Tanácsok

Tisztelt Autójogász!

Szűk utcában erősen szembesütő napnál kb. 10-15 km/h sebességgel haladtam, amikor hirtelen egy ajtónak ütköztem. Később a fedélzeti kamera felvételét visszanézve derült ki, hogy az ütközés előtt 2-3 másodperccel nyitotta ki a másik fél az úttest felőli ajtót, ami nem volt észlelhető csak az aszfaltra vetett árnyék alapján!

A KGFB alapján kártérítési igénnyel léptem fel a biztosítója felé, amire 3 hónapos huzavona után azt a választ kaptam tőlük, hogy én vagyok a hibás, és ennek alapján az ő ügyfelük lép fel velem szemben kártérítési igénnyel! Szerintem a videó alapján ez nem igaz, de nem tudom, hogy mit tehetek még?

Köszönöm a segítséget, illetve tanácsot, ha van: Attila.

Kedves Attila,

Amennyiben videófelvétellel rendelkezik arról, hogy egy az út mellett parkoló járműből Önre nyitották az ajtót, úgy első körben a biztosítót kell kérni az álláspontja felülvizsgálatára, de közvetlenül a másik jármű üzembentartójának, sőt a kárt okozó személynek (aki az ajtót kinyitotta) is jelezheti a kártérítési igényét.

Ilyen esetben 3 végkimenetel jöhet szóba:

1. vagy jogosult a teljes kára megtérítésére, mert az Ön részéről elkerülhetetlen volt a baleset
2. vagy megosztottan felelősek
3. vagy kizárólag a másik fél kérhet kártérítést

A kérdést az dönti el, hogy kinek lett volna módjában elkerülni az ütközést, ebben pedig fő kiindulási pont az, hogy a gépkocsiból a nyíló ajtó milyen távolságból válhatott észlelhetővé, az adott sebesség mellett féktávolságon belül nyílt-e az ajtó.

A szembetűző napra való hivatkozás nem csökkenti a járművezetők felelősségét, mert minden esetben az út- és látási viszonyoknak megfelelően kell vezetni. A másik oldalról viszont fontos azt is hangsúlyozni, hogy bírói gyakorlat szerint a gépjármű üzemeltetésének körébe tartozik a gépjárműbe való be-, és kiszállás is, valamint az ajtajának bezárása és kinyitása. Ennek azért van jelentősége, mert emiatt nemcsak az ajtó tényleges kinyitója, hanem az üzembentartó és a kötelező felelősségbiztosító is köteles helytállni, ha az ajtónyitás során nem kellő körültekintéssel járt el a másik fél.

Az eset szépen rámutat arra, hogy milyen könnyen kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy jogi támogatás nélkül nem elég, hogy a saját kárunkat sem akarják megtéríteni, de még velünk szemben lépnek fel egy teljesen átlagos közlekedési szituációból eredően. Javaslom, hogy a saját felelősségbiztosítója felé jelezze, hogy nem ismeri el a felelősségét, és van kamerafelvétele, ennek hiányában előfordulhat, hogy a másik jármű kárát kifizetik az Ön biztosítása terhére, amit a bónusz-malusz besorolás azonnal lekövet, máris érezhető anyagi következményeket sodorva maga után.

Azt javaslom, hogy amennyiben a kamerafelvételek alapján az ajtó kikerülése elkerülhetetlen volt az Ön részéről, jelezze a panaszt a biztosító felé ennek a körülménynek a jelzésével. Ha továbbra is ragaszkodnak az álláspontjukhoz, akkor fizetési meghagyásos eljárást indíthat a biztosítóval szemben. A leírásban nincs információ arról, hogy a helyszínen ki milyen nyilatkozatot tett, történt-e rendőri intézkedés, ezek ilyen esetben minden jól jönnek, hiszen a kamerafelvétel alapján a szakértő meg tudja ítélni a baleseti mechanizmust.

Az Autójogász nem bíróság, a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért abban az esetben, ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Tisztelt Szerkesztőség, tisztelt Autójogász!

Édesapám hagyatéki végzésének kiadása áll a következő okból. Édesapám halála előtt négy évvel eladott egy működésképtelen autót. A jelek szerint azonban a vevő nem íratta át, még mindig az édesapám nevén szerepel. Mindez akkor derült ki, amikor a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző az adategyeztetés eredményeképpen kapott egy olyan információt, ami szerint a nyilvántartásban az szerepel, hogy édesapám eladta ugyan az autót, de a vevő nem íratta át, ezért kivonták a járművet a forgalomból. A jegyző minket, örökösöket szólított fel az adatok pontosítására, de mi a világon semmit nem tudunk azon kívül, hogy négy éve kitört a kereke, mert már annyira elkorrodálódott, ezért a javíthatatlan roncsot a papa eladta valakinek, aki roncsautó felvásárlást hirdetett. Mi az egészet utólag tudtuk meg a papa elbeszéléséből. A közjegyző felszólítására próbáltuk megkeresni az eladásról a szerződést, de semmit nem találunk.

Az biztos, hogy édesapám bejelentette, hogy eladta, mert sem a súlyadót nem róttak ki rá, sem biztosítást nem fizetett - és magában a nyilvántartásban is szerepel, hogy eladta. Mivel a vevő elmulasztotta az átírást, a hivatal vélhetően azért tudott mégis az eladásról, mert a papa bejelentette. Így, hogy sem adásvételi szerződés, sem forgalmi, sem törzskönyv, sem autó nincs a birtokunkban, mit tudunk tenni azért, hogy végre megszülessen a hagyatéki végzés és átvehessük a többi, valóban létező hagyatéki tárgyat? Amennyiben "muszáj" megörökölni ezt az autót is, csak mert a papa nevén van nyilvántartva, hogyan fogunk tudni megszabadulni tőle? De egyáltalán, muszáj ezt nekünk megörökölni? A nyilvántartásban is be van jegyezve az adásvétel ténye és ideje. A vevő egyébként egy Kft volt, ami felszámolásra került, tehát esélytelen, hogy legalább utólag át legyen írva a nevére.

Hogyan fogjuk tudni elérni azt, hogy a már feltehetően meg is semmisített autóért ne mi legyünk a felelősek?

A segítséget, iránymutatást előre is köszönve, üdvözlettel, Varga Tímea

Kedves Tímea,

gépjárműveknél a bejegyzés csak ún. deklaratív hatállyal bír, de nem attól kerül át a tulajdonjog a vevőhöz, hogy a változást a nyilvántartásba bevezetik. Emiatt úgy gondolom, hogy a bejelentést követően a jármű nem is képezheti hagyaték tárgyát, hiszen az jogilag nem képezte az Édesapjuk tulajdonát. Javaslom, hogy ezt nyilatkozzák a közjegyző felé, másodlagosan indítványozhatják a nyilvántartó szerv hivatalból történő megkeresését iratmásolatok érdekében.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Az Autójogász nem bíróság, a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért abban az esetben, ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Tisztelt Autójogász Úr/Hölgy!

Megkeresésem tárgya a következő.:

Autókereskedőként teszem fel a kérdést. Eladtunk egy 2019-es Ford Focust 8as automata váltóval, 207 ezer km-rel egy kedves úriembernek. Utólag kiderült hogy taxiként fog üzemelni az autó. 14 ezer km és 3 hónap elteltével jelentkezett hogy meghibásodott a váltója és nem működik tovább, és ennek a javításának a költsége engem terhel. Természetesen megvásárláskor rendben működött, teszteltük több 100 km-en át az autót ahogyan az összes autónkat. Nem tudott volna elmenni vele több mint 14 ezer km-t. Ebben az esetben Ön szerint mit tehetek? Mit tehet a vevő?

Nagyon szépen köszönöm a választ! Gábor

Kedves Gábor,

Jogászként lenne bennem indíttatás, hogy túlbonyolítsam az ügyet, de egy váltóhiba esetén eléggé valószínűtlen, hogy 14 ezer kilométer után derüljön ki. Rövid válaszban célszerű jelezni a vevőnek, hogy fejtse ki, hogy ezt mivel szeretné alátámasztani - meglepetések ugyanis mindig előfordulhatnak. Hasonló esetben a vevő tud lépni, ő tudja jogi útra terelni az ügyet.

Az ilyen ügyek egyik kulcskérdése, hogy kinek kell bizonyítania és mennyi ideig lehet szavatossági igénye a vevőnek. Kényelmesebb helyzetben van a vevő, ha fogyasztónak minősül, azaz olyan természetes személy (nem cég), aki a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül járt el a vétel során. Ez sem jelenti azonban azt, hogy minden, a használt jármű vásárlása után bekövetkező hibáért felelőssé lehetne tenni az eladót.

Csak olyan hibák jönnek szóba, amik megvoltak az adásvétel pillanatában is, és amik nem járnak együtt egy ilyen korú és futásteljesítményű jármű használtsági állapotával.

Az ilyen eseteket elkerülendő a jövőre nézve hasznos lehet az adásvételi szerződések mellé egy részletes állapotfelmérő lapot csatolni.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Az Autójogász nem bíróság, a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért abban az esetben, ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Tisztelt Autójogász!

Röviden a kérdésem az lenne, hogy amennyiben egy márkakereskedőnél megrendelek egy újautót amire a vevőszerződés megkötése során előleget fizetek, az autó rendben megérkezik, banki lízing ügyintézés rendben, minden OK, de én valami okból elállok a szerződéstől az előleget visszakérhetem a kereskedőtől, vagy a kereskedő jogosult ezt megtartani arra hivatkozva, hogy nem az ő hibájából, hanem az én egyoldalú döntésem miatt dől kútba az üzlet?

Kedves Péter!

