új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Mára búcsúzik az Index hírfolyama, melyben beszámoltunk az orosz–ukrán háború fejleményeiről.

    Holnap ismét jelentkezünk a legfrissebb hírekkel, tartsanak velünk.

    Jó pihenést!

  • A katonai műveletek miatt Ukrajnában az 1395 gázelosztó állomásból 42 nem működik – közölte Facebook-oldalán az ukrán gázszállító rendszer üzemeltetőjének (OGTSU) sajtószolgálata.

    A szolgálat kiemelte: folyamatosan azon dolgoznak, hogy újra üzembe helyezzék azokat állomásokat, amelyek a támadások miatt szenvedtek kárt – jelentette az Unian ukrán hírügynökség.

  • Az orosz és a belorusz válogatott felfüggesztése miatt a Divízió 1/A-s Franciaország és Ausztria csatlakozásával teljessé vált a felnőtt férfi jégkorong-világbajnokság idei mezőnye – olvasható a Magyar Jégkorong-szövetség (MJSZ) honlapján.

    Ez egyben azt is jelenti, hogy a szintén a Divízió 1/A osztályában szereplő magyar válogatottnak egy ötcsapatos tornán kell majd részt vennie a szlovéniai Ljubljanában, ahol a házigazda mellett Dél-Korea, Románia és a Divízió 1/B-ből érkező Litvánia vár Sean Simpson együttesére.

    A lebonyolítás és a szabályok nem változnak, így továbbra is az első két helyezett jut majd fel a 2023-as elit világbajnokságra, az utolsó helyezett pedig egy osztállyal lejjebb kerül.

    A ljubljanai Divízió 1/A-s világbajnokságot április 25. és május 8. között rendezik.

  • A kijevi regionális katonai adminisztráció vezetője, Olekszandr Pavliuk szerint az orosz megszállók újra megpróbálnak csapást mérni Kijevre.

    Az ellenség megpróbál konszolidálni, átcsoportosítani, növelni az erőket, és újra megpróbál csapást mérni fővárosunkra. Katonáink azonban meghiúsítják minden tervüket. Készek vagyunk méltó módon találkozni az ellenséggel és a pokolba küldeni őket

    – mondta Pavliuk, aki szerint a helyzet a kijevi régióban ellenőrzés alatt áll.

    A legveszélyesebb úti cél továbbra is a Zsitomir autópálya, Irpiny, Bucsa, Hosztomel, Vorzely, Dmitrivszka Hromada, Makariv, a Vishorod északi része, valamint a Brovarszkij járás területe

    – mondta Pavliuk. Megjegyezte: folyamatban van a civilek evakuálása, és humanitárius segélyt nyújtanak, de „az ellenség minden nemzetközi megállapodást figyelmen kívül hagyva megzavarja a tervezett intézkedések maradéktalan végrehajtását”.

  • Csaknem 6,5 millióra tehető a belső menekültek száma Ukrajnában a háború miatt, 3,2 millióan pedig elmenekültek az országból – közölte pénteken az ENSZ migrációs szervezete.

    Ennek alapján Ukrajna 44 milliós lakosságának már majdnem a negyede kényszerült otthona elhagyására február 24. óta, amikor Oroszország háborút kezdett az ország ellen. A további becslések szerint pedig több mint 12 millió ember rekedt háború sújtotta övezetekben, mert a magas biztonsági kockázatok, hidak és utak lerombolása miatt nem tud elutazni, illetve nem áll a rendelkezésére olyan információ, hogy hol találna biztonságos szállást.

    AZ UNHCR legfrissebb, pénteki adatai szerint több mint 3,2 millióan menekültek el Ukrajnából – számolt be az MTI.

  • Kijevben több északi kerületet is elfoglaltak a megszállók – derül ki Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának legfrissebb térképéről.

    A térkép szerint Kijev legnagyobb része továbbra is az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatt áll. Pöttyözött mintát kaptak azok a területek, ahol volt már valamilyen támadás, szürkével pedig az, ahol jelenleg is aktív harcok folynak.

