Index Vakbarát Hírportál

Ez a poszt a következő Percről percre része:

Putyin békeajánlatot kaphatott?

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ezzel a poszttal véget ér az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is.

    Jó éjszakát kívánunk! 

  • NATO-tagként sem engedne területére atomfegyvereket Svédország − szögezte le pénteken a svéd külügyminiszter a helyi médiának nyilatkozva.

    Tobias Billstrom azt mondta,

    Svédország elutasítja annak a lehetőségét, hogy akár NATO-tagként is atomfegyvereket engedjen a területére.

    Svédország és Finnország az Ukrajna ellen indított orosz katonai támadás miatt májusban döntött úgy, hogy semleges státusát feladva felvételét kéri a NATO-ba. A NATO 30 tagállama közül eddig 28 ország ratifikálta a svéd és a finn tagfelvételt − írta meg az MTI. 

  • Régóta vágytak az ukránok erre a pillanatra, és a felszabadulás eufóriáját lehetetlen volt visszafogni − írja a Sky News

    Herszon városában az ukrán katonákat ünnepélyes fogadtatásban részesítették, a tömeg a katonákat éltette. Ez volt az egyetlen regionális főváros, amelyet Oroszország elfoglalt, de egy újabb jele annak, hogy Vlagyimir Putyin inváziója kudarcot vallott.

    A rendőrkapitányságon is ünnepeltek, amelyre visszakerült a kék-sárga nemzeti zászló.

  • Meghalt egy 37 éves bercsényifalvai (Dubrinics) férfi az orosz megszállók elleni harcokban – írja a Kárpáti Igaz Szó.

    Mikola Sztankanics halálhíréről édesanyja számolt be a Facebookon. Mint írta: fia a háború első napjaiban jelentkezett önkéntes katonai szolgálatra, a 68. területvédelmi zászlóalj kötelékében harcolt. A férfit felesége és három kiskorú gyermeke gyászolja.

    „Nem hiszem el, hogy nem látlak többé. A szívem darabokra szakad szét a fájdalomtól. Felfoghatatlan, hogy ilyen korán itt hagytál minket. Te vagy a mi hősünk, örökké emlékezni fogunk rád” – írta az elesett katona édesanyja.

  • A mikolajivi terület vezetője megerősítette, hogy szinte az egész területet felszabadították az orosz ellenőrzés alól − írta meg a Sky News

    Ez a legújabb győzelem Ukrajna számára, amelynek ma Herszon városa visszakerült az ellenőrzése alá.

  • Miközben az ukrán erők megkezdték a bevonulást Herszon városába, az ország fővárosában a lakosok az utcára vonultak ünnepelni − írja a Sky News

    Néhányan ukrán zászlót húztak a fejükre, és a telefonjukat nézték, hogy friss híreket kapjanak.

    Volodimir Zelenszkij elnök „történelmi pillanatnak” nevezte ezt a napot.

  • Mihajlo Fedorov digitális átalakításért felelős miniszter bejelentette, hogy Lengyelország további 1570 Starlink műholdas internetterminált adott át Ukrajnának. A Starlink rendszereket olyan felszabadított területekre küldik, ahol gyakoriak a kommunikációs problémák − írta meg a Kárpáthír.

    A miniszter megjegyezte, hogy a műholdas internetes rendszerek nagyon hasznosak ott, ahol az infrastruktúra megrongálása miatt nincs áram. Az ország egyes régióiban bekövetkező vészhelyzeti áramszünet idején megszűnik a mobilkommunikáció. Ráadásul az áramhiány az internetszolgáltatók munkájában is megmutatkozik.

    A Starlink rendszerek az ukrán vasúti infrastruktúrában is biztosítani fogják az internetet. Mostantól mind a vasutasok, mind az állomási dolgozók stabilan hozzáférhetnek a mobilkommunikációhoz és az internethez.

  • Az orosz külügyminisztérium most 200 amerikai állampolgárnak tiltotta meg az országba való belépést – közölte a Sky News.

    A szankciós listán Joe Biden amerikai elnök három testvére is szerepel, megtorlásul a washingtoni személyes szankciókért. Valerie Biden Owens, James Brian Biden és Francis William Biden, valamint Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház szóvivője is szerepel a listán, akiket kitiltottak Oroszországból.