Viszonylag ritka, amikor az a probléma, hogy nincs probléma, minden rendben ment. A kérdésére a válasz a megkötött szerződésben bújik meg, jellemzően van annak következménye, ha a vevő simán meggondolja magát. A megkötött szerződéstől elállni ugyanis jellemzően a másik fél szerződésszegése esetén van lehetőség, ez nem csak jármű vásárlása esetén van így. A leírásában előleg szerepel, ez legalább felveti az esélyét annak, hogy akár vissza is járhat. Olyan esetben ugyanis, ha a szerződés meghiúsul, az előleg visszajár a vevőnek, függetlenül attól, hogy mi miatt esett kútba az ügylet.

Fontos azonban, hogy ez még nem zárja ki, hogy kötbér, kártérítés vagy más fizetési kötelezettség ne várna Önre. Az sem ritka, hogy a szerződésben foglaltaktól függetlenül a kereskedés üzletpolitikai vagy más okokból „jófej”, és elengedhet olyan követelést is, ami járna részükre a szerződés vagy a jogszabály alapján.

Javaslom, hogy első körben alaposan olvassa át a szerződést és az apróbetűs szerződési feltételeket is. Amennyiben ez nem tesz említést fizetési kötelezettségről, akkor egyeztessen a kereskedéssel, végleges lépésekre csak a következmények biztos tudatában szánja el magát.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Az Autójogász nem bíróság, a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért abban az esetben, ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Tisztelt Autójogász,

Egyedi rendszámos privát gépjárművemet eladnám a saját cégemnek. Azt az információt kaptam, hogy ebben az esetben cégemnek 435 ezer forintba kerül az egyedi rendszám átírása (átruházása?)

Kérdés: Nem ajándékozhatom, adhatom, a saját nevemet tartalmazó rendszámtáblát ingyen annak, akinek akarom?

Üdvözlettel, Attila

Kedves Attila,

Egyedi rendszám igénylése esetén van pár dolog, amit jó tudni. Igényléskor az, hogy akkor fogják engedélyezni az általunk kitalált egyedi rendszámot, ha az közrendbe, közerkölcsbe vagy jogszabályba nem ütközik, legalább 3, legfeljebb 6 folyamatos betűjelből és legalább 1, legfeljebb 4 folyamatos számjegyből, azaz együttesen 7 jelből áll. Ezt nevezzük egyedileg előállított rendszámtáblának. Ez a rendszámtáblák Rolls-Royce Boat Tail-je, mert ennél költségesebb módon ugyanis rendszámot igényelni nem lehet, a 435 ezres igazgatási díj önmagában elég húzós.

Amit azonban a kérelmezők nem minden esetben tudnak, az az, hogy az egyedi rendszámtábla nem a járműhöz, hanem az ő személyükhöz kötődik. Ebből két dolog következik: a váltást engedélyeztetni kell, ennek az engedélyeztetésnek pedig díja van, ami (spoiler) megegyezik a kiadás díjával.

Kérdésére válaszolva tehát a jogszabály beárazza ezt a tranzakciót, így amennyiben ezt a rendszámot tulajváltás után továbbra is használni szeretnék, úgy az ennek a díjnak az ismételt megfizetése ellenében lehetséges.

Amikor valaki a még le nem gyártott sorozatrendszámok közül választ (egyénileg választott rendszám), akkor ugyanígy mind a kérelem beadásakor, mind a rendszám jogosítottjának váltása esetén meg kell fizetni az igazgatási díjat, egyénileg választott rendszám esetén ez 112 450 Ft.

Nehezen vitatható, hogy a jogszabály célja az, hogy kevesen éljenek az egyedi rendszám adta lehetőséggel, de emellett jobban kidomborodik az egyedi rendszám személyes jellege is.

Az Autójogász nem bíróság, a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért abban az esetben, ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Tisztelt Autójogász!

Mai napon reggel, munkába menet, Pesterzsébet egy forgalmasabb útján hátulról nekem koccantak, amikor megállt a forgalom. Nem túl hirtelen megállás volt, nekem arra is volt időm, hogy odafigyeljek arra, hogy a keresztutcából ki tudjanak kanyarodni, ne álljak be a kereszteződésbe. A két autó kb. úgy állt meg a koccanás után, hogy volt köztük nagyjából 20-25cm. Az “úriember” aki belém jött, velem egyidőben pattant ki a kocsiból, és egyből azt kezdte vizsgálni, lett-e kár. Az én lökhárítómról azonnal letörölte a pornyomot, amit a rendszáma hagyott, így már alig látszódott sérülés. Egy fekete pont, pár apró karc, illetve hajszálrepedések a fényezésben, amik maradtak, ami szerinte semmi, és szeretett volna tovább haladni, de én nem ezen a véleményen voltam. Az ő autóján már amúgy is viseltes volt mind a rendszám, mind pedig a lökhárító. Ekkor kijelentette, hogy akkor hívjunk rendőrt, de ő azt fogja mondani, hogy nem jött nekem.

Én így is tettem, a kiküldött közlekedési rendőr el is kezdte fotózni az autókat, sérüléseket, meghallgatta mindkettőnk sztoriját. Mindezek után félreálltunk, és elmondta, hogy az autók túl messze voltak egymástól, a sérülés az én lökhárítómon magasabban van, mint a másik autó rendszámkeretének az alja (ami szerinte a leginkább kilógó alkatrész volt, ami sérülést tudott volna okozni). Ekkor én megmutattam neki a fedélzeti kamerám felvételét, mely igaz csak elől volt, de azon számomra tisztán kivehető volt, hogy az autóm bólint egyszer, amikor megállok, majd utána még egyet, amikor én a lökést kaptam hátulról. Ő erre azt mondta, hogy az egyik bólintás szerinte egy az úton lévő kátyú (tényleg volt, de kétlem, hogy belementem volna), másik az, amikor megállok. Az autós, akit én kiengedtem az utcából, míg a rendőrre vártunk, visszajött megnézni minden rendben van-e, és megadta a telefonszámát, hogy ha kell, tanúskodik, mert ő is hallotta a puffanást. A rendőr vele is beszélt.

A videófelvétel, a sérülések, és a tanú ellenére azt a választ kaptam, hogy nem tudja 100%-osan megállapítani, hogy a másik fél vétett, mert - hogy az ő szavaival éljek - “nem adja ki a matek”, így mindenki mehetett a dolgára. Később négyszemközt elmondta, hogy ne rá haragudjak, ő elhiszi, amit mondtam (a másik autós folyamatosan mentegette magát, belevágott a másik szavába stb.), de a mérőpálcás fotókon nem stimmeltek a magasságok, így nem tud nekem igazat adni. Szerinte túl kicsi volt a sérülés ahhoz, hogy a két autó ennyire távol legyen egymástól az ütközés után, mert ha engem ennyire meglöknek, nagyobb kárnak kellett volna keletkeznie.

Kérdésem az lenne, jogosan vagyok elégedetlen a döntéssel, van-e értelme még ezzel foglalkoznom, vagy ezt el kell engednem, mert “nem adta ki a matek”?

Nem kellett volna az intézkedésről kapni valami papírt esetleg? Bár tényleg nem lett nagy baja az autónak, és ha az “úriember” nem így reagál az elején, még rendőr sem kellett volna, de azért ez elég elszomorító, hogy egy számomra (és mások számára is a környezetemben) ennyire egyértelmű eset ilyen véget tud érni. Más figyelmetlensége, az intézkedés hiányosságai (?) miatt csináltathatom meg saját költségen, hogy újra olyan állapotban legyen az autóm, ahogy én azt az elmúlt években igyekeztem minden áron fenntartani?

Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel, Zsell Dávid

Kedves Dávid,

a hasonló esetek kulcskérdése minden esetben a bizonyíthatóság. Károsultként ez egy rettentő idióta szabálynak tűnik, hogy nem elég, hogy kár ért bennünket, de még nekünk kell azt bizonygatni is, illetve egyidejűleg alátámasztani, hogy pontosan mekkora a kár. Ennek oka az, hogy azt sosem lehet bizonyítani (jó, mondjuk úgy ritkán), hogy valami nem történt meg. Képzeljük el, ha bárki bekopoghatna hozzánk azzal, hogy kárt okoztunk neki, és nekünk kellene védekezni, hogy mi nem is jártunk arra, valószínűleg hamar elszabadulna a káosz.

A jó hír azonban az, hogy még egy bírósági eljárásban is szabadon mérlegelhetőek a bizonyítékok, tehát tanú, felvételek és hasonló esetekben szakvélemény igazolhatja, hogy a kár ott és akkor keletkezett.

A kérdésére a válasz az, hogy ha kárt okoznak nekünk, a fizika törvényei egy szakvéleményben ki fogják azt mutatni, de minden esetben mérlegelés tárgya, hogy egy eljárásba fektetett energia és annak költségei arányban állnak-e a várható eredménnyel. A legfontosabb lépéseket a helyszínen tudjuk megtenni: fényképek, egyezség hiányában rendőrség értesítése. A helyszínen eljáró rendőr nem műszaki szakértő, így ha véleménye szerint nem adja ki a matek, akkor feljelentést kell tennünk, az intézkedésről pedig jegyzőkönyvet kell kérni. Sok esetben nem nyilvánvaló, hogy egy esetleges szabálysértési eljárás, illetve a károk érvényesítése két külön történet. Amennyiben a helyszínen nem válik ismertté a másik fél felelősségbiztosítója, rendszám ismeretében lekérdezhetjük, majd ezt követően be kell jelenteni a kárt az irányukba. Ilyen esetben csatolni kell a felvételeket, tanúk nyilatkozatát. Bár nyilatkoztatni fogják a károkozót is, ha minden más bizonyíték alátámasztja a baleseti mechanizmust, a tagadása ellenére is hozzájutunk a javítási összeghez, hiszen a felelősségbiztosító nincs kötve a felek elmondásához. Minden tényt és körülményt együttesen kell értékelnie, és ezek összessége alapján köteles helytállni.

