A Közbeszerzési Hatóság elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjújában közölte, hogy

tavaly nagyjából 7600 közbeszerzés zárult le hazánkban eredményesen.

Kapcsolódó

Az összérték az elmúlt évek adatai alapján átlagosnak mondható. Az eljárások nyomán több mint 16 ezer szerződést kötöttek meg, és elköltöttek majdnem 3700 milliárd forintot.

Kovács László kiemelte, hogy a szerződések 77 százalékát, több mint 12 ezret közvetlenül a kis- és középvállalkozói (kkv) szektor szereplői nyerték el, mégpedig csaknem 1600 milliárd forint értékben. A közepes és a kiscégek alvállalkozóként azoknál a közbeszerzéseknél is munkához juthatnak, amelyeket nagyvállalatok vittek. Tehát ténylegesen ennél jóval nagyobb összegről lehet szó. Ezek a számok uniós összevetésben is kimagaslóan jók - tette hozzá az elnök.

  • Az egyajánlatos eljárások számának aránya Magyarországon az uniós eljárásrendben 2021-ben
  • 41 százalék felett volt, tavaly már csak mintegy 27 százalék. 

Az Európai Bizottság szerint ugyanakkor ez nem elég, 15 százalék alá kell szorítanunk a mutatót, ami persze nem lehetetlen. Kérdés, hogy az elvárás szakmailag védhető-e

- fogalmazott Kovács László, hozzátéve, hogy az egyajánlatos eljárások aránya az EU tagállamaiban átlagosan harminc százalék, miközben tőlünk 15 százalék alatti mutatót várnak el. Teszik mindezt úgy, hogy az Európai Gazdasági Térségben jelenleg összesen három ország tudja ezt a szintet hozni: Svédország, Izland és Norvégia.  A tagállamok többségében tehát harminc százalék körüli azoknak az eljárásoknak az aránya, amelyekre mindössze egyetlen ajánlat érkezik, de Görögországban például 49 százalék ez az arány, Lengyelországban pedig 54 százalék

Az Európai Bizottság Magyarország esetében rögzítette, hogy sok az egyajánlatos közbeszerzés, és ez elfogadhatatlan

- húzta alá Kovács László.

Ausztriát vizsgálva korábban ugyanúgy megállapították egyes szektoroknál, hogy sok az ilyen eljárás, de ott ezzel a bizottság szerint nincs semmi gond, mert ott ez piaci sajátosság. Úgy látom, szakma felől közelítve, hogy a két, egyébként szomszédos ország gazdasági-közbeszerzési viszonyai között nincs hatalmas eltérés, vagyis semmi nem indokolja, hogy ami itt elfogadhatatlan, az ott rendben legyen

- fogalmazott.

Elmondta még, Magyarországon

  • kiemelkedőn alacsony az úgynevezett hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások száma,
  • tavaly 24 ezer közbeszerzési hirdetményt ellenőriztek, ezek nyomán 26 ezer hiánypótlási felhívást adta ki,
  • a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt 2024-ben a korábbinál sokkal több, 823 jogorvoslati eljárás indult,
  • a kiszabott több mint 1,15 milliárdos bírság is meghaladja a megelőző évek adatait. 
Hazánkban a közbeszerzések nagyjából egy százalékánál akadnak gondok, de azt az egész közbeszerzési rendszerre kivetítik. Sokszor terjednek teljesen téves információk a közbeszerzésekről. 

- fogalmazott Kovács László.

Kitért arra is, hogy az Európai Bizottság időről időre vizsgálja a tagállamokat közbeszerzési rendszerük alapján, 12 témakörre fókuszálva. A legutóbbi összeállításban Magyarország az élmezőnyben végzett. Hazánk a tizenkettőből mindössze kettőben teljesített rosszul, az egyik éppen az egyajánlatos eljárások ügye volt.

A kimutatást az Európai Bizottság készítette, az elnök szerint éppen elég lenne csak a saját statisztikájára rápillantania. Ha így lenne, a közbeszerzések lényegével lehetne foglalkozni.

A lényeg ugyanis az, hogy a közbeszerzés nyilvános, minden részletében szabályozott folyamat, ezzel az eljárásfajtával érhető el a közpénzből fizetett megrendeléseknél a legnagyobb verseny, majd végezetül a legjobb minőség. Visszaélések mindenhol vannak, de a közbeszerzéseknél ez könnyen kideríthető

- mondta a Közbeszerzési Hatóság elnöke.