Megöregedhet, de meg nem vénülhet

Peugeot 405-ösről írtunk már a Totalcaron. Az az igazság, nemcsak híveket szereztünk vele, főleg a márkabarátok körében. Erős elszántság kell, hogy ezek után megkeressenek minket, és közös megemlékezésre szólítsanak fel. Van azonban egy lelkes csapat, akik összetartják a közösséget, így szép és jó autókat tárhatunk önök elé.

Egy eredeti majdnem alapmodell – 1,6 GL - 1987

(Azért majdnem, mert nem 1,4-es blokkal is készült. Azt nem hoztak a találkozóra, sejthető, miért.) Természetesen szép fehér, ha már nem metál, legalább ne legyen piros. Teljesen eredeti, motorhoz, karosszériához, belsőhöz még nem kellett nyúlni. 20 év és 190 ezer km után szép teljesítmény. Persze menyasszonyi autónak már nem nagyon lenne alkalmas, belül kicsit kopott, de nem is egy kölcsönző díszpéldánya, hanem mindennapos használati tárgy.

Bő négy éve jelen gazdájáé, aki pont két méter magas. Koppanásig hátratolva a vezetőülést épp elfér. Mögötte a kategóriához mérten óriási helyből ekkor már nem sok marad, de ez is nagy fegyvertény, hogy egy ekkora langalétát elnyel. A 43 ezer közös km alatt még sosem hagyta cserben, fenntartása jelképes összeg. Ha megszalad, egy 406-ost el tudna képzelni, de jól elvan merész ábrándozás nélkül is.

A tesztflotta legkellemesebb meglepetése – 1,9 GRI - 1990

Második tulajdonos, 7 éve egy kézben: mindig jó ómen. Sajnos nem eladó, nem kezdjen vágyakozni. Mert komolyan mondom, van mire. Igaz, már felújították, a karosszériát és a motort egyaránt, de tökéletes eredménnyel. Belülről egészen makulátlan, annyira, hogy az első szériából ezt érdemes fotózni, ha véletlenül elvesztek volna az eredeti gyári képek.

Vezetni még jobb, mint gyönyörködni benne. A 8 szelepes blokk 109 lóereje bőségesen elegendő, inkább nyomatékos, pörgetni nem érdemes. Meglepően csendes, elsősorban a gondosan karbantartott kipufogórendszerének köszönhetően. A kíméletes üzemmódot jelzi a 7-8,5 literes átlagfogyasztás. Sok extrát ez sem tartalmaz, de már szervokormányos. Futóműve átlagos, kényelmes, biztonságos. Még 8 év, és a youngtimer-találkozók dísze lesz.

Falánk, rázós, csicsázott kedvenc – 1,9 GRIx4 - 1990

Majdnem újkorától a család szolgálatában. Amikor gyártották, még nem sejthették, hogy az apai örökséget átvevő fiatalember kultusztárggyá alakítja: flokkolás és a T16-os csúcsmodellből származó bőr-alcantara sportülések, kint az Mi16-os elemeivel történt sportosítás. Meg némi futóültetés, amitől az Ajtósi Dürer sor hirtelen elhanyagolt makadámúttá változik. Hátul a BX hidropneumatikus futóművét találjuk, automata szintszabályozással, szervizállással. Gyakorlati előnyét nem tapasztaltam.

Az összkerékhajtástól rendkívül stabil, ugyanezen oknál fogva embertelenül sokat fogyaszt. Városi átlaga 14-15 liter, kicsit meghajtva akár 20 is lehet. Egy Bp. – Érd – Bp. kör alatt egy negyed tank tűnt el. Ez azért megdöbbentő, mert ebben is az előbbi, 109 lóerős motor van. Ahhoz, hogy a szép tervek valóra váljanak, még sok minden a gazda előtt áll: nagy zene, apró átalakítások. Most leginkább az álló kilométeróra bosszantja, a gyári spirálszett 80 ezerbe kerül. Drágán fenntartható, de ha pont ebbe szeretett bele?

A következő oldalon a legendás, 150 lóerős, dögös Mi16. Utána szolgáltatunk: hibalista, hogy megelőzze a rossz döntést.