Az Autójogász nem bíróság, a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért abban az esetben, ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Tisztelt Autójogász,

az M7-es autópályán voltam résztvevője egy vadgázolásos balesetnek 2023. november elején, azonban ez némileg eltér azoktól amiket már itt az oldalon kérdeztek, ezért szeretném a segítségét kérni.

A 70-es km-nél haladtam jobb oldalon a külső sávban a Budapest felé vezető oldalon, amikor a bal oldalon a belső sávban elhaladtak mellettem. Az elhaladó amikor már nagyjából 2-3 autó távolságra elkerült, elütött egy szarvast, ami ezután gyakorlatilag a levegőből repült a mi autónkra. A szarvast nem láttam érkezni, még a lámpa se világította meg, kikerülésre vagy lassításra esély sem volt. A szarvas a motorháztetőn és a szélvédőn landolt. Az ütközéstől az autó totálkáros lett, szerencsére személyi sérülés nem történt, és az utánunk következők sem ütköztek már az állattal. A kiérkező rendőrök megállapították, hogy mindketten szabályosan haladtunk, nem vétettünk a szabályok ellen, ezért nem is indítanak eljárást (ez áll a kikért rendőrségi tájékoztatásban is). Az én autómon nem volt casco csak kötelező, az autó egyébként 2005-ös évjárat, kb 1,5 milliót ért a baleset előtt a használtautó piacon.

Az autópályának ezen szakasza végig van vadtáblázva, a vadvédő kerítés elvileg ép volt, illetve a baleset pont egy felhajtó mellett történt. A rendőrök azt a tájékoztatást adták, hogy ne is próbálkozzunk sehová menni kártérítésért, maximum az autópályakezelő felé lehet benyújtani kérelmet, de valószínűleg azt is el fogják utasítani, mert az állat valószínű a felhajtón ment fel, és itt amúgy sem ritka ez a fajta baleset. Az új törvénymódosítás miatt, ha a vadásztársaság felé adunk be kártérítési igényt, akkor ők valószínű cserébe felénk fogják benyújtani a vad elütésével nekik okozott kárt, szóval ez sem okos ötlet. Röviden így jártunk, örüljünk, ha nem kell a vadat kifizetnünk mivel ez nem országút, hanem autópálya, és mindenki viseli a saját kárát.

Azóta próbáltam tájékozódni az üggyel kapcsolatban, beszéltem másik rendőrrel, biztosítóssal, illetve ügyvéddel is, de mindenki mást mondott eddig.

Itt leírom milyen tanácsokat kaptam:

1. A helyszínen kellett volna a rendőrnek kitöltenie velünk betétlapot, mert ugyan a másik sofőr is vétlen volt, de ő ütötte el az állatot, ezáltal ő indította meg a folyamatot. Az tanácsolták, hogy menjek be a saját biztosítómhoz, és jelentsem be, hogy ez történt, és majd a biztosító elindítja a kivizsgálását az ügynek, és lehet, hogy a másik fél kötelezője fizeti a kárt.

2. A kötelező biztosító ki fog bújni a felelősségvállalás alól, hiszen a másik autóval nem ütköztünk, az én autómat a vad károsította meg, tehát semmi értelme leadnom a kötelező biztosító felé ezt az ügyet. A közútkezelőnél kell kártérítést kérnem, akinek van erre vonatkozó felelősségbiztosítása.

3. A vadásztársaság felé lenne érdemes benyújtani a számlát, hiszen a vadveszélyt jelző táblák kint vannak ugyan, ezek teljesen ellentmondásban vannak azzal, hogy 130 km/h-val lehet menni az autópályán, aminek amúgy vadmentesnek kéne lennie.

Kérdés itt még az, hogy az új törvénymódosítás miatt, mennyire van bármilyen esélye egy ilyen procedúrának? Ön szerint, mi lenne a járható út a kártérítés felé? Milyen irányba érdemes elindulni az üggyel kapcsolatban? Köszönöm előre is a segítséget!

Kedves Olvasó,

a szokványos vadelütésekhez képest valóban speciálisabb, ha egy másik autóról pattan fel a vad, de mielőtt ezt elemeznénk, térjünk ki a vadászati törvény módosítására.

A módosítás híre széltében és hosszában bejárta a sajtót, jellemzően azzal a kommentárral, hogy innentől kezdve mindig az autós lesz a hibás, és jajj annak, aki elüt egy vadat. Ezzel szemben a módosítás mindösszesen csak a bírói gyakorlat azon régi elemét emelte jogszabályi szintre, miszerint nem minősül a vadászatra jogosult felróható magatartásának (azaz mentesül a felelősség alól a vadásztársaság), ha a vad az életmódjából, szokásos táplálkozási, szaporodási viselkedéséből következő helyváltoztatása miatt jelenik meg a lakott területen kívül közúton, autóúton, autópályán vagy a település belterületén. A vadásztársaság felelőssége eddig is és ezután is fennáll akkor, ha a vad megjelenése a vadászatra jogosult tevékenységével áll okozati összefüggésben, így pl. hajtották a vadat vadászat miatt.

A módosítás sehol nem szigorítja a járművezetők felelősségét, így aki a közúti közlekedési szabályokat betartva számára elkerülhetetlen módon ütközik vaddal, továbbra sem lesz köteles a vad értékének a megtérítésére.

A módosítás álláspontom szerint kifejezetten kedvező abban a részében, miszerint egyértelműsítve lett, hogy a gyorsforgalmi utat úgy kell üzemeltetni, hogy arra a vad ne jusson fel. Mivel új szabály, a puding próbája az evés és a perek lesznek, de a megfogalmazás eredményt vár el a közút kezelőjétől: oldja meg, hogy a vad a gyorsforgalmi útra ne jusson fel. Egyfelől tehát mindenképpen tegyen bejelentést az autópálya kezelője felé a módosított szabályra hivatkozva kérve kártérítést.

A másik autós felelőssége vonatkozásában is mutatkoznak esélyek. Példaként a felpattanó kő problematikáját hozom. Gyakori káresemény ugyanis, hogy az egyik autó kereke felveri a követ egy másik szélvédőjére. Mivel a járművekre egy speciális jogi felelősség, az úgynevezett veszélyes üzemi felelősség vonatkozik, önmagában azért, mert a felpattanó kavics a legszabályosabb vezetés mellett is előfordulhat, még kérhetünk kártérítést az amúgy szabályosan közlekedő „pattintótól”. Az ilyen esetekre kialakult bírói gyakorlat szerint ugyanis a kőfelverődés a két veszélyes üzem egyikének sem róható fel (magyarul egyik autós sem tehet róla), de az azt felpattintó jármű működése körében bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza. Ebből pedig az következik, hogy a biztosítója az így keletkezett kárért köteles helytállni.

Az eltérő véleményekkel szemben álláspontom szerint nincs különbség abból a szempontból, hogy kő vagy szarvas pattan-e ránk egy másik autóról. A sokféle megközelítés a fentiek miatt van, de mindenképpen biztatom, hogy tartson ki, és tegye meg a kárbejelentéseket.

Az Autójogász nem bíróság, a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért abban az esetben, ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Tisztelt Autójogász,

Sajnos az interneten csak ismert vagy ismeretlen elkövető által okozott, KGFB/CASCO körébe tartozó, parkolói károkozással kapcsolatban lelhető fel érdemi információ. Sajnos nem tudom mi az eljárás, amennyiben a szomszédos lakás felújítási munkálatai közben az ott dolgozó alvállalkozó gondatlanságából eredő sérülések (illetve sérülések eltüntetési kísérlete) során sérül az autó. Ebben kérném a segítségét.

Az én esetemben a társasházi szomszéd kivitelező vállalkozója az emeleten cserélte a nyílászárókat, miközben a purhabot gondatlanul úgy fújta az emeleti ablakban, hogy az beterítette az alatta álló autókat. Ezt a problémát felismerve azonnal lement és szerves oldószerrel és rongyokkal gyakorlatilag szétkente a motorháztetőn a sárvédőkön a lökhárítón és a lámpákon a friss purhabot és az oldószeres súrolással tönkretette az autóm fényezését. Szerencsére, a munkából éppen hazaérve, a vállalkozót tetten értem, de csak egy telefonszámmal rendelkezem a Vállalkozás tulajdonosa felé, amit persze senki nem vesz fel. Rendőrt hívtam, aki felvett egy olyan jegyzőkönyvet, amiben a vállalkozó alkalmazottja beismerő vallomást tesz, de jegyzőkönyvet nem kaptam, jelezték, hogy kizárólag peres eljárásban, bírósági kérésre továbbítják azt a bíróság felé. A lakás tulajdonosa gazdasági szervezet (kft). Jól gondolom, hogy neki első körben helyt kell állnia a megbízásában dolgozó kivitelező vállalkozó által okozott kárért? A kár kapcsán lehetséges a közösképviselőn keresztül a társasház biztosítóját keresni? CASCO-val nem rendelkezem, de nagyon szeretném elkerülni a peres eljárást.

Köszönöm a segítségét, Károly

Kedves Károly,

helyes jogérzék vezeti az ügy megítélésével kapcsolatban, hiszen itt egyértelműen arról van szó, hogy a vállalkozó nem megfelelő gondossággal járt el, amivel kárt okozott. Az, hogy az autókra szálló purhab eltávolítására a szerves oldószert találta a legmegfelelőbb eszköznek, különösen érdekes ötlet.

A rendőrségi jegyzőkönyv felvétele kifejezetten szerencsés, hiszen itt nem szándékos rongálásról van szó, aminek az a következménye, hogy elsősorban a polgári jog eszközeivel lehet majd fellépni. Mivel a kárt nem egy az épületről lehulló tartozék okozta, ezért a ház és a lakás tulajdonosa nem vonható felelősségre, hanem a kivitelező vállalkozás felé szükséges bejelentést tenni. Amennyiben a purhabos szaki alkalmazott volt, akkor is a cég felel, hiszen a Polgári Törvénykönyv szerint abban az esetben, ha az alkalmazott a foglalkoztatására irányuló jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a munkáltató a felelős.

