új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

    Tartsanak velünk szombaton is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat! 

  • A brit hírszerzés szakértői szerint jelentősen meggyengítették az orosz fekete-tengeri flottát a Krím félsziget katonai repülőterén a héten történt robbanások. Legalább nyolc repülőgép megsemmisült vagy megrongálódott – közölte brit titkosszolgálati értesülésekre hivatkozva a londoni védelmi minisztérium pénteken.

    Mint írták a közleményben: nyolc katonai repülőgép a teljes orosz háborús repülőgép-állomány kis részét képviseli, azonban a szaki repülőteret az orosz fekete-tengeri flotta repülőinek elsődleges bázisaként használták. Hozzátették: a krími Novofjodorovka melletti orosz repülőtérről kedden jelentett robbanássorozat okai továbbra sem ismertek, ám a szemtanúk által készített videófelvételeken látható gomba alakú füstoszlopok valószínűleg négy területről eredtek, ahol lőszert tároltak.

    A brit értesülések szerint maga a repülőtér minden bizonnyal használható még, a jelentős károk ellenére is. Valószínű azonban, hogy Oroszország módosítja, mennyire tartják biztonságosnak a 2014 óta megszállva tartott félszigetet, melyet eddig vélhetően biztonságos hátországként tartottak számon – írta az MTI.

  • A minisztérium szerint az oktatási központban szerzett új szakmák lehetővé teszik, hogy a sebesült katonák a honvédelmi minisztérium különböző szervezeteiben folytathassák a katonai szolgálatot – adta hírül a TASZSZ orosz hírügynökség.

    A legmodernebb művégtagokkal látják el azokat az orosz katonákat, akik megsebesültek az ukrajnai háború alatt, emellett rehabilitáción vehetnek részt, és akár új szakmákhoz is juthatnak – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

    Az orosz katonák kitüntetését pénteken tartották a moszkvai Vismenszkij katonai kórház rehabilitációs és oktatási központjában. A kitüntetésekkel együtt a katonák új szakmák bizonyítványát és lakhatási oklevelet is kaptak.

    A legmodernebb művégtagok mindenkinek a rendelkezésére állnak, és be is állítottuk őket. A kezelésük elsajátítására létrehoztunk egy rövid tanfolyamot. Mindenki számára kidolgoztunk egy rehabilitációs programot

    – nyilatkozta Alekszandr Szergovencev, a katonai orvosi főigazgatóság helyettes vezetője.

  • A montenegrói hatóságok persona non gratának, vagyis nemkívánatos személynek nyilvánítottak egy orosz diplomatát – jelentette be a köztársaság külügyminisztériuma pénteken.

    A montenegrói külügyminisztérium a Montenegróba akkreditált orosz nagykövetség egyik diplomatáját a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény 9. cikkével ellentétes tevékenység miatt persona non gratának nyilvánította. A döntésről szóló hivatalos jegyzéket, amely hétnapos határidőt tartalmaz Montenegró területének elhagyására, ma adták át Vlagyiszlav Maszlennyikov orosz nagykövetnek

    – idézi a külügyminisztérium közleményét a TASZSZ orosz állami hírügynökség. 

    Hozzátették: április 7-én a montenegrói külügyminisztérium négy orosz diplomatát nyilvánított persona non gratának, akiket felszólítottak arra, hogy hét napon belül hagyják el az országot.

  • Egy korábbi szovjet katonából avanzsált, orosz származású művész úgy érezte, az atombomba Hirosimára és Nagaszakira történő ledobásának hetvenhetedik évfordulóján ismét fel kell hívni a világ figyelmét az atomfegyverek veszélyeire. 

    A férfi ezért épített egy Fehér Házat ábrázoló üvegszobrot, amelyhez „speciális” festéket használt: Makoto és Jukata Szakamoto vérét, amelyen még mindig észlelhetők a sugárfertőzés nyomai. Amikor az amerikai hadsereg atombombát dobott Nagaszakira, Szakamotóék nagyapja mindössze 13 éves volt. 

