Index Vakbarát Hírportál

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ezzel a poszttal véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is. Jó pihenést kívánunk!

  • Oroszország semmilyen harci sikert nem ért el 2023-ban, így nem lehet Ukrajna vereségéről beszélni – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, kijevi évértékelő sajtótájékoztatóján.

    Ami a csatateret illeti, az Oroszország idén nem ért el semmilyen eredményt. Nem az elmúlt, 2022-es évről, hanem 2023-ról beszélek

    – tette hozzá az államfő. Szerinte Oroszország eredetileg kitűzött célja egész Ukrajna megszállása volt, majd változtattak retorikájukon, és a Donyec-medencében lévő Luhanszk és Donyeck megye közigazgatási határáig tartó terület megszerzéséről beszéltek. Zelenszkij úgy véli, az oroszoknak egyik céljukat sem sikerült elérniük.

    Az ukrán elnök azt is elmondta, hogy soha nem beszélt Orbán Viktorral az Oroszországgal való tűzszünetről. Az évértékelő beszédéről itt írtunk részletesen. 

  • Az amerikai szenátus vezetői kedden azt mondták, hogy az Ukrajnának nyújtandó további segélyekről és az amerikai határbiztonság megerősítéséről szóló megállapodás nem valószínű, hogy létrejön a közeljövőben, az egyik vezető demokrata szerint az intézkedést valószínűleg januárig elhalasztják – írja a Reuters.

    A republikánus és demokrata tárgyalófelek azon dolgoztak, hogy még az év végi ünnepi szünetre való távozás előtt elfogadjanak egy finanszírozási csomagot. Dick Durbin szenátor, a második számú demokrata képviselő szerint ez nem valószínű.

    Remélem, hogy elkészítik a szöveget, leülnek, feltűrik az ingujjukat, és amint januárban visszatérünk, befejezik a munkát

    – mondta újságíróknak.

    A kamara első számú demokrata és republikánus képviselője azt mondta, hogy a tárgyalások eredményesek, de nem fognak egyhamar lezárulni.

    Mindenki megérti, hogy van még tennivalónk, és ez több időt vesz igénybe

    – mondta Chuck Schumer, a szenátus demokrata párti frakcióvezetője a szenátusban.

    A Fehér Ház arra figyelmeztetett, hogy az év végére elfogy az amerikai támogatás, amellyel Ukrajnának segíthet visszavenni az Oroszország által a 2022-es invázió óta megszállt területeket.

  • Ukrajna növeli a kamikaze drónok gyártását, és olyan mennyiségben tervez 155 milliméter kaliberű lőszereket gyártani a területén, amely fedezni tudja a szükségletét és a partnerek által nyújtott segítség közötti különbséget – közölte Ivan Havriljuk ukrán védelmi miniszter-helyettes keddi sajtónyilatkozatában.

    A tisztségviselő a BBC-nek adott kommentárjában kifejtette, hogy a lövedékhiány kompenzálása érdekében növeli Ukrajna a kamikaze drónok gyártását, emellett a szovjet időkben kifejlesztett lőszerek valamennyi típusából is többet készülnek előállítani.

    A legtöbb nyugati rendszer, amelyet Ukrajna kapott a partnerektől, ezektől eltérő kaliberű lövedékeket használ, ami miatt Ukrajna a nyugati cégekkel együtt ilyenek gyártását is tervezi a területén – tette hozzá a miniszterhelyettes.

    Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz csapatok új, erőteljes offenzívát indítottak, és településeket foglalnak el Donyeck és Harkiv megyékben. Szavai szerint az orosz előrenyomulás főként Kupjanszk, Liman és Bahmut városok irányában jól érzékelhető – írja az MTI.

  • Az ukrán katonai hírszerzés szerint az ország legfőbb tábornoka által használt szobában talált poloskát az oroszok helyezték el – írja a Sky News

    Kijev büntetőjogi vizsgálatot indított, miután lehallgató készüléket találtak egy olyan irodában, amelyet Valerij Zaluzsnij fegyveres erők főparancsnoka használ.

    Az ukrán vezérkar közölte, hogy Zaluzsnij vezérkara más lehallgató készülékeket is elhelyezett az irodáiban. 

    Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője szerint, az oroszok kísérlete lehetett, hogy információkat szerezzen az ukrán haditervekről.

    Ez természetesen visszhangos esemény. A kémelhárításnak, különösen az SBU-nak meg kell értenie ezt a helyzetet. A háború folytatódik, és az ellenség különböző módokon próbál információkhoz jutni és tanulmányozni a terveinket

    –  mondta.

  • Vlagyimir Putyin értékelése szerint az Egyesült Államok leválasztotta egymásról Oroszországot és Európát, utóbbira hárítva „az anyagi felelősség terhét” Ukrajnáért.

    És a mai európai politikusok gyáva és gerinctelen generációja nem tud ennek ellenállni

    – fogalmazott.

    Arra is kitért, hogy az Egyesült Államokban és Kanadában, ahová sok ukrán náci távozott a második világháborút követően, külön intézetek dolgoztak Ukrajna témáján. Tétjüket a nacionalistákra tették, és hagyták, hogy „a volt nácikból nemzeti hősöket csináljanak”. Azt hangoztatta, hogy Oroszországnak be kellett avatkoznia a konfliktusba – amelyet szerinte a Nyugat „élvezettel szemlélt” –, hogy megvédje a népet.

    Szavai szerint Washington narratívája most az orosz fenyegetésről szól, mert attól fél, hogy elveszíti az európai kontinensen a gazdastátuszát, de Oroszország nem készült arra és nem is fog arra készülni, hogy megtámadja az atlanti szövetség országait:

    Mi szükségünk van ezekre a NATO-országokra? Nincs rájuk szükségünk – soha nem volt rájuk szükségünk, most sincs rájuk szükségünk, és a jövőben sem lesz rájuk szükségünk

    – fogalmazott az orosz elnök.

  • Az ukrán fegyveres erők veszteségei halottakban és sebesültekben a háború kezdete óta meghaladták a 383 ezret, a nyár elején elindított ellentámadás kezdete óta pedig a 159 ezret – közölte Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a tárca keddi kibővített vezetőségi ülésén.

    Azt állította, hogy hivatásos NATO-katonák légvédelmi rendszereket, műveleti-taktikai rakétarendszereket és rakéta-sorozatvetőket kezelnek személyesen Ukrajnában.

    Az ezen eszközökkel történő csapások előkészítésekor a rádiós lehallgatás során amerikai angol, lengyel és brit beszédet rögzítünk

    – mondta, megemlítve, hogy a szövetség országainak 410 műholdja dolgozik Kijevnek.

    A miniszter szerint az orosz hadsereg a háború kezdete óta több mint 5800 ukrán oldalon harcoló külföldi „zsoldost” ölt meg, köztük 1427 lengyelt, 466 amerikait és 344 britet. Mint mondta, Ukrajna területén 103 háborús bűnöst likvidáltak, akik különös kegyetlenséget tanúsítottak.

    A tárcavezető szerint a háború kezdete óta Kijev több mint 383 ezer embert, 14 ezer harckocsit és páncélozott járművet, 8500 ágyút és sorozatvetőt veszített. A miniszter által ismertetett adatok értelmében Ukrajna 203 milliárd dollárt kapott külső támogatóktól, ami 30 milliárddal haladja meg a GDP-jét.

    Mint mondta, 54 ország jelentett be katonai segélyt Ukrajnának, de valójában 15 szállít fegyvereket és haditechnikát. Kijev összesen 5220 harckocsit és páncélozott járművet, több mint 3 ezer tüzérségi rendszert, 23 ezer drónt, valamint 115 repülőgépet és helikoptert kapott.

  • Egy 41 éves férfi tervezett gránátokat csempészni Kárpátaljára, de az egyik ellenőrző ponton lefülelte a kárpátaljai rendőrség.

    A férfi még december 19-én próbálta meg autójában Kárpátaljára csempészni a robbanószerkezeteket. Az ellenőrző ponton azonban átvizsgálták az autót, és négy darab gránátot találtak nála.

    A helyszínre szakértői csoportot hívtak, és lefoglalták a megtalált gránátokat.