  • Ukrajna főügyészi hivatala közölte, hogy a herszoni régióban egy házkutatáson talált három holttestet vizsgálják, hogy kiderüljön, háborús bűnök áldozatai voltak-e − írja a The Guardian

    A katonák a holttesteket egy pincében találták meg a Herszontól északra fekvő Beriszlavban, a Dnyeper folyó mentén, ahol megállapították, hogy koponyatörést szenvedtek.

    Az ügyész közölte, hogy vizsgálatot folytatnak annak kiderítésére, hogy háborús bűnök történtek-e.

  • Az Európai Unió és partnerei egymilliárd eurót (404 milliárd forint) kívánnak mozgósítani az úgynevezett szolidaritási folyosók fenntartására a globális élelmezésbiztonság növelése és az ukrán gazdaság helyreállításának biztosítása érdekében – közölte az Európai Bizottság pénteken.

    Az áruk szállítását lehetővé tevő szolidaritási folyosók működésének megerősítéséről szóló együttes nyilatkozatot az Európai Bizottság, Csehország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Moldova, Ukrajna, az Európai Beruházási Bank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és a Világbank-csoport írta alá.

    Az Európai Bizottság közölte, a megállapodás értelmében az EU mindenekelőtt 250 millió euró támogatást fog elkülöníteni a szükséges fejlesztések finanszírozására, hogy a lehető legjobban csökkenjen a várakozási idő a határátkelőhelyeken. Később további 50 millió eurót folyósít majd a szükséges infrastrukturális fejlesztések támogatására.

    Az Európai Beruházási Bank a tervek szerint 2023 végéig 300 millió eurót biztosít egyebek mellett út- és vasútfejlesztésekhez. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank a 2022-es és 2023-as időszakban szintén 300 millió eurót kíván fektetni a szolidaritási folyosók működését biztosító, a közleményben nem részletezett, még jóváhagyás alatt álló projektekbe.

    A Világbank-csoport a regionális közlekedést javító, valamint a megrongálódott vasúthálózat újjáépítését biztosító kezdeményezéseket finanszíroz majd várhatóan 100 millió amerikai dollár értékben 2023-ban.

  • Az elmúlt hetekben az orosz megszállók az Ukrenergo több tucat alállomását lőtték, néhányat többször is – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    Ukrajnának legalább 7,5 milliárd hrivnyára van szüksége ahhoz, hogy helyreállítsa az elmúlt hetekben szétlőtt energetikai létesítményeket

    – mondta Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.

    A kormányfő arról is beszámolt, hogy ebből a hőerőművek helyreállítása 2,5 milliárdba kerülne, míg a legóvatosabb becslések szerint is 5 milliárd hrivnya kell a villamosenergia-hálózatot üzemeltető létesítmények javítására.

  • Az ukrán főváros által működtetett óvodák, általános és középiskolák tantervéből teljesen kiveszik az orosz nyelv oktatását – döntött a kijevi önkormányzat közgyűlése pénteken.

    Az elfogadott határozattervezet olyan szervezeti és jogi lépések végrehajtását irányozza elő, amelyek célja az óvodai csoportok és az iskolai osztályok orosz nyelvről az államnyelvre való átállítása

    – idézi az MTI a kijevi városi tanács közleményét.

    Vadim Vaszilcsuk közgyűlési képviselő, az oktatási, tudományos, családügyi, ifjúsági és sportbizottság elnöke kijelentette: az Oroszországgal vívott háború idején a nyelv kérdése nemzetbiztonsági kérdés. Hozzátette: jelenleg nem célszerű és nem helyes az orosz nyelv oktatása és tanulása.

    A kijevi közgyűlési képviselők szerint a döntéssel megelőzhető a társadalomban meglévő feszültségek felerősödése.

  • Ukrajna egy betonból készült, szögesdróttal megerősített falat építene a Belarusszal közös határán – írja a The Kyiv Independent.

    A beszámoló szerint a határfal mellett árok és töltés is védeni fogja Ukrajnát, a Belarusszal határos Volinyi régióban. Erről Kirilo Timosenko, az elnöki hivatal helyettes vezetője beszélt.

    Timosenko szerint a fal már három kilométer hosszú, és a Rivnei és Zsitomiri régióban is folynak már a munkálatok.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök nagyszabású tisztogatás alapjait készíti elő, melynek jövőre lehetnek majd valódi következményei az orosz védelmi minisztériumban. Ennek a tisztogatásnak Szergej Sojgu miniszter leváltása lehet a csúcspontja. Putyin úgy érzékeli, hogy felelősöket kell kiállítania az Ukrajnában zajló háború egyes kudarcaiért és a védelmi miniszter lehet ennek a kárvallottja – írja az Unian.