    A férfi fel szerette volna hívni a világ figyelmét arra, hogy mennyire súlyos kockázatai vannak egy nukleáris konfliktusnak, ezért döntött úgy, hogy felhasználja Szakamotóék vérét – felelte Andrej Molodkin a brit iNewsnak.

    Putyin már felkészítette az orosz lakosságot arra az ötletre, hogy amennyiben nehézkessé válik a helyzet, semmi sem állítja meg attól, hogy atombombát használjon. Mindenki erre a helyzetre készül Oroszországban

    – részletezte. 

  • Ha az Instagram hajlandó teljesen megreformálni a politikáját, továbbá bocsánatot kér az összes orosz állampolgártól, akkor Oroszország hajlandó megfontolni, hogy feloldja a céget sújtó tiltást. – Ezt Anton Gorelkin, az Állami Duma Információs Politikai Bizottságának helyettes vezetője közölte egy Telegramon közzétett interjúban. 

    Bár ez nem az ország hivatalos álláspontja, csak Anton Gorelkin személyes meglátásai, ő kifejtette: abban az esetben, ha az Instagram minden olyan bejegyzést blokkol, amelyben orosz állampolgárok ellen irányuló erőszakos bűncselekményekre buzdítanak, valamint a cég bocsánatot kér az orosz néptől, akkor nem lenne akadálya a tiltás feloldásának – írta az Oops Top

  • A ljubljanai kormány még vizsgálja az orosz állampolgárok turistavízumának felfüggesztésére tett javaslatot – közölte pénteken a külügyi tárca, hozzátéve: Szlovénia továbbra is „az EU-tagállamokkal közösen keresi a megoldásokat”.

    A minisztérium kiemelte: Szlovénia a vízumeljárás során megköveteli annak igazolását, hogy a turisták valóban Szlovéniába érkeznek, mégpedig úgy, hogy vízumigényléskor érvényes repülőjegyet is fel kell mutatniuk a kérelmezőknek.

    A javaslatot, miszerint az EU tagországai függesszék fel a turistavízumok kiadását orosz állampolgároknak, mert az oroszoknak nem lenne szabad Európában nyaralniuk, miközben az orosz kormány háborút folytat Ukrajna ellen, először Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vetette fel, majd később csatlakozott hozzá Észtország és Finnország miniszterelnöke, Kaja Kallas és Sanna Marin.

    Robert Golob szlovén kormányfő a sajtónak pénteken úgy nyilatkozott: hivatalosan nem ismeri a kezdeményezést.

    Miután megismertük, és a megfelelő fórumon vita folyt róla, először bemegyünk a Parlamentbe, hogy megbeszéljük a külügyi bizottsággal, és majd csak utána mondjuk el az álláspontunkat

    – fogalmazott a miniszterelnök.

    Eközben a horvát lapok arról cikkeztek pénteken, hogy Horvátországban több az orosz turista, mint az ukrajnai menekült – írta az MTI.

  • Előzetes technikai megbeszéléseket kezdeményezett az Európai Űrügynökség (ESA) Elon Musk SpaceX nevű cégével. Az ügynökség arra szeretné rábírni a milliárdos amerikai vállalkozót, hogy az általuk gyártott hordozórakétákkal pótolhassák az orosz Szojuzokat – írja a Reuters.

    Több lehetőségről tárgyalunk. Az egyik a SpaceX, ami egyértelmű. A másik esetleg Japán lehet, de a szigetország a következő generációs rakétájának első repülésére vár jelenleg. Még egy lehetőség India lehet még. De szerintem a SpaceX a leginkább működőképes ezek közül. Minden bizonnyal a tartalékindítás esetében a fő tárgyalópartnerünk lesz

    – nyilatkozta Josef Aschbacher, az ESA főigazgatója. 

    Az űrszektor legnagyobb gazdasági nyertese kétségtelenül Elon Musk cége lehet az ukrajnai háború miatt. A Falcon kilenc hordozórakéta már más olyan ügyfeleknek is felkeltette az érdeklődését, akik kijelentették, hogy nem kérnek többet az orosz Szojuzokból. 

