Szolgálunk és szívatunk. Is.

Az igazoltatásról

Magyarországon a rendőrök és az úrvezetők közötti viszony nem teljesen felhőtlen. A sorozatos igazoltatások, az intézkedő rendőrök által alkalmazott tiszteletlen hangnem sok autósnak okoznak kellemetlenséget. A szocializmusnak tagadhatatlan érdemei vannak napjaink moráljának kialakulásában.

Az igazoltatás nálunk civilizáltabb országokban nemcsak hogy nem divat, de nem is nagyon létezik. Ha elmeséljük angol barátainknak, hogy a rendőrök rendre megállítanak minket, hogy elkérjék az iratainkat, először öt percig sírnak a nevetéstől, majd - amikor belátják, hogy a valósággal néznek farkasszemet - értetlenkedve csóválják a fejüket, hiszen ők csak szabad akaratukból adják ki személyes adataikat, ha érdekük fűződik hozzá.

A száraz tények:

Az igazoltatással és a helytelen rendőri viselkedéssel kapcsolatos jogi kérdéseinkre, ezúttal is Jámbor István rendőr alezredes, az ORFK Közlekedésbiztonsági Osztályának munkatársa válaszolt. Jámbor úr nehezményezte a sok korrupcióval kapcsolatos kérdést, ami rossz színben tüntetheti fel a szervet, pedig szerinte az eljárás alá vont személyek is sokszor hibáztathatók, ha valami nem úgy történik, ahogy kéne. Az alezredes úr elismerte, hogy a rendőrök nem minden esetben viselkednek úgy, mint a földre szállt angyalok, de álláspontja szerint az állampolgárok is sokszor ludasak egy-egy rossz szituáció kialakulásában.

Az alezredes úr szerint a rendőrség morálja az állampolgárokét tükrözi, sem jobb, sem rosszabb annál, hiszen a rendőrök is ugyanabban a közegben nevelkedtek. Egy egyenruhával nem lehet egy csapásra megváltoztatni azt, ami 25 év alatt alakult ki egy emberben, így egy rendőr pont annyira precíz és jogkövető, mint a társadalom.

- Mit írat alá velem a rendőr, ha az igazoltatáskor szabálysértésem elismerem, és mi történik akkor, ha nem ismerem el?

- Az eljáró rendőr nem kényszerítheti az állampolgárt, hogy bármit is aláírjon. Mindazonáltal helyszíni bírság kiszabásánál a szabálysértőnek alá kell írnia, hogy a szabálysértést elismeri, a büntetést elfogadja, különben a rendőrnek szabálysértési feljelentést kell tennie. A nyomtatvány hátulján fel van tüntetve, hogy a bírságot 30 napon belül be kell fizetni, ellenkező esetben a pénzbírságot akár közérdekű munkára vagy elzárásra is lehet változtatni.

Ha mégis feljelentésre kerül sor, a rendőr a 11/2000-es belügyminiszteri rendelet szerint nyilatkoztathatja a szabálysértőt anyagi helyzetéről, hogy a kiszabandó bírság személyre szabott legyen. A nyilatkozatot természetesen nem kötelező kitölteni.

- Miért nem vesz fel jegyzőkönyvet a rendőr a szabálysértésről, miért derülhet ki utólag, hogy a szabálysértőt olyannal is vádolják, amiről a helyszínen szó sem volt?

- Szabálysértési ügyekben az a gyakorlat, hogy a rendőr által készített jelentésből indulnak ki, jegyzőkönyvet sokszor ennél sokkal komolyabb bűnesetekben sem vesznek fel. A rendőrt nem kötelezi törvény, hogy a szabálysértő szeme láttára, a szabálysértővel együtt rögzítse a tényállást, de az autó vezetőjének természetesen joga van hozzá, hogy leírja álláspontját, és ezt a rendőrtől is elvárhatja. A szabálysértési feljelentésből a szabálysértő csak akkor kérhet másolatot, amikor az eljárás már folyamatban van. Persze nem mindenki számára az egyenes a legjobb út, hiszen van, aki ködösíteni akar, hogy végül jobban jöjjön ki az ügyből.

- Hogyan lesz a pénzbírságból közérdekű munka, illetve elzárás?

- Ez automatikus folyamat, amibe a szabálysértőnek nincs beleszólása. Ha valaki nem fizeti meg a bírságot, először megpróbálják letiltani a fizetéséből. Ha ez valamiért nem sikerül, akkor az adóhatóság próbálja meg behajtani a pénzt, ami esetleg azzal is járhat, hogy ingóságot foglalnak le. Csak ezek után nyilatkoztatják az állampolgárt, hajlandó -e közérdekű munkát vállalni. Ha igent mond, és a jegyző tud adni munkát, napi 5000 Ft-ot ledolgozhat. Ha éppen nincs munka, akkor az eljárás megrekedhet ezen a ponton, de elképzelhető, hogy elzárásra változtatják a büntetést.

Ha valaki nem hajlandó dolgozni sem, akkor jövedelmétől függően napi 1000-3000 Ft-onként elzárással válthatja ki pénzbüntetését. Az az általános gyakorlat, hogy hasonló ügyekben a büntetés mértékét úgy állapítják meg, hogy szegény és gazdag ember egyaránt öt nap elzárással válthassa ki, így nem feltétlenül jár jobban valaki, aki egynapi elzárással 3000 Ft büntetést válthat ki.

- Mennyit keres egy közlekedési rendőr?

