Videó: Westfield SEi (1994)

A Tulaj a Pályán forgatásán kisebb tumultus alakult ki, amikor Kocsis György megérkezett a bordó Westfieldjével. Nem véletlenül, hiszen még az is tudja, hogy Colin Chapman örök alkotása, a Lotus Seven egy csoda, aki sosem ült hasonlóban, ráadásul mai szemmel felfoghatatlanul pici ez a bordó fürdőkád. Úgyhogy megkértük, hozza el még egyszer, amikor nem az óra ellen, csak az örömért autózzunk – és a Westfield beváltott minden ígéretet.

Az egyik ilyen ígéret azonban az volt, hogy ez bizony egy régi angol autó, amit valami fészerben tákolt össze pár James, Peter és Gerald, szóval a tulajdonos nem viccelt, amikor azt mondta: kell vele foglalkozni. A forgatás elején egy kisebb olajfolttal rémisztett, aztán a töltésjelző gyulladt ki, mert elszakadt a bordás szíj. Szerencsére találtunk megfelelőt egy közeli autósboltban, úgyhogy ezután már csak a benzin kifogyása okozott szünetet, de a napot sikerrel zártuk, sőt, lábon haza is ment a Westfield. Mi meg csak mosolyogtunk, vigyorogtunk és örültünk, mert ha van autó, amiben igazán érzed, hogy élsz, hát ez a kerekekre akasztott fürdőkád nagyon az.

Bő évtizede egy ennél újabbat próbáltunk ki, ami ráadásul pont azokban a pontokban különbözik ettől, amelyektől hozzám jobban illene. De ez a lényeget egyáltalán nem érinti, hiszen a Westfield elemi ereje pont nem a hajtásláncon múlik, hanem például azon, ahogy teljesen egyé válik a vezető a tájjal, ahogy minden rezdülést megérezni benne, és ahogy egy merő szívdobbanás minden méter a volánjánál. Ha valami, ami semmilyen sportautóba nem illik, az az unalom, márpedig ezekben a gépekben nincs üres pillanat, nincs perc élmény nélkül, nincs méter, amit ne élnénk át teljesen. És ez egy csoda.