új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Zárul az Index napi hírösszefoglalója, melyben beszámoltunk a koronavírus-világjárvány történéseiről és a legfontosabb tudnivalókról.

    Pihenjenek jól, vigyázzanak magukra!

  • A delta-vírusvariáns 235 százalékkal nagyobb kockázatot jelent az intenzív osztályra kerülésre az eredeti vírushoz képest – írja egy kanadai kutatásra hivatkozva Facebook-bejegyzésében Dobson Szabolcs gyógyszer-engedélyeztetési szakértő.

    A visszatekintő tanulmány szerint a megbetegedések több mint 75 százalékáért az alfa-, a béta- és a gamma-variáns volt felelős, míg vélhetően a delta-variáns részesedése 2,8 százalék volt, de a delta-variáns volt a legveszélyesebb az összes között.

    A delta-variáns az alapvírushoz képest túl a 235 százalékos intenzív osztályra kerülési kockázaton kívül 108 százalékkal növelte a kórházba kerülés és 133 százalékkal a halálozás kockázatát.

  • Mindössze hét ország maradt hétfőtől az eddigi több mint ötven helyett a brit kormány vörös utazási listáján, amelyen a koronavírus-fertőzés szempontjából legkockázatosabbnak ítélt országok és területek szerepelnek – adta hírül az MTI.

    A vörös kategóriás országokból csak a brit és az ír állampolgárok, illetve az Egyesült Királyságban letelepedési engedéllyel élő külföldiek utazhatnak be Angliába, de érkezésük után nekik is a brit kormány által kijelölt, őrzött szállodák valamelyikében tíz napra karanténba kell vonulniuk.

    A szállodai karantén fejenkénti költsége felnőttek esetében 2285 font (csaknem egymillió forint), amit az utasoknak kell fizetniük.

    Hétfőtől azonban a brit közlekedési minisztérium minapi előzetes bejelentésének megfelelően egyszerre 47 ország lekerült a vörös listáról, amelyen így csak Kolumbia, a Dominikai Köztársaság, Ecuador, Haiti, Panama, Peru és Venezuela maradt.

    A vörös listáról lekerült országok között van mások mellett Afganisztán, Argentína, Bolívia, Brazília, Chile, Mexikó, Kuba, Georgia, Indonézia, Montenegró, Dél-Afrika és Thaiföld.

    A brit kormány ugyancsak hétfőtől 37 újabb ország oltási programját ismeri el. Ez azt jelenti, hogy azoknak az utazóknak, akik ezekben az országokban megkapták a koronavírus elleni oltás teljes dózisát, csak angliai érkezésük után kell koronavírus-tesztet elvégeztetniük, indulásuk előtt nem.

    Múlt hétfőn megszűnt a brit kormány által a külföldi országokra májusban érvénybe léptetett zöld és sárga járványkockázati besorolás is (ez utóbbiba tartozott Magyarország), és csak a vörös kategória maradt meg.

  • Thaiföld novembertől fokozatosan megnyitja határait a koronavírus ellen beoltott turisták előtt – jelentette be az ország miniszterelnöke.

    Televíziós bejelentésében Prajuth Csan-ocsa azt mondta, hogy első lépésben tíz, járványügyi szempontból alacsony kockázati besorolású országból várják az érkezőket. Ebbe a kategóriába tartozik a többi között az Egyesült Államok, Kína, Németország, Szingapúr és az Egyesült Királyság is.

    A tájékoztatás szerint a listát az elkövetkezendő hónapokban bővíthetik.

    A turistáknak a rendelkezés értelmében egy negatív vírustesztet kell felmutatniuk érkezéskor, és egy másikat a helyszínen kell csináltatniuk.

    Ezután szabadon mozoghatnak az országban

    – fogalmazott a miniszterelnök.

    Eddig a turisták két negatív teszteredmény után is először csak a népszerű üdülőhelyre, Phuketre mehettek, ahol egy hét karantén várt rájuk.

    Thaiföldön a turizmusból származó bevételek a hazai össztermék, a GDP ötödét teszik ki, a szigorú járványügyi korlátozások miatt viszont a szektor súlyosan meggyengült: 2020-ban 83 százalékkal esett vissza a turisták száma, azaz körülbelül 6,7 millióan látogattak el az országba, jóllehet 2019-ben ez a szám elérte a rekordnak számító 39,9 milliót – számolt be az MTI.