    Alekszandr Kovalenko, az Információs Ellenállás csoport katonai-politikai megfigyelője szerint Sojgu mellett tábornokokat is meneszthet az orosz államfő, de további kemény döntéseket is hozhat Putyin.

    „A tisztogatás előkészítésének egyik jele volt a fegyvergyártás állami programjának felfüggesztése, amelyre 20 billió rubelt különítettek el tíz év alatt. Ennek a nagyszabású programnak nem lett eredménye, az orosz hadsereg teljes kudarcot vallott Ukrajnában” – közölte a szakértő.

    Kovalenko felidézte, hogy az orosz hadsereg régi katonai eszközökkel és felszerelésekkel, papírtérképekkel kezdte ukrajnai invázióját, tavasz végén vetettek be T–62-es harckocsikat, amelyeket 1975 óta nem gyártottak. Elmondása szerint az oroszok ismét váltottak: a második világháború korszakának fegyverzetére, különösen a D–1 tarackokra.

  • Lengyelország függetlenségének napja alkalmából videóban üzent a lengyeleknek Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – írja a The Guardian.

    Az ukránok nem felejtik el, hogyan fogadtatok, hogyan segítettetek minket. Testvéreink vagytok

    – fogalmazott az államfő.

    A brit lap emlékeztet, hogy a lengyelek többször is utcára vonultak az ukránok érdekeiért, és jelentős mennyiségű menekültet fogadtak be. 

  • Carl Bildt korábbi svéd miniszterelnök, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának társelnöke szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a harmadik nagy vereségét szenvedte el a február óta tartó háborúban azzal, hogy több mint hat hónapos orosz megszállás után bevonultak az első ukrán katonák Herszon városába.

    Bildt szerint továbbra is kérdéses, hogy az Oroszországot érő jelentős katonai kudarcok sorozatának legutóbbi eseményei hogyan befolyásolják Vlagyimir Putyin helyzetét. Szerinte nem zárható ki, hogy a Kremlben hamarosan hatalmi harcok kezdődnek. A korábbi svéd kormányfő úgy látja, hogy a „kínos vereségek özöne” Putyin politikai karrierjének végét jelentheti, mert egyre bizalmatlanabbak vele szemben a közvetlen környezetében is, így pedig teljesen elveszítheti a Kremlt.

    Carl Bildt egyik pénteki tweetjében arra utalt, hogy sötét felhők gyülekeznek Vlagyimir Putyin feje felett, és egyre többen szorgalmazhatják leváltását Oroszországban – írja a Sky News.

  • Ukrajna célja, hogy felszabadítsa az orosz megszállás alatt álló összes területét, beleértve az elcsatolt Krímet is, de Herszon különösen fontos zsákmány volt − írta meg a Sky News

    Íme, miért:

    • A város elhelyezkedése miatt a Krím kapujának számít. Amíg megszállás alatt állt, Herszon szárazföldi hidat jelentett az orosz erők számára az elcsatolt területre.
    • A Krím hatalmas orosz katonai erőnek és a fekete-tengeri flottának ad otthont. Ukrajna számára Herszon visszafoglalása lehetővé teszi, hogy nagy hatótávolságú tüzérségét közelebb helyezze a Krímhez.
    • A Krím édesvízellátását veszélyeztetheti, ha Ukrajna visszafoglalja a herszoni régiót.
    • A herszoni régióhoz tartozik a Dnyeper folyó torkolata. Ha Oroszország elveszíti egyetlen támaszpontját a folyó nyugati oldalán, Ukrajna jobban meg tud támadni más orosz utánpótlási vonalakat.
    • Herszon városa volt az egyetlen regionális főváros, amelyet az orosz erők elfoglaltak az invázióban. Emellett ez volt a legnagyobb város, amelyet Moszkva erői megszállás alatt tartottak − így a város elvesztése komoly szimbolikus csapást jelent a Kremlnek.
  • Ukrajna megfogadta, hogy visszaveszi Oroszországtól az összes elcsatolt területet, beleértve a déli Krímet is − írta meg a BBC

    A félszigetet 2014-ben annektálta Oroszország. Jurij Sak védelmi tanácsadó a BBC-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy

    felszabadítjuk a földünket, és visszaállítjuk az ukrán fennhatóságot a nemzetközileg elismert területeken belül, amelybe a Krím is beletartozik.

