A parkolótársaság megnyúz, de a hatóság futni hagy, ha a parkolással bliccelsz! - ez érthetetlen

A szerző jogász, világpolgár, önjelölt autószerelő, az olasz autóipar szerelmese. Zsánere a közlekedési jog és a járművekhez kapcsolódó jogi témák. Nem ismer lehetetlent csak tehetetlent. Mottója az ismeretterjesztés, fegyvere a felvilágosítás. Mai publikációjában a megállni- és várakozni tilos szabályainak megy neki, kritikai éllel. Célja a rendszer aszimmetriájának kifigurázása.

Nem csak súlyukban, de méreteikben is. A 2023-as új autó kínálatban a pehelysúlyú Suzuki Swift menetkész tömege 900 kiló körül mozog, egy átlagos hibrid SUV viszont közel 2 tonna. Swiftet pedig alig vesz mostanában valaki, az elektrifikált telepjárókért viszont sorban állnak.

A nagyobb gond az, hogy a súly mellé háromdimenziós méret is társul. A hízásnak köszönhetően autóink egyre több helyet foglalnak el, a bolygó alapterülete viszont állandó. A kijelölt parkolóhelyek pedig napról-napra fogynak a városokban az „autómentes övezet” elképzelés térhódítása okán.

Ha ehhez hozzávesszük, hogy autónk élete nagyobb részében egy helyben áll és ezt sem a hálószobánkban teszi, akkor kész is a parkolási káosz . De mit tehetünk mi, leleményes polgárok? A hátunkon nem vihetjük fel az autónkat a lakásba, az már egyszer biztos. Keressünk hát alternatív helyeket a parkoláshoz?

A helyzet napi szinten adott. Megérkezünk az úti célunkhoz, üres parkolóhely meg egy szál se. Van pár szabad mozgáskorlátozott parkoló, néhány átmenetileg kihasználatlan elektromos töltőpont és temérdek megállni/várakozni tilos tábla. Újabban már helyi lakosoknak (éjszakára) fenntartott parkolókkal kombinálva.

A józan paraszt ilyenkor addig köröz a környéken, amíg nem talál üres (valószínűleg fizetős) parkolóhelyet, nyilván kilométerekkel odébb. Nesze neked környezetvédelem és emisszió csökkentés! Másra gondolni sem mer, hiszen a tiltott helyen parkolásért keményen büntet a rendőr/közteres. De valóban így van ez, vagy görög van a falóban? 

Evidens, hogy ha nem veszünk parkolójegyet, akkor komoly pótdíjra (nem bírságra!) számíthatunk. Sőt, ha nem fizetnünk, még a végrehajtót is ránk küldik. Miközben közterületi parkoláskor szolgáltatást csak elvétve kapunk, a vonalak felfestése és a parkoló-automaták üzemeltetése nem tesz hozzá a parkolási ügyfélélményhez, de legalább ront rajta. És még szabad parkolóhely sincs garantálva.

Ha nem veszünk parkolójegyet, garantált a pótdíjas fizetési felszólítás (mikuláscsomag), aztán a végrehajtó elvisz minden mozdíthatót, ha nem fizetünk. Kibúvó nincs, végrehajtási vasszigor van. Mára mindenki megtanulta, hogy ha parkolás, akkor fizetés. Lám, ennek a hozzáállásnak van visszatartó ereje a fizetős parkolóhelyeken. 

A KRESZ-ben foglalt megállási- és várakozási tilalmak megszegése esetén csak papíron szigorú a szabályozás, a valóságban már kevésbé. Optimális esetben lesz egy kis aktatologatás a hivatalban, aztán el is felejtjük az egészet. És csodálkozunk, hogy ehhez a felálláshoz nem párosul preventív jelleg?  

Magyarán: a parkolási „bírság” mindig behajtásra kerül, a tilosban parkolás viszont könnyűszerrel megúszható. Igaz, települése és kerülete válogatja, hiszen nincs egységes országos koncepció. 

Hiszen kijelölt - fizetős - parkolóhelyen várakozás esetén csupán megrövidítjük pár ezressel a parkolótársaságot/önkormányzatot, ha nem fizetünk. Tiltott helyen megállva/várakozva viszont jobb esetben is akadályozzuk a forgalmat, rosszabb esetben balesetveszélyt is teremtünk. Nem az utóbbit kellene inkább rommá büntetni?

2008 előtt a megállási- és várakozási tilalmak megszegése szabálysértésnek minősült, amely felelősség alól – akárcsak a gyorshajtásnál – remek kibúvót jelentett a „hallgatás joga”. A száguldozók megregulázásával egyidejűleg a jogalkotó a renitens parkolókat is jogkövetésre akarta bírni, amikor a 410/2007. (XII. 29.) kormányrendeletben külön megemlítette a megállási- és várakozási szabályok megsértését. Magyarul, a tilosban megállás/várakozás is közigazgatási bírságos téma lett 2008 nyarától. 

