Ez a poszt a következő Percről percre része:

Gyújtóbombákkal támadták Csernyihivet

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket.

    Csütörtöki összefoglalónkat itt érheti el.

    Tartsanak velünk pénteken is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat! 

  • Jövő héttől könnyíti a brit belügyminisztérium a Nagy-Britanniában élők ukrajnai rokonai számára a brit beutazási és tartózkodási engedély kérelmezését. London az ukrajnai háború kezdete után indította el családegyesítési programját (Ukraine Family Scheme), de az eljárást sokan bírálják; a leggyakoribb kritika az, hogy az ügymenet lassú és bürokratikus – írja az MTI.

    A Nagy-Britanniában élők ukrajnai rokonainak, akik a családegyesítési program keretében csatlakozni kívánnak hozzátartozóikhoz, jövő keddtől nem kell előre lefoglalt időpontokban személyesen megjelenniük a kijelölt vízumkérelem-beadási központokban, amelyeknél a jelenlegi szabályozás alapján még a beutazás előtt biometrikus azonosító adatokkal (például ujjlenyomattal)kell igazolniuk kilétüket – tette hozzá a belügyi tárca.

    A tájékoztatás szerint március 15-től az egész vízumkérelmi eljárás az esetek többségében online felületeken lesz intézhető, miután Priti Patel belügyminiszter biztosítékokat kapott a szakszolgálatoktól arra, hogy a kérelmezők nemzetbiztonsági ellenőrzése előzetes biometrikus személyazonosító adatok nélkül is megoldható.

  • A történelem alatt most először Oroszország Európa legszegényebb országa – írja közösségi oldalén a Visegrád 24.

    Mint írják, a legfrissebb statisztikák azt mutatják, hogy a bruttó átlagkereset 436 dollárra esett, ami jóval Moldova (491 dollár) és Ukrajna (485 dollár) alatt helyezkedik el a listában. Putyin két hét alatt GDP-arányosan kiirtotta húsz év gazdasági növekedését – tették hozzá.

  • Az orosz jegybank által megkérdezett elemzők szerint 8 százalékkal csökken az idén a bruttó hazai össztermék (GDP) Oroszországban, az infláció pedig 20 százalékos lesz – adta hírül az MTI.

    A jegybank március 1 és 9. között mintegy tizennyolc elemző evéleményét kérte be, az előző hónapban készült felmérésben még a vélemények mediánjaként 2,4 százalékos növekedés szerepelt. A válaszadók úgy látják: a gazdaság a februári felmérésben szerepelő 2,1 százalék helyett jövőre 1 százalékkal nő, míg 2024-ben 1,5 százalék lesz az orosz gazdaság bővülése a múlt hónapban becsült 2 százalékkal szemben.

    Az inflációs várakozás is jelentősen változott. A megkérdezettek mediánja alapján ugyanis 20 százalékos idei inflációval számolnak a februárban becsült 5,5 százalék helyett. A jövő évi inflációs várakozás 4 százalékról 8 százalékra, a 2023. évi pedig 4 százalékról 4,8 százalékra változott.

  • Oroszország hat követeléssel fordult Ukrajnához, ezek a feltételek ahhoz, hogy befejezze a háborút. Saját diplomáciai forrásaira hivatkozva a ZN ukrán hírportál közzé is tette ezeket. Közülük ötöt be kellene foglalni az ukrán alkotmányba.

    A sajtó értesülései szerint az alábbi követeléseknek kell teljesülniük:

    • A NATO-csatlakozás megtagadása. Ukrajna semleges státusza.
    • Az orosz a második államnyelv. Az összes korlátozó törvény hatályon kívül helyezése.
    • A Krím Oroszország részeként való elismerése.
    • A donbaszi népköztársaságok függetlenségének Ukrajna általi elismerése a régiók közigazgatási határain belül.
    • „Nácimenetesítés”. Ultranacionalista, náci és neonáci pártok és közszervezetek betiltása.
    • Ukrajna demilitarizálása, a fegyverek letétele.

