Egy képzelt A8-tulaj naplójából

Csak egy rossz álom volt. Biztos azért, mert a csajom retikülje valahogy az ágyban maradt, és a fémcsatok elzsibbasztották a seggem. Ráadásul kinyílt, és minden kiömlött. Rúzsos lett a lepedő, a két mobilja a fejem két oldalán hevert, meg a betétjei, meg az apró, meg az alapozó, a spirál, a pénztárca. Még valami fehér por is ragadt a hasamra. Rendetlen ribanc. Nem csoda, hogy idegesen ébredtem.

Kimentem a fürdőbe, Sylvie még alszik, majd délben megy szoliba. Próbálok nem fingani pisálás közben, de nem megy. Hajt a proteinturmix, ez ilyen. Bekapcsolom a Roxyt, lezuhanyzok. Törölközés közben észreveszem, hogy az indiánfej tetoválásom torz kezd lenni, Magányos Farkas szemre kicsit Down-kóros lett. Idegesít, de a 47-es kart nem adják ingyen. Ahol pumpálod, ott nyúlik a bőr, ez van.

Legalább a fejem frissen borotvált, ma nem kell. Felveszem a csatos cipőt meg egy szűk, V-nyakú pólót, reggel még jól feszül, aztán délutánra kicsit megereszkedik. Viszek cserét, ne ráncosodjon, mint egy harmincéves cigányasszony. Tolok egy fehérjeturmixot meg egy update csokit.

Felkel a kutya, Sylvie kis westie-je. Kijön kunyerálni. Adok neki update csokit, de semmilyen Norbit nem eszik meg. Ezt is kiköpi. Kinevetem a kis csimbókot. Nem eszik egészségesen, jó hogy ilyen kis tollseprű marad. Elmegyek dolgozni, nekem se fán nő a pénz.

Beülök az A8-ba. Egy pillanatig fészkelődöm, kísért az álom emléke, de most semmi se szúr. Beindítom a motort, a teremgarázst betölti a dízelkerregés. Szeretem ezt a hangot, férfias, komoly. Bekapcsolom az ülésszellőztetést, mert puffaszt a protein megint. Kikanyarodom az útra, megyek a telepemre nyitni.

Az utcában szerencsétlenkedik egy corsás nő, képtelen rendesen beállni. Várok, mert

Amikor harmadikra is elrontja, fullgázzal kikerülöm a járdán. Jó ez a szintszabályozós légrugó. De mér van az ilyennek jogosítványa, most tényleg.

A következő lámpánál elmegyek a sor mellett, elegem van a gecibe. Beállok előre, erre a bajszos rámdudál. Leköcsögözöm, vált a lámpa, ott marad a fostos Nissanjával állva. Nekem pont megvan a kiló, mire kijön elém a megállóból a busz. Tricepszből dudálok a baromra, nem tudom, hova rohan, mindenképpen ugyanaddig tart a műszak.

Húsz perc, mire beérek. A Feri meg a Zoli már ott van, mossák a kocsikat. Enyém a telep, nekem dolgoznak. A Feri még a a kezében lévő habos szivacsnál is hülyébb, de jó gyerek. A Zoli okos srác, jól beszél a vevőkkel, csak sittes volt, sok onnan a haverja, és jönnek állandóan bámészkodni, meg a zárakat nézegetik a kocsikon, hátha rájönnek valamire.

Leülök egy kávéval, megnézem a csajt a Blikkben. Nem rossz, de műmelle van. Aztán hív a lakatos, hogy kész a Merci. Most jött Németből, sérülésmentesnek hirdetem. Kettő autóból raktuk össze, az egyiknek az eleje, a másiknak a háta volt TK-s, középen elvágtuk, és mindenből a hibátlant tettük bele. Makulátlan. Holnap jön is valami orvos megvenni, ezek a kedvenceim. Ránézésre megmondja a vérnyomásod, de nem veszi észre, hogy olyan E320 CDI-t ajánlasz neki, aminek mindkét oldala bal. Ez egyébként jó doki, írt már fel Sustanont meg Deca-Durabolint, hogy meglegyen a kilóhatvan szuperszettben, erőltetett ismétlesekkel. Meg Viagrát. A havernak.

