Menetpróba: Mercedes-Benz SL 500 Edition 1, 2012

Nagy kincs az egészség, de ha választanom kéne, valószínűleg inkább a 10 fokot választanám az SL-lel a dán tengerparton, mint mondjuk a harmincat egy szakadt tragacsban – ide bárki bármit behelyettesíthet, most hadd ne bántsak meg senkit. Szeretem a tragacsokat, de néha fel kell kapaszkodni az autóipar Parnasszusára, csak hogy lássuk, mi a jövő. Vagy legalább a jelen. Magyarországról nézve nehéz megkülönböztetni a kettőt.

És most nyugodtan elveszhetnék az opciós lista tételei között, noha semmi értelme, hidd el. Mert a Mercedes SL 500-asban marhára nem az a lényeg, hogy van-e benne radar meg holttérfigyelő. Az már bármiben van. Meg ha az ember úgy gondolja, leolvassa a KRESZ-táblákat, de ezzel is csak messzebb sodródunk a lényegtől. Ezek mindössze olyan részletek, amelyek könnyebbé és biztonságossá teszik azt az időszakot, amikor épp nem nyomunk egy nagyot. Igen, a gázpedálon.

Miután elköltöttünk rá alaphangon 35 millió 718 ezer 700 forintot.

Mit nem mondok! Jaj, dehogyis ennyit. Ez csupán az alapára az SL 500-nak. Elárulok egy titkot: ha nem perkáltál le még tízmilliót extrákra, elcseszted. A szigorúan legális radardetektor (nem mindenhol, rám ne hivatkozz) mellé kell még az Air Scarf, azaz a légsál, ami egyszerűbben megfogalmazva egy meleg levegőt fúvó izé az ember nyakánál, ami persze együtt emelkedik-süllyed a fejtámlával, ahogy állítod.

(És akkor hogyan fáztam meg? Hát megsúgom: kiszálltam.)

Nélkülözhetetlen még a Magic Sky Control nevű elektrokróm üvegből készült tető, ami gombnyomásra vált átlátszóból átlátszatlanra, ahogy a Maybachokban, béke  poraikra. Az extra neve nálam azért megérne egy kokit, nehogy már azt higgye valaki, hogy ennyiért ő bármit is tud szabályozni az égen, méghozzá mágiával. Az kérem szépen, az  orosz,  meg  az  amcsi  hadsereg.

Ja, hogy nincs még együtt a lé a tízmilliónyi extrára sem, nem beszélve a 35 millió 718 ezer 700 forintnyi autóról?

Henceghetnék, hogy nekem igen, csak pont most nem egy kétüléses roadsterre van szükségem. Valójában az embernek főleg fiatalon, úgy kábé 17-30 év között kellene ilyesmi, a csajozási gondok áthidalására, mint gátlásosság, rossz duma, pattanások és hasonlók. Aztán eljön a második SL-éra az életben, úgy ötventől, egy-két elfogyasztott feleség, SUV, és pár felnevelt gyermek után, a pocak, a kopaszság ellen – de hadd ne soroljam a csúnyaságokat, amelyek elérik vénségére az embert. A lényeg itt is a csajozás, a selyemsál meg jól leplezi a tokát, amin szintén könnyedén siklik át egy ifjabb nő figyelme, amikor kecses mozdulattal bekapcsolja a popófűtést.

Többnyire ez a második verzió szokott összejönni a művelt nyugaton, úgyhogy ne gúnyolódjunk ezen. Voltam már Ferrari-találkozón a Ringen, és a gumiválasztáson kívül a by-pass műtét volt a menő téma ott is. Sok-sok tanulás, szorgalmas munka, nem remegő kéz, ez a titok nyitja, asszem. Ha meg ekéznek a haverok a buliba menet, mert nem te mész... na nem baj, majd 20-30 év múlva.

Mert az SL-re vágyni kell. Nem csak azért, mert jól néz ki, és nem a 435 lóerős teljesítmény miatt. Sőt, bevallom, amíg a műszaki információk nem voltak a kezemben, az SL-ről azt hittem, hogy alaposan átöltöztették az előzőt, és már kész is volt. Csak egy combos facelift, és ennyit változott? Szinte hihetetlen, olyan, mintha könnyű lenne, az előző SL-ben nem volt ilyen érzésem.

A Mercedesnél azonban majdnem mindent lecseréltek, de megtartották például az első futóművet. És mellesleg újjáépítették a karosszériát – ahogy ők fogalmaznak finoman – szinte teljesen alumíniumból. Tényleg korrekt, a műanyag alkatrészek marhára nem alumíniumból vannak, a magnézium részegységek sem, a tetőben és máshol. Azért a jó öreg acél befigyelt a szélvédőkeret profiljánál, amibe még belecsúsztattak némi acélcsövet is, biztos, ami sicher. Mellé még ott vannak a kipattanó borulókeretek, rögtön a héthangszórós Harman-Kardon surround-rendszer hátsó hangszórói mellett.

Apropó, hangszórók. Az évtized lerafináltabb ötlete az, hogy a mélysugárzókat nem az ajtókba építették, hanem a tűzfalba, pont az első lábtérben. Mögötte összenyitották a teret az első váznyúlványokkal, ez szolgál rezonanciatérként. A közép- és magassugárzók a műszerfal szintjére kerültek, így jobb a térhatás. Értik? Egy kabrióban.

Basszus!

Megjegyzem, ezt a térhatást valóban csak icipicit befolyásolja az a tény, hogy 20 másodperc alatt lenyitjuk a tetőt. Alig több a surrogás, legalábbis olyan tempónál, amit még Dániában elnéznek. Huzat szinte nincs, ha a beépített hálót és az ablakokat felhúzzuk. Ha viszont tolom, a menetszél rendes vákuumot kezd generálni, az ember füle bedugul, mintha valami óriás ki akarná szívni az ember agyát a fülén keresztül.

Az új motorról árulkodik a falakról visszaverődő turbófütyülés. A Mercinél ugyanis ráakasztottak két turbót a 4,5-ös V8-asra, ami kicsit furcsa értelmezése a méretcsökkentésnek. De valahogy nem bánom.

A motorból így jött ki a 435 lóerő, ami nem kevés, de az SL-ben egyelőre az alsó-széle-közepe, az SL 350 fölött. Mert lesz SL 63 AMG is (5,5 l, 537 LE, 800 Nm), ami egy Performance Package-dzsel megtoldva már 564 ló és 900 Nm. Továbbá egy még tréfásabb SL 65 AMG (6 l, 630 LE, 1000 Nm), gondolom, ez már a gumi- és kőolajbáróknak.