    Mint ismert, nemrég huszonhárman megsebesültek, közülük hatan súlyos állapotban kerültek kórházba, miután az egyik kárpátaljai képviselőhárom gránátot is a vitatkozó testület tagjai közé dobott.
  • Ukrajna elvesztette méltóságát, és a katasztrófa felé rohan – jelentette ki Volodimir Zelenszkij hivatalának egykori tanácsadója, Olekszij Aresztovics.

    Megjegyezte, hogy a csoda nem történt meg, a nyugati országok nem egyeztek meg a Kijevnek nyújtandó támogatásról. Továbbá, írja Aresztovics a Telegram-csatornáján, a helyzet nem olyan rózsás, mint amilyennek egy hónappal ezelőtt tűnt.

    Elgondolkodott azon is, hogy Ukrajna elveszítette védelmi képességét az állam motiválatlansága és ellenőrizhetetlensége miatt, míg Oroszország megőrizte támadási potenciálját, motivált katonákkal és saját gyártású szükséges felszereléssel és lőszerrel rendelkezik.

    Saját meggondolatlanságunk, ostobaságunk, kapzsiságunk, képmutatásunk és méltóságunk elvesztésének gyümölcsét aratjuk

    – fogalmazott Zelenszkij volt tanácsadója.

  • Egy lengyel bíróság 14 orosz, belorusz és ukrán állampolgárt ítélt el, mert egy kémcsoport részeként Moszkva nevében szabotázsakciókat készítettek elő.

    A vádlottakat a múlt hónapban kémkedéssel vádolták, például a szomszédos Ukrajnába segélyt szállító vonatok kisiklatásának előkészítésével – közölte a The Guardian.

    Az ügy vizsgálata után a bíróság valamennyi vádlottat bűnösnek találta a vád szerinti bűncselekményekben, és megállapította, hogy közülük néhányan szervezett bűnözői csoportban működtek

    – mondta Jaroslaw Kowalski bíró az ítélet kihirdetésekor.

    A 14 vádlottat távollétében ítélték el, miután mindannyian bűnösnek vallották magukat, és kihagyták a tárgyalást.

  • A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) friss felmérése szerint egyre több ukrán véli úgy, hogy rossz irányba haladnak a dolgok az országban – írta a Strana ukrán hírportál kedden.

    Míg másfél évvel ezelőtt a válaszadók 68 százaléka gondolta úgy, hogy jó irányba haladnak az események Ukrajnában, ez az arány most csupán 54 százalék. Az is kiderült, hogy Ukrajna keleti részében elégedetlenebbek a lakosok.

    A portál emlékeztetett arra is, hogy a megkérdezett ukránok többsége – 58 százalék – a háború folytatása mellett van, még akkor is, ha a Nyugat jelentősen csökkenti Ukrajna támogatását.

    Mint nemrég megírtuk, Ukrajnában idén a hadsereg kivételével minden hatalmi intézménybe vetett bizalom csökkent. Erről itt olvashat bővebben.

  • Az orosz hadseregé a kezdeményezés a „különleges hadművelet” övezetében, az ukrán fél pedig súlyos veszteségeket szenved el – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök az orosz védelmi minisztérium kibővített vezetőségi ülésén.

    „A jelenlegi helyzetet értékelve magabiztosan mondhatjuk, hogy a terepen, az érintkezési vonalon csapatainké a kezdeményezés” – mondta Putyin.

    A nyugati haditechnika sebezhetetlenségéről szóló mítosz is összeomlott

    – jelentette ki Putyin, aki szerint az ukrán hadsereg súlyos veszteséget szenved el, és felemészti tartalékait abban az igyekezetében, hogy „gazdáinak” eredményeket tudjon felmutatni.

    Úgy vélekedett, hogy az orosz hadsereg és hadiipar megnövekedett ereje meghiúsította az összes nyugati kísérletet arra, hogy katonai és stratégiai vereséget mérjenek Oroszországra.

     Elismerte hogy a háború számos problémát tárt fel a hadseregben.

    Komolyan át kell strukturálni a kommunikációs rendszer működését, egy nagyságrenddel hatékonyabban kell használni a felderítés, a célmegjelölés és az ütegek elleni hadviselés modern technológiáit. Növelnünk kell a műholdcsoportok képességeit, nemcsak a különleges katonai műveleti zónában, hanem globális szinten is

    – mondta az orosz államfő.