Egész délelőtt csörög a telefon, nem bírom, átmegyek a Laciékhoz a szomszédba kajálni. Ők is kereskedők, segítünk egymásnak, ahol tudunk. Náluk van eredetvizsga is.

Délután felhív a Sylvi, hogy a műkörmös szerint jobban állt neki a sötétebb melír, mert kiemelte a szeme természetes barnaságát. Én úgy tudtam, szőke, ráhagyom. Megsértődik. Visszamegyek dolgozni, az irodai gépen felmegyek a wiwre.

Megnézem Sylvi barátnőjének a profilját, átírta-e már magát egyedülállóra. Állítólag régen pornózott, és tudja a mély torkot. Küldök neki egy vicces képet a funpicről, aztán kilépek. Még felugrom a partyarcokra, hogy röhögjek a fotón, amikor a beekizett Zsotya benyúlt a redbullos hostesslányak.

Három felé beugrik a Kicsi Johnny egy haverjával, kiderül, hogy szülinapja van. Hoznak piát, adok mellé RedBullt a hűtőből. Nevetgélünk, közben felhív a csajom a fitneszteremből, hogy nem tetszene-e jobban nagyobb mellekkel. Megnyugtatom, hogy szerintem ez a 250 köbcentis pont jó, mert természetesnek látszik. Megbeszéljük, hogy este elmegyünk vacsorázni meg bulizni Kicsi Johnnyékkal. Örül, szeret, a mackókája vagyok, elhívja a Cilyéket is.

Mi közben átmelegszünk az italtól, elhatározzuk, hogy mind felmegyünk hozzánk alapozni, meg én át is akarok öltözni. Hárman ülünk az A8-ban, Spigiboyt hallgatunk, meg nézzük a Mónika show-t tévén. Hogy mekkora hülye barmok vannak benne! És ezek itt élnek köztünk, mint te vagy én.

Eszembe jut, hogy nincs otthon pia, a Körúton megállok vészvillogóval a Rotschild előtt. Három percet ki lehet bírni, én is várok eleget a többi ostoba miatt, amilyen az a nő is volt reggel. Amikor a vásárlás után beszállnék, valaki dudál a mögöttünk feltorlódó autókból, de amikor odanézek, mindenki máshova bámul. Szánalmas ez a város. A gyengék elhullanak, ezt meg kéne már érteni.

Hazafelé látok egy másik A8-ast, valami öltönyös majommal. Fogadjunk, hogy nem a saját pénzén vette.

Sokat nevetünk, erősen, hangosan. Jól érezzük magunkat. Kicsi Johnny bohóckodik, és közben ráönti a chilis tortillaszószt a kolduló kiskutyára. Sylvi sikít, hogy kimarja a szőrét. Kivisszük a fürdőbe megmosni.

Beteszem a kádba, leöblítjük, Sylviad hozzá kondicionálós kutyasampont. Iszonyúan néz ki ázottan, habbal. Gurulunk a röhögéstől. Viccből ráadom a fukszomat, vastagabb, mint a nyaka. Ordítva nyerítünk, ahogy szerencsétlenül, reszkető lábakkal áll a kád szélén, a teste körül egy 50 dekás aranylánccal. Aztán becsúszik a hab alá. Utánanyúlok, de annyira röhögök, hogy sehogy se találom. Aztán végül megvan, kiveszem, a láncom csupa szőrös hab. A kis vakarcs meg nem nagyon mozdul.

Sylvi hisztizik. Johnnyék vihogva lapítanak. Beülünk az A8-ba, részegen és vizesen, visszük a halott kutyát az állatorvoshoz. Visszaveszem a fukszot, el ne kallódjon. Még mindig samponos és szőrős. A pólóm is olyan lesz. Ennyit a mai vacsoráról. Elbaszott egy munkanap.