Őrült vagy próféta?

A szó hétköznapi értelmében véve Árpád egy őrült, ugyanakkor azon ritka emberek közé tartozik, akik a félig telt poharat látják a félig üres helyett. Elég ritka jellemvonás a mai Magyarországon. Ha valaki véletlenül benéz cége telephelyének udvarára, akkor minden bizonnyal csak sajnálkozva elfordul: ez is csak egy autórohasztó, beteg gyűjtő. Mert az első benyomás ilyen, amikor a placcon álló 17 egyforma autót messziről látjuk.

Mondanom sem kell, hogy ez egyáltalán nem igaz. Mert ennyire alapos, már-már betegesen precíz és pontos munkafolyamattal még nem találkoztunk. Még talán Csabi, Csikós aranykezű mágusa is elismerően csettintett volna.

Nézzük csak, pontosan miről is van szó. Hogyan nevezzük manapság a személyautók kényelmét és menettulajdonságait kínáló, emelt hasmagasságú, összkerekes járműveket? Bizony, a Golf Country nem más, mint a manapság olyannyira divatos kompakt SUV-ok őse 1990-ből. Amerikai autósok már nyilván csépelik a billentyűzetet, de ne feledjük el, ami odaát kompaktnak számított akkoriban, az itt messze nem az volt.

De térjünk vissza a telephelyhez és Nyugat-Európa (jó eséllyel a világ) legnagyobb Golf Country-gyűjteményéhez. Ezt a címet Árpád nem hangoztatja, ebből a szempontból különösebben nem érdekli a tény, hogy összesen huszonnégy ilyen autója van, ettől függetlenül megjegyzi: a svéd gyűjtő 18 autójától (aki a ténnyel körbehaknizik minden fórumot) éppen hattal több. Őt nem az érzés, hanem a tudat melengeti, ezt hívjuk bátran szerelemnek. Egyszerűen így alakult, de hogyan és mi vesz rá bárkit, hogy éppen a Golf Countryra tegye fel az életét? Tessék, ez az ő története, melynek végén rájövünk, hogy tulajdonképpen igaza van.

Saját szavait idézve: húszéves, kalácsképű, hosszúhajú suhancként találkozott először a típussal, mikor annak idején sikerült kijutniuk a néhai NSZK-ba a családi Wartburg Tourist-tal. Valójában akkor még nem sejtette, de az az egyetlen fotó, amelyen büszkén feszít az akkor még új Country mellett, előrevetítette későbbi sorsát. Elkezdett Golfozni.

A Golfot mint típust annyira megkedvelte, hogy rövid időn belül kerek 22 darab fordult meg nála. Lelke mélyén azonban mindig is azt vallotta, hogy aminek négy kereke van, az hajtson is mind a négy keréken, azt pedig csak a Syncro, vagy a Country tudta. Nem a levegőbe beszél, hiszen akkor már aktívan és versenyszerűen offroadozott. Eleinte egy hegesztett difis, traktorgumis, becsövezett Lada Nivával, majd áttért a quadokra. Ötszáz köbcentis Polaris Outlaw versenygépével 2005-06-ban Quad Trophy román bajnok, majd 2007-ben magyar bajnok lett, érdekességképpen 4x2-essel a 4x4-esek között, mert úgy kihívás.

Ebben az időben autókereskedéssel is foglalkozott, így a trélerezéshez jól jött a pár éves, használt Pajero, melynek végét az első Country megvásárlása hozta el. 2008-ban vásárolta, mai fejjel már nem tenné, de ez akkor nem számított. Eleinte csak egy városban és rövid távon használatos autóként kezdte, majd szépen-lassan a bőre alá férkőzött és mindenhová ezzel járt: családi nyaralásra, a szomszéd faluba vagy hétvégén bevásárolni. A Pajerót kivonta a forgalomból, elfelejtődött. Árpádot teljesen benyelte a Golf Country.

A többi pedig jött magától. Nem esett nehezére érvelni mellette, hiszen azon felül, hogy ma már komoly kultautó-státuszba emelkedett, lassan az áruk is meglesz, a gyári állapotú példányok hamarosan elérik újkori 35–48 ezer márkás (előbbi a mezei, utóbbi a Chrome Edition) árukat (17 900–24 500 euró).

Jelenleg négy darab eladó van az országban, bár hat hirdetés él, ám érdemes megfigyelni, hogy kettőnél német a telefonszám: a spekulánsok keményen ráfeküdtek a típusra, emberünk szerint érdemes résen lenni, hiszen ezek közül csupán egy valamirevaló van, amit azonnal használni lehet, költséges felújítás nélkül. Mondanunk sem kell, hogy mindet ismeri, szerinte a rossz pénzügyi- és gazdasági helyzet az okozója a példátlanul magas – eladásra kínált – Country-számnak.

Mivel időközben híre ment szenvedélyének, így nem ritkán már kifejezetten miatta vásárolnak meg egy-egy szakadtabb példányt, majd próbálják meg elsózni neki, amit nem is értettem: egy hozzáértőnek?

Tákolt-taknyolt autót könnyen lehet venni, hiszen sokan olyannyira nem ismerik a típust, hogy még Golf-találkozókon is rácsodálkoznak, milyen szép házi átépítést látnak. De emberünknek vette már le rendszámát a rendőr, mert nem megengedett karosszéria-átalakításnak kiáltotta ki a gyári autót (gallytörő, emelés). Majd a helyi NKH-állomáson is addig rugóztak a kocsin, amíg be nem vitt egy eredeti Country-prospektust, amit le is fénymásoltak gyorsan, ha már ott volt.

Ezért talán nem árt, ha röviden összefoglaljuk az egyes változatokat:

A telephelyen álló autók állapota erős szórást mutat. Van itt nagyon ritka, sötétkék-metál, de szétrepedt kittel, borzalmasan taknyolva javított német Chrome és nagy lökhárítós, csörlős lengyel is. A szinte teljesen intakt zöld Country ritkaságszámba megy. Elszórva egy-két Golf Syncro és egy törött Octavia 4x4 TDI, ennek a hajtáslánca kerül majd az egyik napi használatos alá. Van köztük olyan, amelyik már csak alkatrészbázisnak lesz jó, Árpád szerint megmenthetetlen Country nincs, ellenben olyan, amelyikkel már nem éri meg foglalkozni, igen.

A tévhittel ellentétben a Country szabad hasmagassága kerek 4 centiméterrel több, mint a legmagasabb Golfé (Syncro). Ezt a különbséget leginkább a kerékátmérővel és magával a segédkerettel érték el. Ez az a keret, amelyen a hajtáslánc nyugszik és amelyikhez a jobban emelt lengőkarok csatlakoznak. Ezek egy teljesen egyedi kis dobozba kötnek, amely hajlamos szétrohadni, pótlása szinte lehetetlen. Árpád is inkább legyártatja magának. Ugyanolyan falvastagságú és minőségű acéllemezből, méretpontosan. Így nem OLYAN lesz, hanem AZ. Ezt halljuk még a későbbiekben.

A karosszéria, mint minden hasonló korú Golfé, hajlamos a korrózióra, a legváltozatosabb helyeken indul rohadásnak a lemez, de évek alatt már kialakult az a munkamenet és szakértői gárda, amelyben megbízik. Nem árulok el titkot azzal, hogy nincsenek sokan. Mondjuk hárman.

Annak ellenére, hogy maximalista, nem földtől elrugaszkodott fanatikus. Pontosan tudja, hogy a Country egy SUV, messze nem terepjáró. Szabadidőautó, annak minden hátrányával és előnyével együtt.

Mennyi az annyi? Vállalható mai szemmel is?