Totalcar Vakbarát Hírportál

Ne vegyél benzinkúton autót!

2021. augusztus 3., kedd 06:18

Nem szeretem a sztereotípiákat. Nem hiszek a három F szabályban, vagyis ne vegyél franciát, Fiatot és Fordot. Meg ne vegyél dízelt, mert úgyis elromlik, és a gatyádat is ráköltöd a szervizelésre. De ne vegyél elektromost sem, mert azzal meg hogyan mész egy seggel 1000 kilométert? De hibridet se vegyél, mert bénák, meg zsákutca, meg nem is fogyaszt keveset. A szívóbenzin meg... gyenge. Kis turbós benzines? Az kuka mind 120 000 kilométer után (jó kis 1.0 Ecoboost). Mindegyik érvnek megvan a tábora és ellentábora is. Ezúton is kívánok jó vitatkozást a cikk alatt. Az évek során bennem is kialakult egy sztereotípia, bármennyire is utálom őket. Ne vegyél benzinkúton autót.

Most így hirtelen három totális bukta jut eszembe a közelmúltból. Első helyszínünk egy budapesti benzinkút, a belváros közelében. Rozsda és sérülésmentesnek hirdetett Honda Jazz lenne a vásárlás alanya.

Hogy utálom a benzinkutas átvizsgálásokat! Kicsi a hely, nagy a forgalom. Néha úgy érzem, az életemért kell küzdenem az átvizsgálás során, ugyanis centiméterekre gurulnak el tőlünk a tankolni vágyók. Tekintetük mereven a kútoszlopra (vagy a mobil képernyőjére) szegezve, a külvilág már megszűnt számukra. De vissza a Jazzhez! Az eladó szimpatikus úriember (valakinek biztosan), a köszönést nem fogadja, ellenben mérges valamiért.

Te fogod átnézni a kocsit? Tér rögtön a lényegre. Bólintok és érzem, hogy ez a sztori sem egy barátság kezdete. Az eleje fújva van - közli még mérgesebben. Ha értesz hozzá, majd látod, hogy semmi komoly. A vevőjelölt félrenyeli az ásványvizet, ugye, mint említettem, sérülésmentesnek hirdették az autót...

Autórevizor

Laczkó Istvánt autóvásárlók bérlik fel, hogy nézze át a kiszemelt autót, István pedig feltárja a hibákat, kiolvassa a hibakódokat és leleplezi a trükközést. Kéthetente pedig bemutat egy-egy tanulságos esetet a Totalcar.hu-n.

Én pedig nem értek hozzá, legalábbis szerinte. Az A és a B oszlopot olyan vastagon gittelték, hogy az már hőszigetelésnek is elmegy. Szélvédő cserélve, lökhárító lóg. A gyenge minőségű fényezés az ajtó szélénél megfolyva. Kár, mert majdnem eltalálták a színt is. Az illesztések még véletlenül sem futnak párhuzamosan. Alánézve konstatálom, hogy a friss „alvázvédelmet” a rozsdára fújták rá. Már nem ragad a festék, de látszik, hogy nem régi. Viszont itt-ott átütött már a rozsda. És csak szigorúan oda fújták, ahol a felületes bámészkodó látja. A többi helyen nem is olyan diszkréten rohad a rozsdamentesnek hirdetett Jazz.

Irány Pest megye!

Szia Uram! - köszön nagyot a termetes eladó. Szorosabban markolom a telefonomat a zsebemben. A felszerelésemet tartalmazó táskámat is igyekszem közel rakni magamhoz. Majd elszégyellem magam, hogy tele vagyok előítéletekkel... Az autó egy Citroen C5, minden extrával felszerelve. Elkezdem átvizsgálni. Ha láttatok már szart... minden, de tényleg minden elem fújva. Hol kicsit, hol jobban. A hűtő alján némi nedvesség található. A bal első sárvédő dobbetét egy számmal kisebb (valami utángyártott darab lehet az Aliexpressről), a lyukak rajta nem igazán passzolnak a furatokhoz. Így a rögzítéssel nem is bajlódtak.

Gondoltam, nézzünk be a motortérbe. Tudtam, hogy ezt az autót nem vesszük meg, de mindig tanul az ember valamit. A motorháztetőt nem tudjuk kinyitni. Hiányzik a kis kallantyú. Kérdőn nézek az eladóra, aki rezzenéstelen arccal közli, hogy azt tegnap letörték. De ha van egy fogóm, akkor ki tudjuk nyitni. Fogóm van, kedvem nincs.

Az egész autó összeszerelése, fényezése olyan minőségű, mintha egy vak karosszériás dolgozott volna rajta. Minden elem elcsúszva, törötten, repedten lóg. Ügyfelem szomorúan bólint egyet, akkor ezért volt a legolcsóbban hirdetve. Pedig azt hitte, megfogta az isten lábát ezzel az autóval. Ismét bizonyságot nyer, hogy nincsen ingyen ebéd.

Pár napra rá ismét egy Pest megyei benzinkút a célállomás, csak most a budai régióban. Egy hármas Toyota Prius cserélne gazdát. 1,8-as Atkinson ciklusú benzinmotor, és akár 10 év garanciát is köthetünk a hibrid rendszerre, évente megújítva. Egy kiváló jármű és egy racionális döntés ez a Prius. Megfelelő karbantartással soha el nem romló technika.

Enyhe negyedórás késéssel érkezik az eladó. Az autó nagyon jó áron lett meghirdetve, közli ifjú ügyfelem. Bennem megszólal a vészcsengő. Jó ár, benzinkút? Deja vu... Befut az eladó is. Az autó a hirdetés szerint 200 párezer kilométert futott. Kinyitom. Kopott. Nem kicsit, nagyon. Meg néhány lyuk is van, ami nem kéne, hogy ott legyen, kivéve ha...

- Taxi volt - közli készségesen az eladó.

Ügyfelem homlokát ráncolja, vajon ez a tény miért nem szerepel a hirdetésben? De jön a megnyugtató válasz, hogy idős bácsi taxizott vele, és nem is igazán ment neki. A kopásnyomok alapján az idős bácsi az autóban is lakott, mert kb. úgy néz ki a beltér. A szintén sérülésmentesnek hirdetett autón a géptető, a sárvédő és az egyik ajtó fújva van.

A diagnosztika nagyjából rendben van, bár az elektromos vízpumpának már nincs sok hátra. Ezt a percenkénti célfordulatszám és a valós fordulatszám különbségből lehet észrevenni. Esetünkben már 400 rpm, ez soknak számít. Ennek az alkatrésznek a cseréje viszonylag drága mulatság, nyolcvan-százezer forint körül van. Viszont megint elmegy cca 2-300 ezer kilométert. Mivel nincsen vízhőfokmérő a Priusban, érdemes néha ellenőrizni. Sajnos a hibás vízpumpa következtében gyorsan hengerfejes lesz az autó. Ügyfelemnek ez így sok volt, és nagyon helyesen elengedte ezt az üzletet.

Az eladó morogva távozott. Nem igazán értette, hogy egy hazugságokkal, ferdítésekkel tarkított hirdetés után, szembesülve a kiábrándító valósággal, miért is mond le valaki könnyűszerrel eme kiváló gépjárműről. A szomorú ebben az, hogy tényleg nem érti.

Mindhárom esetben észrevehető volt egy minimális agresszió az eladó részéről, amikor kiderült, hogy nem lesz üzlet. Utólag is elnézésüket kérjük, hogy raboltuk a drága idejüket.

Rovatok