    Sürgette a csapatok különböző típusú lövedékekkel és drónokkal való ellátásának növelését, a légvédelmi rendszerek fejlesztését, különös tekintettel a korábban elhanyagolt jelentőségű, az kisméretű célpontok elhárítására szolgáló eszközökre.

    Putyin szerint 2024-ben a hadsereg hadfelszerelés- és fegyverellátása „jelentősen” növekedni fog. Hangsúlyozta, hogy az orosz fegyveres erők számára „sorozatban” kell fejleszteni és gyártani fejlett fegyvereket. és ha kell, a mesterséges intelligenciát is be kell vetni. 

  • Ukrajna több mint 383 ezer katonát veszített az orosz–ukrán konfliktus kezdete óta. Emellett az ukrán erők 14 ezer harckocsit, gyalogsági harcjárművet és páncélozott személyszállító járművet, 553 repülőgépet, 259 helikoptert, 8500 tábori tüzérségi ágyút és többszörös rakétakilövő rendszereket is veszítettek – közölte Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kedden tartott beszédében.

    A kijevi ellentámadás júniusi kezdete óta Ukrajna jelentős veszteségeket szenvedett, és több mint 159 000 katonát veszített.

    A jelentős emberveszteségek mellett Ukrajna katonai felszerelése is súlyos veszteségeket szenvedett: 121 repülőgép, 23 helikopter és 766 harckocsi semmisült meg, beleértve 37 Leopárd elvesztését. Továbbá az orosz hadsereg 2348 páncélozott járművet is megsemmisített – összegezte az ukrán ellentámadás alatt elszenvedett károkat Sojgu.

    Az orosz légvédelem hat hónap alatt összesen 1062 NATO-rakétát fogott el és semmisített meg sikeresen. Ezek között voltak MLRS rakéták, operatív-taktikai és cirkálórakéták, valamint irányított légibombák is – idézi a védelmi minisztert a Sputnik.

    Szergej Sojgu hangsúlyozta, hogy az orosz hadsereg ötször nagyobb területet szerzett meg, mint amekkora a donyecki és luhanszki szakadár területekhez tartozott az invázió megkezdése előtt. Emellett a miniszter kijelentette, hogy az Azovi-tenger mostantól Oroszország részét képezi.

  • Az ukrajnai háborúban még mindig súlyos jogsértéseket, több esetben háborús bűnöket követnek el, elsősorban az orosz erők – idézi az ENSZ emberi jogi főbiztosát az MTI.

    Volker Türk szerint Moszkva nem tudja megvédeni a civileket, illetve a civil létesítményeket. Kiemelte, hogy a civil áldozatok száma már meghaladta a 10 ezret, közülük több mint 2400-an augusztus eleje és november vége között vesztették életüket, elsősorban a donyecki, harkivi, herszoni és zaporizzsjai régiónál húzódó frontvonalakhoz közel.

    „Az áldozatok között aránytalanul magas számban vannak idősek, akik nem tudnak vagy nem akarnak biztonságosabb területekre menekülni” – tette hozzá.

    A háború tavaly februári kezdete óta 142 civilről tudni, akiket ítélet nélkül kivégeztek, valamint emberrablások, kínzások és szexuális bűncselekmények nyomaira is bukkantak – közölte.

    Leszögezte, hogy mindkét ország fegyveres erőinek be kell tartaniuk a nemzetközi humanitárius jogot, például fel kell hagyniuk a robbanást okozó fegyverek sűrűn lakott területen történő bevetésével, és fel kell tüntetniük a térképeken az elaknásított területeket.

    Oroszország korábban többször tagadta, hogy csapatai civilek ellen követtek volna el atrocitásokat.

  • Oroszország kedden bekérette Finnország moszkvai nagykövetét, hogy tiltakozzon az észak-európai országnak az Egyesült Államokkal kötött védelmi megállapodása ellen – számolt be az MTI

    Marija Zaharova külügyi szóvivő tájékoztatása szerint a nagykövettel közölték, hogy Moszkva „nem hagyja válasz nélkül a NATO katonai potenciáljának a határain történő kiépítését, amely veszélyezteti az Oroszországi Föderáció biztonságát, és megteszi a szükséges intézkedéseket Finnország és NATO-szövetségesei agresszív döntéseivel szemben".

