Amellett, hogy Németország az elkövetkező években állami hitelfelvételből finanszírozza a nagyszabású védelmi felkészülési terveit, újrafegyverkezéssel és a katonai, polgári infrastruktúra széles körű fejlesztésével, a jelenleg 182 ezer fős német hadsereg, a Bundeswehr legnagyobb problémája a létszámhiány.

A NATO számításai szerint naponta ötezer katona hal meg egy esetleges háborúban a keleti szárnyon. Ahhoz, hogy Németországot az egész országban megvédhessük, 300-350 ezer katonára lenne szükség – közölte a német Tartalékos Egyesület, amely szerint a tartalékosok létszámát pedig ennek háromszorosára, azaz körülbelül egymillióra kellene rövid idő alatt megemelni.

Ehhez pedig a leendő kormánykoalíció (CDU/CSU-SPD) már keresi a megoldásokat, akár a 2011-ben felfüggesztett, régi szabályozás visszaállításával, ami a férfiak hadkötelezettségéről szólt. Azóta a katonai szolgálat önkéntes alapú, a hadsereg a polgári tartalékosokra támaszkodik. 

Ám a társadalom szerint – Putyin elnök fenyegetéseinek árnyékában – tovább kell lépni a haza érdekében: az ARD Germany Trend friss felmérése arról szól, hogy

a németek 45 százaléka támogatná egy olyan katonai és közösségi szolgálat elrendelését, ami a férfiakra és a nőkre egyaránt vonatkozik.

Németország csak így tudja elriasztani Oroszországot, és kivezetni Európát az Egyesült Államoktól való függéséből – vélekednek.

Ezt a lehetőséget a politika sem veti el, bár az újításhoz az alaptörvényt is módosítani kellene.

Ugyanakkor Európa néhány országában már kötelező a nők katonai szolgálata: Norvégiában 2015 óta, Svédországban 2017 óta létezik a rendszer, míg például Dánia nemrégiben döntött arról, hogy jövőre bevezeti a nők hadkötelezettségét.

A szükség mellett az egyenjogúságra hivatkoznak

Ha csak férfiakat hívnánk fegyverbe, az éppen azokat a nemi sztereotípiákat erősítené meg, amelyeket le kellene győzni. Éppen ezért az új szolgálati kötelezettségnek mindenkire vonatkoznia kell – érvel a Tagesspiegel, amely szerint elsősorban a Zöldek javasolják a nők besorozását, ha az élet más területein, például a gyereknevelésben vagy a gondozási szabadságban is egyenlőséget teremtenek. 

A Bajor Zöld Párt képviselőcsoportjának vezetése már indítványozta, hogy minden 18 és 67 év közötti nő és férfi teljesítsen hat hónapos szolgálatot Németországban – akár katonai, akár polgári védelmi szolgálatot, akár a tűzoltóságnál vagy a segélyszervezeteknél eltöltött közmunka formájában – írja a Die Welt. 

Ám a kormányzásra készülő kereszténydemokraták (CDU/CSU) szerint is határozott lépések kellenek, mondván, hogy

a német haderő gyengesége provokálja az ellenfeleket. 

Képessé kell válnunk a lehető leggyorsabban felnőni, többek között a kötelező katonai szolgálat újraaktiválásával és azzal, hogy felzárkózunk a kibervédelem, az űripar és a drónok terén – mondta a Bildnek Florian Hahn, a CSU védelmi politikusa, kritizálva a szociáldemokratákat (SPD), akik egyelőre kitartanak az önkéntesség mellett. 

A nőket jobban érdekli a béke, kerülnék a konfliktust

A vita már széleskörű: a Westdeutscher Rundfunk közszolgálati rádióban például a hétvégén arról beszéltek a szakértők, hogy az a diszkrimináció egy formája, hogy az alkotmányban csak férfiak sorkötelezettségét rögzítették.

Ez ugyanis a társadalom azon megítélését erősíti, hogy a nők gyengébbek és nem alkalmasak a katonai feladatokra, és ez mélyíti az egyébként is jellemző, ám már elavult nemek közötti szakadékot.

Holott

a modern hadviselés gyakran technológiai és virtuális, az erő és a fizikum már nem játszik olyan nagy szerepet,

mint korábban – mondta a Potsdami Egyetem egyik professzora, aki szerint a katonaságban dolgozó nők nagyobb érdeklődést mutatnak a béke- és konfliktuskutatás iránt és a polgárokat érintő veszélyekről alkotott véleményük hasznosabb lehet háborús helyzetekben is.