A kínlódás hiánya nem feltűnő

Igaz, a BMW-nél ez könnyebben is megy, mert ott a sorhatos háromliteres dízel, csak el kell hagyni az elejéről két hengert, és kész. Egyébként hasonlóan aránylik a teljesítmény és a nyomaték is a háromlitereséhez. És már a két literből kiszedett 350 newtonméter is elégnek tűnik ahhoz, hogy egy közepes limuzint elvigyen xDrive-val. A három liter a túladagoláshoz kell, hogy Pistánk elájuljon tőle , a kettő viszont a realitás. És ez a realitás egyáltalán nem kiábrándító.

Összesen négy hasonló típus van azóta, amióta megjelent a 320xd. Hihetetlen, nem? Van a 150 lovas dízel Legacy, kapható még Passat fórmósön 140 lóerős TDI-vel, továbbá az Audi A4 quattro (140 és 170 LE) és mostantól ez a kis BMW, amely a legnagyobb teljesítményű mind közül: 177 lóerős. Ha a teljesítményt is nézzük, a valódi konkurensek száma egyre szűkül: a 170 lovas Audira. Meg amúgy is.

Ami a nem említett márkákat illeti, a Mercedes nem méri három liter alatt a 4Maticot, a Volvo pedig csak benzinmotorral ad összkerékhajtást a limuzinjaiba. A Saab árlistáján pedig még mindig nem tűnt fel dízel 9-3 AWD verzió. Esetleg a Volvo V70 van még, de az 2,4 literes, vagyis túl a lélektani, regadó- és KGFB-határon. Mert a gazdagok szeretnek a legjobban spórolni.

Most, hogy picit megfészliftelték a 3-ast, végre új az iDrive is. Régi ellenszenv a miénk, arra a napra datálódik, amikor az előző 7-es széria megjelent, és az egyik sajtórendezvényen egy oktató VHS-t nyomtak a kezembe. Lényegében azzal az üzenettel, hogy nem az iDrive rossz, hanem én vagyok tudatlan. Persze meg lehet tanulni a kezelését, pláne a egyszerűbb BMW-sorozatokon, de soha nem tudtam megszeretni. Irritált, hogy vezetés közben egy menü mélyén kellett turkálni, olyan rendkívüli dolgokhoz, mint egy rádiófrekvencia megkeresése.

Létezik, hogy az xDrive nem eszi meg a motor erejét? Lapozzon!