  • Ukrajna idáig nem ismerte el hivatalosan, hogy ő a felelős a megszállt Krím félszigeten lévő orosz légi támaszpont lebombázásáért, most azonban egy olyan, orosz turistáknak szánt videót tett közzé, amelyben lényegében mégis beismeri a támadást – írja az Express.  

    A klip egy álhirdetés burkába öltöztetett figyelmeztetés, amelyben távozásra szólítják fel az orosz turistákat annak érdekében, hogy elkerüljék a „veszélyes következményeket”. 

    A reklámban a háború valódi borzalmait felvonultató képek követik egymást, a háttérben pedig a Bananarama Cruel Summer (Kegyetlen Nyár) című slágere csendül fel: ezzel figyelmeztetik az orosz nyaralókat, hogy inkább ne látogassák meg a megszállt területeket.

    Hacsak nem akarnak egy kellemetlenül forró nyári vakációt, azt tanácsoljuk nagyra becsült orosz vendégeinknek, hogy ne látogassanak el az ukrajnai Krímre. Ugyanis semmilyen naptej nem védi meg őket az illetéktelen területeken való dohányzás veszélyes hatásaitól

    – így szól a videót kísérő felirat, amelyet az ukrán védelmi minisztérium Twitter-oldalán osztottak meg. 

  • Az Ukrán Belbiztonsági Hivatal (SZBU) razziát tartott egy ukrán vállalatnál, amely közvetlenül kötődött az orosz Gazpromhoz.

    Az SZBU vizsgálata szerint a vállalat több száz millió hrivnya értékben adott el orosz olajtermékeket (elsősorban a feketepiacon), majd a profit egy részét eljuttatták az orosz államhoz.

    A vállalat raktáraiban meg is találtak több mint 27 tonnányi Oroszországból származó olajterméket. Ezt lefoglalták és továbbítják az ukrán hadseregnek, a vállalat tisztviselői ellen pedig bűnügyi eljárás indult amiatt, hogy (közvetve) az Ukrajna elleni agressziót finanszírozták – közölte az ukrán hivatal.

  • Firenzébe szállították azt az ukrán kislányt, akinek egy orosz bomba teljesen szétroncsolta a könyökét. A kislány könyökét teljesen szétroncsolták az orosz repeszek, a firenzei Meyer Gyermekkórház szakemberei azonban a 3D nyomtatásos sebészeti technológiának köszönhetően sikeresen helyreállították a szétroncsolt ízületet.

    A 14 éves ukrán kislány személyre szabott titánprotézist kapott, a sikeres műtétnek köszönhetően pedig már újra be tudja hajlítani a könyökét. A gyermekkórház szakemberi szerint a kislány teljes mértékben fel fog épülni a bomba okozta sérülésből – számolt be az ANSA hírügynökség. 

  • Érzékeny pontra sikerült rátapintani azzal a felszólítással, hogy az EU állítsa le a turistavízumok kiadását az orosz állampolgároknak – jelentette ki az észt kormányfő pénteken, miután kormánya szigorította is az orosz beutazókra vonatkozó szabályokat. 

    Kaja Kallas közölte: a felvetést követő heves reakciók az orosz elit részéről arra utalnak, hogy ez hatékony szankciós eszköz. Az észt kormányfő a tallinni rádióban fejtette ki álláspontját – írja az MTI.

    Tudni kell, hogy Oroszország lakosságának csak mintegy 10 százaléka utazik külföldre, főleg Moszkvából és Szentpétervárról, és pont ők azok, akiknek a véleménye számít otthon

    – mondta Kaja Kallas. A politikus szerint ezt támasztja alá az is, hogy Dmitrij Medvegyev korábbi orosz elnök személyesen őt is megtámadta a Twitteren.

    Ebből látszik, hogy ez az Achilles-sarkuk. Ez olyasmi, amitől nagyon tartanak, vagyis ez hatásos lehet

    – fejtette ki.

    Rádióinterjújában arra is kitért, hogy az Oroszországból beutazók esetében nem egyenlő a terhek megoszlása az európai országok között.