    A legfelsőbb tanács közösségi oldalán csak néhány percig volt elérhető a térkép, aztán törölték.

  • Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság továbbra is megemelt létszámmal és megfeszített munkával biztosítja az ukrajnai fegyveres konfliktus elől menekülők részére a magyarországi tartózkodásukhoz szükséges okmányokkal történő ellátást – tájékoztatta a hatóság az MTI-t.

    Ezért külön ügyintézési időben működtetik a budapesti Harmat utca 131. szám alatt található ügyfélszolgálati irodát, ahol a kérelmezők a hét minden napján, munkaszüneti napokon is előterjeszthetik kérelmüket.

    Hozzáteszik: az elmúlt egy napban csaknem 600 menedékes elismerés iránti kérelmet regisztráltak, ez az ukrán–orosz konfliktus kezdete óta az eddigi legmagasabb napi kérelemszám. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság eddig összesen 3610 fő menedékeskénti elismerés iránti kérelmét regisztrálta.

  • Az orosz megszállók felfüggesztették a gyermekek oktatását a megszállt Krím területén található Dzsankojon, hogy elhelyezzék a városba érkező katonákat – olvasható az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkarának jelentésében.

    Dzsankoj városában, a Krími Autonóm Köztársaság ideiglenesen megszállt területén felfüggesztették a helyi oktatási intézményekben folyó képzést és azok további felhasználását az Orosz Föderáció fegyveres erőinek elhelyezésére

    – olvasható a közleményben.

  • Az indokolatlan áremelések miatt a vállalkozók vagyonának elkobzását javasolta Danil Hetmancev, az ukrán parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának vezetője.

    Ukrajna különböző régióiban egyéni üzletemberek jelentős (többszörösen), gazdaságilag nem motivált áremelést hajtottak végre a szállásszolgáltatások, a szállítás és más áruk árának emelésében. Ezek az emberek polgártársaik gyászán próbálnak szuperprofitot elérni, ezért úgy gondolom, hogy ez a magatartás elegendő alap arra, hogy az ukrán hadsereg javára, a háború törvényeivel összhangban, pénzeket vonjunk ki az ilyen tevékenységekből. Ez határozottan nem üzlet. Ez kifosztás

    – fogalmazott Hetmancev, aki sürgeti a kormányt és a katonai vezetést, hogy mihamarabb tegyenek lépéseket.

  • Egy videó jelent meg a közösségi oldalakon, amelyen az látható, hogy egy autó halad az autópályán, majd egyszer csak tüzet nyitnak rájuk, valószínűleg gépfegyverből. Az eset a kijevi régióban, Makarov közelében történt.

    Oroszország fasiszta tankjai gépfegyverrel tüzet nyitottak az autókat vezető békés ukránokra

    – áll a leírásban. A hírek szerint a videó készítőjének hét gyereke volt a járműben, két nő pedig megsérült.

  • Szlovákia feltételeket szab a haditechnika Ukrajnába történő szállításához – ismerteti az Infostart Eduard Heger közösségi hálón közzétett tájékoztatását.

    A szlovák kormány csak azzal a feltétellel hajlandó átadni Ukrajnának a haditechnikát, hogyha nem kerül veszélybe az ország biztonsága. Szlovákia miniszterelnöke ezt azután közölte, miután csütörtökön Pozsonyban találkozott Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel.

    Heger hozzátette: a napokban olyan amerikai haditechnikai berendezések érkeznek Szlovákiába, amelyek növelni fogják az ország védekezőképességét.

  • Nancy Pelosi, az Egyesült Államok Képviselőházának elnöke csütörtökön a Szent Patrik-napi ünnepségén olvasta fel a U2-s Bono erre az alkalomra írt versét – számolt be a Billboard. Az ír származású énekes alkotásában Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt Szent Patrikhoz hasonlította.

    Írország bánata és fájdalma most Ukrajnáé is. Szent Patrik neve pedig most Zelenszkij

    – fogalmazott versében a zenész. Pelosi a lap szerint már régóta U2-rajongó, egyszer jóbarátjaként emlegette Bonót, amikor 2014-ben elnyerte a Golden Globe-díjat.

