Félretankoltam, nagy a baj?

Valamilyen szinten védve vagyunk a véletlenektől, mert a gázolaj (jelölései: B7, B10, XTL) csöve vastagabb, mint a benziné (jelölései: E5, E10, E85). A legtöbb modern benzines autó betöltő nyílásán ezért be se fér, ettől függetlenül lehet bűvészkedni, ha nagyon akarjuk. Fordított esetben könnyebb benézni, mert a nagyobb betöltőbe befér a kisebb, benzines cső, ráadásul a dízel autóban nagyobb károkat okoz a benzin, mint fordítva. Néhány gyártónak már van félretankolásgátló rendszere, de ezek is csak arra jók, hogy észbe kapjunk, és megnézzük mi van a tanksapkára írva. Ha nagyon harcolunk, ezeken is be lehet erőszakolni a tankolópisztoly csövét.

Ha benzines autóba véletlenül gázolajat tankoltunk, és elindulunk, nem történik különösebb katasztrófa, az autó elkezd kopogni, utána rángatni, majd egyszer csak leáll. Jellemző tünet, hogy durrog a kipufogó, és a lambda-szonda hibát jelez. Ez nem egészséges a motornak, például összekormolja a gyertyát, de kivégezni nem fogja. Inkább a nagyon modern autók bonyolult és aprólékos rendszere allergiás az idegen anyagokra – főleg a kihegyezett, magas nyomású befecskendezőrendszerek.

Ha megállt az autó, és bizonylatot előtúrva rájöttünk, mi a baj, vitessük el az autónkat, és nézessük meg egy szervizzel. Ott leengedik a gázolajat, átmossák a rendszert, és feltöltik tiszta benzinnel. Ezt megtehetjük házilag is, a régebbi autóknál elég csak leengedni a tankot, és visszatölteni benzinnel, vélhetően károsodás nélkül megússza a motor, én mégis az első megoldásra biztatok mindenkit.

Ha dízel autót töltöttünk fel benzinnel, sokkal nagyobb a gond, mert ugyan el fog indulni, de csak addig megy, amíg ki nem fogy az üzemanyagrendszerből a gázolaj. Itt, ha rájöttünk, mi lehet a baj, jöhet az ima, főleg ha modern autónk van. Egyrészt a dízelmotor öngyulladásos, ami azt jelenti, hogy a gázolaj a kompresszió hatására robban be. A benzin erre nem feltétlen képes, így eleve nem fog menni az autó, és ez a jobbik eset. A rosszabb, amikor a nem odaillő üzemanyag találkozik a magasnyomású rendszerrel.

A gázolajnak van egyfajta kenőképessége, ami a dízelmotornak elengedhetetlen, a befecskendezőket és szivattyúkat is erre méretezik. Egy régi adagolóban is tehet károkat, ha nincs kenés, viszont egy modern magasnyomású – akár 1800-2000 baros – rendszert végleg el tud intézni. Az esetek nagy százalékában ezt megússzuk, de ha nagyon tovább akarunk menni, és küzdünk az autóval, akkor a pumpában a kenés megszűnése miatt a fém alkatrészekből apró fémreszelék és forgács fog leválni, ami eltömíti a rendszer apró járatait és századmilliméteres réseit. 

Szerencsés esetben elég cserélni a pumpát, és ugyan bontással, de alaposan átmosni a rendszer további részeit. Légtelenítés és tiszta gázolajjal való feltankolás után mehetünk tovább, persze az autó nem fogja megköszönni. A pumpa nem olcsó játék, és a mosásnak is lesz egy komolyabb óradíja, viszont rosszabb esetben az egész rendszert cserélni, legrosszabb esetben akár a hengert is fúratni kell.

Felkerestem Denk Róbertet, a félretankolás.hu-tól, aki elmondta, hogy ebben az esetben könnyedén megúszhatjuk a kalandot, vélhetően nem károsodik az üzemanyagrendszer, ha azonnal lépünk. Viszont ha nem jövünk rá elsőre, mi a gond, az apró fémforgácsok elkezdik körbejárni az üzemanyagrendszert. Néha annyira apró darabokról van szó, hogy szabad szemmel alig észrevehető, viszont egy modern dízelmotort mégis képes elintézni.

Van egy köztes állapot, amikor levettük a rossz pisztolyt, elkezdtük tankolni, de szinte azonnal észrevettük a hibát, mondjuk egy fél liter után. Ilyenkor még van mód rá, hogy letegyük a rossz fejet, kifizessük a rossz üzemanyagot, és feltankoljunk azzal, ami az autóba tényleg kell. Így a rossz üzemanyag vélhetően nem fog károkat okozni. Róbert szerint arányokat kell nézni. Ha mondjuk egy tank üzemanyaghoz (mondjuk 50 literhez) kerül 1-3% rossz üzemanyag (1-1,5 liter), akkor az nem feltétlen baj, sem benzin-, sem dízelüzemű autónál. Kicsit feljebb, olyan 10-20% rossz üzemanyagnál (5-10 liter), már érdemes szerelőt, autómentőt hívni, és leengedni a tankot.