    Európa kitiltotta a légteréből az orosz repülőket. Így az oroszok csak három országon keresztül léphetnek be Európába: Finnországon, Észtországon vagy Lettországon át. Így nem tartom méltányosnak, hogy más schengeni országok kiadják a vízumokat, de a tényleges terheket nekünk hármunknak kell viselnünk

    – tudatta az észt kormányfő.

  • Szombaton a Balatonnál, Csopakon lépnek fel azok az Ukrajnából érkezett artista gyerekek, akik a háború elől menekültek Magyarországra. 

    Este nyolc órától kezdődik a Recirquel társulat ukrán gyermek artistáinak show-ja, amely „az ukrán háború elől elmenekült artista és táncos gyerekek megrendítő terápiás előadása krízisről, túlélésről, újrakezdésről, reményről és reménytelenségről”.

    Az esemény témája a háború gyerekszemmel, az előadás délután kezdődik, és minden tizenkét éven alatti gyermek, valamint ukrán állampolgár számára ingyenes. 

  • Különböző független hírforrások szerint legalább ötezer orosz katona vesztette életét a háború kezdetet óta, ami a régóta nem frissített hivatalos halálozási adatoknak több mint a háromszorosa. 

    Az orosz védelmi minisztérium beszámolója szerint 1351 orosz katona veszett oda az ukrajnai háborúban: ezt a számot még márciusban hozták nyilvánosságra, és azóta nem frissítettek rajta. A független hírportálok által nyilvántartott adatok szerint ennél háromszor több halott van – idézte a Moscow Times a független orosz iStories hírportál adatait.

    Az iStories szerint 5107 orosz katona halálát lehet biztosan igazolni. Ehhez a közösségi médiában megjelent, az elhunytakat említő posztokat vagy médiahíradásokat használták forrásként. Az adatbázis a neveket, a kort, gyakran pedig a katona származási helyéül szolgáló várost vagy falut is számontartja.  

  • Német kulturális szervezetek közreműködéssel jött létre az ukrán művészeti kollektíva a német fővárosban. Az ötszáz négyzetméteres berlini lakás 18 ukrán művésznek szolgál otthonul. 

    Berlin nagyon nyitott város, sok kultúra gyűjtőhelye. Rendkívül élhető város, az emberek támogatást kapnak, és számtalan alkalmat a találkozásra

    – mondja Sybill Schulz, az ukrán kulturális közösség alapítója. 

    Berlinben körülbelül hetvenezer ukrán menekült él – írja az Euronews

  • A Nyugat kénytelen lesz másik beszállítót keresni, hogy valahogy pótolja a kiesett olajmennyiséget. 2023 tavaszán pedig életbe lép a teljes, orosz olajra vonatkozó embargó, ami további változásokat idéz elő a piacon. Az Oroszország által februárban indított háború óta az ország olajtermelése kevesebb mint három százalékkal csökkent – állítja a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA).

    Júliusi jelentésükben azt írják, a kitermelés napi 310 ezer hordóval volt alacsonyabb a háború előtti szintnél, míg a teljes olajexport mintegy 580 ezer hordóval csökkent naponta – írja a Guardian.

    Moszkva nyersolajat és egyéb olajtermékeket szállított Európába, az Egyesült Államokba, Japánba és Koreába, de ez a kivitel is csökkent a háború kezdete óta napi 2,2 millió hordóval. Szezonálisan azonban magasabb az orosz belföldi kereslet, aminek köszönhetően kicsit enyhültek az egyre növekvő veszteségek, ezzel együtt Oroszország júliusban 19 milliárd, júniusban pedig 21 milliárd dollárt könyvelt el az olajexport bevételeiből – teszi hozzá az IEA jelentése.

  • Vlagyimir Putyin mindig is nagy gondot fordított arra, hogy milyen kép él róla a nagy nyilvánosság szemében, ezért számtalan nyugati hírességgel alakított ki baráti viszonyt az elmúlt néhány évben. Az ukrajnai háború kezdete óta több hírességgel is megromlott a kapcsolata, ám még most is van olyan, aki nyíltan támogatja őt.