  • Nem szerepel a tervek között, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök akár online formában is részt vegyen a G20-csoport indonéziai és a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (APEC) thaiföldi csúcstalálkozóján − jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.

    Ez az államfő döntése volt, kifejezetten az időbeosztása miatt, mivel az Oroszországi Föderációban kell tartózkodnia

    − mondta.

    A szóvivő ugyanakkor nem bocsátkozott részletekbe Putyin jövő heti programjával kapcsolatban, amelyet „nagyon sűrűnek” nevezett − adta hírül az MTI. 

  • „Annalena Baerbock német külügyminiszter arra hívta fel ma »kedvesen« a figyelmünket, hogy ne hazardírozzunk az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós pénzügyi segély kapcsán” − írta Facebookon Szijjártó Péter. 

    Nos, a külügyminiszter kolléga súlyosan félreérti a helyzetet: az újabb közös európai uniós hitelfelvétel elutasítása a részünkről nem taktikai, hanem elvi kérdés. Szerintünk ugyanis nem a közös európai eladósodás jelenti a közös európai jövőt. Az európai jövő nem a nagy adóssághegyek felé van

    − fogalmazott.

  • Az ukrán katonai hírszerzés (GUR) arra szólította fel a kivonulás után Herszonban maradt orosz csapatokat, hogy adják meg magukat. Az ukrán védelmi minisztérium megerősítette, hogy a város visszakerült az ukrán hadsereg ellenőrzése alá.

    A jelentések szerint több orosz katona lemaradhatott a kivonulási parancs után. Néhányan közülük átöltöztek civil ruhába, de az ukránok attól tartanak, hogy még mindig fel vannak fegyverkezve.

    „Önkéntes megadás esetén Ukrajna garantálja az érintettek biztonságát. Betartjuk a genfi egyezményeket, a hadifoglyoknak élelmet, orvosi ellátást biztosítunk, és felajánljuk a fogolycsere lehetőséget az orosz katonai vezetőknek” – idézi a The Guardian az ukrán hírszerzés közleményét.

    A GUR jelezte: egyeztetett az átadás feltételeiről az ukrán parancsnokság felhatalmazott képviselőivel az ukrán állami forródróton keresztül.

    A GUR telefonszámokat is megadott a feladás kommunikálására, továbbá felszólította az orosz katonákat, hogy vállukra helyezett fegyverrel, fehér zászlóval vagy civil ruhában közelítsék meg az ukrán csapatokat, és kiáltsák azt, hogy „megadom magam”.

  • Újabb fogolycserét hajtott végre az ukrán és az orosz oldal, ezúttal 45 ukrán katona szabadult ki orosz fogságból, és két elesett katona holttestét kapta vissza Kijev − hozta nyilvánosságra Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője pénteken a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

    Minden ukránt hazahozunk

    − szögezte le üzenetében Jermak. Tájékoztatása szerint a kiszabadultak között „katonák és őrmesterek vannak, akik harccal védték” az ukrán államot. Arra nem tért ki, hogy cserébe hány orosz katonát adtak át Moszkvának − írta meg az MTI. 

    Utoljára november 3-án hajtott végre nagyszabású fogolycserét az ukrán és az orosz fél, akkor 107 ukrán katona szabadult ki orosz fogságból.

  • Ukrajna számára az orosz csapatkivonás Herszonból szinte túl szép ahhoz, hogy igaz legyen − írja rövid elemzésében Frank Gardner, a BBC biztonságpolitikai szakújságírója. 

    Az ukrán hírszerzés tisztjei azt gyanítják, hogy ez az orosz megtévesztés példája lehet, kísérlet arra, hogy az előrenyomuló ukrán csapatokat valamilyen csapdába csalják.

    De még ha a várost az utolsó orosz katona és zsoldos is elhagyja, az ukránoknak rendkívül óvatosan kell majd eljárniuk, háztömbről háztömbre megtisztítva az aknáktól. 

    Mivel az orosz erők a Dnyeper folyó túlsó partján mélyen beásott védelmi pozíciókkal rendelkeznek, Herszon tüzérségi tűzre számíthat.

