A hétévgaranciás koreai szlovák

Dizájn - Kovács és csapata

Ne baj, ha megtudja a kedves olvasó, mivel traktálnak minket, szegény félrevezethető(nek vélt) újságírókat, miből kell aztán várat építenünk: "a cee'd másik fő tulajdonsága (az első a személyre szabhatóság. A szerző) az érzékiség. A Kia tervezőcsapatának ezúttal nem globális modellben kellett gondolkodnia. Egy meghatározott vevőkör igényeire szabott új autó megalkotása volt a cél. Az eredmény egy olyan jármű, mely minden érzékszervünk számára kellemes. A tervezők célja az volt, hogy olyan autót alkossanak, melynek megjelenése szemet gyönyörködtető, anyagai pedig kellemes tapintásúak és jó illatúak. A hangoknak is fontos szerep jutott, hiszen a lágyan nyíló ajtók, az alapjáraton szinte hangtalan motor, a gyorsítás közben felmorduló kipufogó és a többféle választható audio rendszer simogató élményt nyújtanak a fülnek."

Még a sajtótájékoztató prezentációs anyagában is a cee'd tanulmányát mutogatták. Egy bátor, de korántsem vakmerő formatervet, egy olyan autóét, amiből hamarosan nagyon sok fut földrészünk útjain. Ehhez képest csalódás, ami a parkolóban várt. Egy kipofozott Corolla, kiáltottunk fel. Corolla, beismerve annál az iszonyatos és helyrehozhatatlan kárt okozó tévedéseket, így a borzalmas hátsó lámpát, az értelmetlenül szögletes mellső lökhárítót.

Ettől függetlenül se nem unalmas, se nem csúnya autó. Sokkal többet hirtelen nem tudok mondani róla, ki-ki keresse meg a kedvenc részletét. Tippek: hátsó lámpa, fényszóró, esetleg rendszámfanatikusoknak a szlovák import azonosítók.

Helykínálat

A cee'dnél van kisebb (zömében), és akad egy-két nagyobb kategóriatárs. Amiben szinte verhetetlen, a hátsó lábtér. Épp most számoltunk be az új Astra limuzinról , amelynek ugyanezen fertálya - a nagyobb tengelytáv ellenére - sokkal szűkösebb. A fene se érti, hol herdálták el a bő öt centit. A tesztút autónként 4 felnőtt férfi részvételével zajlott, és kényelmesen elfértünk. Széltében is, méghozzá mivel az ajtó valószínűtlenül vékonynak látszik belülről. A szokásossal ellentétben határozottan homorú.

A csomagtartó 340 literes, a háttámla természetesen osztottan dönthető. Kicsit kellett birkózni vele, hogy teljesen sík rakteret kapjunk, de 1,3 köbméterért megéri. Ami különösen jó benne, hogy praktikus formájú, inkább muffin járt a tervező eszében, mint a palacsinta. Hogy miért említem? Nemrég próbáltam egy másik autót, és ott fordítva volt.

Elöl semmi különöst nem tapasztaltam, az ízületi merevség eléréséhez vagy nem elég szűk a hely, vagy a röpke egyórás tesztkör alatt volt túl sok az öt üléscsere. Úgy emlékszem, hogy rendben volt minden.

Kényelem

Ami nálam nem pusztán a tomporom és egyéb testrészeim elhelyezését illeti, de vizuális és akusztikus komfortot is. Kezdem hátulról, vagyis az ülőalkalmatosságokon. Nem sportosan kemény, nem süppedősen lágy, éppen jó a párnázás - szolid úrvezetők számára, akiknek a kanyar előtti sebességkorlátozás szentírás. Látványra a kárpitok ízlésesek, a maguk egyszerűségében megfelelőek. Mármint az üléseken, mert az ajtóborítások öntött műanyagok, inkább könnyű tisztíthatóságra, mint kellemes érintésre hangolva. A spórolás csak itt, de itt eléggé tetten érhető. A műszerfal nagyon egyszerű formákból áll, egyedül a magasabb felszereltséghez járó, a huzattal harmonizáló színű középső betét töri meg az egyhangúságot.

A zajszint elviselhető. Igaz, csak benzineseket próbáltunk. Ezek viszont egy elég rövid váltóhoz (3000 1/min / 100 km/h) kapcsolódnak, de nem volt domináns motor zúgása. A futómű felől inkább bejutott a gördülési zaj. Erre valahogy kevésbé ügyelnek, főleg azok a gyártók, akiknek ezek a 20 centinél szélesebb abroncsok még az újdonság erejével hatnak.