamilyen Pestszentlőrinci helytörténeti könyv sportrészlegében is elképzelhető, hogy lehet valamilyen hasznos infót találni...
az a baj, hogy 1944. december 18. után az MTI sem működött. Vagy legalábbis az MTI archívumában nincsenek már hírek. Azt nem tudom, hogy (bármilyen) budapesti sajtó jelent-e meg még december 24. után, ha igen, abban lehet nyoma. Nem tudom, milyen lapok jelentek meg akkoriban, pl. Magyar Nemzet, Népszava vagy Pesti Napló már biztosan nem. Gondolom a Magyarság meg a Nyilaskereszt az megjelenhetett :-) Esetleg még elképzelhetőnek tartom a Sporthirlap még megjelent december 25. után (bár nem tűnik túl valószínűnek), abban 100%, hogy benne lesz. A Nemzeti Sport viszont már biztosan nem jelent meg.
Esetleg a vidéki (nyugat-magyarországi) sajtót is át lehet nézni, hátha, de pl. a Győri Nemzeti Hírlapban semmi nyoma:
Amúgy ha budapesti vagy, ajánlom a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár Budapest gyűjteményét. Pillanatok alatt be lehet (ingyen) iratkozni, és bármilyen budapesti sajtóhoz hozzáférsz.
Sziasztok! Az lenne a kérdésem, hogy megtudja e mondani valaki, hogy az 1944-es őszi bajnokság utolsó mérkőzése mi volt, illetve ki lőtte az utolsó gólt? Akkor már a front szinte a pályák szélénél tartott, ezért érdekes ez számomra!
Segítséget kérnék! Egy viszonteladótól sikerült vennem egy hagyatékból 252 db jelvényt, egy bekeretezett és korrekt módon lezárt, üvegezett képkeretben! Szeretném kideríteni, hogy ki volt az eredeti tulajdonos, mert a jelvényekből kiindulva valamilyen kiemelkedő labdarúgó lehetett a háború előtt! A gyüjtemény Győrből származik! A képkeretet 1961. december 09.-én zárták le, a monogram FJ vagy FI, de ez már lehetett az illető fia is. Az bíztos, hogy a háború előtt járt játékosként Észtországban, mert a legnehezebben fellelhető észt jelvények közül 7 db is volt a tablón, köztük az 1928-as Balti Kupa jelvénye! Úgy gondolom olyan győri sportolóé lehetett, aki 1928-1940 között valamilyen válogatott vagy club csapat szineiben szerepelt Észtországban, bizonyára tagja volt a Nyugati Alosztály válogatott csapatának és a sportpályafutását befejezve, edző, sportvezető vagy játékvezető (ennek van kisebb esélye, mert összesen 1 db játékvezető jelvény volt az anyagban) lett. Azt is el tudom képzelni, hogy két személy, apa és fia gyűjtése a tabló, mert kb. 60 évet ölel át!
Estleg Neked, vagy valaki másnak nincs véletlenül 1956 előtti szovjet klubcsapatokról fényképe? Leginkább 1947-ben magyarországon szerepelt Torpedó Moszkva, és 1953-ban a Népstadion megnyitóján szereplő Szpartak Moszkva érdekelne.
Nagyon köszönöm a részvétet és jól esik, hogy más is emlékszik rá!
Ha jól látom, olyan majdnem - félgömb alakja van a játékosoknak. Ez valami szabvány? Nekem anno a magyar és az angol válogatott volt meg ilyen formában, mint A 6:3 után majdnem minden havernak!
A kapus Károlyi Jocó? Nem nagyon látszik a piroson keresztül!
Véletlenül akadtam rá az oldalukra. Nagy örömmel és csodálattal tölt el, hogy vannak még emberek akik ápolják emlékét Orth Györgynek, Slózinak, Spécinek, Zsák Skajának és a többi nagy legendának.
Igaz megkésve, de őszinte részvétemet szeretném nyilvánítani Tamás István fiának, Édesapja elvesztése miatt! Tudom nem vigasz, de Édesapja nálam, az UTE gombfocicsapatában, még minden héten bajnoki mérkőzéseket játszik.
Nem szeretnék ajtóstól rontani a házba, de segítségüket szeretném kérni az Uraknak.
Én az 1945-1956 közötti magyar klubcsapatokkal kapcsolatos adatokat-fényképeket gyűjtöm , a Vasas Izzó és a Mateosz ról lenne szükségem adatokra, összeállításokra és fényképekre.
Ha valaki esetleg tudna segíteni, azt nagyon megköszönném.
szedjük össze a 20-as, illetve főleg 30-as években divatos szurkolótáborok elnevezését!
kb. ennyiről van infóm:
Ferencváros: B)-Közép
Újpest: Lila Közép
Kispest: Sárkány Közép
Elektromos: Áramkör
Bocskai: Bocskai Közép
A többi csapat táborának mi volt a neve? Illetve milyen szurkolói csoportosulásokról tudtok még? Újpesten még a "Dumavár" nevű szerveződés ismert, ők a tribünön ültek, jól szituált és jól informált szurkolók voltak, akik sokszor megajándékozták a játékosokat, ankétokat tartottak, együtt hallgatták a klubhelyiségükben rádión az idegenbeli meccseket, stb. De pl. a Hungária/MTK szurkolóknak mi volt a nevük? Hungária Közép?