- A rendőrök fizetése a mindenkori köztisztviselői illetményi alaphoz igazodik. Ez jelenleg 35 ezer Ft, ez a rendőr fizetésének az alapja. Ezt a rendőr beosztása, rendfokozata szerint felszorozzák, ehhez jöhet még az éjszakai pótlék meg néhány ezer forint, ha autót is vezet, így egy kezdő közlekedési rendőr körülbelül bruttó 90-100 ezer Ft-ot keres. Utcai rendőr 3,6-nál nagyobb szorzót nem kaphat, azt is csak 10 év után, ha emellett főtörzszászlós, az további 0,44-os szorzót jelent, ha még vezet is, meg sokat éjszakázik, akkor a fizetése elérheti a 150-160 ezer Ft-ot. Ennél többet utcán szolgáló rendőr nemigen kereshet.

- Mennyi feljelentés érkezik jogszerűtlenül eljáró rendőrök ellen?

- Nincs erről összesített statisztika.

- Hogyan szankcionálják, ha a rendőr telefonált, megkülönböztető jelzés nélkül cikázott a forgalomban, vagy rendszeresen tiszteletlenül beszélt az igazoltatásokon?

- A panaszokat annak a rendőri szervnek kell kivizsgálnia, amelyhez a rendőr tartozik. A helyi rendőrkapitánynak vagy a megyei rendőrfőkapitánynak van fegyelmi jogköre, ők döntenek a vétkező rendőr sorsa felől.

- Nincs olyan, hogy egy rendőr ellen sok panasz érkezik, és ezért indítanak eljárást vele szemben. Minden esetet egyenként vizsgálnak ki, és figyelembe vehetik, hogy sok vagy rendszeres a panasz egy rendőrre. A rendőröket sokkal szigorúban bírálják fegyelmi jogkörrel rendelkező feletteseik, mint a civileket. A kihágás mértékétől függően részesülhetnek feddésben, figyelmeztetésben, de pénzbírságot is kaphatnak, lefokozhatják őket, és a szolgálati viszonyukat is megszüntethetik - utóbbi közlekedési ügyekben nem jellemző.

- Mit tehet az autós, ha problémája van az intézkedő rendőrrel?

- Ha valaki sérelmezi a vele szemben folytatott eljárást, 8 napon belül bejelentést tehet a kapitánynak vagy a megyei főkapitánynak, attól függően, hogy a rendőr hová tartozik. A bejelentést szóban és írásban egyaránt megteheti, az írásbeli bejelentés formája nem kötött. A kapitánynak ezt 15 napon belül el kell bírálnia, és határozatot kell hoznia az esetről. A határozat ellen van jogorvoslati lehetőség, és a fellebbezés után az ügy egy szinttel feljebb kerül. Ha még ezután is elégedetlen a sértett, megtámadhatja a másodfokú döntést, és az ügy a bíróság elé kerül. Az intézkedő rendőr egyébként nem kerül a bíróság elé, a tárgyaláson csak a felperes és a másodfokú döntést meghozó rendőri szerv képviselője van jelen.

- Miről ismerem meg a rendőrt? Van az igazoltatásnak forgatókönyve?

- Ha a rendőr egyenruhában van, az egyenruha és a jelvény igazolja őt. Ha az ellenőrzött személy kéri, hogy mutassa meg a jelvényszámát, mert az valamiért nem látható, akkor az intézkedés után a rendőr köteles azt felmutatni, de hangsúlyozom, mindezt csak az intézkedés befejezése után köteles megtenni.

A szolgálati igazolványát a rendőr nem köteles megmutatni. Ha nincs egyenruhában, akkor szóban közölnie kell, hogy rendőr, majd meg kell mutatnia az igazolványát, csak ezután kezdheti meg a munkát. Természetesen szélsőséges esetben, ha például a rendőr életét, testi épségét veszély fenyegeti, vagy ha az intézkedés eredményessége forog kockán, akkor nem fog az igazolványával bíbelődni, egyszerűen közli, hogy rendőr, és azonnal intézkedik.

A szolgálati szabályzat előírja, hogy az igazoltatás megkezdése előtt a rendőr köteles a napszaknak megfelelően köszönni, és a polgárt neméhez, korához illően megszólítani. Ha egyenruhában van, tisztelegnie is kell. Végül közölnie kell azt is, hogy mi a tervezett intézkedés. Magától értetődő, hogy minden rendőrnek illedelmesen, udvariasan kell viselkednie. Ahhoz, hogy ez így is legyen, sokban hozzájárulhatnak az állampolgárok, amennyiben ők is normális hangnemben kommunikálnak.

Az igazoltatás alanyának is törvény írja elő, hogyan viselkedjen. "A jogszabályi előírások végrehajtását szolgáló rendőri intézkedésnek mindenki köteles magát alávetni, és a rendőr utasításának engedelmeskedni. A rendőri intézkedés során annak jogszerűsége nem vonható kétségbe, kivéve, ha a jogszerűtlenség mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható." Az igazoltatás alatt tehát azt kell tenni, amit a rendőr mond, vagyis oda kell adni neki a papírokat, le kell halkítani a zenét a kocsiban, ha épp arra kér. Mindemellett úgy gondolom, ha az állampolgár tisztelettel beszél a rendőrrel, azzal sok kellemetlenségtől megkímélheti magát.

Az arányosság követelménye miatt a rendőri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés céljával, tehát egy egyszerű igazoltatásnál a rendőr nem alkalmazhat erőszakot, nem vihet el valakit bilincsben vérvételre, ha nem tanúsít ellenállást, vagy nem húzhatja a procedúrát egy óráig, ha nem talál semmilyen problémát.