    Megszállottak vagyunk. Minden koncertre elmegyünk. Valószínűleg több U2-koncerten vettem részt, mint, nos, biztosan bárki a Kongresszusban

    – mondta a Rolling Stone-nak 2019-ben.

  • Folytatják az adománygyűjtést, meghosszabbítják akcióikat a magyarországi szervezetek, intézmények és cégek az ukrajnai menekültek megsegítésére – számolt be az MTI.

    Az Ökumenikus Segélyszervezet a Határtalan segítség programjával azonnali segítséget nyújt azoknak, akik kénytelenek voltak az Ukrajnában zajló háború miatt mindenüket hátrahagyni. A Tesco március 25-éig meghosszabbítja az Ökumenikus Segélyszervezet javára indított kuponos adománygyűjtő kampányát, amellyel a szervezet ukrajnai humanitárius segélyprogramját támogatja. De a Határtalan Segítség programba a Tesco ruházati márkája, az F&F is bekapcsolódott: pénteken több mint tízmillió forint értékű ruhaadományt juttattak el a segélyszervezet számára.

    Az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem első körben március 16-áig hirdetett adománygyűjtési akciót. A HungaroControl azt közölte, nyolcmillió forinttal segíti az ukrajnai menekülteket az Ökumenikus Segélyszervezeten keresztül. A Wolt pedig másfél millió euróval támogatja az Ukrajnában kialakult háborús helyzetben tevékenykedő segélyszervezeteket.

    A Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány azt írta, ők abban tudnak segíteni a menekült családoknak, hogy – miután a szállás és az ellátás már biztosított – tartsák bennük a reményt, a gyerekek számára önfeledt, vidám pillanatokat szerezzenek, oldják a feszültséget, a szorongást.

  • Ivan Fedorov melitopoli polgármester hat napot töltött fogságban, miután a megszállók nejlonzacskóval a fején elhurcolták.

    Nem vittek el Luhanszkba. Mindezeket a napokat Melitopol városában, a Melitopol kerületi rendőrkapitányság előzetes letartóztatásában töltöttem. Mind a hat napot ott töltöttem

    – idézi Fedorovot az Unian ukrán hírügynökség. Elmondása szerint az ellenség abban reménykedett, hogy a polgármester elrablása után Melitopolban az emberek felhagynak az Ukrajnáért folytatott gyűlésekkel, de ez nem történt meg.

    Arra a kérdésre, hogy a megszállók alkalmaztak-e kínzást, Fedorov azt mondta, hogy nem, de „ha tíz felfegyverzett orosz katona van körülötted egy 15 négyzetméteres cellában, az nem túl kellemes. És ha a szomszéd cellában megkínoznak embereket, az is nagyon kellemetlen”.

    Fedorov szerint az ellenség azt követelte tőle, hogy írja alá azokat a dokumentumokat, amelyekben Halina Danilcsenkót nevezik ki Melitopol új polgármesterévé.

    Azt is akarták, hogy én és a csapatom kimenjünk a melitopoli térre, és azt mondjuk: kedves közösség, Oroszországhoz tartozunk. Nem értik, hogy az emberek ellenzik, hogy az emberek nem akarnak oda tartozni. Az emberek egy demokratikus Ukrajnában akarnak élni

    – mondta a polgármester.

    Fedorov szerint humanitárius katasztrófa áll küszöbön Melitopolban, mert számos fontos kérdés vár megoldásra, különösen a nyugdíjak kifizetése, az élelmiszer-ellátás és az üzemanyag-szállítás.

  • Orosz Iszkander rakéták semmisítették meg azokat a kilövőállásokat, ahonnan ukrán „nacionalisták” kazettás töltetet hordozó Tocska–U rakétákat lőttek ki péntekre virradóra Melitopol városra – jelentette ki Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi tárca szóvivője. Konasenkov szerint az ukrán rakétatámadást az orosz légvédelem elhárította, és a kilövőállásokat két Iszkander rakétával az orosz haderő megsemmisítette.