    Az egyik ilyen például Steven Seagal, akit 2017-ben már kitiltottak Ukrajnából amiatt, hogy ő is elfogadta a Vlagyimir Putyin által kínált orosz állampolgárságot. A színész Ukrajnába utazott, és aktív szerepe vállalt az orosz propagandagépezetben.

    Nemrég arról érkeztek hírek, hogy Steven Seagal épp egy Ukrajnában forgatott dokumentumfilmen dolgozik, amellyel azt szeretné elérni, hogy megváltozzon az emberek véleménye a háborúról. A Moscow Times információ szerint a színésznek azt is megengedték, hogy beszéljen néhány ukrán hadifogollyal, akiknek az értesülések szerint „kényelmetlen kérdéseket” tett fel.  

  • A viharos idő nehezíti az ukrajnai Odesszából tizenötezer tonna kukoricával érkező teherhajó kikötését, amely a nyílt tengeren várakozik, és a délutáni órákban köthet ki Ravennában – közölte az olasz monopólium- és vámhivatal (Adm) pénteken.

    A máltai felségjelzésű hajó augusztus 5-én az ukrajnai Csornomorszk kikötőjéből indult el. A rakományt Törökországban ellenőrizték, majd onnan az Adriai-tenger felé vette útját. A hajónak eredetileg péntek délelőtt kellett volna kikötnie.

    A rakományt a ravennai kikötőben a város polgármestere, Michele di Pascale, valamint Jaroszlav Melnyik, Ukrajna olaszországi nagykövete várja – írja az MTI. A kikötéskor a rakományból az Adm szakértői mintát vesznek. A következő, Ukrajnából érkező hajót 11 ezer tonna szójával a fedélzetén augusztus 16-ra várják.

  • Oroszország ukrajnai háborújának kezdete óta az ország kulturális szempontból is egyre jobban elszigeteli saját magát. Az orosz kulturális élet néhány, Putyinnal szimpatizáló és őt támogató szereplője most a nacionalista értékek propagálásra törekszik a diverzitás népszerűsítése helyett. Ilyen például Mihajl Pjotrovszkij, a szentpétervári Ermitázs múzeum igazgatója. 

    A negatív érzelmek szintje, amelynek világszerte tanúi vagyunk, akár Keleten, akár Nyugaton, akár Délen, rendkívül veszélyes az emberiségre nézve. A kultúrának meg kell találnia a módját, hogy segítsen az embereknek visszatérni a nyugodtabb állapotba. Ez eltarthat egy ideig, de csak a kultúra képes erre

    – fogalmazott az Ermitázs igazgatója.

    A világ már éppen eleget kapott az úgynevezett liberális értékekből, ezért remélhetőleg az Ukrajna ellen indított háború és a nyugati szankciók felnyitják az orosz kultúra szemét, és segítenek abban, hogy ráleljünk a saját utunkra – fejtegette a moszkvai Gubernszkij színház művészeti vezetője.

     Jó lenne valahogy visszahozni azt az érzést, hogy büszkék vagyunk a nemzetünkre, és egy kis önbecsülést szerezni. Szégyen, ha az ember a saját hazáját szidja

    – tette hozzá Szergej Bezrukov.

    A nemzetközi közvélemény törekvései közepette állítólag listára kerülnek a háborúellenes művészek, a listán szereplőket pedig eltiltják attól, hogy orosz színházban szerepeljenek – írja az Euronews.   

  • Több mint kétezer embert vesztett az ukrán fegyveres erők 14. gépesített dandárja Szoledar térségében az orosz és a Donyec-medencei szakadár szövetséges erők támadása következtében – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve.

    A tábornok szerint a dandár személyi állományának maradékát az ukrán parancsnokság visszavonta. Konasenkov nem tért ki arra, hogy az általa megnevezett veszteséget mennyi idő alatt szenvedte el az alegység. Az orosz hadijelentések általában az elmúlt egy napra vonatkoznak – írta az MTI.

  • Naponta ötszáz orosz megszálló hal vagy sebesül meg az ukrajnai fronton – számolt be az Unian a New York Timesra hivatkozva.