  • A koronavírus elleni oltások közül a Pfizer–BioNtech, a Moderna és az AstraZeneca 90 százalékkal csökkenti a fertőzés okozta betegség súlyos formájának kialakulását és az elhalálozást az 50 éven felüliek körében, és hatékonynak tűnik a delta-variánssal szemben is – derül ki a világon az eddigi legszélesebb, 22 millió ember adatait feldolgozó franciaországi tanulmányból, amelyet az MTI ismertetett.

    Franciaországban a Pfizer–BioNtech, a Moderna és az AstraZeneca vakcinája mellett a Janssen is forgalomban van, de ez utóbbit később és kisebb mértékben kezdték használni, ezért a tanulmányban még nem szerepelnek a hatékonyságára vonatkozó adatok.

    A tanulmány megállapítása szerint az oltás második adagjának beadását követő 14. naptól a kórházba kerülés esélye 90 százalékkal kisebb, mint a be nem oltottak esetében. A csökkenés ugyanilyen mértékű az elhalálozást illetően azok esetében, akik kórházba kerülnek. A betegség súlyos formájával szembeni hatékonyság ráadásul nem csökkent az oltást követő öt hónapban sem.

  • Keddtől a 18 és 20 év közötti európai fiatalok újra pályázhatnak az ingyenes vasúti bérletekre. Az Európai Unió DiscoverEU nevű programja keretében idén 60 ezer vasúti utazási igazolványt oszt ki. A pályázatra a 2001. július 1. és 2003. december 31. között született európai fiatalok jelentkezhetnek. Idén a 19 és 20 évesek is pályázhatnak, miután a tavalyi fordulókat a koronavírus okozta világjárvány miatt elhalasztották. Az ingyenes vasúti utazási igazolványra jelentkezni október 12-én déltől október 26-án délig lehet.

    A sikeres pályázók 2022 márciusa és 2023 februárja között használhatják fel utazási igazolványaikat, egy legfeljebb 30 napos időszak alatt. A bizottsági tájékoztatás szerint mivel továbbra is bizonytalan a világjárvány alakulása, egy új mobil utazási igazolvány révén az EU minden utazónak rugalmas foglalási lehetőséget biztosít.

    Az indulási dátum egészen az indulás időpontjáig bármikor módosítható. A mobil utazási igazolványok egy évig érvényesek. Az uniós bizottság azt tanácsolta az utazóknak, hogy tájékozódjanak az  utazási korlátozásokról. Az utazási igazolványok 2022-ben használhatók fel.

    A kiválasztott fiatalok egyedül vagy legfeljebb ötfős, a támogatható korosztályba tartozó fiatalokból álló csoportokban utazhatnak. A fenntartható utazás előmozdítására az uniós program főként a vasúti utazást támogatja. Annak érdekében azonban, hogy minél több helyre eljuthassanak az EU-ban, a résztvevők más közlekedési eszközöket is igénybe vehetnek, buszt vagy kompot is például, illetve kivételes esetekben a repülőjegyre is felhasználható az igazolvány. Így a távoli területeken vagy szigeteken élő fiatalok előtt is nyitva áll a lehetőség, hogy részt vegyenek a programban.

    Minden egyes tagállam fiataljai számára meghatározott számú utazási igazolvány áll rendelkezésre az adott ország népességének az Európai Unió teljes lakosságához viszonyított aránya alapján.

  • A súlyos vagy mérsékelten immunhiányos embereknek és az időseknek érdemes az ajánlott várakozási időnél korábban, a koronavírus elleni második oltás után három, de akár egy hónap múlva is beadatni a harmadik dózist – jelentette ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Stratégiai Tanácsadó Szakértő Csoportja (SAGE).

    A csoport genfi sajtótájékoztatóján Kate O’Brien, a WHO oltási részlegének igazgatója elmondta: a harmadik oltás hatékonyabban akadályozza meg, hogy az érintetteknél, amennyiben mégis megfertőződnek, súlyos szövődmények alakuljanak ki vagy kórházi kezelésre szoruljanak.

    Kiemelték azonban, hogy a vakcinakészletek végesek, így az emlékeztető oltásokat továbbra is elsősorban azoknak szánják, akiknél a két adag oltás után nem keletkezett elegendő antitest. Példaként említette a 60 év feletti, Sinovac- vagy Sinopharm-vakcinákkal oltott időseket. Hozzátették, hogy az ezzel a két vakcinával kapcsolatos ajánlásokat Latin-Amerikában végzett vizsgálatok nyomán fogalmazták meg – számolt be az MTI.