"A sportélet is hamar felvirágzott, 1904-ben alakult az első egyesület, négy évvel később pedig a mai egyesület elődje, a Kispesti Athlétikai Club. Pályája a "sárkánybarlang", szurkolótáborának kemény magja a "sárkány közép" elnevezéssel riogatta állítólag az egyre magasabb osztályú ellenfeleket. De láthatunk igazolványokat, belépőket és egyéb emlékeket, amelyek a Kispesti Jóbarátok Football Clubja vagy a Wekerletelepi Sport Egyesület fennállásának büszke bizonyítékai."
én ezt annyival egészíteném ki, hogy egy kitűző (mert ez annak tűnik) nem feltétlenül a klub hivatalos címerét árbázolja (ha volt egyáltalán ilyen). Én is ismerek rengeteg olyan UTE kitűzőt, ami nem a hivatalos címerből készült, hanem csak utal rá, stb.
Nem igazán vagyok képben a címereket illetően, de figyelembevéve a klub nevének és színének változásait, ez a címer vélhetően 1912 és 1925 között készülhetett (előtte a név volt Egyetértés, utána pedig a klub színe lett zöld-fehér).
Nem igazán tudom, hogy a címer mennyiben követte a színváltozásokat, logikusnak tartanám, hogy követte. De van egy olyan érzésem is, hogy amíg a kluboknak nem volt "komoly történetük", addig nem biztos, hogy különösebben foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel (vagyis hogy pl. a színváltozást azonnal kövesse a címer változása is). Szerintem ez a "mából visszatekintve" számít fontosnak, amikor a sportág és maga a sport gyerekcipőben járt, nem hiszem, hogy a kisebb klubok olyan nagy hangsúlyt fektettek volna erre a kérdésre. Gondoljunk csak bele, a foci a századfordulón jelent meg Debrecenben, még másfél évtized sem telt el, hogy a DVSC felvette ma is használatos nevét. A mából visszatekintve ez egy fontos mozzanat, de vajon akkor az lehetett-e?
Nem tartom ezért véletlennek azt sem, hogy a század elején még a Nemzeti Sport sem tartotta fontosnak, hogy bajnoki mérkőzések összeállítását maradéktalanul közölje. Akkor ezt nem találták fontosnak.
Én valami olyasmit tudok hogy 1903-ig volt használatos mind a kettő (cz és c), ekkor jött egy javaslat a "cz" eltörlésére és "c"-vel való helyetesítésére, de csak 1922-ben fogadták el és kezdték el használni csak és kizárólag a "c"-t!
Ha már ilyen szaki vagy: az "ucca" elnevezés mikor volt hivatalos az utcára? Én 1922-30 közöttre taksálom, de érdekelne pontos dátum, sehol se találtam még meg.
Egy kis segítségre lenne szükségem és ezért elsősorban Tempó Vasutas Úrhoz szeretnék fordulni, nem kizárva a többieket akik úgyanúgy a segítségemre lehetnének!
Az alant mellékelt címerrel kapcsolatban kellenének nekem észrevételek/vélemények/tények? Eredeti? Ha igen mikori? Meddig használhattuk? Ez lehetett e az első címerünk? stb
Ezen kívül olyan kérdésem lenne még hogy az Egyetértés FC, DVSE, Debreceni Lokomotiv SE időszakából maradt e ránk valamiféle címer, zászló?
Plusz a színváltozásaink viselik e egy-egy címer nyomát?
És még egy kérdés utoljára: A mostani címerünket mióta használjuk, mert erre sehol nem találtam egyértelmű adatot?
Szóval nem kisebb igényem lenne mint a DVSC "címer történelme"? Egyedül csak a DMVSC és a rendszerváltás után viszakapott (?) címerünkben vagyok biztos!
Lóránt Gyula testvérének, a 86 éves Imrének feltettük a kérdést, Lóri valóban kereste a konfliktusokat?
Gyula nem szerette, ha beleszóltak az összeállításba, márpedig a minden elnöknek volt lieblingje persze neki is voltak kedvencei. Magyarországról a PAOK-ba igazolt Panajotisz Kermanidisz, s Lóri vele kezdte az összeállítást, pedig szerintem a posztján volt nála jobb. A nagyképűsködést nem szerette, meg azt se, ha át akarták verni. S hát ugye jó futballista volt, ha kóstolgatták visszavágott. Rehhagelnek ezt mondta: ťOtto, te háromszor a földbe rúgsz, míg egyszer eltalálod a labdát!Ť Ezek után el lehet képzelni, Rehhagel mit érzett.
A Honvédban Tichyvel került összetűzésbe. Először a kézfogás miatt, aztán a játékos sérültet jelentett, erre Gyula mondta, rendben, de menjenek el az orvoshoz. Akkor már a csatárnak nem fájt annyira a lába... De mindig mondtam neki, téged, meg Hidegkutit kellene összegyúrni, mert ugye a Nándi meg ritkán szólalt meg, általában nyugodtan.
neem, a régi SFAC-pálya az Anger réten található, míg a 2003-ban épült lelátó a Káposztás utcai stadionban, ott játszott a Matáv (FC Sopron) és az SLC is az NBI-ben, illetve utóbbi jogelődjei (SSE, Textiles). A Matáv 2000 tavaszától (utolsó másodosztályú szezon) játszott a Káposztás utcában, az ő otthonuk eredetileg a József Attila utcai pálya volt, a 90-es évek végén oda terveztek új stadiont, a torzó még ma is látható. Valamint a jelenleg az NBIII Bakony csoportjában listavezető Soproni VSE is már a Káposztás utcában játszik, az ő otthonuk egyébként a Sport utcai pálya. További, még működő pálya az Ágfalvi úti, a Soproni Vasas otthona volt, később a Matáv (FC Sopron) használta, itt játszottak az up. csapatok, illetve a nagycsapat néhány edzőmeccset.
