Így adtam el a Rulettkerék-Audit

Az utóbbi hét eseményei annyira leszívtak, mint az év összes hónapja, meg még egy kicsi. Amikor belevágtam a Rulettkerék negyedik évadába, és leszámoltam a 880 eurót egy német kereskedő asztalára, biztos voltam, nincs az a gázolajfüst és szivárgó klímahűtő, ami felér majd az eladás megpróbáltatásaival. 

Miután a korábbi Rulettkerék-évadok közös tapasztalata szerint a trollok és a komoly vevők vegyesen jelentkeznek a Totalcar autóhirdetéseire, nem hagyományos, vaterás árverést, és nem is a Használtautó.hu-t választottam. Inkább leírtam, mit végeztünk ebben a három hónapban, és azt is, hogy minimum 1,2 millió forintért kérek az autóért, amellyel sokan, sokat dolgoztak.

Persze mondhatják, mondták is sokan, hogy Magyarországon képtelenség bármilyen használt autó árába beleszámolni a ráköltött pénzt, mi mégis megpróbáltuk. Ez az autó a nagyközönség előtt állt talpra, a legapróbb részletekig bemutattuk a hibáit, és megtudtuk, hogy az előző tulajdonos sem hajtotta szét vagy törte össze. Bizonyított, mert sosem ingott meg a műszakisága, igazából el is felejtettem mostanában, hogy egy autó amúgy le is robbanhat.

Az utolsó simításokról két hete megjelent cikk után két órán belül írt valaki. Egy hölgy 800 ezer forintot ajánlott az A6-ért, miközben lefelé nem lehetett licitálni. Valamit félreérthetett. Kicsit megrémültem, amikor másvalaki is ennyiért vitte volna a derék, 1996-os TDI Avantot. Hamar jöttek a többiek, akik jól értelmezték a játékszabályokat, így hamar elindultunk felfelé az 1,3 millió forintos álomhatárhoz, majd még tovább. 

Azon a hétvégén többekkel hosszas levélváltásokba keveredtem. Mindenkinek volt néhány kérdése az ajánlattétel előtt. Volt, aki a vonóhorgot hiányolta, mások a füstölés aktuális állása felől érdeklődtek, egy illető pedig jelezte, hogy már kért és kapott időpontot a szerelőjétől, hogy az árverseny végén azonnal lásson neki a tempomat utólagos beszerelésének. Ez is megoldható, ami pedig a füstölést illeti, a hosszú városi menetek után valóban jön a korom, majd néhány kigyorsítást követően alábbhagy.

A nyilvános autonánián családias volt a hangulat, kevesen jöttek el, amit utólag a kegyetlen hidegnek tulajdonítok. Jókat beszélgettem egyetemistákkal, betért két régi barátom is, szóval álldogáltunk néhány órát a parkolóház tetején, és járattuk egy kicsit a motort. Végül ketten, azaz összesen ketten próbálták ki az Rulettkerék-Audit.

Mivel sötétedés után indultunk útnak Nagykovácsi felé, óriási szerencsének érzetem, hogy az autónézős nap előtt Papp Tibivel és Antival kicseréltük a gyári H1-es fényszóróizzókat egy-egy Osram Night Breaker Unlimitedre. Ezek az emelt fényerejű, de szabványos izzók negyven méterrel hosszabb megvilágított útszakaszt és száztíz százalékkal nagyobb fényerőt ígérnek. Nem volt nehéz felülmúlni az eredeti izzók pocsék teljesítményét, így a két vevőjelölt a próbaúton csupán annyit állapíthatott meg, hogy mai szemmel nem túl acélosak az Audi fényszórói. Nem sejthették, hogy komoly harcok árán jutottunk el idáig. 

Amikor visszajöttünk a szerkesztőségbe, eldöntöttnek tűnt, hogy napokon belül az egyikük kezébe csaphatok és simán lezárjuk a Rulettkerék 4. időszakát.

Azt hiszem, ezen az estén kaptam az első levelet Tamástól. Akkor fordult meg velem a világ. Szombathelyről írt, és már az első üzenetében szeretett volna meggyőzni arról, hogy nála lesz a legjobb helyen az autó. Október 18. óta nem alszik, írta, azon a napon rászakadt az ég a családra. Egy cikkben a helyi újság egy halálos kimenetelű autóbaleset részleteit osztja meg. Percekig nem tudtam felnézni a monitorról. Tamás felesége, Bea és kisfiuk Donát ült abban a Volkswagen Polóban, amely vétlenül keveredett súlyos karambolba egy Suzukival. A kisfiú túlélte a balesetet, Beán viszont nem tudtak segíteni a kiérkező mentők.

A licit utolsó óráiban folyamatosan érkeztek az árajánlatok, elnehezült aggyal nézegettem az újabb leveleket, de mindenkinek megírtam, hol is tartunk éppen. Tudtam, hogy Tamás rendkívül elszánt de vannak még mások is, akik nem egy 1996-os Audi A6 2,5 TDI-t szeretnének vásárolni, hanem a Totalcar autóját. A jelenséggel most sem tudok mit kezdeni, azt hiszem mostanáig nem voltam teljesen tisztában azzal, hogy mi mindent jelent az újság az olvasóinak. 

Amikor felhívtam Tamást, hogy megpróbáljam lebeszélni a további árajánlatokról, csak elszántabbá vált. Azt mondta, az Audi lesz a fáklya az éjszakában, ami most a családjára borult. Donát állandó orvosi kontrollra szorul, édesapja pedig egyedül kíséri tovább az úton, amelyen Bea többé nem lehet velük. Bármit írnék még erről a tragédiáról, butaság volna. 

Az Audit csütörtökön, délután két óra körül fordult ki a Polgár utcából, hogy új tulajdonosával, Tamással visszatérjen Szombathelyre. Ez az ember rengeteg pénzt fizetett az autónkért, ezért az érkezése előtt komoly döntést hoztunk: alaposan felkészítjük az Audit az átadás előtt, hogy a lehető legkevesebb gond legyen vele a továbbiakban.

Támogatónk, az Euroflot-Rent segítségével új, téli gumiabroncsokat szereltettünk fel az Audihoz kapott acél felnikre, majd a Lepo01 Kft. segítségével lecseréltettük a motorolajat, illetve az olaj- a levegő és a pollenszűrőt. Ugyanitt megcsináltattuk az eredetiség-vizsgálatot is, és mivel Tamás kötelező biztosítást is kötött a vizsgálat után, hazatérve azonnal a nevére írathatja a Totalcar zöld kombiját. Az állófűtés javítása még hátra van, ezért kérem, hogy aki komolyan ért a húszéves Webastóhoz, netán volt már dolga az ebbe az 1996-os Audiba gyári extraként szerelt rendszerrel, jelentkezzen nálam. Segíteni szeretnék Tamásnak, elvégre az újságíró valami ilyesmi: összekötni a szabad fonálvégződéseket.

Hát, így ért véget egy húszéves Audi A6 Avant és a Totalcar közös története.