    Az Egyesült Államokkal kötött hétfői megállapodás célja, hogy konfliktus esetén gyors katonai hozzáférést és segítséget biztosítson Finnországnak – közölték a bejelentés előtt tisztviselők.

    A megállapodás 15 olyan finnországi létesítményt és területet sorol fel, amelyekhez az amerikai hadsereg akadálytalanul hozzáférhet, és ahol katonai felszerelést és lőszert is tárolhat, köztük négy légibázist és egy katonai kikötőt.

  • Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) egységei 560 oroszt likvidáltak az Orosz Föderáció egyik műveleti zónájában. Megsemmisült továbbá hat harckocsi, egy TBM, egy tüzérségi rendszer, egy UAV és két különleges felszerelés.

    A honvédség 560 orosz személyt és 11 egységnyi ellenséges haditechnikai eszközt számolt fel Tavria irányában – számolt be Olekszandr Tarnavszkij dandártábornok, a Tavrija hadműveleti-stratégiai csoportosítás parancsnoka.

    Elmondása szerint a Tavrija JTF műveleti zónájában az orosz egység öt légicsapást mért, 70 katonai összecsapást és 631 tüzérségi támadást hajtott végre – írja az Ukrajinszka Pravda.

  • Az orosz hatóságok bejelentették, hogy december 19-én, kedden dróntámadás érte Moszkvát. Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester szerint a támadást a légvédelmi erők visszaverték Odintsovo városrészben.

    „Az előzetes adatok szerint nem történt jelentős pusztítás és áldozatok sincsenek. A mentőszolgálat szakemberei a helyszínen dolgoznak” – idézi az Unian a polgármestert.

    Az orosz védelmi minisztérium megerősítette, hogy egy repülőgép típusú drón támadta Moszkvát helyi idő szerint 12 óra 35 perckor.

  • Az Orosz Fegyveres Erők nyugati csoportosítása különleges alakulatainak katonái Kupjanszk irányában megsemmisítették az ukrán fegyveres erők (AFU) éles erőit, amelyeket az erdőövezetben lévő megfigyelési és támaszpontokon azonosítottak –  tájékoztatta a TASZSZ orosz állami hírügynökséget az orosz védelmi minisztérium.

    A különleges erők a tüzérséggel együtt és önállóan is dolgoznak. Leggyakrabban éjszaka vonulnak be a feladatellátás területére. A modern különleges erők egységei nemcsak a legkifinomultabb felderítő felszereléssel, hanem komoly tűzerővel – PTRK-kkal, aknavetőkkel, gránátvetőkkel és tüzérséggel – is rendelkeznek. Így a célpont észlelésétől a tűztámadásig eltelt idő a lehető legnagyobb mértékben minimalizálható.

  • Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezetői jóváhagyták a bank tőkéjének 4 milliárd eurós emeléséről szóló döntést, így az 34 milliárd euróra emelkedik – írja az Ekonomicsna Pravda.

    Az EBRD közlése szerint a tőke megemelésével  stabil befektetést biztosíthatnak az ukrán gazdaságban. Az intézet a háború kezdete óta 3 milliárd euróval segítette Ukrajnát. A tőkeemelés 2023. december 31-én lép hatályba. Ukrajna támogatása továbbra is a bank legfőbb prioritásai közé tartozik.

  • Az orosz légi csapatok Grad többszörös rakétaindító rendszereket (MRLS) vetettek be ukrán katonai egységek ellen, megzavarva a csapatok Bahmuttól északra való mozgását.

    Az orosz védelmi minisztérium felvételeket is közzétett, amelyeken az látható, hogyan néz ki a Grad rakétarendszer éles bevetés közben.

    Az orosz ejtőernyősök és tüzérek nagy robbanóerejű rakétákkal mértek megsemmisítő csapásokat az ellenségre. A támadás után az ejtőernyősök gyorsan visszavonultak a helyszínről – idézi a Sputnik a minisztérium beszámolóját.