  • Vlagyimir Putyin sajtószóvivője, Dmitrij Peszkov pénteken újságíróknak nyilatkozva tagadta, hogy a Kreml számára megalázó lenne a Herszonból való orosz kivonulás − írta meg a The Guardian

    Peszkov azt mondta, nem sajnálják, hogy a dél-ukrajnai várost szeptember végén egy pazar ünnepségen Oroszországhoz csatolták.

    A Kreml közölte, hogy befejezte csapatai visszavonását Herszonból, feladva az egyetlen regionális fővárost, amelyet erői a közel kilenc hónapig tartó harcok alatt elfoglaltak.

  • Az orosz állami média legtöbbször átcsoportosításnak nevezi a Herszonból történő csapatok kivonulását, és pozitív lépésnek tartják – írja a BBC.

    A közösségi médiában azonban sokkal eltérőbbek a vélemények, ugyanis a háborúpárti kommentátorok megdöbbentek a hír hallatán. Egyesek szerint ez Oroszország legsúlyosabb veresége a Szovjetunió felbomlása óta.

    A lap szerint mindez nagy hatással van Vlagyimir Putyin orosz elnök helyzetére és arra, hogy folytatni tudja az általa különleges katonai műveletnek nevezett harcokat.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök adománygyűjtést kezdeményezett a világ első tengeri harci drónflottájára. A tervek szerint első körben száz példányt vásárolnának, egy drón ára tízmillió hrivnya. A felajánlásokat a UNITED24 adománygyűjtő platformra várják – írja az Unian.

    „Minden ötödik orosz rakétát hajóról lövik ki. Fontos, hogy az ukrán városokat és vízi területeket megvédjük a különböző támadásoktól. Ezért száz ukrán gyártmányú tengeri drónra gyűjtünk pénzt. Ezek jelentősen megváltoztathatják a Fekete-tengeren jelenleg uralkodó helyzetet.

    A kicsi és gyors drónok képesek sikeresen megtámadni a több száz millió dollárba kerülő orosz hajókat” – írta Telegram-csatornáján Mihail Fedorov digitális átalakulásért felelős miniszter.

    Ezek a drónok titkos ukrán fejlesztés eredményként jöttek létre. Egy-egy eszköz ára magában foglalja az autopilotrendszerrel felszerelt drónt, a videós alrendszereket, beleértve az éjszakai látást, az ellenséges elektronikus hadviseléstől védett speciális kommunikációt, a tartalék kommunikációs modulokat és a robbanófejet.

  • Több ház és egy szanatórium is megrongálódott az Ukrán Fegyveres Erők által végrehajtott ágyúzások következtében a Herszon régióban található Novaja Kahovka városában – számolt be a TASZSZ orosz hírügynökségnek Vlagyimir Leontyev, Herszon Moszkva által kinevezett közigazgatási vezetője.

    „Az előző éjszaka és a ma reggeli időszak rendkívül nyugtalanul telt, az ukrán csapatok ugyanis ágyúzták a várost, beleértve a civil infrastruktúrát és a családi házakat is. Egészségügyi intézményeink sincsenek biztonságban, egy szanatórium romokban van” – mondta Leontyev.

  • „Megkezdtük a civilek kiképzését Oroszország Ukrajnával határos régióban hadseregek felállítására és erődök építésére” – mondta Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-zsoldoscsoport mögött álló orosz üzletember.

    A Wagner-csoport segíti és segíteni fogja a lakosságot a határhoz közeli területeken, hogy megtanulják a szerkezeti tervezést, a kiképzést és a hadseregek felállítását

    – idézi a vezetőt a The Guardian. Hozzátette_ az emberek többsége készen áll arra, hogy megvédje a hazáját.

    Elmondása szerint a Wagner-csoport fő célja volt az erődítmények építése és kiképzőiskolák létesítése a belgorodi és a kurszki régióban, amelyek leginkább érintettek voltak a harcokban.

  • Az ukrán hatóságok házkutatást tartottak Jurij Arisztovnál, az ukrán parlament költségvetési bizottságának elnökénél – tudta meg az Ukrajinszka Pravda.

    Az ukrán lap szerint az Állami Nyomozó Iroda (DBR) tartott vizsgálatot a politikusnál. Az egyelőre nem derült ki, hogy pontosan mi miatt vizsgálódtak Arisztovnál.

  • Egy videó szerint a Herszoni területen megkezdték azoknak az óriásplakátoknak az eltávolítását, amelyeket az orosz kormányzat helyezett ki a régióban.

Rovatok