    Csütörtökön korábban Dmitro Kuleba külügyminiszter a Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott megbeszélést követően kijelentette, hogy Oroszország folytatni kívánja agresszióját mindaddig, amíg Ukrajna nem teljesíti követeléseit, amelyek közül az egyik a megadás.

  • Az Európai Unió a következő napokban fontolóra veszi Ukrajna EU-tagjelölti státuszának megadását. Denisz Smihal ukrán miniszterelnök szerint Ukrajna kiérdemelte a jogot, hogy az Európai Unió tagja legyen. Videobeszédében elmondta:

    Az elkövetkező napokban az Európai Unió fontolóra veszi Ukrajna tagjelölt státuszának megadását. Ez a kérdés Európa és az Európai Unió történelmének egyik legmeghatározóbb mozzanata lesz az elkövetkező években. Ezt természetesen mi is nagyon várjuk.

    Az ukrán miniszterelnök szerint az EU-tagállamok polgárainak meg kellene szólalniuk, hogy az unió tagállamainak ne legyen kétsége afelől, hogy milyen döntést hozzanak.

  • Az Amerikai Egyesül Államok további 50 milliárd dollár humanitárius segéllyel segíti Ukrajnát – jelentette ki Kamala Harris amerikai alelnök március 10-én Andrzej Duda lengyel elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján.

    Amerika a segítséget az ENSZ Élelmezési Világprogramján keresztül juttatja el a háború sújtotta országnak. A forrásokat az élelmiszersegély-programból tervezik elkülöníteni – írja a Korrespondent.

    Az egész világ dühöt érez, amikor látja, hogy mi történik Ukrajnában gyermekekkel, anyákkal, apákkal, nagyszülőkkel – olyanokkal, akik elszöknek, és otthagynak mindent, amijük volt 

    – idézi a lap az alelnököt.

  • Csütörtökön Moszkvába utazott Gerhard Schröder korábbi német kancellár, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyaljon – írja a Politico bennfentes forrásokra hivatkozva.

    A lap úgy tudja, a volt német kancellár azért utazott az orosz fővárosba, hogy közvetítői tárgyalásokat folytasson Putyinnal, ezzel is hozzájárulva az ukrajnai háború befejezéséhez. A szociáldemokrata Gerhard Schröder 1998 és 2005 között volt Németország kancellárja.

  • A Western Union felfüggeszti a munkáját Oroszországban és Fehéroroszországban. 

    A nemzetközi pénzátutalási rendszer pénzzel és humanitárius segéllyel, valamint ingyenes pénzátutalási szolgáltatással is támogatja az orosz invázió sújtotta Ukrajnát.

    Az Ukrajna elleni elhúzódó orosz támadás tragikus következményeinek fényében arra a döntésre jutottunk, hogy felfüggesztjük oroszországi és fehéroroszországi műveleteinket. Csatlakozunk a nemzetközi közösséghez, hogy kifejezzük őszinte reményünket a diplomáciai és békés rendezés iránt

    – számolt be a cég az oldalán.

  • Ukrajna kijevi régiójában óvodákat és lakóházakat bombáztak az orosz haderők – számolt be a TSN ukrán hírportál. 

    A beszámoló szerint a támadásban három civil ember vesztette életét. A nyomozás szerint az orosz fegyveres erők a nemzetközi humanitárius jogot megsértve kézifegyverekkel gyilkoltak meg embereket a Bucsa járásbeli Sztojanka és Moscsun falvakban – írja Telegram csatornáján az ukrán Legfőbb Ügyészség.

    Irpinyben egy óvoda és egy bérház sérült meg, Fasztiv járásban pedig lakóházak kerültek tűz alá.