A harmadik eset, hogy ugyan megtankoltuk az autót rossz üzemanyaggal, viszont amikor emeljük vissza a kútfejet, akkor jövünk rá, hogy elnéztük. Itt is számít, hogy mikori az autónk, mert az öreg autókhoz (cirka 30 évnél régebbi) elég hívni egy trélert, és vagy szerelőnél, vagy akár otthon elég leengedni a tankot. Egy kicsit újabb (20 évnél fiatalabb) autóknál már ügyelni kell arra, ha félre is tankoltunk, ne adjunk rá gyújtást. Olyankor a kisnyomású üzemanyagpumpa elkezdi felszívni a rossz üzemanyagot. Ha egyszer bekerült a rendszerbe, onnan sokkal nehezebb kimosni, mint szimplán a tankból - még ha a befecskendező rendszerig nem is jut el.

A legújabb autók (4-5 évnél fiatalabbak) a legproblémásabbak, mert azok már akkor elkezdik felszívni az üzemanyagot, amikor kinyitjuk a sofőroldali ajtót. Ez nem azért van, hogy szívassák a gyártók a félretankolókat, hanem, hogy indításnál könnyebb dolga legyen az autónak. Ebben az esetben inkább a jobb egy felől vegyük ki az autóból iratainkat, vagy onnan szálljunk be, ha kell. Mindenképpen hívjunk trélert, mert azok az autók, amik már ezt tudják, azoknak az üzemanyagrendszere nagyon rosszul viseli az idegen anyagot.

Persze ezeknél az eseteknél sincs még minden veszve, ha véletlen félretankoltunk, és azt a rendszer már felszívta, nem feltétlen lesz baj. Róbert itt is az arányokra hivatkozott. Ha az üzemanyagrendszer fel is szívja a rossz üzemanyagot, de utána azonnal jót kap, minimálisan károsodni fog, de nem feltétlen megy tönkre. Lehet, hogy az üzemanyagpumpánk életéből így elveszünk fél évet, viszont az autó életben marad. A legbiztosabb, ha még az indítás előtt átszívjuk a rendszeren a rossz üzemanyagot.

A legtöbb esetben a félretankolást az okozza, hogy az emberek nem ismerik az autót, amit vezetnek. Ez lehet egyszerűen azért, mert nem is érdekli miben ül, netán céges, vagy bérelt autót hajt. Ráadásul az egész tetőzhető az Adblueval, amiről sokan azt se tudják, hogy eszik vagy isszák. Róbert elmesélte, hogy emiatt nem egy eset történt, ahol a tulajdonos a gázolajhoz tankolta az Adblue-t – annak ellenére, hogy annak külön tankolónyílása van. Mivel ez az anyag vízalapú, ezért a dízel rendszerben, még a benzinnél is komolyabb károkat tud okozni, és kimosni sem egyszerű.

Pedig az üzemanyagrendszerekben nem olyan idegen dolog a víz. Ha az autót lerakjuk majdnem üres tankkal, a hőmérsékletváltozások miatt a tankban is lecsapódik a pára. Ez nagyon kevés vizet jelent, de az autónak ebből a szempontból az a legjobb, ha nem engedjük soha negyed tank alá csökkenni az üzemanyagszintet.

Igazából az üzemanyagszűrő nagyon sok szemetet megfog, ami simán jöhet a kútból, vagy akár egy kannából. Tankolásnál amíg nyitva van az üzemanyagtank a külvilág felé, azalatt a szűk perc alatt is bármi belemegy, ezért minimum évente célszerű cserélni a szűrőt, mindegy, milyen tüzelőanyag hajtja az autót. Pedig az már a második lépcső, a legtöbb autó tankjában is van egy hálós szűrő - tisztes nevén: zsákszűrő. Ez főleg a durvább, nagyobb szennyeződéseket fogja meg, nem helyettesíti az üzemanyagszűrőt.

Róbertet nagyjából heti két-három alkalommal hívják félretankolás miatt, de azt mondta, hogy aki régebb óta autózik, azzal majdnem biztos megtörtént már. Emberek vagyunk, hibázunk, a lényeg, hogy ne essünk pánikba, keressünk fel egy szervizt, ha szükséges. Meg lehet kockáztatni, hogy túléli az autó, de ha véletlen nem jön be, akkor önthetjük bele a százezreket. Persze ezt mind megelőzve, a legjobb védekezés a félretankolás ellen: figyeljünk oda.