El kéne oszlatni végre valahogyan ezt az "év játékosának választották" dumát. Tudtommal nem volt ilyen cím, ezt csak 1969-ben adományozta 1901-69 között minden szezonhoz utólag Hoppe László a "Labdarúgó Bajnokságaink" c. könyvében, és kb. a 70-es évek eleje óta létezik a valóságban is a cím.
Az utóbbi években mindenki készpénznek veszi, hogy XY az adott évben az év játékosa volt, és ez a forrása az információknak...
Előljáróban talán csak annyit : megszállott olvasója vagyok a topiknak, mert az ősrégi/régi futballról meggyőződésem, hogy sehol annyit nem lehet megtudni, mint itt.
Ez nem tiszteletkör, hanem tény: mondhatom, hogy kivételes irodalommal rendelkezem futball ügyben, de megszámlálhatatlan névre, helyre, időpontra, itt, Önöknél bukkantam rá.
De a lényeg: nagy kérdés elé állított, hiszen fogalmam sincs, hogy ki lehetett ez a Lakat nevű kapus 1926-ban az ETO-nál.
Édesapám valóban 1920-ban született, a mérkőzés időpontjában 6 éves volt, őt tehát kipipálhatjuk.
Édesapja (az én nagyapám) a Vagongyárban dolgozott vasesztergályosként - csak a topik archaizált jellege miatt említem, hogy egy esztergagépen, váltott műszakban egy bizonyos Horváth Edével, akit később ugye "Vörös Báróként" ismert meg az ország - és soha, életében egy percet nem futballozott, még nézőként sem nagyon láthatta apámat játszani, mert ő "Tanár leszek, Fradi játékos és válogatott" jelszóval már 15 éves korában elment Szegedre főiskolára.
Apámnak egy fiú testvére volt - József - nyomdász, a Győri Nyomda megbecsült dolgozója, ám a családi legendárium szerint annyira nem tudott futballozni, hogy amikor apámék a réten, vagy a grundon játszottak, akkor mindíg szegény Jóskát ülteték le törökülésbe, az egyik kapufának. (A másik kapufa a Jóska iskola táskája volt...).
Elmesélhetetlen, hogy még idős, edzőkorában is mit kapott apám nagyanyámtól egy-egy családi összejövetel során azért, mert "Szegény Jóskát bezzeg csak kapufának használtátok!"
Így aztán számomra egyszerűen rejtély, hogy győri csapatban, Lakat néven ki védhetett?
Ha Önök nem derítik ki, akkor azt hiszem ez már megmarad a futball egyik örökre megválaszolatlan kérdéseinek.
Ezt pedig egy 1924-es Nyugati Újságban találtam, nagyon tetszett:
SFAC-SZSE
A cikk hosszasan ecseteli a soproni vendégöltöző színvonalát. Ugyanis maga a pálya meglehetős messze fekszik a várostól, a kies Arger réten, az öltöző, illetve öltözők azonban még ennél messzebb vannak. Mert két öltöző van: egy a SFAC-nak a jobb és egy a vendégcsapatnak, az egy omlottfalú pinceszoba, a Kuruc-domb alján, igen kurucul situálva. Beton padlója közepén négy-öt szemétdomb nyilván zilált idők maradványa egy rövidebb és egy hosszabb pad, egy tábla nélküli rozzant asztal (illetőleg asztalláb) ez az egész berendezés, se fogas, se szekrény.
Most olvasom a Nyugati Sport 1926-os számait, megakadt a szemem egy SZSE-ETO összeállításon. A győrieknél a kapust Lakatnak hívták. Mivel Lakat Károly 1920-ban Győrött született, gondolom az apja lehet.
A debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárában megvan 1920-tól 1929-ig, a vége elég hiányos.
Ahol kerestem, de nincs meg:
Debrecenben:
Megyei Könyvtár
Egyetemi Könyvtár
Déri Múzeum Könyvtára
Megyei Levéltár
Pesten:
Széchényi Könyvtár (csak a 36-38-as évfolyamok)
TF könyvtára
Szabó Ervin Könyvtár
Országgyűlési Könyvtár
Nem néztem még Nyíregyházán. Hihetetlen, hogy egy 18 évig élt hetilap (tudtommal kimagaslóan a leghosszabb életű vidéki sportlap) kb. hét évfolyama nyom nélkül eltűnik...
Édesapám megőrizte a Keletmagyarországi Sporthírlap(sárga újság) 1932-től 38-ig megjelent összes példányát, de sajnos 1996-ban bekövetkezett halála előtt pár hónappal, rejtélyes körülmények között, majdnem az összes példány eltünt. Egy pár lapot találtunk csak meg az egyik szeneskannában, nagyon rossz állapotban. Pedig nagyon féltette, Püspökladányból, 1944 őszén az oroszok elől (Vonatvezető volt a vasútnál, Német vonatokat vitt a frontra) visszamentek Kispestre, azután a háború végén vissza P.ladányba. Ezt követően jöttek a bolsevikok, - 1956, a Kádár-rendszer és ezeket a "megpróbáltatásokat" mind kiállta a gyüjtemény, hát a sors így hozta. Tudom, hogy 1932-től 36-ig egy példány sem található, restaurálom és felteszem az oldalra. Budapesten a Széchenyi könyvtárban, mikrofilmen megvan 1936-tól 38-ig.
Egy kép: Keletmagyarországi Sporthírlap, 1932. november 14. Hétfő
A debreceni fedett uszoda megnyitása, 1932. november 19.
Korábban valaki érdeklődött, hogy az Aranycsapat jelzőt Puskásék előtt használták e Magyarországon?
Igen, Keletmagyarországi Sporthírlap Hétfő, 1937. március 1. Nyúl Ferenc a békebeli MTK legendáshírű aranycsapatának 27-szeres magyar válogatott centerhalfja lett a Nyíregyházi TVE trénere!
Egy kép Keletmagyarországi Sporthírlap, Hétfő 1932. november 14.
Ezúton tájékoztatok mindenkit, hogy újra kapható Kamondi Imre már-már elfeledett, nagyszerű kétkötetes könyve, a Labdarúgó krónika I-II., melyhez anno Szepesi György írt előszót. A könyv első kötete a Pécsi Dózsa-PMSC 1955-1984 közötti időszakát, a 2. kötet a PMSC-PMFC 1984-2000 közötti történetét dolgozza fel imponáló részletességgel és rendkívül gazdag fotóanyaggal. A pécsi foci minden rajongójának és minden focirajongónak bátran ajánlható.
Bármilyen segítséget szívesen veszünk. Inkább folytassuk a többit emailen keresztül ( info@magyarfutball.hu), nem szeretnénk szétoffolni ezt a topicot.
Egy elérhetőséget tudnál adni hozzá? ( info@magyarfutball.hu ) Néhány fent lévő címerre lenne szükségünk nagyobb méretben, hogy meg tudjuk aza alapján rajzolni a címert rendes minőségben.
Annyit tudok, hogy textilgyári csapatként 1928-ban alakult! A Perutz csak 1930-tól létezik, de a cimerükben 1928 az alapítási év! A későbbi Pápai Textiles, aki viszont a Perutz utódjának tartotta magát 1930-at szerepeltet alakulási évként a címerében!! Na ezt bogozza ki valaki?
...aztán ugyanez a Bányai vezettek első KK-győzelmére és bajnoki címére, Genfi Bajnokok Tornája győzelemre az Újpestet is. Szegeden is tevékenykedett... majd a Phöbus-szal is sikereket ért el, bejutottak a KK-ba is. Nem rossz reputáció :-)
Ezúton szeretném megköszönni ezt a páratlan lehetőséget, és a fantasztikus vendéglátást, szívélyességet! Remélem, méltóképpen sikerült megemlékezni az Ön édesapjáról!
Születési évek és helyek után nem nyomoztam. Az interneten a neveket üsse be kérem a keresőbe és néhány Sabaria játékos adatai fenn vannak a Wikipedián! Annyit tudok, hogy Weinhardt a Szent Márton utcában, Mészáros pedig Gyöngyösszőllősön, a mai
szőllősi városrészen (akkor önálló település) született. Én viszont jelvényeket keresek a háború előtti csapatokról! Ebben tud valaki segíteni?????
Vámos eredetileg Pápáról került Szombathelyre. Nem csak mint labdarúgó, hanem elsősorban mint civil ember, de a SZAK nagyon jól járt vele! Valószínüleg ez áll a Pápára történő távozás hátterében, hisz Szombathelyen is lett volna csapat, ahol
Vámos leszármazottjai Pápán élnek! A fia özvegyével találkoztam! Ma már csak unokái élnek! Semmi emlékük nem maradt a válogatott nagypapa focimúltjáról, sőt csak annyit tudtak, hogy a nagypapa fociedző volt! Kerek szemekkel nézett a fia özvegye, amikor mutattam egy képet a magyar válogatottról, ahol az idős Vámos cimeres mezben szerepelt a képen!
Prém Mór is a Bakonyba került! Egy kis faluban húnyt el, ott is van eltemetve! Csak távoli rokonai vannak Vas megyében, Csákánydoroszlón!
Bass Béla fia Budapesten él! Ne haragudjon, de elő kellene keresnem régi jegyzeteimet, ahol a neve és telefonja megvan!
Bass megjárta a haláltábort, de túlélte a családjából egyedül! Budapesten maradt, új életet kezdett, új nevet vett fel és senki sem tudta, hogy ő válogatott labdarúgó volt! Később megnősült, új családot alapított, született egy fia is akivel telefonon többször is beszéltem. A régi csapattársak közül Weinhardt Feri bácsival tartotta a kapcsolatot, tőle kapott néhány újrafotózott képet a saját
focimúltjából! Sajnos a tervezett személyes találkozó és az összegyüjtött, lefénymásolt fotók átadása elmaradt, de talán egyszer újra lesz energiám a régmúlt felkutatására. Sajnos minél távolabb vagyunk a kortól annál nehezebb érdemi információval rendelkező
Jogos felvetés, de ilyenkor én mindig azt szoktam mondani, hogy az "pesti" csapat, aki az akkori, és alapvetően fővároscentrikus bajnokságban az első két osztály valamelyikében játszhatott. (Kis túlzással gyakorlatilag a Monor és a Fót kivételével szinte bárki beleszámít, aki ma is fővárosi.)
@lg @sazoli @sjose: köszi a remek neveket, ennyivel már el lehet indulni egy pótkötet felé, aminek díszpéldánya egyértelműen Aranyos Imi lesz :)
Egyébként abban igazatok van, hogy többségük valóban nem fociprosti volt (esetleg szédelgő), csak az akkori meghatározottságok miatt igazoltak át egyik csapattól a másikhoz. De persze az is tagadhatatlan, hogy volt azért egy-két-(több) olyan is, akit viszont valóban a többletpénz, esetleg korábban a "jobb" amatőrszerződés lehetősége csábított tovább egy kerülettel arrább.
Persze ennek feldolgozás majd egy következő cikkünkben jön elő, ahol nekimegyünk magának az ősbűnnek (Fradi <-> UTE), illetve kibogoznánk azt az előzményt, hogy ez mitől számít igazán ördögtől való véteknek (nyilván egy Fradi-MTK előjön a háború alattról.)
Én egyáltalán nem nevezném fociprositiknak az eddig felsorolt játékosokat. Csepel, Kispest UTE sorolhatnám, fővárosi csapatnak számít, ha 1950 előtti időszakot nézünk?
Ha igen, akkor van egy fantasztikus labdarúgó, sőt többszörös gólkirály, aki a két világháború közötti időszakban 4 fővárosi klubban is játszott. Az ő nevét csupa nagybetűvel kellene leírni, és nem különböző bulvár-jelzőt ráaaggatni. Ki is ő? Ha belelapoztok a gólkirályokról nemrég megjelent könyvbe, akkor megtaláljátok, de gondolom, hogy lesz, aki egyből rávágja a nevet.
(Plusz az alacsonyabb osztályú budapesti Fővárosi TK-ban és Szürketaxiban is játszott)
Szerintem legalább egy tucatnyi ilyen játékos volt a két világháború között. Olyan viszont, aki mind a Ferencvárosban, mind az Újpestben, mind a Hungáriában játszott volna, vagyis a kor mindhárom nagy klubjában, nem rémlik.
"A Ferencvárosban 1928 decemberében, 1 bajnoki mérkőzésen szerepelt, ezen a találkozón 2 gólt rúgott. A későbbiekben bizonyára rúgott volna több gólt is, de az Intézőbizottság Gödit anyaegyesületébe visszairányította. Az történt ugyanis, hogy Hermann a Felsőgödi TK-ból jogosulatlanul igazolt - Gödi álnéven - a Ferencvárosba. Anyaegyesülete a Fradinak nem adta ki, így előbb a Vasasban, majd az Újpestben szerepelt - ott már Harmath néven..."
Aztán Nagy Béla már nem tette hozzá, de 1930 őszén már a Kispest játékosa volt. Szóval 1928 december és 1930 szeptembere között megjárt a Ferencvárost, a Vasast, az Újpestet és a Kispestet is (és játszott a Felsőgödi TK-ban is). 1931-től Szegeden játszott.
A Vasvármegyei Sport Egylet két kerékpár egylet egyesülésével jött létre 1893-ban. Az egyik a Pannonia KE a másik a Sabaria KE.
A Sabaria Kerékpár Egylet volt a régebbi, ami 1877-ben alakult és ezért ünnepeltették 1977-ben a több egyesület összevonásával 1974-ben vagy 1975-ben létrehozott Sabaria SE-vel a 100 éves jubileumát. Tehát első szakosztály a kerékpár volt a későbbi SZSE-ben. Városi egyesület révén minden réteg megfordult itt ,más és más érdekkel! Ez okozta, hogy egyesületen belül különböző csoportosulások jöttek létre! Sőt új sportágak megjelenését sem mindenki fogadta örömmel. Igy a gazdag iparos és kereskedő rétegből (nagyrészt zsidó kereskedőkről volt szó) többen nem osztották a többség véleményét, igy először létrehoztak egyesületen belül egy csoportok, amely Acél néven játszotta mérkőzéseit. Ezt követően 1912-ben kiváltak és megalakították a Szombathelyi Iparosok és Kereskedők Magyar Testgyakorló Körét (SZIKMTK), hasonulva a Budapesti MTK-hoz, amellyel később is jó viszonyt ápoltak, hisz több túrát az MTK engedett át a Szak-nak és később a Sabariának is (pl. Kuba, Mexico és kényszerből az USA túrát).
1913-ban vették fel a SZAK nevet kék-sárga színnel. Nagyrészt erre az egyesületre, illetve játékosaira és vezetőire épülve jött létre a profi Sabaria majd Sabaria FC, amely sosem tudta kiheverni az amerikai turnét, ahol két new yorki manager (Forgach és Kovach)
lelépett a csapat teljes amerikai bevételével. A turát azért vállalták, hogy rendbe hozzák a club büdzséjét, de sajnos végül is 1931-ben ez okozta csődjüket. Nem tudták kiheverni ezt az anyagi veszteséget!
Sajnálom, de azt kell mondanom, hogy rengeteg falsch információval látta el a kérdezőt!
A kronológiák általában süritik az eseményeket!
A Szombathelyi AK 1913-tól használta ezt a nevet, de valóban 1912-ben váltak ki az SZSE-ből tagjai és alakítottak új önálló egyesületet! Igaz, hogy már korábban az SZSE-ben is egy önálló csoportot alkottak, de ekkor még csak házon belül különültek el.
1912-ben aztán kiváltak és új egyesületet alakítottak, majd 1913-ban vették fel a végleges Szombathelyi Atlétikai Klub nevet!
A 20-as években a vidéki labdarúgás legsikeresebb csapata! 6 vagy 8 válogatott játékost adtak Magyarországnak úgy, hogy az NB I-ben soha nem szerepeltek. 1926-ban 9 játékosuk lépett át a frissen alakított profi csapatba, így vezető szerepüket elvesztették!
A 30-as években még szerepelnek a Nyugat I. osztályában. Véglegesen a 40-es évek végén tüntek el!
A Haladásnál is csúsztatást érzek! Rossz a dátum, és először MÁV Haladás S.E. az első név! 1920-ban már fociztak a játékosok! Maga az egyesület 1919-ben alakult meh a Haladás Dalárda tagjaiból!
A Vasvármegyei Sport Egylet két kerékpáros egylet egyesülésével jött létre 1893-ban, később az anyagi hátteret inkább a város bíztosította, igy módosítottak Szombathelyi SE-re. A 19. század utolsó éveiben, annak a kornak megfelelő nemzetközi szintű kerékpár pályájuk volt. Az SzSE felkérésére 1899-ben játszották a városban labdarúgó mérkőzést a BTC és a Pozsonyi TE csapatai.
tudom, hogy rég jártam erre, mentséget nem keresek, volt annyi dolgom, hogy kesztyűben már nem csak dudálni, hanem kamarazenélni is tudnék. :)
Ellenben volna egy kérdése, és bár TV!-nek feltettem mailben, úgy érzem nincs adekvátabb hely rá a magyar netszférában, mint ezen topik kereteinek berke (ajvé, ezért a mondatért is).
Szóval:
Írtunk egy cikksorozatot ide a fővárosi fociprostikról, amelynek keretébe úgy lehetett bekerülni, hogy valaki legalább négy budapesti csapatban pályára lépett az nb1-ben.
A lista teljeskörű a nyolcvanas évektől számítva, és feltételezzük, hogy a háború utánra is. A kérdés az lenne, hogy tudtok-e véletlenül valaki olyanról, aki a háború előtt véghez vitte volna ezt a tettet? Pl. ute-gamma-phoebus-kispest, vagy mittoménmi?
Előre is köszi, mert kiegészítőként megírnánk azt/azokat is.
Ezen én is gondolkodtam már, mindenképpen elmegyek, és remélhetőleg sikerrel járok :).
Annyit tudok, hogy a Vasmegyei Sport Egylet (a megalapításának dátumáról egymásnak ellentmondó adatok vannak) kötelékében 1902-ben alakult egy futballcsapat a premontrei gimnázium diákjaiból, de ez 1905-ben feloszlott. 1910-ben új csapatot alapított az Egylet, ebből viszont két év múlva kiváltak az iparosok, és előbb Acél, majd SzIKMTK néven új egyesületet alapítottak. Az általad leírtak szerint 1920-ban (vagy nem sokkal korábban) válthatták át a nevüket SzAK-ra. Azt tudod esetleg, hogy a futball mellett más sportot is műveltek a tagok? A testgyakorlók köre ill. az atlétikai klub megnevezés legalábbis ezt sugallja.
Nagyon megköszönném, ha elküldenéd! Nem tudom, arról van-e információd, hogy miként lett az 1912-ben alapított Szombathelyi Acélból 1929-ben Sabaria FC, milyen állomások vezettek ehhez? A magyarfutball.hu-n csak a névváltoztások időpontja van feltüntve, de a hátterükről nem lehet tudni.
Ha nem okoz gondot, illetve ha ráérek február 13-án, szívesen részt vennék az eseményen tisztelettel, elismeréssel adózva az Ön édesapja és játékostársai előtt. Mostanában kezdtem magam beleásni a "régi idők focijába", és nagyon sok örömöt okoz az egykori ill. a mára legendásáá érett klubokról, játékosokról olvasni.
A közeljövőben rászánok vagy két hetet, hogy kijegyzeteljem a Nyugati Sportot és a Dunántúli Estilapot. Ezt épp tíz éve már megtettem, de sajnos elvesztek a jegyzetek, pedig nagyon sok volt. A Narancsba akarok írni Szombathelyről is egy cikket (http://www.szegedi.in/palya_a_magasban.html), mert nagyon érdekes a város focimúltja.
:) Engem szombathelyiként a Sabaria (SzAK) története érdekelne, az eddig meglelt töredékek nagyon érdekesek, de nem lenne rossz átfogóan, az alapítástól a csődbemenetelig ismerni a történteket. Egy könyv született a csapat közép- és észak-amerikai túrájáról, de a komplett történetéről tudtommal nem.
Mindig elcsodálkozok ezeken az ötvenes, hatvanas évekbeli nézőszámokon... Oké hogy telt ház, de kettővel minimum lehet osztani a hivatalosat, hogy reális képet kapjunk.
Köszönöm szépen a meghívást és a kedves gesztust! Amennyiben nem okoz problémát, újpesti futball-, és várostörténész barátommal, Ben71-el (akinek szintén van pár hozzászólása ezen a fórumon) szívesen részt vennénk az eseményen!
Egy Tóth, Tamás, Zsengellér összeállítás mond valamit?
Azokat, akik szeretnének megemlékezni Apámról és két volt csapattársáról egy kis asztal körüli beszélgetés keretében, szeretettel meghívom február 13-án délben az ujpesti Külvárosi Kávéházba.
Ha minden bejön, akkor ott lesz Tóth György volt válogatott kapus fia és unokája, Zsengellér Gyula fia Zsolt és növérem meg én Apám leszármazottjaként, meg Zsolt beígért ráadásnak egy újságírót és az UTE foci klub elnökét!
Ja!
A beszélgetést terített asztal körül gondoltam. Miután Apám semmiféle temetési ceremóniát nem akart, söt temetést sem, ennyit megtehetnénk emlékére.
Egyetlen kérésem van csak, jelentkezzetek akik jönni fognak, hogy helyet foglaljak már most. természetesen házastárs, barátnö vagy esetleg focirajongó gyerek is nagyon szívesen látott!
Ha esetleg a kérdés felmerülne valakiben, a számla nekem lesz!
Az 1914-15-ös bajnokságban már II.osztályú csapatként indulhatott volna a KAC, de a háború kitörése miatt ezt a bajnokságot nem rendezték meg. Az MLSZ ezúttal sem állt a helyzet magaslatán, ezért a kor két vezető klubja, az MTK és az FTC maguk írtak ki serleg-mérkőzéseket. A helyzetet tovább bonyolította, hogy a két élcsapat igen rossz viszonyban volt egymással, aminek az lett a vége, hogy mindketten saját "bajnokságot" indítottak. Az MTK hívei a Hungária díjért, az FTC köré gyűlt csapatok pedig az Auguszta-serlegért küzdöttek. A Kispest dél-pesti fekvése miatt az Auguszta-serleg küzdelmeire nevezett, melyet 12 csapattal, egyfordulós rendszerben bonyolítottak le. A mozgósítás miatt nehéz napokat élt át az egyesület, mert szinte a teljes csapatát bevonultatták. Mivel a KAC nem rendelkezett olyan tartalékokkal, mint a nagy egyesületek, ezért óriási nehézségekbe került, hogy egyáltalán 11 ember a pályára tudjon lépni. Krausz Jenő intéző áldozatkészségének és leleményességének köszönhetően a Kispest vasárnaponként rendszeresen pályára lépett. Az intéző, ha kellett, akkor kicsempészte a kisebb sérüléssel kórházban fekvő labdarúgókat, vagy kikönyörögte a játékosokat a laktanyából, de olyan is előfordult, hogy kiszöktette őket a kaszárnyákból.
Ezek után kész csoda volt például a BTC elleni 2-2, az ETC elleni 4-1, a 33 FC elleni 4-2, vagy a BAK elleni 2-1-es győzelem. A legnagyobb szenzációt azonban az UTE (8-0) és a BEAC (2-1) legyőzése jelentette. A BEAC elleni győzelemnek az adott külön jelentőséget, hogy az egyetemisták nem voltak hajlandók Kispesten játszani, mondvána kispesti pályán a lelkes, túlfűtött és igen hangos közönség befolyásolja a bírót. A BEAC intézője azzal fenyegetőzött, lemondja a mérkőzést. A KAC azonban a pályán akarta megszerezni a két pontot és a nevetségesnek tűnő indok ellenére belement, hogy semleges pályán játszák le a meccset. A MÁV kőbányai úti sporttelepén lejátszott derbin aztán a kényes, több válogatottal felálló egyetemistákat 3-2-re megvertük. Végül a KAC nem kis meglepetésre a negyedik helyen végzett a bajnokságban.
Nagyon klassz az oldal, gratulálok a résztvevőknek. Nagyon szeretem a régi idők fociját, az 1900-as évek elejétől próbálok képeket gyűjtögetni. Elsősorban gombfoci képeket szerkesztgetek belőlük. A legjobb képeket tablókból, ún. igazolvány képekből, vagy esetleg nagyon közeli csapatképekből lehet szerkeszteni (legalább is szerintem). Jelenleg az 1924-es, Egyiptom elleni válogatottat készítgetem. Érdeklődnék, hogy esetleg tudnátok-e segíteni, jó minőségű Biri János, Jeny Rudolf és Opata Zoltán képekkel. A Google képkereső nagy segítség, de róluk azzal sem találtam jó képet. Illetve Opatáról volt egy nagyon jó minőségű kép, de elfelejtettem menteni és azóta nem találom. A segítséget előre is nagyon köszönöm.
Örök hála "sjose"-nak a Dózsa tablóképért! Ha lennének még esetleg hasonlók!
Nyilasi is többször beszélt arról, hogyan bundáztak. Mégis a mai napig csak a Kispestet emlegetik bunda csapatként, holott a kiderült meccseket mi nem megvettük, hanem leadtuk (ugyan ez nem mentesít, de mégiscsak más szerepkör...)
A magyar labdarúgás történetét kedvelők nevében is köszönet azért, hogy közkinccsé tette édesapja pályafutásának több képi emlékét a mellékelt weboldalon!
Szomorúan köözlöm mindazokkal, akik hallottak róla, beszéltek vele vagy esetleg személyesen is ismerték, hogy apám, Tamás István az UMTE (1930-1941), a Gamma (1941-1944), az UTE (1945-1949), a MAORT (1949-1950) és végül a Köbányai Szikra S.E. (1950-1955) volt játékosa életének 89.évében karácsony éjjelén elhúnyt.
Évadnyitó 1940-ből Kispest-Hungária 1-3. A háttérben Puskás és Bozsikék házai, maga a stadion gyakorlatilag ma is ugyanígy néz ki, persze már sokkal modernebb kivitelben, de alapvetően változatlanul:)
Néhány keresztnevem hiányzik az ETO régi játékosai közül. A nevük után az elso győri NB I-es meccsük ideje. Lovas 1937. Aug. 29. Szeged FC 1-4 Vágvölgyi 1937. Nov. 1. Budafok 2-0 Szebehelyi 1938. Márc. 6. Újpest 0-7 Burghardt 1945. Nov. 11. UMTE 3-2 Balogh 1947. Aug. 24. Szentlorinci AC 2-3 Nagy 1948. Okt. 30. Vasas 0-5
Románia ellen játszott 1948. június 6-án, telt ház előtt a Megyeri úti stadionban a magyar válogatott és 9-0 arényban győzött. Deák megbetegedett, Gallowich Tibor szövetségi kapitány választása pedig Mészárosra esett. A csatársor összetétele ez volt: Egresi, Kocsis, Mészáros, Puskás, Tóth III. Ma is elfogadnánk... Ahogy ilyenkor lenni szokott, egy illusztris személy látogatott be mérkőzés után az öltözőbe, hogy gratuláljon az eredményhez. Ez az illusztris személy Rákosi Mátyás volt. Puskás, aki mindig valamilyen tréfán törte az agyát, azonnal kombinálni kezdett, hogy ezúttal mivel is rukkoljon ki, hiszen végre szemtől szembe találkozhatott a "Magyar Nép Atyjával". Itt jegyezzük meg: a válogatott egyik játékosa Rákosi Feri, a Csepel balfedezete, akit korábban Rottenbillernek hívtak, de időközben magyarosított. Rákosi ezen a meccsen nem játszott, de éppen a zuhanyzóból jött ki, amikor Rákosi Mátyás egy kör közepén, Gallowich Tibor társaságában még az öltözőben tartózkodott. Már elmenőben, Rákosi Mátyás még visszaszólt: - Még egyszer gratulálok és további sok sikert kívánok! Ekkor érkezett el Puskás abgangja. Anyaszült meztelenül törülközött és egyszer csak, amikor Rákosi Mátyás már az ajtóban volt, elordította magát: - Rákosi!!! Rákosi Mátyás megtorpant, visszanézett, Puskás meg Rákosi Feri felé fordulva kinyilatkoztatta az óhaját: - Adj egy törülközőt... Egy pillanatig megállt a levegő, majd a meglepett Rákosi Mátyás zavartan elhagyta a helyiséget. Az eset folytatása az lett, hogy néhány nap múlva levelet kapott a Csepel Rákosi titkárságától, amelyben kérték a vezetőséget, hogy Rottenbiller ne játsszon többet Rákosi néven. Ekkor lett - Rátkai.
Ja és így lett a Seriff is TTC-s, mert hogy újpesti gyerek, a Juta meg újpesti csapat volt (vagy majdnemújpesti, mivel a Szekszárdi úttól a Béke térig nem nagyon volt semmilyen beépítés - a Tripoliszt leszámítva. Vagyis a Jutagyár környéke az Újpesttel volt összenőve, Angyalfölddel meg nem, pedig az utóbbi része volt.
nekem rémlik valami olyan, hogy az eredeti TTC valamikor 1906-08 körül átnevezte magát Főv. TC-nek, és a Jutából alakult meg újra a TTC a 20-as évek elején, a semmiből. Valaki leellenőrizhetné...
A terézvárosi sport egyesületekről szeretnék érdeklődni. Az apropót a MOVE Terézvárosi Előre csapata adta, amely 1940-ben megnyerte a MOVE bajnokság I. osztályának Pesti csoportját és ezzel jogot szerzett, hogy az NBII Tisza csoportjában szerepeljen a következő bajnokságban. Majd onnan kiesve eltűnt a csapat. De ezzel egyidőben az amatőr bajnokságban játszott a Terétvárosi LK, illetve a Terézvárosi SC is.
Nagy kérdés még a Terézvárosi TC, amely még a '30-as évek profi bajnokságában tűnik el, majd jó ideig nem lehet tudni róla, majd 1945 után újra felbukkan, vagy legalábbis ezen a néven szerepel egy csapat. Ami talán a Terézvárosi Előre utóda, vagy a TLK-nak, vagy a TSC-nek?
Mivel többen kérték az emlitett képeket,gondoltam egyszerűbb ide feltenni.Ehhez megkérdeztem a képek tulajdonosát aki áldását adta,sőt állítólag már többen is segitettek neki,lehet innen is.A képek további használatáért az illető email cimét megadnám privátban annak aki igényli.
tehát a képek,főleg szegedi,budafoki focistákkal,a volt fradista Eisenhofferrel és Kohuttal.
semmi különös,a topik cimében jelzett időszak csapatképeit vadászgatom.
---------
/egy barátom kapott mailben pár képet,infot.ő régen párszor valahol valamihez hozzászólt a témában és egy illető küldött neki egy anyagot véleményezésre.a srác nem tudott hozzászólni,igy elküldte nekem.én végképp nem rendelkezem tudással hozzászólni a kérdéshez ezért szivesen tovább küldeném valakinek innen a fórumról aki a téma értője.elképzelhető,hogy a korabeli magyar amatőrválogatottról van benne szó,a fotók nagyon egyediek,privát képek./
(ha esetleg már próbálkozott itt az eredeti anyag küldője ,esetleg aktiv is itt,akkor elnézést)
Ennyi van róla. Ujpesten a Lörinc utcában lakott. Apám többet tudott volna róla mondani, de ö sajnos 2010-ben meghalt.
Az előbb lemaradt a kép amit csatolni akartam :)
játékosokat? A segítséget előre is köszönöm. Üdv.
[/img]
1910
1923
1941
Egyből meg is lepődtem, mert ez a képaláírás: "A kispadon, jobbról Jávor Pál, a Csepel, Opata Zoltán, a KAC edzője, Lázár gyúró társaságában"
