A kínlódás hiánya nem feltűnő

Azt rögtön tudatja a kis bömös, hogy itt kettővel kevesebb dugattyú alternál: az enyhe vibráció is érzékelhető, meg hangja is van. Persze pont az elviselhetőség határán belül van mindkettő, tekintetbe véve minden enyhítő körülményt. Nevezetesen, ez egy remek kis limuzin, iszonyatosan jól megépítve. Viszont, amikor megvennék egy ilyet 9,5 milliós alapáron, biztos beugranék a szervizbe, hogy szüntessék már meg a váltószoknya klaffogását, mert amikor ráteszem a karra a kezem, valahogy elkezd vibrálni. Nyilván nem tart sokból megoldani. Viszont a tekeredős váltókar tényleg gáz, ezen már a Peugeot 207 is továbblépett. Elég rövid hibalista, bár én jobb kézi váltót várnék egy BMW-től, még hatmillióért is. Tízért meg pláne.

Fáj, de rohadtul meg tudnám szokni ezt a váltót is, mert körülötte minden nagyon jó. A motor már ezerkétszáztól húz, vagy tol. Pontosabban mindkettő. Erejének 40 százaléka előre jut, vagyis nem kell kipörögnie semminek ahhoz, hogy a kocsi valóban összkerekes legyen. Ha kell, az arány változhat, egy elektronikus szabályzású kuplung játszik folyamatosan az arányokkal. A végeredmény pedig az, hogy az xDrive-os 320d iszonyat semlegesen fordul. Bárhol, bármilyen tapadás mellett. Ha pedig már van tempó, megszűnik a bizsergés, finom mormolásba megy át a dízelhang, autópályán pedig már kifejezetten csendesnek tűnik, a menetzaj finom surrogása alól alig hallik a motor. Nem tudom, hogy csinálják, de a világ végére is elmennék vele.

A vicc az egészben, hogy ha nem lenne ráírva, az ember észre sem venné, hogy van a 3-asban xDrive. Feltolatás a mélygarázsunk csúszós fém parkolórámpájára? Felmegy. Kínlódás poros emelkedőn? Nem gond. Elindulás homokos-füves földúton? Mint a golyó. Jég? Lehet, hogy volt, de fel sem tűnt. Ezek a szituációk hátsókerék-hajtással, az összes elektronikus segítséggel együtt is átcsapnak kínlódásba. A kínlódás hiánya pedig nem feltűnő dolog.

Az is határozottan tetszett a 320d xDrive-ban, hogy viselkedésében nem sok utalt a 4x4-es hajtásra. A határozott útfogás ellenére is jó volt a rugózása. Persze lassú haladásban valamivel férfiasabbnak tűnik az első futómű, mint a sima verzióé, de ez nem zavaró. Ellenben nagy sebességnél is hátborzongató a stabilitása. Amúgy pedig lényegében ugyanúgy gyorsít, mint a hátsókerekes, nem tűnik úgy, hogy túl sok lenne az első kerék hajtásának a vesztesége: 2-3 tizedmásodperc százig észrevehetetlen (7,9 helyett 8,2 s).

Ugyanez igaz a fogyasztására is. Lényegében bármit csináltam, valahogy mindig hét liternél kötöttem ki. Ha efölé ment, egy idő után visszament, ha ez alá, akkor is. Szóval, nincs nagy felára az összkerékhajtásnak. Legalábbis gázolajból. (Mert amúgy 760 ezer forint az xDirve-buli.) Ha nem lett volna mostanában hideg, működött volna a Efficient Dynamics álló helyzeti motorkikapcsolás is, de mostanában alig volt olyan idő, hogy leállt a motor a lámpánál. Elég furcsa érzés egy dízellel, annyira üres csönd lesz.

Hogy megéri-e a BMW 320d xDrive? Ha szigorúan véve a végeredményt nézzük, akkor igen, mert nagyon jó autó. Ha viszont számításba vesszük, hogy ha mindazt belepakoljuk a 9,5 milliótól induló autóba, amit egy jóval olcsóbb "nem prémium" középkategóriás kocsi alapból tartalmaz, dobunk majd egy hátast. Szóval, a 9,5 millióra belőtt alapár erősen tájékoztató jellegű. Ha olyasmiket szeretne az ember, mint a hamutartó, xenonlámpa, iPod-bemenet, csak úgy pörögnek a százezrek. Egyszóval: ez lényegesen drágább autó, mint elsőre tűnik.

Azt azért hozzátenném, hogy a 320d összkerekes autóként sem lesz raliautó. Noha bármilyen felületnek át tudja adni a vonóerőt, azért ahhoz alacsony az alja, hogy félterepjáróként kezeljük. És amúgy sem fog úgy kanyarodni, mint egy Evo vagy egy WRX. Nem is ez a lényeg. Nem jut el bárhová – ellenben boríthatja bármi az aszfaltot, nincs gondja vele. Beveszi a kanyart, elindul, megáll, satöbbi. Aki pedig többre vágyik, annak legalább egy X3-ra van szüksége. És még egy dolog. Mivel a 3-as sportos limuzin, ne számítsunk gigantikus csomagtartóra és kényelmes beszállásra hátul. Bár maga a tér meglepően nagy, az ülőhelyzet nem ugyanaz, mint egy ötösben. A mi nem baj, csupán realitás.