    Az MTI beszámolója szerint a szóvivő által ismertetett péntek esti hadijelentés szerint az orosz haderő nagy pontosságú fegyverekkel megsemmisítette ukrán harci gépek egy parkolóját a lvivi repülőjavító üzemben. Emellett ukrán lőszerraktár és katonai felszerelés semmisült meg Mikolajiv és Voznyecsenszk külvárosában. Konasenkov szerint az orosz légierő repülői és drónjai 54 ukrán katonai létesítményt semmisítettek meg.

    A szóvivő azt mondta, hogy a háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők

    • 184 drónt,
    • 1412 harckocsit és páncélozott harcjárművet,
    • 142 rakéta-sorozatvetőt,
    • 542 tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint
    • 1211 speciális katonai járművet vesztettek.

    A RIA Novosztyi ukrán hírügynökség az orosz erők által ostromlott Mariupolból azt jelentette, hogy a város repülőtere a Donyecki Népköztársaság erőinek ellenőrzése alá került. A hírügynökség szerint itt egy börtön működött, ahol az Azov nacionalista ezred emberei, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a 2014-es fordulat utáni ukrán irányvonal ellenzőit, valamint a donyecki és a luhanszki népi milícia tagjait tartották fogva és kínozták meg.

    Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke elrendelte, hogy indítsanak vizsgálatot a börtön ügyében. A TASZSZ hírügynökség szerint azt is utasításba adta, hogy gyűjtsék össze és rögzítsék a donyecki és luhanszki népköztársaság civiljei és harcosai ellen elkövetett bűncselekmények bizonyítékait, valamint azonosítsák az elkövetőket.

  • A Herszon megyében található Csornobajivka repülőtéren az ukrán katonaság megsemmisítette az Orosz Föderáció Déli Katonai Körzet teljes katonai hadseregének parancsnoki állását, parancsnokukat pedig megölték – jelentette az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója, Olekszij Aresztovics.

    Előzetes adatok szerint ennek a hadseregnek a parancsnoka meghalt. Talán nemcsak ő, hanem több más tábornok is. Az információk tisztázása folyamatban van

    – idézi Aresztovicsot az Unian ukrán hírügynökség.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök este Emmanuel Macron francia elnökkel beszélt telefonon. A Kreml közleménye szerint a két vezető áttekintette a Moszkva és Kijev közötti tárgyalások előrehaladását, és az orosz elnök ismertette az orosz fél elvi hozzáállását a lehetséges megállapodások kidolgozásához – számolt be az MTI.

    Macron aggályaira reagálva Putyin hangsúlyozta, hogy az általa „ukrajnai különleges hadműveletnek” nevezett háborúban az orosz fegyveres erők mindent elkövetnek a civilek életének megóvása érdekében, beleértve a biztonságos evakuálásukhoz szükséges humanitárius folyosók megszervezését.

    Ugyanakkor felhívta a figyelmet az ukrán biztonsági erők és nacionalisták által naponta elkövetett számos háborús bűncselekményre, különösen a Donyec-medence városai ellen végrehajtott tömeges rakéta- és tüzérségi támadásokra

    – áll a Kreml közleményében, amelyben kijelentik: a két vezető megállapodott a kapcsolattartás folytatásáról.

  • Elindult pénteken három orosz űrhajóssal a fedélzetén a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) egy Szojuz MSz–21 űrrakéta Bajkonurból – számolt be az MTI. Az űrrakéta fellövését a Roszkoszmosz orosz állami űrvállalat élőben közvetítette. A legénységet, Oleg Artyemov parancsnokot, valamint Gyenisz Matvejevet és Szergej Korszakovot két orosz, négy amerikai és egy német űrhajós várja az űrállomáson.

    A Szojuz űrkabinja március 30-án a tervek szerint visszafelé az amerikai Mark Vande Heit viszi a Földre, aki 340 nappal kedden megdöntötte az űrben tartózkodás amerikai rekordját, továbbá a két orosz űrhajóst.