  • Az ukrán védelmi minisztérium arról számolt be, hogy az ország növeli a kamikaze drónok gyártását a lőszerhiány kompenzálására– közölte Ivan Gavriliuk védelmi miniszter-helyettes a BBC-vel.

    Hozzátette, hogy a házon belüli lőszer-gyártást is próbálják növelni – idézi az Ukrajinszka Pravda.

    A legtöbb nyugati fegyver, amelyet Ukrajna kapott a partnerektől, eltérő kaliberű használ. Ukrajna a nyugati cégekkel együtt 155 milliméteres töltények gyártását tervezi a területén.

    Egyelőre nem fog számottevő mennyiség készülni, jövőre azonban arra számít, hogy az ukrán védelmi ipar annyit fog belőlük gyártani, hogy fedezze a szükségleteket – magyarázta a miniszter-helyettes.

  • Oroszország nagyban támaszkodik Vlagyimir Putyin egyik „szuperfegyverének”, a Kinzhal ballisztikus rakéták állítólagos legyőzhetetlenségére. Az ukrán légvédelem azonban sikeresen elhárította az általuk jelentett fenyegetést – írta a brit védelmi minisztérium hírszerzési adatokra hivatkozva.

    A KILLJOY becenéven emlegetett rakéta a Vlagyimir Putyin orosz elnök által 2018-ban bevezetett hat „szuperfegyver” egyike. Az ukrajnai háborúban Oroszország ezeket a fegyvereket az általa értékesnek és jól védhetőnek tartott célpontok számára tartotta fenn – idézi a hírszerzési jelentést az Unian ukrán hírügynökség.

    Megjegyzik, hogy december 14-én az orosz légierő 2023 augusztusa óta feltehetően először vetett be Kinzhal ballisztikus rakétát. A brit hírszerzés jelentése szerint Oroszország legalább egy rakétát kilőtt Közép-Ukrajnára egy katonai repülőteret célozva.

    A kilövések közül valószínűleg sok nem érte el a tervezett célpontot, miközben Ukrajnának is sikerült elfognia ezeket a támadásokat – állította a brit hírszerzés.

  • Moszkva és Peking legutóbbi nagy horderejű találkozójaként Mihail Miszustin orosz miniszterelnök a héten Kínába látogat.

    Miszustin kedden és szerdán Kínában tartózkodik, ahol egy tárgyalássorozat keretében találkozik kollégájával, Li Csianggal. Az orosz miniszterelnök legutóbb májusban járt Kínában, amikor Hszi Csin-ping elnökkel találkozott, és több kereskedelmi megállapodást is aláírt.

    Az útra két hónappal azután kerül sor, hogy Vlagyimir Putyin egy ritka, Oroszországon kívüli utazást tett, hogy találkozzon a kínai elnökkel.

    Oroszország és Kína szoros gazdasági és diplomáciai kapcsolatokat ápol, bár Peking ragaszkodik ahhoz, hogy semleges az ukrajnai háborúban – írja a Sky News.

  • Oroszország további veszteségeket szenvedett el az ukrajnai háborúban. Csak az elmúlt 24 órában a védelmi erők 1140 orosz katonát öltek meg, 15 tüzérségi rendszert és 15 harckocsit semmisítettek meg – írja az Ukrajinszka Pravda.

    A becslések szerint Oroszország összes harci vesztesége 2022. február 24-től napjainkig összesen:

    • személyi állomány – körülbelül 348 300 (+1140) ember,
    • harckocsik – 5798 (+15) egység,
    • páncélozott harcjárművek – 10 771 (+19) egység,
    • tüzérségi rendszerek – 8190 (+15) egység,
    • MLRS – 926 (+0) egység,
    • légvédelmi rendszerek – 611 (+1) egység,
    • repülőgépek – 324 (+0) egység,
    • helikopterek – 324 (+0) egység,
    • operatív és taktikai szintű UAV-k – 6299 (+9) darab,
    • cirkálórakéták – 1611 (+1) egység,
    • hajók/hajók – 22 (+0) egység,
    • tengeralattjárók –1 (+0) egység,
    • gépjárművek és tartálykocsik – 10 842 (+20) egység,
    • különleges felszerelések – 1200 (+2) egység.
  • Az orosz csapatok Kupjanszk, Liman és Bahmut irányában nyomulnak előre, hogy újabb településeket foglaljanak el Donyeck és Harkiv régiókban – közölte Olekszandr Szirszkij, Ukrajna szárazföldi erőinek parancsnoka Telegramon.