  • Az orosz propaganda hamis információkat terjeszt Ukrajna területén, ezért az oltakozási arány nem olyan magas, mint más európai államokban − közölte Viktor Ljasko egészségügyi miniszter. Elmondta:

    Van védőoltásunk, az egészségügyi rendszer megfelelő képességgel rendelkezik. De az orosz propaganda, amely hazánk területén hamis információkat terjeszt, nem teszi lehetővé, hogy olyan ütemben haladjunk, mint más európai államok. Hibrid háború folyik ellenünk, és minden fronton harcolnunk kell.

    Ukrajnában jelenleg a felnőtt lakosság ötöde vette fel valamelyik oltást a koronavírus ellen. Az ország egészségügyi minisztériuma azt tervezi, hogy év végéig 70 százalékig emelkedik ez az arány − írja a Kárpátinfo.

  • Megszüntették hétfőtől Németországban a koronavírus-gyorsteszt ingyenességét. Az intézkedéstől az állam oltási hajlandóság növekedését várják − számolt be az MTI. Az antigén gyorstesztért 10 és 40 euró (3600−14 400 forint) közötti összeget kell fizetni. Országszerte jellemző, hogy a repülőtereken a legdrágább a szolgáltatás.

    A tesztekért csak azoknak kell fizetni ezentúl, akik nem akarják felvenni a koronavírus elleni védőoltást. Továbbra is ingyenes a gyorsteszt mindazoknak, akik valamilyen okból nem kaphatnak vakcinát.

    Ugyancsak az oltási hajlandóság növelését szolgálja az a szintén hétfőtől érvényes szabály, hogy nem pótolják ki többé közpénzből mindazok jövedelmét, akik az oltás hiánya miatt karanténba kerülnek, holott beadathatták volna a vakcinát.

    Az átoltottsági arány a Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) becslése szerint a felnőttek körében 80 százalék körül lehet. 

    Az utóbbi 24 órában 3111 új fertőződést mutattak ki tesztekkel, meghalt hét beteg az országban.

  • A szlovén kormány járványhelyzettel foglalkozó szakbizottsága javaslatára harmincéves korig csak Pfizer-vakcinával oltanak az országban − jelentette be Janez Poklukar egészségügyi miniszter Ljubljanában.

    Általánosságban is elmondható, hogy az mRNS-alapú vakcinát előnyben részesítik a vektor alapú oltóanyagokkal szemben, utóbbiakat csak külön kérésre alkalmazzák, és csak harmincéves kor felett, illetve azoknál, akiknél ellenjavallt az mRNS-alapú védőoltás − emelte ki a miniszter.

    Bojana Beovic, a szakbizottság elnöke a harmadik, erősítő oltások beadásával kapcsolatban elmondta: az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) ajánlását követik, és hatvanöt évnél idősebbeknek javasolják a Pfizer vagy a Moderna vakcináját. A harmadik oltáshoz a második oltás felvételétől legalább 28 napnak kell eltelnie − tette hozzá.

    Hétfőre 186 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak az országban, meghalt hat beteg. A koronavírusos betegek közül 422-en vannak kórházban, 121-en intenzív osztályon.

    A valamivel több mint kétmillió lakosú országban eddig 1 135 033-an kaptak védőoltást, közülük 1 042 739-en már a második adagot is – számolt be az MTI.

  • Újabb szigorításokat vezetne be az ukrán elnöki hivatal a koronavírus terjedése miatt. Az újabb karanténintézkedések között van többek között az is, hogy a buszokra, a vonatokra és a repülőkre is csak védettségi igazolvánnyal engednék fel az utasokat.

    Ukrajnában egy hét alatt egyharmaddal nőtt az új koronavírusos betegek száma. Míg két hete 64 606, a múlt héten már 90 079 beteget regisztráltak az országban − írja a Kárpáthír.

  • Az AstraZeneca által kifejlesztett hosszú hatású antitest kombinációja (AZD7442) a harmadik fázisú vizsgálatok szerint a felére csökkentette a súlyos megbetegedés vagy a halálozás előfordulását a kórházban nem fekvő, enyhe és közepesen súlyos tüneteket produkáló betegeknél – írja az EgészségKalauz.