    A közelmúltig az űrkutatás területén folyó együttműködés egyike volt azoknak a ritka területeknek, amelyeket nem sújtottak különösebben a dél-ukrajnai Krím félsziget 2014-ben történt orosz bekebelezése után elrendelt nyugati szankciók – emlékeztetett az AFP francia hírügynökség. Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz 2018-ban kinevezett vezetője azonban március 12-én figyelmeztetett, hogy a háború miatt elrendelt szankciók az ISS ellátását biztosító orosz űrhajók működésére is hatással lesznek, ami az 500 tonnás űrállomás „Földre vagy tengerre szállásához” is vezethet.

  • A háború hatására gyengült az utóbbi időben a forint, és a magas euróárfolyam miatt a Szerencsejáték Zrt. arra kényszerült, hogy megemelje az Eurojackpot árát. Eddig 780 forintért lehetett játszani mezőnként, mostanra viszont már 800 forintot kell fizetni – írja a Pénzcentrum.

    A lap cikkéből kiderül, hogy a drágulás mértéke nagyjából 2,5 százalék, a 800 forintos vételár 380-400 forintos euróárfolyamot feltételez.

    A Szerencsejáték Zrt. játékleírása alapján az árat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által meghatározott euró-forint árfolyam heti átlaga alapján határozzák meg. Mindez sávos rendszerben történik, így az árváltozás nem gyakori.

  • Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pénteki videoüzenetében azt mondta, hogy az Ukrajna elleni teljes körű háború kezdete óta mostanáig az ukrán erők Kijev megyében több mint harminc települést foglaltak vissza, amelyeket ideiglenesen megszálltak az orosz csapatok – számolt be az MTI. Hozzáteszik: az államfő nem részletezte, hogy mely településekről van szó.

    Olekszandr Hruzevics, az ukrán szárazföldi erők parancsnokhelyettese az ukrajnai médiaközpontban tartott pénteki tájékoztatóján kifejtette, hogy az ukrán csapatok már a harmadik védelmi gyűrűt építik ki a főváros, Kijev körül. Szavai szerint a Dnyeper (Dnyipro) folyó jobb partján, a fővárostól csaknem 70 kilométerre állították meg az orosz erőket, amelyek ezáltal csakis rakétatámadásokat tudnak végrehajtani Kijev ellen. Hozzátette, hogy a bal parton is megállították a támadók előrenyomulását – idézik az Ukrajinszka Pravda hírportált.

    A katonai vezető hozzáfűzte: korábban már létrehoztak két védelmi kört, aminek köszönhetően Brovari és Boriszpil irányában az ellenség felhagyott a támadó hadműveletekkel.

  • Az ukrajnai orosz invázió megkezdése óta több szovjet háborús emlékművet is megrongáltak Közép- és Kelet-Európában – számolt be az MTI az Euractiv brüsszeli hírportál alapján.

    A szlovák fővárosban, Pozsonyban például kékre és sárgára festették a szovjet Vörös Hadsereg katonáinak emelt emlékművet. Ez Szlovákia egyik legnagyobb háborús emlékműve, amely több ezer fehérorosz, orosz és ukrán katona temetőjeként szolgál.

    A pozsonyi orosz nagykövetség felháborodott az emlékmű megbecstelenítése miatt, azonnali takarítást és az elkövetők megbüntetését követelte. A rendőrség mások tulajdonának megrongálása miatt indított nyomozást.

    Az Euractiv emlékeztet arra is, hogy nem ez volt az egyetlen incidens Szlovákiában. Március 9-én a kelet-szlovákiai Svidník város Vörös Hadsereg-temetőjében egy katonaszobrot festettek vörösre.

    Csehország második legnagyobb városában, Brnóban (Brünn) több helyen is oroszellenes graffitit rajzoltak, többek között az egykori szovjet hadsereg katonáját ábrázoló szoborra. Egy ismeretlen személy kék és sárga festéket fújt a talapzatra.