    A Bahmut irányában folytatott offenzíva továbbra is rendkívül fontos az oroszok számára, és erre a területre csoportosítják legnagyobb erőfeszítéseiket. Céljuk elérni a Donyecki terület határát – fejtette ki a parancsnok.

    Szirszkij hozzátette, hogy Liman térségében az orosz erők folyamatos támadásokat folytatnak az ukrán csapatok állásai ellen Makivka és Terni irányában. A Sziverszki szektorban is összecsapások zajlanak – idézi a bejegyzést az Ukrajinszka Pravda.

  • Az Európai Unió az Oroszország elleni tizenkettedik szankciócsomag részeként 61 személlyel és 86 szervezettel szemben vezetett be személyi korlátozásokat – írja az Unian ukrán hírügynökség az EU hivatalos oldalán közzétett információkra hivatkozva.

    A szankciókkal sújtott személyek között van Ilja Medvegyev, a Biztonsági Tanács helyettes vezetőjének, Dmitrij Medvegyevnek a fia és Vlagyimir Putyin unokahúga, Anna Civileva is.

    Medvegyev fiát „dezinformációs propagandakampány” szervezésével vádolták meg.

  • Dánia 1,8 milliárd dán koronát (92,8 milliárd forintot) különített el, hogy pénzügyi segítséget nyújtson Svédországnak ahhoz, hogy CV90 típusú svéd páncélozott harci járműveket adományozzon Ukrajnának – adta hírül az MTI.

    Svédország korábban már átadott 50 darab CV90-est Kijevnek az Oroszország elleni háborújához. A dán adományból újabb járművek gyártását, alkatrészeket, lőszereket és egy többéves karbantartási szerződést finanszíroznak.

    A dán kormány a múlt héten ismertetett egy egymilliárd euró értékű, Ukrajnának szánt katonai segélycsomagot, egy nappal azután, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozott a skandináv országok vezetőivel.

    A legutóbbi csomagokon kívül Dánia már adományozott Ukrajnának 20,5 milliárd dán koronát (1057 milliárd forint) katonai segítség céljából, valamint mintegy 2,8 milliárd koronát polgári célú segítségre.

  • Az ukrán légvédelmi erők kedd hajnalban lelőttek két orosz kamikazedrónt a Hmelnickij régióban – közölte az ukrán légierő Telegramon.

    Mindkét drónt megsemmisítették a Hmelnickij régióban, amelyeket az oroszországi Primorszko-Ahtarszk területéről indítottak – idézi a posztot az Ukrinform.

  • Petr Pavel cseh elnök szerint 2024-ben jelentős változás lesz Oroszország és Ukrajna háborújában az Orosz Föderációban és az Amerikai Egyesült Államokban tartandó választások miatt. 

    Egyelőre minden jel arra mutat, hogy új helyzet alakul majd ki, amellyel meg kell majd birkóznunk

    – mondta Pavel.

    A cseh vezető szerint míg Oroszországban Vlagyimir Putyin minden meglepetés nélkül győzni fog, addig az Egyesült Államokban nem ilyen egyértelmű az eredmény.

    Petr Pavel úgy véli: Vlagyimir Putyin orosz elnök most abban reménykedik, hogy Trump megnyeri a választást, mert „meg tud vele barátkozni, függetlenül attól, hogy mit gondol Ukrajna vagy Európa többi része". 

    „Természetesen ez a helyzet nem kedvező számunkra, és majd meglátjuk, mennyire valósulhat meg egy olyan forgatókönyv, amelyet Vlagyimir Putyin remél” – tette hozzá Pavel az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint.

  • Az Országos Rendőr-főkapitányság közlése szerint Magyarország területére 2023. december 18-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 4957 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3818 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

    A beléptetettek közül a rendőrség 52 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.

    Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Rovatok