Lézerrel fogunk világítani

Az Osram készített először járműbe is szerelhető lézer fénydiódát, a technológiát LARP-nak nevezte el. A betűszó a Laser Activated Remote Phosphor szavakból jön össze, és tökéletesen fejezi ki a dolog műszaki hátterét. Egy szemre is veszélyes kék lézer dióda világítja meg az elé helyezett foszforlemezkét, ami a fényt bontja, és fehérré alakítja. A rendszer nagy előnye a magas fényintenzitás mellett, hogy lencsével és parabolatükörrel is nagyon pontosan irányítható. A jármű látóterében megjelenő tereptárgyra vetítve kiegészítő fényszóróként üzemel, amivel egy gyalogost, vagy egy útra tévedt állatot akár 600 méter távolságból is megvilágíthatunk. Az elektromos teljesítményfelvétele viszont bőven 10W alatt marad.

Ingolstadtban, az Audi gyárban 5,4 millió euróból építettek egy föld alatti 120 méteres sötétkamrát, ahol a legújabb fejlesztéseket tesztelik. A fejlesztéssel foglalkozó mérnökök nemcsak a lézerlámpát, de a járművilágítás összes fajtását, a hátsó fényeket és a belső tér megvilágítását is itt fejlesztik, tesztelik.

Míg korábban csak világítás és láthatósági funkciója volt például egy nappali menetfénynek, ez mára a jármű megjelenésének fontos része. Egyes nézőpontok szerint fontosabb, mint a hűtőmaszk, hiszen rossz látási viszonyok között is felismerhető egy Audi az első vagy hátsó világítótest formájáról, illetve a nappali menetfény alakjáról. Típuson belül is megkülönböztetik a modelleket a nappali menetfény formájával, az Audi TT Coupé nappali menetfényének két-két függőleges szegmense a LeMans-i versenyautó fényeit idézi, a Q7-es dupla fénycsíkja pedig a jármű masszívságát és dinamizmusát hangsúlyozza a tervező szerint. Akár így is lehet, azonban az orrot karakteressé teszi, az biztos.

Sokszor vita van arról, hogy a BMW az i8-asban vagy az Audi az R8-asban jelent-e meg először az opciósan rendelhető lézer fényszóróval. Mindkét gyárnak az Osram a beszállítója, az Audiban LARP2-es, a BMW-ben pedig LARP3-as modul van, ez aztán pontot tesz a kié volt előbb-vita végére.

Az adaptív, a változó közlekedési körülményekhez alkalmazkodó lámpa mellett a jövő az interaktív lámpatesteké, amely nem csak alkalmazkodik a körülményekhez, a látási viszonyokhoz, hanem a vezető vagy a többi közlekedő számára információt küld.

A lézerfény a jármű szélességét felrajzolja az aszfaltra egy útszűkületnél vagy egy sávszűkítésnél, egy másik figyelmeztető fény pedig a járdáról lelépni készülő gyalogos elé húz egy vörös vonalat stop felirattal. A rendszer lelke egy milliónál is több tükörből álló panel, amely hasonlóan a ma is használatos projektorokhoz (vetítőkhöz) bármilyen információt meg tud jeleníteni, így részben vagy egészben engedve át a lézer fényt.

További lehetőségek is rejlenek ebben, hiszen segítségével a lámpatest egy projektporhoz hasonlóan bármilyen információt ki tud vetíteni. Reggel a garázsba lépve, az üdvözlőfény a Google naptár mára vonatkozó teendőit is ki tudja vetíteni a falra, automata fényerő és élességszabályozással. A jármű már így is használ Google navigációt, és semmiből nem tart mobilnettel szinkronizálni.

Nagyon űrtechnikának tűnik a rendszer, azonban teljesen szériaérett, megjelenését csak az engedélyeztetése akadályozza. A hatóságoknak meg kell róla győződni, hogy a többlet információ a biztonságot szolgálja. Jelenleg az Audinak majdnem tíz ilyen jellegű világítástechnikai rendszere van nemzetközi, elsősorban európai engedélyeztetés alatt.

A hátsó lámpáknál is nagy fejlődés várható a jövőben. A nagy áttörést az organikus ledek, az OLED fénykibocsátó panelek jelentik, amelyekből háromdimenziós, hátulról és oldalról is más formát mutató lámpatestek építhetők. Ez leginkább csak megjelenésében lesz különleges, azonban a lézer ködzárófény interaktivitásával már a biztonságot szolgálja. Szinte csak ködben látható, és a figyelmeztető háromszög átfogója az úttestre húzott piros vonal a minimális követési távolságra figyelmeztet. A háromszög csúcsa pedig a jármű hátuljának közepénél van, a lézerfény kilépési pontjánál. A rendszer kész, engedélyeztetés alatt áll, az Audi szerint homologizációja hamarosan elkészül, és akkor beépíthető a járművekbe. Természetesen automatikusan aktiválódik, hiszen az adaptív első lámpatestnek már eleve van ködfunkciója, amit a szélvédőn elhelyezett ködérzékelő rendszer kapcsol.

Az Audi fénytechnikai laboratóriumában a biztonsági fejlesztések mellett az esztétika is fontos szerepet kap. A közelmúltban bemutatott Audi Prologue tanulmány belsejének számos világítástechnikai trükkje a közeljövő autóiban jelenik majd meg. A világítástechnika olyan szintre jutott, hogy a direkt, akár izzós, akár ledes megvilágítás már gagyinak számít: tárgyak fognak világítani, üvegszállal átszőtt műanyagok az ajtópanelben, anyagukban világító biztonsági övek, vagy világító kormánykarima. A fény nem csak láttat, megvilágít dolgokat, de színének váltásával akár információt is közöl. A bekapcsolt öv zöld színnel jelez, majd elalszik, a bekapcsolatlan pedig erős vörös fénnyel figyelmeztet.

Nincs megállás, 1970-ben alapáron a Bogárhátú Volkswagennek csak a vezetőajtó nyitása gyújtotta fel az egyetlen utastéri 10W-os szofita izzót, 2011-ben a Ford Focusnak változtatható színű és intenzitású belsőtér-világítása volt. 2020-ban senki nem lepődik majd meg, hogy az ülés és az öv is világít. És nem csak egy Audiban.