Legyőzhető-e a traffipax?

Alig két és fél megabájt, regisztrálnod sem kell, pillanatok alatt felröppen egy páréves Samsung Galaxy S2 okostelefonra. Manapság a középkategória teljesítményének felel meg, tehát jó eséllyel a zsebedben lévő mobil is készen áll a traffivadászatra, ráadásul a program a háttérben is futhat, onnan is jelez, ha jön a baj. Ha induláskor élesíted a Traffi Huntert, mindig tudni fogod, hol nem érdemes taposni a gázt, még ha nem is látod, honnan lesnek rád a rendőrök. Mindez annyira egyszerűen hangzik, amikor az ember az idei Appra magyar! című versenyen az Év Applikációjának választott program fejlesztőivel beszélget, hogy semmilyen rossz előérzetem nem volt a próba előtt.

Autóznom és motorozom, nem rettegek a rendőrségi levelek végén fityegő csekkektől, de elrontaná napomat, ha az ORFK számlájára kéne pénzt utalnom. Inkább lennék megannyi elszánt felhasználó bajtársa, jelenteném amit látok, közös az érdek, együtt kell megúsznunk a büntetést. Egy piros furgonba vágtuk magunkat, és traffipaxoló rendőrökre vadásztunk, telefonnal a kezünkben.

Mivel a rendőrség megsokszorozott sebességmérő-flottával képzeli el a közeljövőt, tennünk kell valamit a véletlenül beszedett büntetések ellen azon kívül, hogy lehetőleg kerüljük a száguldozást. Szerte az országban éppen most tesztelik a VÉDA rendszer százötven vadonatúj lézeres sebességmérőjét, és gondolom lelkesedésüket tovább tüzeli, nem szidja le őket Pintér miniszter, ha zsinórban szállítják a közigazgatási bírságos eseteket. Bár tudom, hivatalosan csak a készülékek üzemórái számítanak, de akkor is.

Amikor az új mobil traffipaxok éles próbájával végeznek, még idén felcsavaroznak további ötszáz, fix mérési pontot a főutak mentén, így lassan tényleg olyan óvatosnak kell majd lennünk, mint a szomszédos országokban, ahol már régóta néhány kilométerenként kamerázzák az autókat. Egyesek szerint ezek a mérési pontok valójában átlagsebesség-mérő szakaszhatárok lesznek és többek közt az autópályákon lévő díjfizetést ellenőrző kamerákat vetik be a száguldozókkal szemben.

Az Androidra, iOS-re és Windows mobil operációs rendszerre is megírt Traffi Hunter pofonegyszerű. Akár egy kézzel is könnyen kezelhető és alig van rajta félreérthető elem. Vezetés közben nem kell túl sokat nyomogatni. Amikor elindítjuk, a GPS segítségével meghatározza pillanatnyi helyzetünket és térképen mutatja, hogy a közelben hol leselkednek a rendőrök, hol ellenőriz a közlekedési hatóság, hol vannak a telepített sebességmérők és persze hogy hol, illetve mennyivel haladunk. Ki-be kapcsolhatjuk az egyes traffipax-típusok jelzését, később azt is elárulom, miért hasznos funkció ez. A közlekedési hatóság ellenőrzéseit egyszerű autósként többnyire nyugodtan elrejthetjük, mert az NKH leginkább a teherautókra vadászik.

Naponta több tucat helyen mérnek az országban, de nem mindet jelentik be előre a megyei kapitányságok a Police.hu-n, ezért a fejlesztők az autósok önkéntes jelentéseire is építenek, és ettől tele van a térkép piktogramokkal. Roland, az appal azonos nevű győri cég vezetője minden hónap végén leül a kollégáival, hogy bevigye a következő havi bejelentett ellenőrzések adatait a rendszerbe. Nem mindig állnak ott a rendőrök, ahová ígérik magukat, és nem mindig pont akkor, amikorra ígérték. Nem kötelezi őket semmi a pontos adatközlésre, amit én nem értek, de gondolom ők sem. Szöveges pdf-ek sorjáznak a rendőrségi honlapon, vicces helymeghatározásokkal. Igazi nemszeretem meló ezeket olvasni, és aki a túloldalon leírogatta őket, az is pont ugyanennyire utálhatja az egészet.

Aki letöltötte és elindította a Traffi Huntert, perceken belül bejelölheti a térképen, ha rendőrautót lát az út mellett, elvileg tehát százszázalékos lefedettséget kapunk. Vagyis bárhol járunk, a program városban minimum ötszáz méteren, legfeljebb három kilométeren belül szirénázik, ha ideje lassítani. Városon kívül öttől húsz kilométerig állítható az előjelzés távolsága, de én jó szívvel ajánlom, hogy mindkét esetben maradjanak három kilométeres érzékenység felett, mert akkor lesz biztosan idejük lassítani, mielőtt befogja önöket a hatósági optika.