    Ez az első hosszú hatású antitest-készítmény, amely a tesztek alapján koronavírus  megelőzésében és kezelésében egyaránt hatásos, és könnyen beadható injekció formájában.

  • A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában hétfőre 4803-mal 1 005 168-ra, Koszovóban 12-vel 160 386-ra, Észak-Macedóniában 316-tal 194 933-ra, Montenegróban 288-cal 135 299-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 140-nel 239 882-re növekedett.

    A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában 54-gyel 8737-re, Koszovóban néggyel 2970-re, Észak-Macedóniában tízzel 6776-ra, Montenegróban hárommal 1986-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig 23-mal 10 767-re növekedett – számolt be az MTI.

  • Öt labdarúgó pozitív koronavírustesztet szolgáltatott a német bajnokságban szereplő VfB Stuttgartnál – adta hírül az MTI. A német klub hétfőn közölte, hogy a kapus Florian Müller is fertőzöttnek bizonyult, ezzel az elmúlt napokban már öt játékosnál állapították meg a betegséget.

    Pellegrino Matarazzo vezetőedző gondjait fokozza, hogy a cserekapus Fabian Bredlow szintén a covidosok közé tartozik. A két hálóőr mellett Waldemar Antonnak, Erik Thommynak és Roberto Massimónak kellett házi karanténba vonulnia.

    A Stuttgart hét forduló után a tabella 12. helyén áll, és szombaton Mönchengladbachban folytatja a Bundesliga-idényt.

  • Az életmentő kezelésre szoruló betegek közel húsz százalékát tették ki a várandós beoltatlan nők Angliában az elmúlt hónapokban – írja a Washington Post

    A 16 és 49 év közötti műtüdőre kerülő nőbetegek mintegy harmada várandós. A világjárvány kezdetén ez az arány még mindössze hat százalék volt.

  • Észak-Macedónia megkezdte az általános és középiskolás diákok tömeges tesztelését – adta hírül az MTI. Az ország egészségügyi minisztériuma közölte: a most megkezdődött akcióval azt szeretnék kiszűrni, hogy az utóbbi időszakban hány diák volt kitéve a koronavírus-fertőzésnek.

    A tanárok tesztelése már korábban megkezdődött és azóta is tart. A szaktárca tájékoztatása szerint az oktatásban dolgozók 75 százaléka kapta már meg a koronavírus elleni vakcina mindkét dózisát.

  • Újabb huszonegy francia megyében megszűnt a maszkviselési kötelezettség hétfőn a tanulók számára az általános iskolákban, ezzel a százból hatvannyolcra emelkedett a zölddel jelölt megyék száma, ahol a kisiskolásoknak már nem kell maszkot viselniük a járvány visszahúzódásának eredményeképpen − adta hírül az MTI.

    Ezzel Franciaország csaknem hetven százalékában már nem kötelező a maszkviselés.

    A tanulóknak csaknem egy éve volt kötelező a tanárokhoz és az iskolai dolgozókhoz hasonlóan maszkot viselniük az oktatási intézmények zárt tereiben. A korlátozás fokozatosan szűnik meg október elejétől azokban a megyékben, ahol a százezer lakosra jutó fertőzöttek száma ötven alá csökkent. Országos átlagban jelenleg ez a szám 43, és egyetlen megyében sem haladja meg a százat, így kiemelten kockázatos, vörössel jelölt övezet már nincs az országban.

    Az oltásra jogosult franciák 87 százaléka vette fel eddig legalább az első oltást, 85 százalékuk mindkét adagot, a teljes lakosságra vetítve 75 százalékos az átoltottság.

  • Új-Zéland kormánya bejelentette, hogy kötelezővé teszi az oltást a veszélyeztetett csoportokkal érintkező dolgozók, valamint a pedagógusok számára. 

    A háziorvosoknak, gyógyszerészeknek, ápolóknak, szülésznőknek, mentősöknek és valamennyi olyan egészségügyi dolgozónak, akik veszélyeztetettekkel dolgoznak, például a sürgősségi ellátásban részt vevőknek október 30-ig fel kell venniük az első oltást.

    A pedagógusoknak november 15-ig kell beoltatniuk magukat.

