A bolíviai elnök szerint Elon Musknak és a Teslának szerepe volt a 2019-es bolíviai puccsban

Érdekes, de az elmúlt két év történéseit látva nem meglepő kijelentést tett szerdán Bolívia elnöke, Luis Arce. A világ legnagyobb kibányászatlan lítiumkészletével bíró dél-amerikai ország vezetője azzal vádolta meg a Teslát, hogy az amerikai autógyártónak és annak vezetőjének, Elon Musknak köze volt ahhoz a 2019-es puccshoz, amiben egy győztes választás után a hadsereg és szélsőjobbos milíciák elkergették a Bolíviát akkor már 13 éve vezető Evo Moralest. 

Az ügy előzménye, hogy a 2006-ban hatalomra került Evo Morales elnöksége alatt komoly államosítási programot vitt az olyan kulcsfontosságú területeken mint az áram-, gáz-, olaj- és vízszolgáltatás, és a még dél-amerikai viszonylatban is szélsőségesen szocialista Morales ennek megfelelően féltve figyelte az ország Uyuni sósivatagban rejlő óriási lítiumkészleteit. Kutatások szerint minimum 21 millió tonna lítium lehet a területen, egyes becslések szerint a bolygó kibányászható lítiumforrásainak akár ötven százaléka is Bolíviában található, nem meglepő, hogy a külföldi nagytőke jó ideje, de különösen a villanyautózás térnyerése óta szerette volna a lehető legnagyobb kontrollt szerezni az ottani lelőhelyek fölött. 

Morales és kormánya szándéka szerint a lítium Szaúd-Arábiáját csinálták volna Bolíviából. Mindezt úgy, hogy a lítiumbányászatból befolyó pénz a lehető legnagyobb arányban a bolíviai államot, a bolíviai embereket gazdagítsa és ne a külföldi óriásvállalatokat. A természeti erőforrások kinyerésének imperialista módjai szóba sem jöhetnek Morales Bolíviájában, ahol azért valamennyi iparági szaktudást importálni kellett a bányászat felpörgetéséhez, a feldolgozáshoz pedig különösen. Moralesék tervei szerint ugyanis nem pusztán a nyersanyagot adták volna el, azt feldolgozott, nagyobb hozzáadott értékű formában szerették volna exportálni. Felmerült például, hogy a lítiumukra pályázó autógyártók építsenek komplett autógyárakat az országban, helyben tartva így a lehető legtöbb munkát, de ehhez nem jöttek a partnerek. 

Hogy az akkumulátorgyártás legnagyobb szereplői sem szerettek volna ekkora állami kontroll mellett betársulni a bányák működtetésébe, abban nyilván ott lehetett egy esetleges későbbi újabb államosítási hullámtól való félelem. Azt viszont, hogy a villanyautózás váratlan felfutása mellett - aminek a kulcskérdése az akkumulátorgyártáshoz szükséges nyersanyagokhoz való hozzáférés - mennyire törődtek bele a bolíviai politikai helyzetbe az iparág nagykutyái, nem tudni. Az mindenesetre nyílt titok volt, hogy az amerikai kormányzatnak nagyon nem tetszett, hogy Bolívia végül kínai, orosz és német vállalatokkal közösen állt neki fejleszteni a lítiumbányászatát.

Az ország politikai helyzete a 2019-es választások idején állt a feje tetejére. Akkor Morales újabb győzelme után ellenzékének hívei, valamint szélsőjobbos milíciák csalást kiáltva zavargásokat robbantottak ki, és a hadsereg segítségével elkergették a kormányt. A magát új elnöknek kikiáltó jobboldali Jeanine Áñez kormányát aztán gyorsan elismerte többek közt az Egyesült Államok. A választási csalást azóta sem sikerült bizonyítani (az ellenkezőjét igen), a 2020-ban tartott új választásokon pedig újra Morales pártja (MAS) nyert, az elnök pedig Morales korábbi pénzügyminisztere, Luis Arce lett. Ő vádolta meg most Elon Muskot azzal, hogy szerepe lehetett abban, hogy a 2019-es választás végül puccsba fulladt, átadva az ország vezetését Áñeznek, aki vélhetően kontroll nélkül átengedte volna a lítiumbányákat a külföldi vállalatoknak, így a Teslának is. 

Arce szerdán a mexikói elnökkel közösen tartott egy sajtótájékoztatót, nyilvánosan is megköszönve, hogy az ország menedéket nyújtott Moralesnek és neki a puccs után, egyúttal itt vádolta meg a Teslát, bár bizonyítékokkal egyelőre nem állt elő. A nyilatkozatát nagyrészt arra korábbi Musk-tweetre alapozza, amiben Musk egy kommentelője a Twitteren azt írta: Az amerikai kormány puccsot szervez Bolíviában Evo Morales ellen, szóval megszerezheted a lítiumot arrafelé. Erre válaszul írta Musk egy később törölt válaszában, hogy: Azt puccsolunk meg, akit akarunk! Fogadd el. Ez az arrogáns válasz persze önmagában nem bizonyíték semmire, de Arce szerint nem kérdés, hogy a lítium feletti kontroll miatt volt az egész '19-es puccs, és azzal vádolja a Teslát, hogy a vállalatnak is köze volt ahhoz a mozgosításhoz, ami Jeanine Áñezt hatalomba emelte. 

Hogy a vádnak lesz-e bármiféle következménye egy bizonyosan érkező lekezelő és arrogáns Musk-tweeten túl, nem tudni. A helyzet olyan mélyen átpolitizált, hogy alapos független vizsgálat aligha várható az ügyben, ami első sorban egy ország önrendelkezéséről, sokadik sorban egy vállalat és a világ leggazdagabb emberének jóhíréről szól.