Ahogy autóztunk, kiderült, hogy a Traffi Hunterben egyelőre több a jó szándék és a tettrekészség, mint a pontosság. Egy kicsit az az érzésem, hogy az átlagosan napi húszezer (ha cikk jelenik meg a programról, akár 25 ezer) felhasználó nem tudja pontosan, mit lát az autóból.

A Vörösvári úton kezdtük a bizonyítási eljárást, miután bűnös módon, még az irodában ülve bejelentettem egy mérést a Szentendrei út 95-be. Fogalmam sincs, hogy aznap akár kajavásárlási célból állt-e ott akár egy percig is rendőrautó, de az app vette az adást és ha akarom, percenként beletrollkodhatok a rendszerbe. Ahogy megérkeztünk a Vörösvári út és a Bécsi út találkozásához, azonnal alábbhagyott a súlyos száz métereken át tartó lelkesedésünk, mert az oda jelzett traffipax helyén sem találtunk semmit.

Mivel a rendőrök általában két órákat méricskélnek a mobil eszközeikkel, a Traffi Hunter is a bejelentéstől számított két órán át hagyja kint a térképen a figyelmeztetést, aztán automatikusan eltünteti. Az autósok nem tudhatják, mikor álltak ki az út mellé a rendőrök és azt sem, hogy egyáltalán miért állnak ott. Számtalan dolog miatt parkolhat egy magyar rendőrautó gyakorlatilag bárhol. Semmilyen szabályt nem kell betartaniuk egy ideje, ezért ha kedvük van, letámaszthatják a verdát a Margit híd járdáján is, maximum később azt mondják, államérdek volt. A jóhiszemű traffihunterező riasztja a többieket, hogy vigyázzanak. Azok meg vigyáznak, még ha feleslegesen is. Igaz, ebből nem lesz baleset.

A városból kifelé menet már alig vártam, hogy rendőrt lássak. Végül felbukkant előttünk egy rendőrségi Astra, valóban az út szélén parkolt és valóban ott volt benne az állami költségvetés fontos termelőeszköze, de nem ült bent senki. Akkor ez most mérésnek számít, vagy sem? Ha majdnem merőlegesen áll egy rendőrautó az úttesthez képest, nem tudja lekapni az elhaladók rendszámát. Remélem segítek ezzel a rajongóknak, akik akarattal vagy akarat nélkül rontják a rendszer szavahihetőségét.

Kicsit rezignáltan mentünk tovább a külső Bécsi útra, ahol már meg sem lepődtünk, amikor rendőri ellenőrzést jelzett a program, de csak a távozni készülő NKH-sokat láttuk, majd később jött a jelzés a közlekedési hatósági ellenőrzésről, de a város határán lévő ponton nem volt a világon senki.

Ezen a ponton szerintem kicsit megtörtem lelkileg, mert kényszeresen vágyni kezdtem egy sikeres találatra. Elmentünk Ürömre, ahol egy helyen ott állt a ködben a Radar controll tábla, később maga a kamera is felbukkant, a Hunter szirénázott is, és én megkönnyebbültem. A rendőrségi előrejelzések korrektségébe vetett hitem akkor roppant meg végleg, amikor később, a Nagyszőlős utcára jelzett akció a hivatalos adatok szerint még javában tartott, valójában nem voltak ott a rendőrök.

Az autópálya kivezető szakaszán lévő kamera helye pontosan szerepelt a Traffi Hunter térképén, ki is kapcsoltuk a városi üzemmódot, itt minden rendben volt. Gyanítom, hogy a most még csak néhány tucatnyi, később sok száz fix készülék helyének észleléséhez mindig megfelelő lesz az Év Alkalmazása, mert ezeket elég egyszer bepötyögni.

Nagyon nehezen tudok korszakos tanulságokat levonni a látottakból, mert a fejlesztők tényleg megtették, amit lehetett. Gondolom, aki az Év Alkalmazása díjat osztja az Appra magyar! versenyen, maga is végignyomkodta a funkciókat, sejtette a sok melót a háttérben és ezt szorozta meg azzal, hogy egy ilyen traffipax-előjelző applikáció azért mégis fényévekkel hasznosabb, mint egy mobiltelefonra írt kutyasimogatás-szimulátor és még egy sor marhaság a Google Play áruház kínálatában.