  • Több mint száz ukrán cirkuszművész menekültet fogadott be a Fővárosi Nagycirkusz, a kijevi és a harkivi artistaképzők növendékei mostantól Budapesten tudják folytatni tanulmányaikat – tájékoztatta a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ az MTI-t.

    Mint írják: a Fővárosi Nagycirkusz manézsában rendhagyó társulati ülést tartottak csütörtökön az Ukrajnából menekült artistaművészek, gyermekek, szülők és oktatók helyzetéről. A megbeszélésen szó esett az ideérkezők teljes ellátásáról, foglalkoztatásáról, a magyar és ukrán cirkuszi iskolák együttműködéséről, valamint a cirkuszművészet megbonthatatlan egységéről.

    Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára beszédében azt mondta:

    Komoly felelősségünk van, példát kell mutatnunk, üzeneteket kell közvetítenünk nemcsak Magyarország, de az egész világ számára.

    Eközben a magyar Recirquel Újcirkusz Társulat azt közölte, hogy jövő héttől Hollandiában turnézik ukrán artistákkal. A társulat My Land című előadását 23 hollandiai színházban adja elő, és összesen hét ukrán artista szerepel benne.

    A társulat ukrán artistaművészei a szülőföldjükhöz, otthonukhoz fűződő kapcsolatukról mesélő, a személyes történeteikre és az ukrán folklórra épülő darabbal szólnak a közönséghez.

  • Kárpátalján viszonylagos nyugalom van – mondta az InfoRádiónak Simon Rita, a Kárpáti Igaz Szó ungvári újságírója.

    A régióban annak ellenére van nyugalom, hogy onnan a körülbelül 300 kilométerre lévő Lembergben már rakéták csapódtak be. Hozzátette: a térségbe érkező menekültek nagy gondot jelentenek, de a segélyeknek köszönhetően zavartalan a több tízezer ember ellátása.

    Az újságíró kiemelte: bíznak abban, hogy nem éri támadás Kárpátalját, és többen már vissza is tértek a kezdeti pánik után.

  • A Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK) felmérése szerint a német vállalatok 78 százalékát hátrányosan érinti az ukrajnai háború. Huszonkét százalékuk viszont még nem érzékelte a háború miatt Oroszország ellen kiszabott szankciók hatásait.

    A szervezet összesen 3700 vállalatot kérdezett meg minden ágazatból és régióból a háború eddigi hatásairól. Martin Wansleben, a DIHK ügyvezető igazgatója elmondta: az eredmények kiváltképp az ipar számára riasztók.

    A vállalkozásokat elsősorban az emelkedő árak, valamint az ellátási láncok megszakadása érinti hátrányosan, vevőket és beszállítókat 18 százalékban vesztettek a háború miatt – ismertette az MTI.

  • Kiutasított tíz orosz diplomatát a három balti ország pénteken – közölte a lett, az észt és a litván külügyminisztérium. Az összehangolt intézkedések keretében Litvániából négy orosz diplomatát utasítottak ki, Lettországból és Észtországból pedig hármat-hármat. 

    Azért kell távozniuk, mert a diplomáciai státuszuknak ellentmondó tevékenységeket folytattak, és számításba kellett venni a folyamatban lévő orosz agressziót is Ukrajnában – írta Edgars Rinkevics lett külügyminiszter a Twitteren.

    Az észt külügyminisztérium közlése szerint azzal vádolják a diplomatákat, hogy „közvetlenül és aktívan aláásták Észtország biztonságát, és az orosz katonai lépéseket igazoló propagandát terjesztettek” – idézi az MTI.

    Litvánia azt adta értésre, hogy a kiutasításokra az „Ukrajnával való szolidaritás” jegyében került sor. Pénteken pedig Bulgáriában is nemkívánatos személlyé nyilvánítottak és kiutasítottak tíz orosz diplomatát.

    Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője az intézkedésekre reagálva elmondta: „orosz diplomaták minden alaptalan kiutasítása arányos választ fog maga után vonni”.

