Képzelj el egy arcot, amely alig látszik ki a sűrű haj alól. Nem egyszerű borostáról van szó, nem is egy szokatlanul szőrös férfiról. Ez egy 18 éves fiú, akinek arcát 95 százalékban borítják a hosszú, vastag szőrszálak, négyzetcentiméterenként több mint kétszáz. A homlokától az álláig egyetlen végtelennek tűnő bundaréteg fedi. Az ajkai alig láthatóak a sűrű bozont alatt, és ha kezeit az arca mellé emeli, a kontraszt még megdöbbentőbb: az ujjai teljesen csupaszok, mintha nem is ugyanahhoz a testhez tartoznának. Ez nem egy horrorfilm jelenete, hanem egy létező, bár rendkívül ritka genetikai betegség valósága.
A vérfarkas-szindróma ma is létező betegség
A hipertrichózis nevű, valóban létező betegséget gyakran vérfarkas-szindrómaként is emlegetik, és évszázadok óta kelt borzongást az emberekben. Lalit Patidar, aki az indiai Madhja Prades államban ezzel az állapottal él, a közelmúltban Guinness-rekordot állított fel, mint a világ legszőrösebb arcú férfija. Bár már gyermekkorában is észlelték nála a rendellenességet, az évek során a szőr egyre sűrűbbé vált, és mára már teljes egészében meghatározza megjelenését. Lalit azonban nem rejtegeti az arcát. Az online térben és a nyilvánosság előtt is felvállalja különlegességét, amiért sokan csodálják, míg mások elszörnyedve, de legalábbis furcsállva néznek rá.
A bűvös kocka 1974-ben született meg, de akkor Rubik Ernő még nem a nagy nyilvánosságnak szánta, csupán tanítványainak.
Tovább olvasom
A hipertrichózis nem csupán egy extrém esztétikai sajátosság, hanem orvosi rejtély is. Ezt a fajta mutációt a szőrnövekedést szabályozó gének rendellenes működése idézi elő, és általában öröklődik. Bár a normál emberi testen is megtalálható a lanugó – az a finom szőrzet, amely az újszülöttek testét borítja –, ez később általában eltűnik. A hipertrichózisban szenvedőknél azonban nemcsak megmarad, hanem vastagabb, erősebb formában nő tovább az arcukon, hátukon, karjaikon, sőt a tenyerükön és a talpukon is.
Egy 18 éves indiai fiú megdöntötte a Guinness-rekordot a férfi legszőrösebb arca kategóriában. Lalit Patidar egy ritka betegségben szenved, amelyet hipertrichózisnak vagy "vérfarkas-szindrómának" neveznek, és túlzott szőrt növeszt. Négyzetcentiméterenként 201,72 hajszála van, ami azt jelenti, hogy arcának 95%-át szőr borítja.
by u/Metro-UK ban ben ÉrdekesOlvasd el
Ennyi esetről tudunk
A történelem során alig félszáz ilyen esetet dokumentáltak. Az egyik leghíresebb a középkori Petrus Gonsalvusé, akit a 16. században vittek francia hajósok a Kanári-szigetekről a párizsi királyi udvarba, ahol őt és családtagjait – akik szintén ezzel a rendellenességgel születtek – szinte cirkuszi látványosságként kezelték. Egyesek szerint ő ihlette A szépség és a szörnyeteg történetét is, amely először 1740-ben jelent meg írásban Gabrielle-Suzanne Barbot de Villeneuve francia írónő tollából, és később rengeteg könyv és film alapját képezte. Párizsból aztán Spanyolországba, majd Itáliába kerültek, mivel a főnemesi családok úgy ajándékozgatták őket egymásnak, mint valamiféle ritka és becses háziállatokat.
De a modern korban sem tűntek el az ilyen esetek. 2011-ben a thaiföldi Szupatra Szaszufant nyilvánították a világ legszőrösebb tinédzserének, és ő is büszkén vállalta különleges megjelenését, még ha gyakran gúnyolódás tárgya is volt miatta. Meghökkentő külseje ellenére a lány már 17 évesen párra talált, és férjhez ment, igaz, kedvese kedvéért rendszeresen borotválkozik, azóta egyszer sem várva meg, hogy arcát ismét teljesen haj borítsa.
Az egyik legmegdöbbentőbb történet azonban nem egyetlen emberről, hanem egy egész csoportnyi gyerekről szól. 2019-ben Spanyolországban több tucat csecsemő kezdett szokatlan módon szőrösödni. A kisbabák testét és arcát egyre vastagabb, sötét haj borította, mintha egyfajta „vérfarkas-átok” sújtaná őket. Az orvosok eleinte tanácstalanul álltak az esetek előtt, míg végül kiderült, hogy egy gyógyszerészeti hiba következtében történt a rendellenesség. A gyerekeknek gyomorégés elleni orvosságot írtak fel, amely véletlenül egy hajhullás elleni szerrel szennyeződött. Az eredmény: a kisbabák teste úgy kezdett szőrösödni, mintha hipertrichózisban szenvedtek volna. A szülők kétségbeesve keresték a megoldást, és a gyerekek hónapokon át hordozták a rendellenesség nyomait, mire végül a szakemberek megtalálták annak okát, és a hatóságok bevonták a hibás gyógyszert. A történet hatalmas botrányt kavart, és rávilágított arra, milyen kevéssé ismerjük még mindig a szőrnövekedést szabályozó mechanizmusokat.
Botrány robbant ki a Pfizer Covid-vakcinája körülBrit multinacionális gyógyszeripari és biotechnológiai vállalat tett feljelentést a Pfizer-vakcina ügyében.
Tovább olvasom
Bár a hipertrichózisnak nincs valódi gyógymódja, a modern orvostudomány különböző szőreltávolítási technikákat kínál az érintettek számára. Ám a lézeres kezelések, a borotválás, a gyantázás mind csupán átmeneti megoldások, a szőrnövekedés újra és újra visszatér. Egyes érintettek mindazonáltal úgy döntenek, hogy elfogadják és vállalják különlegességüket. Lalit Patidar és Szupatra Szaszufan példája is ezt mutatja: még ha a világ furcsán is néz rájuk, ők nem voltak hajlandóak elrejtőzni.
A vérfarkas-szindróma eképpen nem csupán egy genetikai kuriózum, hanem egy lecke a másság elfogadásáról is. Ahogy a társadalom egyre nyitottabbá válik a különbözőségekre, úgy válik mindinkább érthetővé, hogy az igazi szépség nem feltétlen a megszokott külsőségekben rejlik. Olykor épp azokban, akik mások, mint mi.
Ritka genetikai betegségben szenvedett a luxemburgi herceg is, ide kattintva megtudhatod, hogy vele mi történt.
Ritka betegségben halt meg a királyi család fiatal hercegeA herceg alulmaradt a betegségével folytatott harcban.
Tovább olvasom