    Szerintem lehet, hogy az oroszok hetven- vagy nyolcvanezer katonája esett el a kevesebb mint hat hónapja tartó háborúban 

    – mondta a lap szerint Colin Kahl amerikai védelmiminiszter-helyettes. 

    A helyettes szerint a megszállók kisebb sikereket értek el Kelet-Ukrajnában, de veszteségeik azt jelentik, hogy Oroszország nem tudja elfoglalni a területet. 

  • Csúszik egy olyan uniós projekt, amelynek keretein belül négyszáz, kenetvételt végző védőnőt neveltek volna ki – ugyanis érvénytelenné nyilvánították azok ajánlatait, akik jelentkeztek a képzés megtartására.

    Az egyik ajánlatot azért utasították el, mert a vállalkozástól nem érkezett meg időben az arra vonatkozó igazolás, hogy a cég nem orosz állampolgárok tulajdonában van. Az orosz–ukrán háború kitörése miatt ugyanis olyan szankciók is életbe léptek, hogy orosz állampolgárok nem nyerhetnek el bizonyos uniós közbeszerzéseket – írta meg az Átlátszó

    Mivel a másik pályázatot is érvénytelenné nyilvánították, a programot kénytelenek elhalasztani, annak ellenére hogy évente négy-ötszáz nő halálát okozza a méhnyakrák. 

  • Akár az Európai Unióban is bekövetkezhet egy nukleáris katasztrófa – írta pénteken Telegram-posztban Dmitrij Medvegyev volt elnök, az Orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese.

    Medvegyev bejegyzésében azt állította, hogy szerinte az ukránok és az ő „nyugati támogatóik” azon dolgoznak, hogy megismétlődjön a csernobili katasztrófa, mivel tüzérségi lövedékeik egyre gyakrabban csapódnak be a zaporizzsjai erőmű közelében.

    Azt is hozzátette, hogy szerinte mindeközben hamisan vádolják az oroszokat azzal, hogy ők lövik az atomerőmű környékét. „Azt mondják, hogy véletlenül történik, mintha nem ez lenne a szándékuk – írta a bombázásokról, majd hozzátette:

    Mit mondhatnék erre… Ne felejtsük el, hogy az Európai Unióban is vannak atomerőművek. Ott is történhet valamilyen baleset.

    A zaporizzsjai erőmű környékén folyó harcokról pénteken egy magyar szakértőt is megkérdeztünk az Indexen, aki azt mondta: a csernobilihez hasonló súlyosságú katasztrófától nem kell tartani, de valóban bekövetkezhet olyan incidens, amely Magyarországon is érezteti a hatását

  • Együttműködési megállapodást kötött az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) és a Baptista Szeretetszolgálat az ukrajnai menekültek megsegítésére – jelentette be Szilágyi Béla, a szeretetszolgálat elnöke és Roland Schilling, az UNHCR közép-európai képviselője pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

    Az ukrán menekültek XIX. kerületi szálláshelyén tartott eseményen Roland Schilling elmondta: a Karitatív Tanács öt tagjával már aláírták a megállapodást, az Ökumenikus Segélyszervezettel pedig előkészületben van az egyezség.

    Több mint 13 millió ember, Ukrajna lakosságának egyharmada kényszerült arra, hogy a háború miatt elmeneküljön otthonából, közülük hétmillióan az országon belül, belső menekültként élnek, hatmillióan pedig az országhatárt átlépve, külföldön próbáltak menedéket találni – közölte.

  • Ismét lőtték az orosz erők a kelet-ukrajnai donyecki térség több pontját is péntekre virradóra, hét civil meghalt – közölte Pavlo Kirilenko donyecki kormányzó.

    Telegram-üzenetében Kirilenko arról tájékoztatott, hogy Bahmutban három halottról tudni. A város körül az ukrán vezérkar hét eleji közlése szerint heves harcok zajlanak.

    A kormányzó hozzátette azt is, hogy a térség civil lakosságának mintegy háromnegyedét sikerült eddig biztonságba menekíteni, összhangban a Kijev által kidolgozott evakuálási tervekkel. Az evakuáltak többsége nő és gyerek.