A probléma, amiről tulajdonképpen eddig beszéltünk, kátyúban tartja a Traffi Hunter szekerét, de egyben minden közösségi alapon működő alkalmazás közös gondja. Amíg nincs legalább százezer aktív felhasználó, nem lesz sokkal megbízhatóbb. A fejlesztők fiatalok, akik rengeteget dolgoztak a kis strartup-ötletükön, de nem találták ki, hogyan lehetne sokkal megbízhatóbbá tenni a közösségi bejelentéseket.

Eltöltöttem néhány órát ennek mondatnak a leírásával, ráadásul még útközben beizzítottuk a Google-féle, nemzetközi, végtelen pénzből készülő Waze forgalomfigyelő alkalmazást és közösségi navigációt. Ebben is jelezhetik a felhasználók a közelgő útakadályokat, csilingelt akkor is, amikor a Széll Kálmán téren világháborús lövedéket találtak, ezért egy mellékutcába terelték a forgalmat. A vele párhuzamosan működő Traffi Hunter eközben csak annyit tudott mondani, hogy hol vagyunk, illetve, hogy a Szilágyi Erzsébet fasoron két helyen is mérni fognak. Talán kitalálták, hogy végül átverekedtünk magunkat a tű fokával egyenértékű kis utcákon és arcizmunk sem rezdült, amikor egyetlen traffipaxot sem láttunk a jelzett helyeken. A Waze nem is jelzett mérést erre a környékre.

A Traffi Hunter nem fogja biztosan megmondani, hol mérik a sebességet a rendőrök, pedig szeretné. A Waze nem mondja meg, mi szerepel az Országos Rendőr-főkapitányság és a megyei szervek havi terveiben, mert nem magyar vállalkozás és nincsenek olyan lelkes alkalmazottai, mint a Traffi Hunternek, ahol a cégvezető egy srác, aki most még csak H Astrával jár és nem is akar milliárdos lenni.

Csupán egy működő alkalmazást szeretne a lehető legmegbízhatóbb traffipax előrejelzésekkel, és némi pénzt a fejlődéshez. A POI-listán, vagyis a kedvenc helyeket gyűjtő adatbázisban szereplő fizetős ügyfelek köre most még szűk és humoros. Ott volt benne egy győri falatozó, egy gyöngyősi autószerviz, és kiírta, hány kilométerre voltak ezek tőlem, amikor küzdöttünk a pesti dugóban. Aki nem fizet, nem szerepel a listán, így viszont bizarr megtudni, hány kilométerre van a kistérségi lángosos, vagy néhány más Traffi Hunter-partner. Mégis nekik köszönhető, hogy önöknek egy fillért sem kell fizetniük a sok mellélövéssel járó vadászatért.

Hogy ezt a problémát én hogyan oldanám fel, fogalmam sincs, a bankok, benzinkutak és sajnos a dohányboltok már hiánytalanul szerepelnek az Év Alkalmazásában. Belőlük sosem lesz támogató, hiszen hülyék lennének fizetni valamiért, amit megkaptak ingyen. Közben eszembe jutott, hogy talán a Traffi Hunternek is regisztráltatnia kéne a felhasználóit, és be kéne építeni a vétójogot is, hogy ha valaki hamis traffiriasztást szór a rendszerbe, néhány másik bajtárs jelezhesse, hogy hülye ólálkodik a kertek alatt és jár neki huszonöt Android-alapú botütés, vagy mit tudom én.

De hogyan lehetne a magyar autósok tömegét rávenni arra, hogy működjenek együtt egy közösségi cél megvalósításában? Jutalomfalat? Egy tank benzin az év legeredményesebb hunterének, esetleg a cég vállalja, hogy kifizeti a bírságcsekkjét az első tíz jelentkezőnek, ha azért büntették meg, mert bár ott álltak az út mentén a méricskélő rendőrök, csőre töltött VÉDA-val, de senki nem jelezte, hogy ott lesznek? Ezzel kicsit a Waze elveit követné a magyar alkalmazás, de sok háztáji funkcióval tudna elé kerülni legalább a traffivadászat műfajában. Így még népszerűbb lehetne, amitől még hatékonyabbá válna, és így tovább.

Most még bukdácsol, de csak drukkolni lehet neki egy olyan országban, ahol néha harminc, máskor háromszázezer forint büntetés jár a gyorshajtásért, előfordul, hogy a rendőrségi hibázik, és tévesen küld csekket, és ahol autósok tömkelege spórol már most is lézerblokkolóra, hiszen lelézerezni a rendőrségi lézert biztosan nem lesz társadalmilag elítélt gesztus, még ha bíróság elé is lehet kerülni ezzel a ténykedéssel.