Bemutató: Chevrolet Cruze kombi - 2012

Nagyon megszoktuk már, hogy csak kétféle autót kapni manapság. Van a felvágós, ami jól néz ki, jól is megy, és van is benne minden, amit manapság autóba lehet szerelni - egy vagyonért. Gyártója válogatja, hogy meddig mennek el ebbe az irányba - nyilván más szintet képvisel egy Audi vagy BMW, mint egy Mazda vagy Toyota - de ugyanazt a receptet követi mind: készíts kevesebb autót drágábban, így több lesz a nyereség. Aztán van néhány márka vagy modell, mint a Dacia, vagy egyes Suzukik, ahol ugyan feltűnően olcsón kapunk közlekedési eszközt, de másutt megfizetjük a spórolás árát. Látványosan elrontott formatervet, orrfacsaró ragasztószagot, csillapítatlan motorhangot, rémes kidolgozású és anyagú belső teret viszünk haza, egy magyar átlagfizetéshez képest még mindig egy kisebb vagyonért.

Az Chevrolet európai modelljei elődeikkel, a Daewookkal együtt sokáig az utóbbi csoportba tartoztak, de néhány éve, épp a Cruze megjelenésének idején változni kezdett a kép. Ez az autó nem volt büdös, direkt csúnya vagy látványosan igénytelen, és közben az ára sem szállt el. Maradt azonban néhány kisebb hibája. Évekig csak szedánként volt kapható - az ötajtós is csak tavaly jött meg -, régimódi, iszákos benzinesekkel, vagy drága dízelmotorokkal volt kapható, és a felszereltsége sem volt épp korszerűnek mondható. Korábban azt gondoltuk, a Chevy így próbálja megtartani a távolságot az Opeltől, így meglepő volt, hogy a modellfrissítés kapcsán láthatóan igyekeztek minden lyukat befoltozni a kínálaton.

Az érdekelt leginkább, hogy a harmadik karosszériaváltozat, a kombi hogy sikerült. Fotón ez tetszett a legjobban az eddig megjelent Cruze-ok közül: a szedán pofás, de célszerűtlen, az ötajtós hátulját pedig valahogy esetlennek érzem. A kombi viszont már-már sportos: a hátrafelé szűkülő ablaksorral ügyesen játszottak rá az emelkedő övvonalra, a leghátsó tetőoszlop pedig jóval meredekebben dől, mint az autó hátulja, amitől még könnyedebb az összkép. A Cruze eleve erősebb egyéniség, mint legtöbb kategóriatársa, és ehhez a kombi még hozzá is tesz egy keveset - ha nem viszolyognék az efféle marketinges túlzásoktól, azt mondanám, ez most a legolcsóbb sportkombi.

Helykínálatban szigorúan átlagos a puttonyos Cruze, övig pakolva 500 literes a csomagtér, és a ferde hátsó ablak miatt aligha fér el benne a betonkeverő, így húsz év múlva nem ez lesz a legjobb melósautó. Családi kocsinak viszont hibátlan: a csomagtér jól hozzáférhető, és egyszerű hasábformája miatt jól kihasználható, a 3:2 arányban dönthető hátsó ülések lefektetésével pedig 1478 literes, sík padlójú raktér nyerhető. Négy felnőtt kényelmesen, öt kissé szűkösebben, de gond nélkül elfér benne, és ahogy várható, a kombiban mindenkinek bőven jut fejtér.

A kellemes külsőnek persze megvan az ára: a Cruze kombi igazi bunker, főleg hátrafelé korlátozott a kilátás, de ez manapság általános, különösen a General Motors modelljeinél. A jóval drágább Opel Astra és Insignia modellekből ugyanígy nem lehet kilátni, de ez a gyártók számára nyilvánvaló haszonnal jár: sokkal több autót adhatnak el radarral és tolatókamerával. A tesztautókban még a régi, néhol mosolyogtatóan bugyuta grafikájú fedélzeti számítógép volt, de már kész az új rendszer, az érintőkijelzős MyLink, amely vezeték nélkül kapcsolódhat okostelefonokkal és tabletekkel. Egyelőre egyetlen, állványba épített példányt nyomkodhattunk, de mire megindul a gyártás, ez is kapható lesz. A konkurencia beérésének jegyében a Cruze-ban is megjelent a kulcs nélküli indítás funkció - talán ez az egyetlen fejlesztés, ami eddig sem hiányzott túlságosan.

Jobbak az új motorok? És mindez mibe kerül? Lapozzon, és kiderül.