Az előfordulhat, hogy akár a vállalkozásnak, akár a társasháznak (függetlenül attól, hogy a vállalkozás lesz a felelős) van olyan biztosítása, ami fedezheti a károkat, ezért bejelentés a vállalkozón kívül a többi irányba is mehet.

Mindenképpen javaslom, hogy egy kijavítási árajánlattal írásban keresse meg a vállalkozást. A megkeresés igazolható módon, azaz tértivevényes levélben történjen, és a kár megjelölésénél érdemes arra is gondolni, hogy a javítás után fennmarad-e értékcsökkenés. Ebben a szerviz tud állást foglalni.

Az Autójogász nem bíróság, a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért abban az esetben, ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Tisztelt Autójogász!

Egy elég népszerű kérdésem lenne, de sajnos az interneten össze-vissza találok erről információt, nem teljesen egyértelmű, hogy mi a jog, és mi az általános eljárás.

Kötöttem egy vadkáros kiegészítő biztosítást a kötelező mellé, de felmerült bennem a gondolat, hogy egyáltalán érdemes-e használni ha esetleg megvan a baj.

Példa: elütök egy vadat, a biztosító csak akkor fizet elvileg, ha minden jogszerűen történik, azaz rendőrségnek vadásztársaságnak be van jelentve. Nem akarok kártérítést a vadásztársaságtól, mindössze a biztosításomat szeretném használni. A kérdés, hogy ki kell-e fizetnem a vadásztársaságnak a vadat?

Sokat olvastam már erről, hogy elvileg ha én kártérítési igénnyel fordulok a vadásztársasághoz, akkor viszonzásul ők is ezt teszik, de mi van akkor, ha nincs ilyen igényem. Mennyire biztos az, hogy nem fizettetik ki velem a vad értékét? Ugyanis ahogy itthon megszokott, az emberek általában ott hagyják, mert nem akarnak plusz költséget a kocsi kárán kívül is. Még ha ez nem is jogszerű, szerintem érthető.

Tehát lehet-e költségem a vadásztársaság felé, ha nem igénylek kártérítést, de bejelentem a vadgázolást, abban az esetben, ha szabályokat betartva út és látási viszonyoknak megfelelően közlekedtem, valamint abban az esetben, ha nem megfelelő sebességgel közlekedtem? Mindkét esetben az is érdekelne, hogy mi van akkor ha vadveszély tábla volt és mi van ha nem volt?

Köszönöm! Adrián

Kedves Adrián!

A témában valóban sok az ellentmondásos információ az interneten, ennek oka, hogy bár látszólag egyszerű kérdésről van szó, de a vadgázolás mögött speciális kártérítési szabályok húzódnak, melyek még szakmai körökben sem teljesen és pontosan ismertek.

A vadgázolás minden esetben olyan közúti baleset, amelyet jelezni kell a rendőrség felé. A rendőrség értesíti a vadásztársaságot, hiszen a vad sorsát is rendezni szükséges. A vadgázolások esetében jelentős anyagi kárral kell számolni, de még mindig ez a szerencsésebb eset a sajnos sok esetben személyi sérüléssel járó balesetek mellett.

Annak megítélése, hogy lehet-e sikerrel kártérítési igényt érvényesíteni a vadásztársasággal szemben, mindig sok tényezőtől függ, ebben a kérdésben célszerű jogi segítséget igénybe venni, hiszen számos olyan eset van, ahol egyértelmű, hogy az autós jó esélyekkel indul.

A másik oldalról pedig megnyugtatom, a leírt körülmények között nem kell arra számítani, hogy a vadásztársaság sikerrel tudjon igényt érvényesíteni. Az, hogy a vadásztársaság kifizettesse az elütött vad értékét, jogilag kártérítési igényt jelent. Kártérítés esetén pedig a vadásztársaságnak kell bizonyítania, hogy az autósnak - jogi kifejezéssel élve - felróható volt a gázolás.

A biztosításnál pedig egyszerűen arról van szó, hogy a biztosító feltételekhez köti a kifizetést. Ennek indoka nyilván az, hogy a káresemény maga igazolt legyen. Emiatt kifejezetten célszerű a leírtak szerint már előre tisztában lenni azzal, hogy milyen feltételek esetén fizet.

Most kezdődik az őzek párzási időszaka, így az elkövetkezendő hetekben fokozott óvatosság szükséges. Mindemellett is balesetmentes közlekedést kívánok, a feltett kérdésre pedig határozottan megnyugtató választ tudok nyújtani.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Jó napot!

Elnézést, hogy ismeretlenül megszólítom, de történt velem egy dolog, ami lehet más autóst is érdekelne. December 23-án vettem át egy új Dacia Dustert. Lízinges kocsi volt, 2.1 milliós kezdő részlettel, cascóval és gap (vagyonvédelmi) biztosítással, aminek elvileg garantálni kellet volna minden káromat.

Február 4-én menet közben rám szakadt egy fa felső része /ága. Gazdasági totálkár. 6,5 milliós kocsi javítása 4,6 millió. A jelenlegi helyzet az, hogy 1-1,5 milliós mínuszom van a egész ügyön. 487 800 forintot utalt nekem a Coloned biztosító a gap-ból. A casco a lízingtársaságot fizette ki. Mivel a roncsot ár alatt akarták elárverezni, én adtam el, de előtte végtörlesztettem, viszont ki kellet a teljes 5 évre fizetnem a biztosítási díjat a Colonednek (kb. 248 000 Ft). 260 800 Ft volt a önrésze a casconak. Veszteségem az ügyön kb. 1 430 477 Ft. A közút elzárkózik a kártalanítástól. A kereskedésben engem végig avval nyugtatgattak, hogy a gap fedezi az összes károm. A gépjármű 2 hónapos és 990 km-t futott. A mai időkben, mikor a használt autók ára az egekben van, nekem a 2 hónapos autót a biztosító 860 000 Ft-tal kevesebbre értékelte, mint amenyiért vettem (6 419 000 Ft + 170 000 Ft euro árfolyam különbözet)

Üdvözlettel V. Zoltán

Sziasztok!

Sajnos nincs új a nap alatt, ez a helyzet - szerencsétlen módon - sokszor megesik. Megénekelte már korábbi kollégánk is a témát, érdemes elolvasni! 

Alapvetően az a probléma, hogy az ilyen szituációkban a lízingszerződés maradványértéke nem kártérítési jogi, hanem pénzügyi-lízing jogi kérdés, vagyis szerződéskonstrukciós sajátosság és kár helyett költségként jelentkezik. A lízingszerződés megkötéskor pedig a felek nem csak az előnyöket, de az esetleges kockázatokat-hátrányokat is vállalják. Tipikusan a casco szerződés keretében szokás fedezni ezt a jellegű kiadást, amolyan áthidaló megoldásként.

Kicsit olyan ez, mint a svájcifrank alapú jelzálogkölcsönök voltak 2008-ban. Arról mindenki tudott, hogy miként lehet jól járni a konstrukcióval, arról viszont valahogy nem harsogtak a hitelintézetek, hogy mi lesz a felállás, ha beüt a krach.

Tény és való, hogy a lízing csak akkor előnyös, ha végigfut a tervezett időre. A lízingtárgy időközben megsemmisülése esetén nem jön ki a matek és valakinek be kell nyelnie a nem várt költségeket. Ezt a szerepkört pedig a lízingszerződés tipikusan a lízingbe vevőre telepíti.

Meg lehet közelíteni ezt a témát onnan is, hogy "én nem ilyen lovat akartam" és ennek előzetes ismeretében nem is szerződtem volna. Viszont a lízingcég alappal hárítja ezt az álláspontot arra hivatkozva, hogy az aláírt szerződésben ez is benne van. Nyilván apró betűvel, a legvégén.

Az egységes bírói gyakorlat szerint ilyen esetekben nem a lízingbe vevőnek áll a zászló. Ha a lízingelt jármű totálkárt szenvedett, a bíróságok ítélkezési gyakorlata alapján a lízinggel vagy bankhitellel kapcsolatos esetleges további költségeket, árfolyamkockázatokat a biztosító nem köteles viselni, ugyanis a károkozó nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe azért, mert a károsult a járművét nem készpénzért, hanem hitelre vagy egyéb konstrukció segítségével vásárolta, és így adott esetben a valós értékénél többet kell érte fizetnie.

Próbálnék valami bíztatót írni, de nem nagyon tudok. A MABISZ honlapján is az szerepel, miszerint ebből a csapdából nincs kiút. 

Üdvözlettel: Dr. Takács Krisztián

Tisztelt Autójogász!

2022. októberében kereskedésben vásároltam egy 2010-es évjáratú VW Sharant. Az autó külföldről (Ausztriából) behozott autó volt, amit friss magyarországi műszakival árultak. Az óra akkor 296 ezer km-en állt. Vásárláskor nem nézettem át szakszervizben, mert azt gondoltam, hogy magyarországi forgalomba helyezéskor komolyabb műszaki vizsgán kell átesnie az autónak, így nem lehet olyan gondja az autónak, amit egy átvizsgáláskor észlelni lehet. Próbakör alatt rendben működött az autó, nem vettem észre semmi rendelleneset. A kereskedő sem említett semmilyen hibát a vásárláskor.

Összesen ~3 ezer km-t mentem az autóval, ami alatt hibát nem észleltem, csak azt, hogy a hűtőfolyadékot kell utántölteni, mert a min. értékig csökkent a szint. Majd előjött egy ESP zavar, amivel autóvillamossági szerelőhöz vittem az autót. A szerelőhöz hajtva észrevettem, hogy a fűtés is elromlott. (korábban nem észleltem ezt) Kértem, hogy erre is nézzen rá. Az autóvillamossági szerelő nem javította meg az autót, mert a tesztkör alatt kinyomta a motor a hűtőfolyadékot. Véleménye szerint hengerfejes, ezért nincs fűtés sem és amíg az nincs megjavítva, addig nem érdemes az ESP-vel foglalkozni.