    Volodimir Zelenszkij ukrán elnök július végén jelentette be a donyecki régió ukrán ellenőrzés alatt álló településeinek kötelező kiürítését, hangsúlyozva, hogy a távozók kárpótlást fognak kapni. Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes ugyanekkor azt mondta: az evakuációra még tél előtt sort kell keríteni, mert a térség gázellátását ellehetetlenítették.

  • Körülbelül 375 ezer tonna mezőgazdasági terméket vittek ki eddig Ukrajnából a tengeri folyosón keresztül – írja az Unian.

    Augusztus eleje óta 12 hajónyi gabona hagyta el Csornomorszk, Odessza és Pivdennij tengeri kikötőket

    – jegyezte meg Olekszij Hromov, az ukrán vezérkar műveleti főigazgatóságának helyettes vezetője csütörtökön.

  • Együttműködési megállapodást kötött az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) és a Baptista Szeretetszolgálat az ukrajnai menekültek megsegítésére – jelentette be Szilágyi Béla, a szeretetszolgálat elnöke és Roland Schilling, az UNHCR közép-európai képviselője pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

    Az ukrán menekültek XIX. kerületi szálláshelyén tartott eseményen Roland Schilling elmondta: a Karitatív Tanács öt tagjával már aláírták a megállapodást, az Ökumenikus Segélyszervezettel pedig előkészületben van az egyezség.

    Több mint 13 millió ember, Ukrajna lakosságának egyharmada kényszerült arra, hogy a háború miatt elmeneküljön otthonából, közülük hétmillióan az országon belül, belső menekültként élnek, hatmillióan pedig az országhatárt átlépve, külföldön próbáltak menedéket találni.

    Az orosz hadsereg támadása óta egymillió ember érkezett Magyarországra, egy részük továbbutazott Nyugat-Európába vagy visszatért Ukrajnába, de egy részük itt maradt.

  • Ukrajna 522 elesett honvédot szállított vissza, akik az eltűnt személyek listáján szerepeltek – mondta a különleges körülmények között eltűnt személyekkel foglalkozó biztos, Oleh Kotenko.

    „552 holttestet sikerült begyűjtenünk Donyeckből, Luhanszkból és Harkivból” – jelentette ki Kotenko.

    Hangsúlyozta, hogy minden ukrán holttestet igyekeznek megtalálni. A holttestek többségét még nem azonosították, ezért az ukrán rendőrség arra kéri a lakosságot és a hozzátartozókat, hogy minél több információt adjanak meg az eltűnt személyekről.

    Korábban az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója, Mihail Podoljak azt mondta, hogy Ukrajnának harmadára sikerült csökkentenie a harci veszteségeit június elejéhez képest, amikor nagyjából 100-200 katona halt meg naponta  emlékeztet az Unian.

  • Oroszország állandó ENSZ-képviselője, Vaszil Nebenzia kijelentette, hogy az ország nem támogatja azt a javaslatot, hogy demilitarizált övezetet hozzanak létre a zaporizzsjai atomerőmű körül.

    Korábban António Gutteres, az ENSZ-főtitkára aggodalmát fejezte ki, hiszen ahogy mondta, katasztrofálisak lehetnek a következmények, ha a harcok tovább folytatódnak.

    Éppen ezért kérvényezte, hogy vonják ki az összes katonai felszerelést és személyzetet az állomásról, illetve kerüljék el bármely más katonai erő vagy katonai felszerelés bevetését a térségben.

  • A Reuters jelentése szerint a kazah olajexport a világ készleteinek több mint 1 százalékát teszi ki, vagyis nagyjából napi 1,4 millió hordót.

    20 éve szállítják a CPC-vezetéken keresztül az oroszországi Novorosszijszk fekete-tengeri kikötőjébe, amely hozzáférést biztosít a globális piachoz.

    Júliusban egy orosz bíróság a CPC bezárásával fenyegetőzött, ami arra késztette a kazah kormányt és a nagy külföldi gyártókat, hogy elővigyázatosságból másokkal is szerződést kössenek, az azonban nyilvánvaló, hogy egyik alternatíva sem olyan praktikus, mint a CPC-csővezeték.