Aki rossz helyen támasztotta le a vasat, az kapta a csekket és fizetett. Csakhogy, ebbe a szigorú fellépési koncepcióba valami zavar került hatósági oldalról, mert nem volt hosszú életű. 2012 szeptemberében ugyanis – máig tisztázatlan okokból – a jogalkotó kivette a megállási/várakozási részt a közigazgatási bírságos rendszerből és visszaminősítette szabálysértéssé. Arról pedig rendszeres Totalcar olvasóként már tudjuk, hogy messze áll a tökéletestől.

Vagyis, az elmúlt évtized során a megállási- és várakozási szabályok megsértésének alapeseteiben ismételten élhetnek a renitens parkolók az „én ott se voltam” kifogással. De miért lett ezen a területen újra elnéző a hatóság? Hogy lehetséges az, hogy egy polgári jogviszonyból eredő fizetési kötelezettség nem kerülhető meg, egy hatósági jogviszonyból fakadó viszont igen? 

Ennek megértéséhez szét kell szednünk a KRESZ és a szabálysértésekről szóló törvény ide vágó passzusait. 

A KRESZ három tevékenységet különít el. Megállás-várakozás-parkolás. A felsorolásban előrébb állók magukban foglalják a hátrébb elhelyezkedőket. Vagyis ahol tilos megállni, ott várakozni és parkolni sem szabad.

Megállás: járművel a be- és a kiszálláshoz, vagy a folyamatos fel- és lerakáshoz szükséges ideig, illetőleg - ha a vezető a járműnél marad - egyéb okból legfeljebb 5 percig történő egy helyben tartózkodás. A járművezető ilyenkor vagy a járműben, vagy annak közvetlen közelében tartózkodik.

Várakozás: járművel a megállásnál hosszabb ideig történő egyhelyben tartózkodás. 

Parkolás: Lényegében azonos a várakozással. Magyarul, amikor letámasztjuk a gépsárkányt és ideiglenesen sorsára hagyjuk.

A jogszabály kettészedi a megállási- és várakozási tilalmakat általános és speciális esetekre.

Általános megállási tilalmakat a KRESZ szövegében találunk. Ebbe nem érdemes itt most belemennünk, a KRESZ 40-41. §-ai elég egyértelműek e tekintetben. Persze kivételek akadnak, pl. mozgáskorlátozott igazolvánnyal vagy járdán, amikor a közlekedési tábla külön megengedi a megállást. Vezetői engedély birtokában az is világos kell legyen, hogy ahol megállni tilos, ott várakozni sem szabad. Parkolni meg aztán főleg nem. 

A speciális eseteket tiltó táblákkal szabályozza a jogszabály. A KRESZ 15. §-a tételesen felsorolja és illusztrálja az idevágó táblákat. Értelmezési kérdésekben viszont eléggé szűkszavú.

Csupán két helyen említi a fogalmat a jogszabály, azt is a kivételeknél. A „mozgáskorlátozottak külön engedélye és jelzése” címszó alatt. Érthető mindez, hiszen – ahogy az elnevezése is sugallja – a közúti közlekedés szabályairól szóló joganyag a közúti közlekedést szabályozza. A parkolás és a közlekedés pedig egymást kizáró, szimultán előfordulást lehetetlenné tévő fogalmak. Mert valami vagy parkol, vagy közlekedik. Így a parkolás részletszabályait és feltételeit valahol máshol találjuk. Főként önkormányzati rendeletekben. 

A jogszabály szerint a tilosban megállás/várakozás/parkolás esete kívül esik a kiemelt szabálysértések körén és úgynevezett „közlekedéssel kapcsolatos egyéb szabálysértések” kategóriájába tartozik. Azon belül pedig a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértését valósítja meg.

Magyarul a jogalkotó szerint ez nem akkora dolog, egy kis pénzt kell csak rálocsolni a problémára és 3 év múlva emlékezni sem fogunk rá. Feltéve, hogy nem vagyunk notórius tilosban parkolók, mert akkor az idevágó rendelet értelmében hamar kipontozódhatunk a játékból és rollerre kényszeríthetjük magunkat, hiszen ezekhez a szabálysértésekhez 2 - 6 előéleti pont is társul.  

De tudjuk, hogy nem az. Tettenérés (mint gyorshajtásnál a megállítás) hiányában az elkövető kiléte ismeretlen maradhat az egész eljárás során, így ez mind csak elméleti fingreszeléssé degradálódok valós viszonyok között. A való életben ugyanis tilosban parkolás esetén jellemzően az elkövető távollétében történik a helyszíni bírság kiszabása, és – mivel szabálysértésről van szó – önkéntes teljesítés hiányában az elkövető kilétének megállapítása kötelező a hatóság számára.   

Nyilván ez sem ilyen egyszerű, hiszen a KRESZ ismeri a kerékbilincselés és az elszállítás jogintézményeit is. 

Hogy pontosan mit jelentenek a KRESZ szabályok és táblák, miként folyik az eljárás és hogyan pattan le a magyar autósok vértjéről a hatóság/parkoló társaság, azt a következő részekben tárgyaljuk meg. 

Címlapkép: baleset-info.hu

Csőbe húzott a kereskedő? Szédítenek a szervek? Sunnyog a biztosító? Ha úgy érzed, hogy neked van igazad, de mégis lepattintanak a nagykutyák, jelentkezz és írd meg történeted a drtakacs@mail.totalcar.hu -ra.