Olajipar: a mesterséges üzemanyag a tiszta jövő

A kőolaj-származékok előállításával foglalkozó ipar eddig nem igazán foglalt állást a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó európai törekvésekhez, most azonban közleményben igyekezett tisztázni álláspontját. Az anyagot a Fuelseurope, az Európai Kőolajfinomítók Szövetségének kommunikációs részlege tette közzé, és elsősorban arról szól, hogy milyen szerepe lehet a mesterséges üzemanyagoknak a jövő közlekedésében.

A Fuelseurope szerint a mesterséges üzemanyagok bevezetése közelebb hozhatja a szén-dioxid-semleges jövőt, és nem csak azokon a területeken – például a repülésben vagy a hajózásban – ahol jelenleg nemigen akad életképes alternatíva az üzemanyag-alapú hajtásmódokkal szemben. Azt mondják, már 2035-re 100 millió tonna/évvel csökkenhet az éves szén-dioxid-kibocsátás Európában azzal, ha elkezdődik az áttérés a szén-dioxid-semleges üzemanyagok alkalmazására.

Az anyagban persze nem egyféle üzemanyagról van szó, hanem egész sor megoldásról. Kultúrnövényekből előállított alkoholról, hidrogénezett növényi olajokról, cellulózból vagy egyéb biomasszából előállított üzemanyagokról, valamint a levegő szén-dioxidjából és villanyáramból szintetizált szénhidrogénekről. Ezek közös jellemzője, hogy mivel a levegőből megkötött szén-dioxidot juttatják újra a levegőbe az égés során, a szén-dioxid-mérleget nem rontják tovább. A Fuelseurope anyaga szerint az első tíz évben 30-40 milliárd eurót szánnának az átállásra, a teljes befektetés pedig 2050-ig elérheti a 700 milliárd eurót. A lényeg, hogy a következő harminc évben fokozatosan átállítanák a meglevő üzemanyaggyártó kapacitást szén-dioxid-semleges üzemanyagok előállítására.

A Fuelseurope hangsúlyozza, hogy az ő megoldásaik kiegészítik a villanyautózást, ugyanakkor kritizálja a jelenlegi szabályozást, amely csak a helyi szén-dioxid-kibocsátásra koncentrál. A szervezet szerint úgy kellene változtatni a szabályozáson, hogy az figyelembe vegye a szintetikus üzemanyagok hozzájárulását a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében.

Arra a kritikára, hogy az üzemanyagok elégetése nem csak szén-dioxiddal, de egyéb környezetkárosító anyagokkal is terheli a környezetet, azzal válaszoltak, hogy a jelenlegi járművekre kötelező Euro6d, illetve a jövőbeli Euro7 normák kellőképp alacsony kibocsátást garantálnak. „Kutatások szerint a szintetikus üzemanyagok jelentősen hozzájárulhatnak az EU klímasemlegességi céljainak eléréséhez, a levegőminőségre gyakorolt negatív hatások nélkül.” - nyilatkozta John Cooper, a Fuelseurope igazgatója.

Egyelőre a szervezet is csak kis mennyiségeket előállító kísérleti üzemekre tud hivatkozni, állítólag 2025 körül indulhatnak be az első, már ipari mennyiségben termelő gyárak. Az pedig a költség-kalkulációk alapján is elég egyértelmű, hogy az iparág átalakítása lassú folyamat lesz, legalábbis amennyiben ez csak a benne szereplő cégek kockázatvállalási hajlandóságán múlik.

Az jól látszik, hogy lassan az üzemanyaggyártók is megértik, Európában az eddigi üzleti modell, ami a kőolaj-feldolgozáson alapul, hosszú távon nem lesz fenntartható. A valódi jövő alakulását azonban számos, ma még megjósolhatatlan tényező befolyásolhatja. Ilyen tényező az is, hogy a szabályalkotók hajlandók lesznek-e úgy átfogalmazni a szabályozást, hogy ahogy azt az európai olajtársaságok szeretnék. Az az érzésünk, hogy a következő egy-két évtized komoly politikai küzdelmeket hoz majd ezen a területen. A témáról hosszabban is beszélgettünk Zöldy Mátéval, a BME tanárával az Égéstér 397. adásában.