  • A Sony és a Nintendo is felfüggeszti oroszországi exportját. A két japán videójáték-gyártó ezzel a lépéssel csatlakozott az ukrajnai orosz invázió ellen tiltakozó több nyugati vállalathoz – adta hírül az MTI.

    A PlayStation gyártójaként ismert Sony a Twitteren közzétett bejegyzésében arról írt, hogy valamennyi játék- és  konzolszállításukat felfüggesztik Oroszországban.

    Az óriásvállalat egyben emlékeztetett: kétmilliárd dolláros adományt juttatott az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és a Save the Children segélyszervezet részére a háború áldozatainak támogatására.

  • Furcsán változik napról napra Kijev. Miközben az utóbbi napok alatt megsokszorozódott a barikádok és az ellenőrző pontok száma, és még mindig építik az olykor kisbuszokkal, teherautókkal és kiégett autókkal megtámogatott állásokat a fontos utakon és kereszteződéseken, sokak arcáról eltűnt a gondterheltség – írja kollégánk, Kiss Dániel Kijevből. Helyszíni tudósítását ide kattintva olvashatja el.

  • Az ukrán hatóságok tudták, hogy Oroszország támadni fog, ezért 2021 novemberében megkezdték az előkészületeket – mondta Olekszij Danyilov, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára. Az azonban meglepő volt, hogy a Lukasenko-rezsim is részt vesz az agresszióban – tette hozzá.

    Nem számítottunk ekkora ütközésre a háton. Nem számítottunk arra, hogy minden fronton támadni fognak. Meglepetés volt

    – idézi Danyilovot az Unian. A főtitkár szerint az Orosz Föderáció egyik taktikája volt, hogy káoszt okozzon Ukrajnában.

  • Kanada ukrajnai menekülteket fogad be, és ennek érdekében egyszerűsíti a befogadási és a munkavállalással összefüggő eljárásokat – közölte Justin Trudeau kanadai kormányfő csütörtökön Varsóban, miután Andrzej Duda lengyel elnökkel tárgyalt. A közös sajtóértekezleten Trudeau bejelentette: Kanada megduplázza, 30 millió dollárra növeli az ukrajnai humanitárius segítségnyújtásra szánt eszközeit.

    Szívesen befogadjuk az Ukrajnából érkező menekülteket, ennek érdekében 117 millió dollárt különítenek el a bevándorlási eljárás felgyorsítására

    – mondta Trudeau, hozzátéve: annyi menekültet fogadnak be, amennyit csak lehet. Kanadában jelenleg is népes ukrán közösség él. 

  • Tartózkodási engedélyt is kérhetnek meghatározott céllal Magyarországon az ukrajnai háború miatt menekülő harmadik országbeli állampolgárok – közölte az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság csütörtökön az MTI-vel. Hozzátették: ezekről folyamatos tájékoztatók kerülnek fel az idegenrendészet honlapjára, hogy ezzel is segítsék az Ukrajnából menekülőket.

    A napokban megjelent kormányrendelet értelmében azok folyamodhatnak menedékes elismerés kérelemért, akik az Ukrajnában folyó fegyveres harcok elől menekülő ukrán állampolgárok, illetve családtagjaik, valamint akiket Ukrajna hontalannak vagy menekültnek ismert el.

    Azok a nem ukrán, harmadik országbeli állampolgárok, akik szintén az orosz–ukrán konfliktus kitörését követően – 2022. február 24. után – érkeztek Magyarországra, és Ukrajnában jogszerűen tartózkodtak, kérhetik hazatérésüket származási országukba, vagy meghatározott céllal kérhetnek tartózkodási engedélyt – áll a közleményben.

  • Volodimir Zelenszkij csütörtökön aláírta az orosz tulajdon államosításáról szóló törvényt, amelyet az ukrán legfelsőbb tanács március 3-án fogadott el.

    A törvény szerint Oroszország és állampolgárai vagyonának elkobzását kártérítés nélkül hajtják végre. A törvény felhatalmazást ad arra, hogy elkobozzák az ország területén lévő

    • ingó és ingatlan vagyont,
    • készpénzt,
    • bankbetéteket,
    • értékpapírokat és egyéb vagyontárgyakat.

    Ugyanakkor a szabály szerint a törvény nem zárja ki vagy korlátozza Ukrajna azon jogát, hogy a nemzetközi joggal összhangban követelje az Oroszország elleni büntetőeljárás megindítását és az Ukrajna ellen folytatott háború által okozott károk megtérítését – írja a Kárpátalja Ma.

  • A Carlsberg Group dán söripari konszern leállítja a sörgyártást Oroszországban – olvasható a cég közleményében

    A humanitárius válság idején elkötelezzük magunkat, hogy az oroszországi vállalkozás által termelt nyereséget segélyszervezeteknek ajánljuk fel

    – írja a közlemény. 

    A közlemény szerint a Baltika Brewery külön üzletként fog működni, azzal a céllal, hogy eltartsák alkalmazottainkat és családjaikat.

    A cég közleménye kitért arra is, hogy az ukrajnai és oroszországi fejlemények negatívan befolyásolják a csoport 2022-es pénzügyi eredményeit. 2021-ben Oroszország és Ukrajna a csoport bevételének 13 százalékát adta.

  • A TSN ukrán hírportál összesítője alapján már több mint 157 cég függesztette fel a tevékenységét Oroszországban.

    A lista szerint legutóbb a Ferrari luxussportautókat gyártó olasz cég állította le oroszországi gyártását, és az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) is úgy döntött, hogy felfüggeszti az együttműködést az országgal.

  • Mark Rutte holland miniszterelnök kijelentette, hogy Ukrajna európai uniós csatlakozásának nincs gyors folyamata. Az Unian tudósítója szerint a miniszterelnök ezt az EU-tagállamok állam- és kormányfőinek Versailles-ban tartott csúcstalálkozója előtt mondta.

    Először is Hollandia volt az egyik első ország, amely katonai támogatást nyújtott. Az egyik első ország, amely erős szankciócsomagot szorgalmazott. Ezért nem lehet kétséges, hogy Hollandia Ukrajna mellett áll. De nincs olyan, hogy gyorsított eljárás. Nem létezik

    – mondta Mark Rutte.

    Emmanuel Macron francia elnök irreálisnak tartja, hogy egy háborúban álló országgal tárgyaljanak az EU-csatlakozásról.

    Megnyithatjuk egy háborúban álló országhoz való csatlakozás folyamatát? Nem hinném

    – mondta Emmanuel Macron. Kijelentette, hogy ezzel „erős jelzést” akar küldeni Ukrajnának, Moldovának és Grúziának, amelyek a közelmúltban kérték tagságukat.

    Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február 28-án aláírta Ukrajna európai uniós tagságának kérelmét. Az Európai Parlament március 1-jén támogatta azt a határozatot, amely Ukrajnának jelölti státuszt biztosít az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz. Ezt az állásfoglalást most továbbítják az uniós biztosjelölteknek és valamennyi tagállamának.

  • Az ukrán állami nyomozóiroda 38 olyan esetet vizsgál, amikor ukrán tisztviselők és rendfenntartók segítették Oroszországot. Az érintettek ellen hazaárulás miatt indítottak eljárást.

    A nyomozók többek között büntetőeljárást indítottak több mariupoli rendőr ellen. A rendfenntartók azonosítják a helyi önkormányzatok képviselőit is, akik aktívan támogatják és propagálják az orosz agressziót. Egy tisztviselőt Kramatorszkban őrizetbe is vettek – olvasható a nyomozóiroda közleményében.

    Minden árulót őrizetbe veszünk és felelősségre vonunk – tették hozzá a bűnüldöző szervek.

  • Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) szerint az orosz hadsereg ammóniaraktárak felrobbantását fontolgatja a harkivi régióban. 

    A szolgálat március 10-i bejelentésében azt írja, hogy az oroszok azért szeretnék végrehajtani a cselekményt, hogy az ukrán fegyveres erőket okolják vele. Felhívják a figyelmet arra is, hogy az ellenséges erők más provokációkat is terveznek, azonban kiemelik, hogy az emberek már nem hisznek nekik. 

    Kedves megszállók, bármit is találtok ki, senki nem hiszi el nektek – sem az ukránok, sem az egész világ, de még a saját honfitársaitok sem

    – fogalmaztak.

  • Az Anonymus sikeresen feltörte és nyilvánosságra hozta a Roszkomnadzor, az orosz média megfigyeléséért, ellenőrzéséért és cenzúrájáért felelős orosz szövetségi végrehajtó hivatal adatbázisát, több mint 360 ezer fájlt nyilvánosságra hozva – írja a DDoSecrets.

    A hackerek által megszerzett adatbázis teljes mérete több mint 820 gigabájt. A legtöbb fájl a baskíriai köztársaság adatbázisból származik. Van olyan dokumentum, amely 2022. március 5-ére volt datálva.

    Az Anonymus hackerekből és kiberszakértőkből álló nemzetközi csoport, amely politikai okokból a kibertérben harcol a világ országainak kormányaival, politikai struktúrákkal és elitjeivel szemben. Korábban február 25-én a Roszkomnadzor korlátozta az oroszok hozzáférését a Facebookhoz, mert a hálózat figyelmeztetést helyezett el az orosz–ukrán háborúról szóló propagandaanyagokon.

    Az Ukrajna elleni teljes körű orosz háború kitörése után az Anonymus-csoport kiberháborút üzent az orosz hatóságoknak, politikusoknak és állami propagandistáknak.

  • Oroszország teljesíti minden kötelezettségét, hogy energiahordozókkal lássa el Európát és a világ más régióit – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a csütörtöki kormányülésen.

    Elmondta, hogy az ukrán gázszállító rendszer is teljesen fel van töltve az Európába irányuló orosz gázszállítási szerződések értelmében.

    Az MTI tájékoztatása szerint arra is felhívta a figyelmet, hogy az Oroszországgal szemben barátságtalan politikát folytató országok a Moszkva ellen bevezetett szankcióikra hivatkozva polgáraikat „a nadrágszíj behúzására és melegebb ruha viselésére” szólítják fel, pedig az orosz fél maradéktalanul eleget tesz energiaszállítási kötelezettségének.

  • Az orosz repülőgépek gyújtóbombákkal bombázzák a Kijevvel szomszédos Csernyihivet, amit a nemzetközi jog kifejezetten tilt – számolt be a Conflict Intelligence Team (CIT).

    Eközben az Ukrán Állami Sürgősségi Szolgálat megkezdte a fel nem robbant bombák hatástalanítását Csernyihivben. A videón, ahol a szolgálat munkatársai detonátort húznak ki egy fel nem robbant töltényből, felismerhető az OFZAB–500 nagy robbanásveszélyes gyújtóbomba.

    Az egyes hagyományos fegyverekről szóló egyezmény III. paragrafusának 2.2. cikkelye kifejezetten tiltja a légi úton szállított gyújtólőszerek bevetését olyan területeken, ahol civilek is laknak.

  • Gyorsított eljárásban kezeli és lépteti ki az Ukrajnába tartó segélyszállítmányokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – adta hírül az MTI.

    A hivatal honlapján, a Magyar–ukrán határ című új rovatban csütörtökön megjelent információk szerint a segélyszállítmányok egészségügyi, szociális, higiéniai, elhelyezési, ruházati és más humanitárius segítségnyújtásra irányulhatnak.

    Mint írják, jellemzően Magyarországon, kereskedelmi forgalomban engedély nélkül beszerezhető árukat tartalmazhatnak, amelyek segítséget jelentenek az ukrajnai háború miatt nehéz helyzetbe került embereknek.

    Hozzátették, hogy a szállítás célja nem lehet kereskedelmi értékesítés.

  • Moszkvában találkozik egymással pénteken Vlagyimir Putyin orosz és Alekszandr Lukasenka belorusz elnök – írja a CNN a Belta belorusz állami hírügynökségre hivatkozva.

    A Belta értesülései szerint a két vezető a kétoldalú kapcsolatok aktuális kérdéseiről, a szankciók okozta gazdasági együttműködésről, a két ország közötti együttműködés fejlesztéséről, valamint a térség és Ukrajna helyzetéről tárgyal majd.

  • Eddig 549 civil halt meg, és 957 megsebesült Ukrajnában az orosz támadás alatt – derült ki az ENSZ legfrissebb adataiból.

    Az 549 áldozat közül

    • 101 férfi,
    • 67 nő,
    • 6 tinédzser lány 
    • 9 tinédzser fiú,
    • 26 gyermek és
    • 340 felnőtt volt, akiknek a neme nem határozható meg.

    A 957 sérült között:

    • 81 férfi,
    • 64 nő,
    • 14 tinédzser lány,
    • 4 tinédzser fiú,
    • 34 gyermek és
    • 760 felnőtt, akiknek a neme nem megállapítható.

    Ezenkívül 608 esetet (123 halott és 485 sérült) jegyeztek fel Donyeck és Luhanszk megyében. Ukrajna más megyéiben (Kijev, Cserkaszi, Csernyihiv, Harkov, Herszon, Kijev, Mikolajiv, Odesza, Szumi, Zaporizzsja és Zsitomir) 898 esetet (426 halott és 472 sebesült) regisztráltak az ukrán kormány felügyelete alatt álló helyeken az áldozatok idején. 

    A legtöbb áldozatot a civilek körében robbanófegyverek használata okozta – írja az Unian.

  • Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője csütörtöki hadijelentésében

    • 2911 ukrán katonai infrastrukturális létesítmény, 
    • 97 repülőgép,
    • 107 pilóta nélküli légi jármű,
    • 141 légvédelmi rakétarendszer,
    • 86 radarállomás,
    • 986 harckocsi és páncélozott harcjármű,
    • 107 rakéta-sorozatvető,
    • 368 tüzérségi ágyú és aknavető, valamint
    • 749 darab speciális katonai jármű megsemmisítéséről számolt be.
  • Légicsapást indítottak a harkovi régióban található Izjumban az emberek evakuálása közben az orosz megszállók – számolt be az Ukrán Nemzeti Rendőrség sajtószolgálata.

    A beszámolóban kiemelik, hogy a váratlan támadásban sem a civilek, sem a rendőrkapitányság munkatársai nem sérültek meg. Hozzátették: eddig negyven, emberekkel megtöltött buszt sikerült evakuálni a kelet-ukrajnai városból. 

  • 768 külföldi diákot menekítettek ki vonattal Harkovból Lengyelországba. A hallgatók 26 különböző országból származnak – számolt be Facebook-oldalán az Ukrán Állami Határőrség.

    A diákok többsége Afganisztán, Banglades, Örményország, Fehéroroszország, Grúzia, Egyiptom, Ecuador, Zimbabwe, Jordánia, Libanon, Mongólia, Nigéria, Pakisztán, Palesztina, Oroszország, Szíria, Szomália, Szudán, Szingapúr, Tunézia, Tádzsikisztán, Franciaország, India és Olaszország  állampolgára.

    Az útlevél-ellenőrzésekor a külföldiek köszönetet mondtak a határőröknek, mielőbbi győzelmet kívántak, és azt mondták, hogy a háború végén visszatérnek kedvenc harkovi egyetemeikre

    – áll a közleményben.