Hat fotel egy térben

Amiben a tesztautó igazán újat hozhat a Totalcar olvasóinak, a belső tér kialakítása. A Pullman-verzióban mindössze hat ülés található, melyek egymástól teljesen külön állnak. A vezető és utasa ülőhelye fix, mindkettő - külön megfizetendő opcióként - elektromosan mozog. A másik négy fotel már lehajtható asztalkának, vagy viszonylag könnyedén, négy-négy mozdulattal ki is emelhető. A székek egymással teljesen csereszabatosak, mindegyikhez hárompontos öv és ISOFIX-szabvány gyerekülés-rögzítési lehetőség jár.

A 807-es igazi egyterűként alapértelmezésben gyakorlatilag nem tartalmaz izolált csomagteret: a hátsó ülések mögött azért fel lehet tornyozni vagy négy nagy sporttáskát, ráadásul még tíz centi széles kalapocska-tartócska is kerül föléjük, ami valamit azért takar a tolvajok elől. Az ülések között is elfér pár szütyő, így egy hatfős baráti társaság sátorral-hátizsákokkal kissé szűken, de befér az autóba. Vagy apa+anya+három-négy csemete gumikrokodillal, pelenkásszatyorral és jó magyar módra megpakolt hűtőtáskákkal, sőt, a terjedelmesebb sporteszközök elhelyezése sem nagy gond. A tetőn elhelyezett krómozott spoiler két fele ravaszul szétcsúsztatható, így a 807 alkalmas rögzítési lehetőséget kínál síboxnak, biciklinek, szörfdeszkának. A gyári adatsor a csomagtérre: 340, 780, illetve 3300 liter.

Jómagam nem teszteltem gyerekeken, ellenben vittem benne komoly üzletembereket tárgyalásra (Hmm, egész jó autó ez, kinyitja előttem az ajtót, hmm, még két kartámaszom is van? Nahát, hátul én szabályozhatom magamnak a szellőzést? De jó, a palmtop megáll az asztalkán!). Vittem nahátezekamaifiatalokat kenutúrára (Vazze, tíz doboz sört meg négy nagyüveg kólát is be lehet tenni, hehe, mi ez, bárszekrény, vazze!). Valamint vittem a kutyámat (Hrr, vauvau, megugatlak, hiába mész át a túloldalra, vagy hátra, simán odafutok, elférek, most nem tud a hülye gazdám az ülés előtt tartani!).

Szóval jó sok mindenre alkalmas az autó, s miközben a sofőr elnézően mosolyogva nézi utasai ténykedését az erre szolgáló kis belső panorámatükörben, ő maga is jól szórakozik. Ízlése szerint fintorog vagy gyönyörködik a középre helyezett, zöldesen derengő órákon, nyitogatja telefonért-rágóért-csokiért a műszerfal tetejébe integrált két tárolórekeszt, vagy bökdösi a kissé távolra került, de kiválóan kezelhető és nagyon precízen beállítható klíma gombjait-tárcsáját.

Mossa az ablakot a bővízű, közvetlenül az ablaktörlőlapátok elé spriccoló fúvókákkal, a kormányhoz paszírozza, vagy a plafonra nyomja magát az elektromosan állítható, kétmemóriás üléssel, gyorsít-lassít a tempomattal, kedvére kapcsolgat a kézreálló, ladásan döntött váltókarral, pörgeti a Clarion hifi CD-tárjába gyömöszölt repertoárt a kormány alatti karral. Élvezi a sötétre bekapcsoló xenonlámpa fényét és belsősáv-tisztító hatását, figyeli, hogy mikor ér oda az esőcsepp az ablaktörlő szenzorához, ki-be hajtogatja a külső tükröket, a repülő Dumbót utánozva, vagy csak hátradől és próbálgatja a 2.2 literes HDI bőséges nyomatékát, miközben a fedélzeti komputeren mosolyog: tartós 100-110-nél klímával 6,5-7 liter gázolaj 100 kilométerenként.

És még ezek a kijelzett számok is túlzóak: a 807-es komputere picit felfelé kerekít. 8,47 literes valós átlagfogyasztásra 8,6-ot, 8,04-re 8,4-et mond, de akár így, akár úgy: az öblös, nyolcvan literes tankkal csaknem 1000 kilométeres útra futja egy szuszra. Ezeket a fogyasztási értékeket körülbelül 20% városi és 80% 100-130 közötti országúti autózással értük el. A gyári adatok: 10/5,9/9,2 l/100 km - ez nagyjából megfelel a mért eredménynek. Szolidan kortyolgat tehát a az 1795 kilogrammos saját tömegű autó, miközben a négyhengeres, 16 szelepes, 2179 köbcentis, hosszúlöketű HDI 314 Nm-nyi nyomatékkal és 128-lóerővel (2000, illetve 4000 1/min-nél) noszogatja. Érzésre mintha egy Citroen Picassot hajtanánk - a kisebbik, 90 lovas HDI-vel. A végsebességre sincs panasz, az autó gond nélkül tudta a gyári 182 km/órát, mi több, 215/65-ös, tizenöt collos Pirellijein még ennél a tempónál is stabilan fogta az utat.