Elvittem egy másik szerelőhöz az autót, ahol kitakarítottak egy vízcsövet (állítólag ez típushiba), hátha az megoldja a problémát és nem kell hengerfej tömítést cserélni. Pár száz km. megtétele után ismét észlelni lehetett a hűtőfolyadék fogyását, valamint a hűtőkör folyamatos "felkeményedését", ami beavatkozás nélkül az utastér fűtés ismételt megszűnéséhez vezetett volna. Szükséges volt egy hengerfej felújítás, ami 2023 májusában lett elvégezve. A felújítás közben kiderült, hogy a turbó is javításra szorul, ami szakműhelyben lett elvégezve. A motor és fűtésproblémák megszűntek. Az ESP probléma továbbra is jelen van. A hengerfej/turbó felújításkor 299 ezer km volt az autóban.

A javításokról eddig nem informáltam a kereskedőt. A kérdésem az lenne, hogy ezek a hibák kimerítik-e a rejtett hiba fogalmát és követelhetek-e ennyi idő és megtett km. után a kereskedőtől kártérítést? Válaszát előre is köszönöm!

Kedves Olvasó,

elvileg igen, gyakorlatilag az ördög a részletekben rejlik. Egyfelől kereskedéstől vásárolt, így 2 év a szavatossági idő, ebből a vásárlást követő 1 éven belül jelentkezett hibák vonatkozásában a kereskedésnek kell igazolnia, hogy azok az adásvételkor még nem voltak meg.

Idáig egy viszonylag gyakori használt jármű vásárlással kapcsolatos kérdés lenne. A reménybeli egyezség érdekében, illetve más, hasonló cipőben járók kedvéért azonban azt is ki kell emelni, hogy a hibákról mihamarabb kell értesíteni az eladót, ha később vele szemben igényt akarunk érvényesíteni. Első körben ugyanis kijavítást lehet kérni, a mással történő kijavíttatás költsége, mint igény csak ezután jöhetne képbe. Jelen esetben azonban egyáltalán nem lehet ilyen igény, mert fogyasztói szerződésnek minősül, ha magánszemély kereskedéstől vásárolt, és sajnos még nem ment át a köztudatba, hogy ebben az esetben nem javíttathatjuk ki mással a hibákat. Pontosabban igen, de nem ennek költségét, hanem ha az eladó maga nem volt hajlandó rá, akkor második körben árleszállítást kérhetünk. Zsonglőrködés, tudom, de ez a szabály.

Mivel még most is van hiba, amit célszerű a kereskedés felé mihamarabb jelezni, javaslom, hogy egy kalap alatt rendezzék a korábbi javításokra vonatkozó igénnyel együtt.

Az Autójogász nem bíróság, a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért abban az esetben, ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Tisztelt Autójogász!

Van egy garanciális KIA Sportage-ünk, aminek a motorját gyártói hiba miatt javíttatni kell. Mivel a szervizelés nem 3 napba fog telni (előzetesen 2-3 hónapot mondtak), és a család nem rendelkezik másik autóval, benyújtottam csereautó igényemet a cég felé, de sajnálattal olvastam, hogy ebben az esetben nem áll módjukban csereautót biztosítani a szervizelés időtartamára. Mit tehetek ebben az esetben? Mert másik autót nem áll módunkban venni és bérelni sincs lehetőségünk.

Köszönöm a segítséget! B.E.

Kedves B.E.,

Automatikusan ugyan csak abban az esetben jár csereautó, amennyiben a garanciális feltételekben ezt vállalja az eladó, de ez nem jelenti azt, hogy Önöknek ne lehetne jogos az igénye. A motor hibája jogi kifejezéssel élve hibás teljesítést jelent, elsődlegesen ennek a hibának a kijavítását lehet kérni akár garanciáról, akár szavatosságról van szó.

Hibás teljesítés esetén azonban nemcsak az autóban lévő hiba kijavítása jár, hanem minden olyan kár megtérítése is, ami a hibával közvetlen ok-okozatban áll. Ilyen lehet a javítás idejére a jármű pótlásának a költsége. Ebben a körben arra kell figyelni, hogy a károsult csak az elkerülhetetlen költségeit érvényesítheti, egyszerű kényelmi okok sajnos nem játszanak szerepet.

Abban az esetben azonban, ha a cserejármű használata alapos indokkal alátámasztható, akkor a kijavításra köteles társaság ezeket a költségeket is köteles megtéríteni. Amennyiben erre nem hajlandóak, tegyenek írásos panaszt.

Az Autójogász nem bíróság, a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért abban az esetben, ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Címlapkép: Olaf Gallas

2022.06.23-án a feleségem a Rodostó utcában közlekedett az autójával. Az út kétirányú, de csak egy autó fér el. Amennyiben két autó érkezik ellentétes irányból, az egyik le tud húzódni a garázskijárókhoz. A feleségemmel szemben érkezett egy taxis egy Dacia gépkocsival. Nem várta meg, amíg a nejem az egyik ilyen garázskijáróhoz lehúzódjon, hanem padlógázt nyomva megállt előtte. Visszatolatni nem volt hajlandó 3 métert. Később szitkozódások közepette visszatolatott.

Amikor a nejem mellé ért, rendkívül agresszíven lépett fel, szidalmazta, üvöltve lebüdöskurvázta őt és felmenőit, majd a nyitott ablakon keresztül arculköpte (!!!). Ezt követően gázt adott, majd az autónk oldalát és felnijét végighúzva elhajtott (az ő autója is megsérült) A rendőrségi feljelentés megtörtént, az eseményt az utcában lévő kamera rögzítette.

A rendőrség a károkozót elmarasztalta, azonban tájékoztatásuk szerint a károkozó a felelősséget nem ismerte el, ezért bíróságra került az ügy, aki egy végzésben januárban megszüntette az eljárást eljárási hiba miatt (Tanúként hallgatták ki eljárás alá vont személy helyett). A károkozó kifogásának egyéb okból helyt adtak - mintha a kamerafelvételt meg sem nézték volna.

Fellebezésnek helye nincsen, jogerős a végzés, melyről a mai napig nem kaptunk értesítést, a rendőrség küldte el nekem kb. egy hete. Szeretném megkérdezni, hogy ilyenkor milyen lehetőségem van? Megsérült az autóm, a bűnös röhög a markába. A taxitársaság kivizsgálta akkor az esetet és egy napra megbüntették a sofőrt. Köszönöm előre is a segítséget.

Attila

Kedves Attila,

A szóban forgó eljárás eredménye nem képezi objektív akadályát annak, hogy Önök mind a feleségét ért személyiségi jogsértés, mind az autóban keletkezett kár miatt igényt tudjanak érvényesíteni. Utóbbit a másik fél biztosítójához jelentsék be, a szabálysértési és a kártérítési felelősség ugyanis – bár sok esetben együtt mozog, de – nem teljesen fedi egymást.

A részletek ismerete hiányában azt javaslom, hogy csatoljanak minden bizonyítékot a biztosító felé, a kamerafelvétel megléte komoly fegyvertény lehet. Valószínű, hogy az ordibálás a becsületsértésnek legalább a szabálysértési alakzatát kimerítette, az pedig, hogy valaki mást arcon köp, tettleges becsületsértésnek minősül. Emiatt – az esetleges közlekedési szabálysértésen túl - külön tehető feljelentés. Ennek határideje feltehetően már eltelt, ha eddig nem történt meg.

Ugyanakkor 5 éven belül sérelemdíj is követelhető becsületsértéssel elkövetett személyiségi jogsértés miatt, és ez teljesen független attól, hogy KRESZ szempontjából kinek volt igaza, ki hibázott. Nagyságrendileg nem milliós összegre kell számítani, de őszintén tudok azonosulni azzal a törekvéssel, hogy aki a közlekedési konfliktusait ilyen módon akarja megoldani, az viselje ennek a következményeit is.

Az Autójogász nem bíróság, a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért abban az esetben, ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Tisztelt Autójogász!

Kérdésem a következő: Vezethetem-e a lányom nevén lévő autót az ő nevére kötött biztosítással (nekem is van KGFB kötve de az egy másik autó). Mi van akkor, ha én okozok balesetet az Ő autójával? Kinek a biztosítója rendezi az okozott kárt? Válaszát előre is köszönöm

Üdvözlettel: Török Balázs

Kedves Balázs,

egy járműre egy kötelező felelősségbiztosítás köthető, ez az üzembentartó feladata. A biztosítás nem személyre, hanem a járműre szól, így függetlenül attól, hogy ki vezet, a jármű üzemeltetése során okozott károkra fedezetet nyújt.

A kérdés annyiban jogos, hogy miután a biztosító kifizette a károsultnak a kárt, behajthatja a kifizetett összeget attól a vezetőtől, aki engedély nélkül vezette a kocsit. Ugyancsak követelheti akkor is, ha a vezetőnek a baleset időpontjában nem volt érvényes jogosítványa, vagy ittas állapotban vezetett.

Abban az esetben, ha Ön a lánya engedélyével, érvényes jogosítvánnyal vezet, alkohol vagy más vezetési képességet hátrányosan befolyásoló szert nem fogyaszt, aggodalomra semmi oka.

Az Autójogász nem bíróság, a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért abban az esetben, ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Balesetmentes közlekedést, üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Üdv!