  • Az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta már 222-en vesztették életüket a fővárosban, Kijevben, közöttük 64 civil, azon belül négy gyermek – közölte pénteki sajtótájékoztatóján Mikola Povoroznik, Vitalij Klicsko polgármester első helyettese az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint. Közléséből kiderült az is, hogy a többiek hivatásos vagy önkéntes katonák voltak.

    Hozzátették: eddig 889-en sebesültek meg, köztük 241 civil, ezen belül 18 gyermek, három mentőápoló és egy mentőorvos. A fővárosban az orosz erők támadásaiban a városvezetés adatai szerint eddig 36 lakóépület, öt magánbirtok, hat iskola- és négy óvodaépület rongálódott meg – számolt be az MTI.

  • Ukrajna az orosz invázió miatt üzemanyagimportjának 80 százalékát vesztette el – idézi Szerhij Kujunt, az A-95 társaság igazgatóját az agravery.com.

    Az igazgató elmondta: az ukrajnai üzemanyag-szükséglet csaknem háromnegyedét oroszországi és fehéroroszországi importból fedezi. Ezenfelül 10 százalékot más országokból tartályhajókkal szállítottak ukrajnai kikötőkbe. Most azonban a háború miatt ezek a források teljesen megszűntek.

    Ukrajna most úgy próbál alkalmazkodni a kialakult helyzethez, hogy európai forgalmazóktól próbálja beszerezni a hiányzó mennyiséget. Azonban ez az út sokkal költségesebb, mivel az európai országokban is hiány van olajtermékekből – tette hozzá Kujun.

  • Meghalt Artem Dacisin vezető ukrán balett-táncos, miután mintegy három hete megsebesült a Kijev elleni orosz támadásokban. A táncos 43 éves volt – számolt be az MTI. Tatjana Borovik, a művész barátja közölte: az Ukrán Nemzeti Opera korábbi szólótáncosa kórházban hunyt el pénteken.

    Az Ukrán Nemzeti Opera vezető rendezője, Anatolij Szolovjanyenko nagyszerű művésznek, csodálatos embernek nevezte Dacisint megemlékezésében. Alexej Ratmanszkij orosz–amerikai koreográfus szintén szomorúságának adott hangot.

    Ratmanszkij, a kijevi opera korábbi vezető táncosa és a moszkvai Bolsoj Balett egykori művészeti vezetője jelenleg a New York-i American Ballet Theatre művésze. Közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, Dacisin azokba a „sebesülésekbe halt bele, amelyeket február 26-án szerzett, amikor egy orosz tüzérségi támadás érte”.

    Gyönyörű táncos volt, akit szerettek a kollégái. A fájdalom elviselhetetlen

    – tette hozzá Ratmanszkij.

  • Kész együttműködni a globális energiabiztonság javításának érdekében Oroszországgal az Egyesült Arab Emírségek – jelentette ki csütörtöki moszkvai látogatásakor Abdalláh bin Zajid Ál Nahján külügyminiszter. Elmondta: az Egyesült Arab Emírségek szükségesnek tartja a globális élelmiszer-ellátás biztosítását.

    Indoklásuk szerint ugyanis a világban, a közel-keleti régióban vagy akár azon kívül is több olyan állam van, amely nagymértékben függ a gabona és más alapvető élelmiszer behozatalától vagy exportjától.

    Üdvözlünk minden közvetítői erőfeszítést az ukrajnai válságban. Az Egyesült Arab Emírségek kész együttműködni a felekkel a békés rendezés lehetőségeinek megerősítése érdekében

    – fogalmazott az emírségek diplomáciájának irányítója.

  • Az Ukrán Állami Nyomozóiroda jelentése alapján eddig 1109-en próbálták kikerülni a kötelező katonai sorozást Ukrajnában – írja a Korrespondent.

    A rendvédelmi szervek által elfogott személyek úgy próbáltak meg kibújni a kötelező katonai szolgálat alól, hogy megpróbáltak illegálisan külföldre menekülni.

    Legutóbb két ember gumicsónakkal szeretett volna átkelni a Dnyeszteren, hogy Moldovába jusson. A szökést megkísérlőket akár öt-hét év szabadságvesztésre is ítélhetik.