A talaj felső egyméteres rétege csaknem országszerte föltöltődött március végére, vasárnapra azonban sarkvidéki levegő érkezik, a tavaszi fagyok pedig újabb károkat okozhatnak a gyümölcsösökben a jövő héten – közölte a HungaroMet csütörtöki agrometeorológiai elemzésében.

Azt írták:

az elmúlt tíz napban jelentős, 20-50 milliméternyi volt a csapadék; délnyugaton és az ország középső részén ennél is több esett, míg északon és az Alföldön helyenként nem érte el ezt az értéket.

Már a 90 napos csapadékmennyiség is nagy területen több a szokásosnál, sokfelé telítődött a talaj felső 70-90 centiméteres, délnyugaton és északkeleten az 1-1,5 méteres rétege is, helyenként belvízfoltok is megjelentek.

A hőmérséklet az átlagos fölött alakult, éjszakánként is többnyire csak 5 és 10 Celsius-fok közé hűlt le a levegő, napközben pedig jellemzően 15 fok körülire, a naposabb részeken 20 fok közelébe melegedett fel a levegő. Az 5 centiméteren mért talajhőmérséklet a múlt hét közepe óta 10 fok körüli.

Az őszi vetések tavaszi fejlődése a kedvező nedvesség és hőmérséklet hatására jól halad, a gyengébben áttelelt őszi búza táblái is szépen erősödnek. A szántókra a tartósan sáros talaj miatt csak ritkán lehetett gépekkel ráhajtani, de az elmúlt napok szeles időjárása miatt sokat szikkadt a felszín.

A korai csonthéjasok közül a kajszi és a mandula csaknem országszerte elvirágzott. A gyakori csapadék kedvezett a gombás megbetegedéseknek. A hét legvégétől visszatérő fagyok még komolyabb problémákat okozhatnak: a kajszi a sziromhullás, terméskezdemény fejlődési fázisában mínusz 1-2 Celsius-foknál erősebb fagy esetén már károsodik, az őszibarack teljes virágzásban mínusz 2-3 foknál kezd károsodni.

Hozzátették: bár a kukorica vetéséhez a talaj hőmérséklete elérte a 10 fokos küszöbértéket, a jövő heti lehűlés miatt még érdemes várni.

Az előrejelzés szerint szombatig marad az enyhe idő, majd vasárnapra sarkvidéki eredetű hideg légtömeg árasztja el a Kárpát-medencét, hózáporok is előfordulhatnak. Hétfőtől visszatérnek a fagyok, így a fagyvédelemre mindenképpen fel kell készülni.

Hétfő reggelre többnyire 0 és mínusz 5 fok közé hűl le a levegő, és a szél is fújni fog, ami nem engedi annyira lehűlni a felszín közeli légréteget, de nehezíti a fagy elleni védekezést.

Keddtől lassan enyhül az idő, az éjszakai lehűlés mértéke a felhőzettől is erősen függ majd. Összességében országos csapadék nem valószínű, a záporokból 10 milliméternyinél kevesebb csapadék várható a jövő hét közepéig.

Dr. Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem MÉK Kertészettudományi Intézetének vezetője korábban egy előadásában az aktív védekezésről beszélt. Kiemelte, hogy a fagykár ellen vannak védekezési lehetőségek, de ezeket a kapcsolódó költségek miatt 3-4 millió forint feletti hektáronkénti áruérték esetén éri meg alkalmazni. Az időjárási kockázatokat jelentős tőkebefektetéssel, és megfelelő szaktudás birtokában lehet kivédeni, a korszerű technológia árának pedig be kell épülnie a gyümölcs árába is.

A légkeverés olyan közepes hatékonyságú módszer, amely 1-3,5 fokkal képes emelni az ültetvény hőmérsékletét, amennyiben a felsőbb, 10-15 méteres légrétegben elegendő meleglevegő-tartalék található.

A fagyvédelmi öntözés a fagyáshő jelenségét használja ki: a víz fagyása közben hőenergia szabadul fel. Alkalmazását többek között a megfelelő lokális vízbázis hiánya korlátozza, a módszer ugyanis hektáronként akár 400 köbméternyi víz felhasználását igényelheti egy éjszaka leforgása alatt.

Az ültetvényfűtés hatékonyan alkalmazva képes akár 3-6 fokkal is növelni a lombszinten a hőmérsékletet, ugyanakkor a módszernek magas az élőmunkaigénye, a költség hektáronként és óránként elérheti a 150-200 ezer forintot is.

Ezek a technológiák azonban csak szélcsendben vagy mérsékelt, 10-15 km/óra alatti szélsebesség mellett lehetnek hatásosak, az ennél erősebb légmozgással járó fagyoknál minden fagyvédelmi technológia hatástalan.