Egy márkaszervizes esettel kapcsolatban lennék kíváncsi a szakmai véleményre. Egy hónapja éves szerviz keretében történt egy automata váltót érintő szoftverfrissítés, amit utólag az elszámolásnál mondtak el, de előzetesen nem egyeztették velem, hogy kérem-e, és a papíron sem szerepelt, hogy megtörtént. A szervizből kilépve rögtön jött egy check engine, amikor indultam volna haza, és jelezte az autó, hogy váltóhibáról van szó. Visszasétáltam, kiderült, hogy a szoftverfrissítés miatt újra kell kalibrálni az automataváltót. Megcsinálták kb egy óra alatt, ezt nem számolták fel külön. A szervizpapíron nem került feltüntetésre ez a művelet (az eredeti szoftverfrissítés sem), így kértem, hogy erről írjunk egy papírt külön, legyen nyoma, hogy ez történt, és hogy nem az én kérésemre végezték el a frissítést, ez megtörtént.

Most 1 hónappal később - 700 km-t mentem vele - előjött egy check engine, és kiolvasva a hibakódot ismét váltóhibáról van szó (a szoftverfrissítés után közvetlenül is váltóhiba volt a check engine oka). Valószínűleg ismét újra kell kalibrálni (reméljük csak ennyi a gond és ezzel megjavul minden). Kérdésem, hogy mivel a szoftverfrissítést nem én kértem, hanem a szerviz saját hatáskörben döntött róla (amiről papír is van), és ismét a váltót érintő hibakód jött elő, bizonyítható-e, hogy a hiba a szoftverfrissítés miatt ismétlődött. Illetve, ilyen esetben a szervíz terhére kérhető-e az ismételt javítás.

Nagyon köszönöm előre is a választ! Üdv, D.

Kedves D.,

mivel az eredeti szervizelés egy karbantartó munkálat volt, 6 hónapos jótállás vonatkozik rá. Ennek két fő feltétele van, az egyik hogy magánszemélyként rendelte meg a szolgáltatást, a másik, hogy az eredeti szerviz díja 20 ezer forintnál több legyen. Azzal, hogy van munkalap a szoftverfrissítésről és javításról, kifejezetten jó a helyzet, így a leírtak alapján az ismételt hiba kijavítása jótállás alá esik.

Az Autójogász nem bíróság, a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért abban az esetben, ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Üdvözlöm!

Két éves, jó állapotú, karbantartott autómat hirdettem meg a mobile.de-n, amire gyorsan jött is négy érdeklődés. Furábbnál furábbak...Közös bennük, hogy telefonálni nem akartak, egy céggel vitetnék ki az autót (próba, megnézés nélkül), adjam meg a nevem, bankszámlaszámom és utalnak is. 16 500 EUR-ról beszélünk, ez nekem tétel. Nekik talán nem, de átverés-szagot érzek a levegőben. Jól érzem, kedves Autójogász? Természetesen sem bankszámlaszámba, sem előre utalásba, sem semmibe nem mentem bele. Hogyan akarnak trükközni a drágák?

Üdv és köszönöm, Balázs

Kedves Balázs!

Miért, mennyire jófejek már, hogy előre utalnak? A kérdés az, hogy mennyi ideig lesz elég a 16 500 EUR a külföldről érkező bírságok és egyéb finomságok fedezetére.

Kocsit külföldre a forgalomból történő átmeneti kivonás (figyelem, nem ugyanaz, mint a forgalomból történő ideiglenes kivonás) után adjon el, ehhez le kell adni a törzskönyvet, forgalmit, rendszámtáblát és a már megkötött kétnyelvű adásvételit. Véletlenül se menjen bele semmilyen "majd hozzuk a kitöltött papírokat utána, csak dobjuk fel a trélerre" megoldásokba, fizetés előre, adásvételi szabályosan kitöltve, különben keringeni fog a kocsi az űrben, mint Elon Musk Roadstere.

Az Autójogász nem bíróság, a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért abban az esetben, ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Címlapkép:Peter Dazeley/Getty Images

Tisztelt Autójogász!

Egy ebben az országban talán nem is annyira meglepő dologról írnék. Volt egy autó, amit ez év 06.19-én eladtam. De mind a mai napig nincs átíratva! Erre a Kormányhivatal kérte, hogy kérjek tőlük (!), hogy én határidőn belül (8 azaz nyolc napon belül) bejelentettem a tulajdonosváltást! Én 2022.06.02. jelentettem be! Jeleztem a rendőrségnek, de ők csak azt írták, hogy mivel még mindig az én nevemen van az autó, (ami úgy derült ki, hogy autópályán használták!!), ez csak kettőnkre (volt tulaj és az új tulajra) tartozik! Ez beakadt nekik, de az, hogy még mindig nincs átírtatva, és ha az ügyvéd jól mondta/tudja akkor ez a gépjármű már rég nem vehetne részt a forgalomban! Erre még annyit, hogy 2022.11.05. amíg volt rajta műszaki!

Egy rendőr azt mondta, kérjek igazolást a kormányhivataltól, hogy én betartottam a jogszabályt/ törvényt! Jelenleg még mindig közlekednek a gépjárművel, és a rendőrség szerint, ha bármilyen bűncselekményt követnének el, amiben ez a gépjármű is részese, ne izguljak, mert ha én valóban betartottam a törvényt/jogszabályt, akkor nekem nem lesz semmi bajom/hátrányom! Tehát van, akikre nem vonatkozik a jog/törvény? Mert igen!

Doda

Kedves Doda,

Nem a rendőrség, de a közlekedési igazgatási hatóság a járművet hivatalból, határozattal kivonja a forgalomból, és ezt a gépjármű nyilvántartásba a döntés véglegessé válását követően be is jegyzi, ha Ön már bejelentette az autó eladását, de az új tulajdonos az eladástól számított 15 napon belül nem kezdeményezte az átírást. Ilyen esetben az átírás elmulasztása miatt értesítik az adóhatóságot is, ami mulasztási bírságot szab ki – természetesen nem Önre, hanem a vevőre. Ilyen esetben a forgalomból történő kivonás időtartama attól függ, hogy az átírással mennyi időt vár az új tulajdonos. Ha a késedelem a 30 napot nem haladja meg, két hónap, 31 és 90 nap esetén négy hónap, ha 91 és 180 nap közé esik, hat hónap, végül 1 év abban az esetben, ha a 180 napot meghaladja.

Ha Ön bejelentette határidőben az adásvételt, semmi gondja nem lesz a vevő mulasztása miatt. Amennyiben érkeznek bírságok, pótdíjak, az egyszerűség kedvéért minden esetben küldje meg az adásvételi másolatát, egy idő után el fognak maradni az értesítések.

Az Autójogász nem bíróság, a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért abban az esetben, ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Tisztelt Autójogász!

Kaptam egy levelet egy olasz rendőrkapitányságról, ami szerint 2021.08.13-án Leccében áthajtottam egy piros lámpán. Az a problémám, hogy nem is voltam Olaszországban, az autót se adtam senkinek kölcsön. Mit tudok ilyen esetben tenni?

Köszönettel, Márk

Kedves Olvasó!

Feltéve, hogy az adott jármű tényleg nem járt ott és akkor, és különösen nem hajtott át piroson, két esetkör jöhet szóba. Az egyik, hogy az olasz hatóság tévesen olvasta le a rendszámot, pl. a felségjelzést nem figyelve megint egy litván vagy észt, azonos rendszámú jármű helyett küldték a bírságot. Kisebb eséllyel az is szóba jöhet, hogy nem valódi a felszólítás, és erre szakosodott csalók próbálkozása.

Mivel valódi bírság esetén még bőven az elévülési időn belül jött a felhívás, mindkét esetkörre megoldás, ha ellenőrizve interneten az eljáró hatóság elérhetőségét, felveszi velük a kapcsolatot. Jelezze, hogy ott és akkor egészen biztosan nem járt, így egyfelől kéri, hogy küldjék meg a felvételeket, másrészről ellenőrizzék a rendszámot. A felvételek alapján összevethető a szín, típus, arra ugyanis kevés esély van, hogy arra is ráhibáznának.

Az Autójogász nem bíróság, a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Tisztelt Autójogász!

2022. február végén rendeltünk meg egy új autót az egyik hazai hivatalos forgalmazótól (direkt nem írom meg, hogy melyik, mert szerintem ebben a kérdésben ez nem releváns) kb. 10 millió Ft-ért, 3-4 hónapos szállítási idővel. Azért is ez az autó lett kiválasztva, mert az értékesítő árgaranciát is vállalt, azaz ha drágul az autó, az már minket nem érint. Minden hónapban beszéltem az értékesítővel, aki tájékoztatott, hogy hogyan áll az autó gyártása, nagyjából sehogy, talán október végére megérkezik majd az ígért 3-4 hónap helyett.

Most arról tájékoztatott az értékesítő, hogy valószínűleg nem tudják majd tartani az árgaranciát, mert nagyon elszálltak az árak, az euró, a szállítás, stb. De nekünk van egy aláírt megállapodásunk, ami nagyon általános valóban, de akkor is a két fél által aláírt. A kérdésem az lenne, hogy mire számítsak, emelhet-e a kereskedő az áron nekem is (jelenleg, ha most rendelném meg ugyanazt az autót, akkor 12 millió Ft lenne az ára), vagy ragaszkodhatok a megállapodásban rögzített árra? Viszont nem akarok úgy járni, mint egy-két ismerősöm új lakás vásárlásánál, hogy az eladó inkább visszaadja a 10-20 millió Ft előleget (foglalót, nem tudom), hogy kiszálljon a korábbi szerződésből, mert most 40-50 M Ft-ért is el tudja majd adni azt a lakást.

Várom válaszát! Egy aggódó leendő újautó-tulajdonos

Kedves Remélhetőleg Nem Sokáig Aggódó Leendő Autótulajdonos!

A kérdése sokakat érint, akik gépjárművet rendeltek, de az nem érkezik meg a szerződésben megjelölt szállítási határidőn belül, vagy árat kíván emelni a kereskedés. Jogos a kérdés, hogy mi a helyzet, ha alkatrész vagy nyersanyaghiány miatt tologatják a szállítási határidőt, illetve emelhetnek-e utólagosan árat?

