„Lopakodók”, „félszeműek”, „karácsonyfák” - te is köztük vagy?

Számos cikkben foglalkoztunk azzal, hogy miért érdemes/kell használni a lámpák közül a tompítottat vagy a ködfényeket az utakon, és mik a konkrét szabályok. Legutóbb itt vagy éppen itt. 

Az óraátállítás óta megint hamarabb jön a sötét és szembetűnőbbek a lámpás gondok, ezért most még egyszer átnézzük a dolgot, kicsit másként. 

„Félszeműek”

Friss tapasztalat: az elmúlt két hétvégén például a Budapest (III., XI., XIII., XVI. kerület), Budaörs, M1-es, M7-es, 7-es országút, Székesfehérvár, Velencei-tó közötti utakon esténként elég sok autó közlekedett "félszeműként", azaz nem égett az egyik első lámpája, azok közül is a tompított. Nem készítettem pontos statisztikát, de érzésre 10-20 autóból legalább egynél nem stimmelt a dolog. A 7-es út velencei, lakott területre eső szakaszán félreálltam és megszámoltam pár autót: vasárnap este 56 autóból 11-nél nem stimmelt a világítás. Ez nem reprezentatív adat és csak pillanatkép, nyilván lenne ennél sokkal jobb arány is itt vagy más útszakaszon. A legrosszabb egy furgon volt, amelynek mindössze a jobb oldali helyzetjelzője pislákolt gyér közvilágítás mellett, gyakorlatilag sötétben.

„Karácsonyfák”

A másik táborba tartoznak a "karácsonyfák", ezeken az autókon minden világít, ami arra képes. Köd hiányában is felkapcsolják az első ködlámpát, szerencsére a féklámpához mérhető erejű ködzárófényt kevesebben használják. Mindkettőből akad azért, egyik sem jó.

A ködlámpákat akkor kell használni, ha köd van. Érdemes elolvasni Gajdán Miki "Ne vakítsd el a mögötted jövőt! - így szabad használni a ködlámpát" című anyagát, a ködzárófényről pedig a legfontosabb, hogy leginkább a sor végén haladónak kellene használnia, amennyiben a látási viszonyok azt indokolják. 

„Lopakodók” és bambák

Ők a „karácsonyfák” ellenétei. Ő azok, akik szürkületben, pocsék látási viszonyok mellett sem kapcsolnak világítást. Semelyiket. Páran sajnos még akkor sem, ha a szemközti oldalon közlekedők villantással jelzik, hogy érdemes lenne. 

Sok újabb autón a nappali menetfény automatikus, de ez sokszor, például komolyabb csapadék, köd és sötétedés esetén már kevés, hátul pedig kevés autón kapcsolódik fel az első fényszórókkal egyszerre - legyen ez bármilyen érthetetlen is a gyártók részéről. Kanadában rájöttek, hogy az első és hátsó DRL (nappali menetfény) külön működtetése veszélyes, ezért kötelezővé tették az automatikus világításkapcsolást. A különbség az alábbi videóból egyértelműen kiderül. 

Figyelni!

Akármilyen közhelyes tanácsnak hangzik: a lámpákat rendszeresen érdemes ellenőrizni.  Nem mindig látszik egyből, ha kiég egy izzó, például nappal, de sötétben azért észre lehet venni. Ha valamelyik kiégett, cserélni kell, az erre vonatkozó szabályozás a következő:

56. § (1) A vezető köteles a járművet – lehetőleg olyan helyen, ahol a forgalmat nem akadályozza – haladéktalanul megállítani, ha a jármű olyan hibáját észleli, amely balesethez vezethet, különösen ha elromlott a jármű:

e) bal oldali első vagy hátsó helyzetjelző lámpája, kivéve, ha a jármű kivilágítása nem szükséges vagy az elromlott lámpa a távolsági fényszórót és a hátsó helyzetjelző ködlámpát kivéve más lámpával helyettesíthető.

Sőt, akár hamarabb is lehet lépni, többéves használat után jelentősen csökkenhet az izzók fényereje.  Továbbá, hiába oké minden izzó, ha a lámpák koszosak és kopottak, ezért arra is gondot kell fordítani: egy 5-10 ezer forintos polírozás látványos eredményt hozhat. 

A csere persze nem minden autónál egyszerű mutatvány, de lehet segítséget kérni. Ha pedig villognak szemből, akkor érdemes erre is gyanakodni.