  • A Merck gyógyszergyár arra kérte az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi felügyeletet, hogy adják meg a vészhelyzeti engedélyt koronavírus elleni gyógyszerének – írja a Washington Post.

    Ebben az esetben ez lenne az első olyan, a vírus ellen hatásos tabletta, amely kereskedelmi forgalomba kerül.

    A Molnupiravir a korai tesztek szerint mintegy felére csökkentette a kórházi kezelés szükségességének és a halálozás arányát, így fontos eszköz lehet a járvány elleni harcban a szegényebb országokban, amelyek vakcinákkal való ellátottsága rendkívül alacsony.

  • Romániában fizetett szabadnapokat igényelhet a szülők egyike, ha 12 év alatti gyermeke a járvány miatt távoktatásra kényszerül − ismertette az MTI az erről szóló román miniszteri rendeletet. Az országban a járvány minden korábbinál több megbetegedést okozó negyedik hulláma miatt már több mint 11 ezer osztályban költöztették át internetre az oktatást, miután csaknem 13 ezer diák és több mint 4300 tanár fertőződött meg.

    A gyermekkel otthon maradó szülő fizetése 75 százalékára, de az átlagbér 75 százalékát nem meghaladó táppénzre jogosult, amelyet az állami költségvetésből utólag térít meg a megyei foglalkoztatási ügynökség a munkáltatónak. Azokat a cégeket, amelyek megtagadják ezt a jogot a munkavállalótól, csütörtöktől kezdődően alkalmazottanként ezer lejtől (72 ezer forint) kétezer lejig terjedő, de húszezer lejt nem meghaladó összegre bírságolhatják.

  • Ukrajnában 8832 új koronavírusos esetet diagnosztizáltak vasárnap. A Covid–19 és szövődményei 207 beteg életét követelték az elmúlt 24 órában, írta a Kárpátalja.ma. Ukrajnában 58 700 ember lelte halálát a gyilkos kórban. A pandémia kezdete óta 2,29 millióan már felgyógyultak az országban.

  • Romániában 9148 új koronavírusos megbetegedést regisztráltak az utóbbi 24 órában, írta a Transindex.ro portál. A Covid–19 kór és szövődményei 209 beteg életét követelték vasárnap. Jelenleg 16 981 Covid-fertőzöttet kezelnek kórházban, közülük 1632 pácienst intenzív osztályon kell ápolni.

  • Csíkszeredában az elmúlt hétvégén az ezer lakosra számított koronavírusos fertőzöttségi arány meghaladta a három ezreléket, írta a Maszol.ro portál. Emiatt – a bukaresti kormány döntésének értelmében – kötelezővé válik a zöldtanúsítvány felmutatása bizonyos tevékenységek végzése esetén. Ez a dokumentum igazolja, hogy az érintett be van oltva, rendelkezik negatív teszttel vagy az elmúlt hat hónapban átesett a fertőzésen.

  • A szélsőségesen nacionalista és oltásellenes Szövetség a Románok Egyesüléséért (AUR) felhívással fordult a parlamenti képviselőkhöz, hogy utasítsák el a törvénytervezetet, amely európai uniós Covid-igazolványhoz köti bizonyos szolgáltatások igénybevételét azokon a településeken, ahol a koronavírus-fertőzés aránya meghaladja a három ezreléket, írta a Maszol.ro portál.

    Ezt a kormány korábban sürgősségi rendelettel vezette be.

    A szabályozás szerint az éttermek, a művelődési intézmények vagy a sportrendezvények a teljes oltottságot, a betegségből való felépülést vagy a negatív tesztet tanúsító digitális Covid-igazolvánnyal látogathatók.

  • Moszkvában hétfőtől húsz helyen ingyenessé tették a koronavírusos fertőzöttségi gyorstesztelést, írta a távirati iroda. A moszkvai városvezetés szerint a tömeges szűrés hozzájárul a tünetmentes esetek kimutatásához, a járvány visszaszorításához. Szomorú rekordról számoltak be ma Oroszországban: soha nem látott, több mint 29 400 napi új koronavírusos esetet diagnosztizáltak az elmúlt 24 órában.

      

  • Malajzia leleplezte határnyitási terveit a koronavírussal kapcsolatban, írta a CNN. A malajziai miniszterelnök azt mondta: feloldhatók a belföldi és a külföldi utazási korlátozások hétfőtől a vakcina révén teljes védelmet élvező állampolgárok számára, miután a felnőtt lakosság kilencven százaléka immunissá vált a Covid–19 kórral szemben.