A szerződés lényegét pontosan látja, hiszen amennyiben a felek meghatározták, hogy mikor és milyen járművet kell leszállítani, és ennek fejében a vevőnek mikor és mennyit kell fizetnie, akkor az eladónak a megállapodott terméket kell leszállítania a megállapodott időben, a vevőnek pedig fizetnie annyit és addig, ami a szerződésben szerepel.

A fenti kereteket természetesen árnyalhatja a szerződés megfogalmazása, így legyünk óvatosak azokkal a megfogalmazásokkal, hogy „várható szállítási idő”, illetve kérdés, hogy van-e olyan része a szerződésnek, ami az eladót mentesítheti ebben a helyzetben. Mivel itt kifejezetten árgaranciát vállaltak, ezt nehezen tudom elképzelni, de az ördög mindig a részletekben rejlik, azaz a szerződés szövege a lényeg. A szerződést közös megegyezéssel lehet módosítani és felbontani is, így az egyeztetések során legyünk óvatosak, és csak olyan módosításba egyezzünk bele, amivel tényleg egyetértünk.

A kereskedések ugyanis jellemzően gazdasági válságra, árfolyamemelkedésre, szállítási és gyártási nehézségekre, nyersanyag- és munkaerőhiányra hivatkoznak a szállítási problémák kapcsán, és előfordulhat az is, hogy egy mostani árakon kötött szerződés kedvezőbb lenne számukra. Első ránézésre ezek olyan indokok, amik mentesíthetik a szállítót a késedelem, vagy egyéb szerződésszegés következményei alól, hiszen nagyon úgy tűnik, hogy „ezekről nem tehetnek”, azaz ellenőrzési körükön kívül esik.

Ez azonban általában csak első ránézésre van így. Már régi kialakult gyakorlat, hogy a vállalkozás viseli annak a következményeit, ha nem áll rendelkezésre elegendő munkaerő, ahogyan az alapanyag, a gépi technológia, a felszerelés hiánya is az ő terhére esik, és nem csak akkor, ha rosszul mérte fel a szükségleteket. Jellemzően a gazdasági válságjelenségek sem minősülnek vis maiornak.

Kivételt jelenthet, ha a felek a szerződésben nevesítették ezt az indokot, és a szállító sikeresen igazolja is ennek a körülménynek a fennállását.

Így javaslom, hogy ragaszkodjon az eredeti árhoz, ha ebből eredően vita van, célszerű jogi képviselővel egyeztetni, az Ön részéről ugyanis nemcsak elállás, hanem akár kártérítés is szóba jöhet, ha a kereskedés szerződést szeg.

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Tisztelt Autójogász!

Olyan helyzetbe keveredtem, hogy az autóm váltóhibás lett. Találtam egy szekszárdi céget, megjavították. 3 hónap és 2000 km után újra tönkrement. Garanciát nem igazán akarják vállalni, számlát nem adtak. Ez tudom kicsit az én hibám is.

Mit tehetek jelen esetben? Üdv

Kedves kérdező,

Amennyiben egy megjavított jármű ismét elromlik, akkor nem a megtett km, hanem az eltelt idő a kérdés a reklamáció szempontjából. A 20 ezer forintot meghaladó értékű javítási munkálatokra ugyanis jótállás vonatkozik, aminek az időtartama 6 hónap. Ez azt jelenti, hogy ha a meghibásodás az eredeti javítástól számított 6 hónapon belül jelentkezett, akkor azt kell feltételezni, hogy a javítás nem volt megfelelő. 6 hónap elteltével is van helye igénynek, de ott már Önnek kell bizonyítania, hogy a vállalkozás nem végzett megfelelő munkát.

Jelen esetben az egy dolog, hogy a javításról kellett volna számlát és jótállási jegyet kapnia, amit a vállalkozás mulasztott el. Önnek ez különösen abban az esetben hátrányos, ha más módon egyáltalán nem is bizonyítható, hogy a kocsi ott járt javításon.

Javaslom, hogy menjen vissza, vetessen fel jegyzőkönyvet (pl. a Vásárlók Könyvébe) arról, hogy a korábban elvégzett javításra vonatkozóan jótállási igénye van.

A vállalkozás köteles a jegyzőkönyvet felvenni, és nyilatkozni arról, hogy teljesíti-e az igényt, milyen módon és határidővel, ha nem, akkor miért nem. Mivel a jótállás lényege az, hogy nekik kell bizonyítaniuk, hogy a javítás megfelelő volt, sok esetben a jegyzőkönyv felvétele után nyitottá válnak a helyzet orvoslására.

Az az örökérvényű tanulság pedig mindenképpen ide kívánkozik, hogy ragaszkodni kell a munkalaphoz, bizonylathoz és a jótállási jegyhez.

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Tisztelt Autójogász!

A biztosító visszautasította az autóm Casco terhére történő javítását, mert a káresemény óta több mint egy év telt el. Az ügyintézés során a telefonos ügyfélszolgálattól megkérdeztem, hogy mennyi idő áll rendelkezésre az autó javításáig. Azt a választ kaptam, hogy a káreseménytől számítva kettő év az elévülési idő.

A biztosító a baleset idején érvényben lévő ÁSZF-ben foglalt egy év elévülésre hivatkozik, én pont erre vonatkozóan kaptam téves tájékoztatást. (Közben az elévülési idő három évre módosult, de a baleset idején még egy év volt.) Téves tájékoztatásra való hivatkozással kérhetem-e az autó javítását, illetve fordulhatok-e valakihez jogorvoslatért. A telefonbeszélgetést a biztosító rögzítette.

Köszönettel: Károly

Kedves Károly!

Többször és több bíróság kimondta, a Kúria pedig megerősítette, hogy azok a kikötések a biztosítási szerződésekben, amik az általános 5 éves elévülési időt 1-2 évre lerövidítik a fogyasztókkal szemben, tisztességtelen szerződési feltételnek minősülnek, ezért érvénytelenek.

Fontos továbbá, hogy más az elévülési idő, és más a bejelentési határidő. Az elévülési időn belül van lehetőség az igényt bírósági úton érvényesíteni. A szerződési feltételek ezen felül rendszerint előírják, hogy milyen határidőn belül kell a bejelentést megtenni. A jogszabály szerint ennek elmulasztása azonban csak akkor vezet a biztosító mentesüléséhez, ha emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

Javaslom, hogy írjon panaszt, amiben jelölje meg az első telefonos bejelentés időpontját is, illetve gyűjtsön össze minden olyan bizonyítékot, amivel maga a káresemény rekonstruálható. Jelezze, hogy az elévülési időre történő hivatkozást vizsgálják felül, hiszen az egyértelműen tisztességtelen kikötés.

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Tisztelt Totalcar!

Hibás autó vásárlás miatt Békéltető testülethez fordultam a kereskedő ellen. Ellenem szóló ítélet született a következő indoklással:

Mivel máshoz vittem először az autót diagnosztikára, mint a kereskedő által megjelölt, szerződésben meghatározott szerviz, ezért megszegtem a garanciát. Holott csak hibakiolvasás volt. Mi minősül szervizelésnek a törvény szerint? Itt semmi megbontás nem volt, így szerintem ez nem.

A 2. indoklás, hogy innen hazavittem az autót 2 km távolságra lévő otthonomba, mivel nem vezérműszíj hiba volt és nem volt indokolt a szerviz szerint sem, hogy trailert hívjak. Viszont a kereskedő által otthonomtól 14 km-re levő szervizbe ugyanúgy el kellett vinnem utána ugyanezen ügy miatt az autót és onnan is haza kellett hoznom hibamegállapítás után a kereskedő kérésére. Ez miért nem volt baj?

Köszönettel: Nagy Zsolt

Tisztelt Olvasó!

A Békéltető Testület döntése (ami nem ítélet) nem fosztja meg Önt attól a jogától, hogy a követelését egyéb jogi úton, például bíróság előtt érvényesítse az eladóval szemben.

Itt két irányba lehet elindulni:

a) egészen bizonyosan elvesztette-e a garanciát?

b) ha igen, akkor szavatossági igénye lehet-e (ne felejtsük el, a jótállás és a szavatosság nem ugyanazzal a feltétellel jár)

Az első kérdés nagyban függ attól, hogy jogszabály által előírt jótállás vonatkozik-e a járműre, vagy az eladó által azon felül vállalt garanciáról van-e szó. Az eladó ugyanis a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért, de azzal magam sem tudok egyetérteni, hogy egy egyszerű diagnosztika miatt elveszítse a jótállást. Az szakkérdés, hogy okozott-e Ön többletkárt azzal, hogy a jármű a saját lábán közlekedett, illetve ebben közrehatott-e a kereskedés.

Alapjótállás esetén azonnal előhúzható az az uniós csoportmentességi rendelet, mely szerint autógyártók nem tehetik az autóikhoz kapcsolódó garanciát függővé attól, hogy a garanciaidő alatt végzett, nem garanciális körbe tartozó karbantartási és javítási munkákat hivatalos márkaszervizek végezték-e.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy ha a garancia esetleg mégsem lenne érvényes, attól még vizsgálható, hogy szavatossági jogai alapján van-e mód a javítási költségek érvényesítésére. A szavatossági jogokat és annak feltételeit ugyanis nem az eladó, hanem a jogszabály határozza meg.

Sajnos az is lehet, hogy a Békéltető Testület alaposan felderítette a tényállást, és nem jogos az igény, de a leírtakból ez nem következik egyértelműen.

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Címlapkép forrása: Getty Images

Tisztelt Autójogász!

Az alábbi helyzet tisztázása végett érdeklődnék, mit tehetek? Egy személygépkocsival hajtottam volna fel a mélygarázsomból az úttestre. Mindig körültekintően és nagyon lassan hajtok fel, mert az úttest előtt még járdán is át kell haladnom, illetve a kerékpáros forgalom mindkét irányba engedélyezett. Jobb oldal felé viszont, amíg a gépjármű eleje nem ér ki a takarásból, a sövénytől és parkoló autóktól nem látom az úttestet. Egy ilyen kiállás alkalmával egy másik személygépkocsi az egyirányú utcában belémtolatott.

