Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője szerint 

a most tapasztalható 85-90 forint közötti átlagár lesz jellemző húsvét környékén is. 

Kapcsolódó

„Az árrésstop bevezetése a tojás bolti árában összességében egyszámjegyű árcsökkenést okozott. A most beállt átlagár a növekvő kereslet hatására tovább emelkedhetne a csúcsszezonhoz közeledve, hiszen a beszállítói árakat nem fagyasztották be, így azok emelésével automatikusan nőhet a fogyasztói ár is. Ám a piaci folyamatok most arra utalnak, hogy a következő hetekben nem lesz számottevő árváltozás” – fejtette ki a szakértő.

Ami pedig a mennyiséget illeti:

a húsvét táján megnövekvő kereslet ellenére sem várható ellátási probléma.

A hazai termelők idén is képesek lesznek ellátni az igények mintegy háromnegyedét, a fennmaradó részt pedig a kereskedelem az ilyenkor szokásos módon, importból egészíti majd ki - derül ki az Agroinform.hu piaci elemzéséből. 

Helyi szinten ugyanakkor véletlenszerűen előállhat napi szintű tojáshiány, így aki biztosra akar menni, akár már most nyugodtan bevásárolhat húsvétra: ez a termék megfelelő tárolási körülmények mellett 28 napos szavatossággal rendelkezik. 

A KSH adatai szerint Magyarországon 2023-ban 2,4 milliárd darab tojást termeltek, 3,6 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az egy főre jutó éves tojásfogyasztás átlagosan 233 darab volt, ami 3 százalékkal maradt el az előző öt év átlagos fogyasztási szintjétől.

Az időszakos visszaesés ellenére a hazai tojástermelő szektor hosszabb távon pozitív kilátásokkal szembesül.

A tojás mára sikeresen beépült az egészségtudatos táplálkozási trendekbe, ami stabil keresletet biztosít a termék iránt. Európán belül a magyar tojástermelés alapvetően versenyképesnek tekinthető, az itteni költségszint nagyjából a lengyellel megegyező. Ez az árak alakulásában is megfigyelhető: az aktuális piaci helyzet függvényében az értékesítési árak hol Magyarországon, hol Lengyelországban magasabbak, de jelentősen nem térnek el egymástól.

„Termelői szinten a profittermelést jelentősebb mértékben tudja befolyásolni a madárinfluenza. Abban az esetben, ha az állományt fertőzés éri, akár egy teljes év is kieshet a termelésből. Magyarországon a tojóállomány nagy része Bács-Kiskun vármegyére koncentrálódik, ami ebből a szempontból veszélyeztetettebb körzetnek számít a magas telepszám és állománysűrűség miatt” – tette hozzá Héjja Csaba.

A szakértő szerint a ketreces állattartás európai uniós tiltását előbb-utóbb be fogják vezetni, ami szintén jelentős változtatásokat tesz majd szükségessé az ágazatban. Ma jellemzően (80 százalék feletti arányban) a feljavított ketreces tartást alkalmazzák a telepeken, de a most induló állattartótelep-fejlesztési pályázatok során az új kapacitások létrehozásakor várhatóan már a technológiacserében gondolkodnak majd a támogatásokat elnyerő gazdálkodók. Piaci becslések szerint a ketreces tartás gyors tiltása a jelenlegi tojásárak legalább 50–100 százalékos emelkedésével járna.