    Szingapúr a minap határozott úgy, hogy nyolc újabb ország kerül fel a karanténmentes listára. Szingapúrban a népesség több mint nyolcvan százaléka már védett a vírus ellen.

  • Újabb szomorú csúcs Oroszországban. Több mint 29 400 új koronavírusos fertőzöttet diagnosztizáltak az elmúlt 24 órában, írta a TASZSZ. A Covid–19 kórban és szövődményeiben ismét több mint 950 beteg hunyt el. Oroszországban tartósan már-már az ezret súrolja a napi halálos áldozatok száma.

  • Kiderült Ausztrália 1788-ban alapított, 4,8 milliós népességű városában. Kiderült ugyanis, hogy Sydney-ben négy hónap után búcsút intenek a koronavírus miatti lezárásoknak, írta a BBC.

    A szabadságot tisztességesen meg is ünnepelték, ünneplik az auszik a híres operaház környékén is. Az üzletek és a kocsmák sem voltak restek megemlékezni a neves napról: hétfőn éjfélig tartanak nyitva, de az otthonokban is repesnek az örömtől, hiszen ismét meglátogathatják egymást barátok és rokonok.

  • Új-Zélandon hamarosan kötelezővé teszik a koronavírus elleni oltás felvételét az egészségügyi dolgozók és a tanárok zömének – közölte hétfőn a kormány.

    Az orvosoknak, gyógyszerészeknek, ápolóknak, illetve más egészségügyi dolgozóknak decemberig be kell majd oltatniuk magukat, a tanárok és oktatásügyben dolgozók számára január a határidő.

    Chris Hipkins, a járvány leküzdéséért felelős miniszter szerint a szóban forgó szakmák képviselői közül sokan már megkapták ugyan az oltást, de semmit se szabad a véletlenre bízni, mert nekik olyan betegekkel és gyerekekkel van dolguk, akik egyelőre nem oltathatják be magukat. A határszervek dolgozói számára már korábban kötelezővé tették az oltást.

    A gyors járványügyi intézkedéseknek és szigorú zárlatoknak, illetve az ország viszonylagos elszigeteltségének köszönhetőn Új-Zéland sikeresebben vette fel a harcot a járvány ellen, mint a világ legtöbb országa.

    A baltimore-i Johns Hopkins egyetem hétfői összesítése szerint a pandémia kezdete óta 4659 fertőzöttet regisztráltak és huszonnyolcan haltak bele a Covid–19 betegség szövődményeibe.

    A járvány gócpontja a legnagyobb város, Auckland, ahol küzdenek a koronavírus gyorsan terjedő delta-variánsa ellen. Jacinda Ardern miniszterelnök hétfőn közölte, hogy az 1,4 milliós város még legalább egy hétig vesztegzár alatt marad, míg két környékbeli régióban, Waikatóban és Northlandben csütörtökön oldják fel a zárlatot, ha kiderül, hogy nem terjed erősen a vírus.

    Auckland már körülbelül két hónapja zárlat alatt van. Hétfőn harmincöt újabb fertőzéses esetet regisztráltak a városban, ezzel a fertőzöttek száma 1600 fölé emelkedett.

    Ardern az oltás felvételére buzdította a lakosságot. A kormány hétvégén a választásokhoz hasonlítható oltási szuperszombatot rendez, az országos kampány idején egész nap nyitva lesznek az oltóközpontok.

    Az ötmilliós Új-Zéland lakosainak mintegy 68 százaléka kapta meg eddig az első adag vakcinát, 47 százalékuk pedig teljesen be van oltva. A 12 év felettiek körében 82, illetve 57 százalékos ez az arány.

    A kormány hétfőn bejelentette, hogy hatvanezer, kísérleti stádiumban lévő, Molnupiravir nevű antivirális szert kötött le Covid-betegek gyógyítására, de csak az amerikai, illetve az új-zélandi gyógyszerfelügyelet engedélye után fogják alkalmazni a Merck gyógyszergyár termékét.

  • Szlovákiában 402 új fertőzöttet regisztráltak vasárnap. A fertőzéssel négy beteg képtelen volt megbirkózni az utóbbi 24 órában, írta az ujszo.com. Kórházban jelenleg 788 Covid-pácienst ápolnak.