Saját állítása szerint 5 km/h-s sebességgel sietett visszafelé, mert az utca elején még volt egy parkolóhely (legalább 30 m-es távolság). Nem hívtunk rendőrt, mert egyből elismerte felelősségét, kitöltöttük a papírokat. A biztosító pár nap múlva kijött felmérni a kárt, majd 3 hónap folyamatos huzavona után "hirtelen" megállapították, hogy a KRESZ 24. § szerint én vagyok a hibás. Állítom, hogy ennél csak akkor tudtam volna jobban eljárni, ha kiszállok, és úgy nézek szét, de akkor is esélyes, hogy egy már elhaladt autó hirtelen tolatásba kezd. Bár a KRESZ 24. § pontja nem tér ki arra, hogy a úttesten haladó járműnek szabályosan kell közlekednie, úgy érzem, hogy továbbra is a szabálytalan tolatást végző gépjármű vezetőjének kellene hibásnak lennie.

Válaszát előre is köszönöm,

Attila

Kedves Attila!

Igen, adja magát a hivatkozás, hogy Önnek kellett volna elsőbbséget adnia, hiszen az úttest széléről elinduló, a várakozó helyről az úttestre ráhajtó, az út más részéről vagy útnak nem minősülő területről az úttestre ráhajtó jármű vezetőjének ez kötelessége. Az elsőbbségadás a KRESZ egyik fő alapvetése, így önmagában az elsőbbségadásra jogosult szabályszegése nem elegendő ahhoz, hogy a felelősség átkerüljön a másik oldalra.

De! Egy elsőbbségadási szituációnak mindig két szereplője van, és olykor a jogosult felelőssége is felmerül. Egyfelől jelen estben nem szabálysértési felelősséget vizsgálunk, hanem arról van szó, van-e olyan felróható magatartás a másik fél részéről, ami miatt kármegosztás, vagy akár teljes kártérítés szóba jöhet. Mivel a KRESZ tiltja az egyirányú utcában a hátramenetet (kivéve az úttest széléhez vagy a várakozóhelyre való beállás esetét), ha nem egy közvetlenül a kihajtónál lévő helyre akart beparkolni a másik fél, máris felmerül a kártérítési igényhez szükséges felróhatóság.

Ha pedig Ön az elsőbbségadási kötelezettségét azért nem tudta felmérni, mert azt az elsőbbségre jogosult szabályszegése következtében nem észlelhette, akár a teljes kár megtérítésére vonatkozó igény is fennállhat a bírói gyakorlat szerint. Ez lefordítva azt jelenti, hogy ha nekünk kell elsőbbséget adnunk, akkor rendkívül körültekintőnek kell lennünk. De ha a másik fél olyan szabályszegést követ el, hogy odáig sem jutunk el, hogy felismerhessük, hogy elsőbbséget kell adnunk, akkor elsőbbségadási kötelezettségünk ellenére sem állapítható meg a felelősségünk. Ez pedig kártérítési igényünket is alátámaszthatja. Hasonló esetekben szakkérdés a baleseti mechanizmus.

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Tisztelt Autójogász!

Vásároltam egy autót, ami hivatalból ideiglenesen ki lett vonva még az előző tulajnál, átírás elmulasztása miatt. Én most ezt az autót megvettem, és szeretném újból forgalomba helyezni. Az okmányirodába bementem, írtam egy kérelmet, hogy az előző tulaj által leadott forgalmi engedélyt, valamint a rendszámtáblákat küldjék át az itteni okmányirodába. Onnan, ha átküldték ide az iratokat, kapok a forgalmiról egy hatósági másolatot, amivel vihetem eredetvizsgára, eddig tiszta minden.

A probléma a műszaki vizsgával kezdődik, mert a rendszámot csak sikeres műszaki után adják ki az okmányirodából. A kérdés az lenne, hogy rendszám nélkül vihetem műszaki vizsgára? 40 éves autóról beszélünk, jó műszaki állapotban van, de az NKH vizsgabázisokat szeretném elkerülni, és csak egy "mezei" vizsgabázisra vinni. Van erre valamilyen lehetőség? Köszönöm előre is a válaszát!

Kedves Olvasó,

műszaki vizsgára a forgalomból kivont jármű is vihető, útvonalengedélyt szükséges kérnie. A forgalomba helyezett, a forgalomból kivont, de érvényes műszaki vizsgával nem rendelkező jármű esetében a közlekedési igazgatási hatóság kérelemre A típusú ideiglenes forgalomban tartási engedélyt ad ki, amelynek érvényességi ideje 3 nap, ami 3 egymás követő napot jelent, a kezdőnapot az ügyfél határozza meg.

Ezt az útvonalengedélyt csak arra a célra lehet használni, hogy eljusson a jármű a javítás, eredetiségvizsgálat vagy hatósági vizsgálat céljából és helyszínére. A lefoglalt vizsgaidőpontot és a kötelező biztosítás meglétét igazolni kell, a további szükséges iratokról az okmányiroda tájékoztatni fogja.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu

Tisztelt Autójogász!

Érdekelne az Ön véleménye, hogy mit tehet az az autós, akit egy másik közlekedő rögzített, és ennek következményei lettek. Pl.: feltették egy Youtube csatornára, esetleg rendőrségi megkeresés lett belőle.

Félreértés ne essék, nem a renitens szabályszegőket szeretném védeni, mert én is elítélem a hazai közlekedési morált, de bárkivel előfordulhat, hogy egy húzósabb nap után benéz egy lámpát vagy egy táblát. Ekkor jön egy éber autóstárs, aki pár perc hírnév reményében beküldi a felvételt valamelyik Youtube csatornának. Ugyan ott ki van takarva a rendszám, de ettől a jármű még beazonosítható lehet. Leginkább cégek esetében, de magánszemélynél is előfordulhat a beazonosíthatóság.

Azért kérdezem, mert több aggályom is van ezzel kapcsolatban.

1. Van-e joga bárkinek is felvételt készítenie rólam, és azt megosztani másokkal a hozzájárulásom nélkül? Indíthatok-e a készítő/megosztó ellen bármilyen jogi lépést a személyiségi jogok megsértése miatt?

2. Lehet-e rendőrségi eljárás egy nem hitelesített eszközzel készített felvétel alapján. Ugyanis a dátum/időpont bármikor módosítható egy ilyen eszközön. Mennyire bizonyító erejű egy ilyen felvétel?

3. Mi történik akkor, ha nem a tulajdonos/üzembentartó vezette a felvételen szereplő járművet? Lehet családtag, akire nem vagyok köteles terhelő vallomást tenni. Ilyenkor maximum pénzbírságot tudnak kiszabni, ha jól sejtem.

De ez is aggályos részemről, mert ha a tulajdonos kiskorú, akinek sem jogosítványa, sem önálló keresete nincs, akkor mit tudnak tenni? A büntetőpontokról és a jogosítvány bevonásáról nem is beszélve.

Válaszát előre is köszönöm!

Egy szabálykövető, de nem hibátlan közlekedő

Kedves szabálykövető, de nem hibátlan közlekedő!

Leveléről két dolog jutott eszembe.

Az egyik egy olasz maffiafőnök, aki 20 évig volt szökésben, letelepedett Spanyolországban, séf végzettsége mellett lett felesége és egy kis zöldségboltja is. Az idill addig tartott, amíg a Google Street View felvétele le nem buktatta, mert azon az álla alatti hegről felismerhető volt.

A másik, hogy nem véletlen, hogy a pellengérre állítás évszázadokon át volt büntetési eszköz: utáljuk, ha nyilvánosan kinevetnek vagy közszemlére teszik, hogy hibáztunk. A felvetése részben jogos, részben nem, és nem hiányozhat a csodamondat sem: minden a konkrét körülményektől függ.

A fő kérdés, hogy a kitett felvétel mutat-e személyes adatot. Személyiségi jogsértés ugyanis akkor jön szóba, ha a felvételen valakinek a képmása, hangja, személyes adata szerepel. A trükk a személyes adat részben van, mert minden azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó bármely információ személyes adat, és igen, ha egy sebhelytől lesz valaki beazonosítható, akkor az is. A kérdés, hogy azonosítható-e konkrétan egy adott személy vagy sem.

A hatósági, bírósági eljárásokban (szerencsére) nincs kötött bizonyítási rendszer, felhasználhatóak a dashcam felvételek, és ennek még jogszerűsége is alátámasztható, bár polgári peres eljárásokban jó, ha ehhez ért az ügyvédünk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy bárhova, bármi felpakolható. Ha ez mégis megtörténik, elsősorban a felvétel eltávolítása kérhető, senki ne számítson sérelemdíjból való meggazdagodásra. Ugyanakkor a felvétel készítője sem tudhatja előre, mennyire szabadul ki a szellem a palackból, és milyen jogsérelmet okoz olyan közzététellel, ami szükségtelen - és akkor máris szóba jön a sérelemdíj.

Azoknak az oldalaknak az üzemeltetői, akik kifejezetten ilyen felvételek közzétételére szakosodtak, tapasztalatom szerint tisztában vannak azzal, mi látszódhat és mi nem, illetve meggyőződésem, hogy van hatása a nyilvánosságnak.

Az olyan közzététel, ami fittyet hány a személyiségi jogokra, nem támogatható. A felvétel készítője inkább küldje meg a rendőrségnek. A többi, így például a konkrét elkövető felderítése már a rendőrség feladata. Ma már simán visszakeresnek tanúkat felvételek alapján akár utólag is.

A szabálykövető közlekedési morál ugyanis mindannyiunk érdeke. Ami sosem lesz hibátlan, de törekedni kell rá.

Az Autójogász nem bíróság, és a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, és lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu