Sokat elárul egy autótípus megbízhatóságáról, hogy egyes példányai mennyire gyakran hagyják az út szélén tulajdonosaikat. Igaz, ebben azért a hanyag karbantartásnak is lehet szerepe. Itt a friss lerobbanási statisztika, meglepő adatokkal.
A német autóklub, vagyis az ADAC minden évben elkészíti lerobbanási statisztikáját. Ezt saját autómentő szolgáltatásuk, a Sárga Angyal, valamint a partnerek adatai alapján állítják össze, és nemcsak az derül ki belőle, milyen okok miatt marad az út szélén a legtöbb jármű, hanem az is, mely típusok érintettek a leggyakrabban, és melyekhez hívnak legritkábban segítséget.
Azt már az elején szögezzük le, hogy az összkép csalóka lehet – már akkor gyanakodhatunk, ha kiszúrjuk, hogy a legjobb, legmegbízhatóbb típusok közt sok prémiumautót találunk. Ennek egyik oka az lehet, hogy az adathalmazba csak azok az esetek kerülnek bele, amelyekhez a Sárga Angyalt vagy az autóklub szerződött partnereit riasztják, azok viszont kimaradnak, amelyeknél az adott márka saját asszisztencia szolgáltatását veszik igénybe az ügyfelek.
Ráadásul nem mindig azért rohad le egy autó, mert valamilyen típushiba jön ki rajta. Sokszor a hanyag karbantartásra, az előírt szervizek elmulasztására is visszavezethető egy-egy lerobbanás. Ezek a háttér-információk nem derülnek ki egyértelműen az efféle statisztikákból.
Az ADAC már korábban nyilvánosságra hozta a leginkább jellemző hibaforrásokat. Sokakat talán meglephet, de nem kimondottan a nagy, költséges meghibásodások vezették a listát. Közel 50 százalékban az akkumulátor hibája miatt áll meg, vagy értelemszerűen be sem indul az autó. A motorral, motorvezérléssel kapcsolatos hibák ennek töredékét, 15,5 százalékot tesznek ki, ebbe a gyújtás és a befecskendezés anomáliái is beletartoznak.
Az okokról részletesebben ebben a cikkben írtunk:
Az eredményeket kategóriánként bontva közölték, a statisztikát szintén szemléző car-recalls.eu azonban össze is fésülte a szegmenseket, így kialakult az abszolút toplista – jobban mondva a legrosszabbak, legproblémásabbak listája. Ezen nyolc autót találunk, köztük meglepetésekkel.
A táblázat értelmezése: a fejlécben az évjáratokat találjuk, 2012 és 2019 között gyártott autók szerepelnek az idei kimutatásban. A színes rovatokban azt látjuk, hogy ezer olyan jármű közül mennyi hibásodott meg, pontosabban mennyihez hívták segítségül a német autóklub szakembereit. Értelemszerűen: minél nagyobb a szám, annál zűrösebb volt a típus. A piros háttérszín a legproblémásabbaknak járt, eggyel alattuk a narancssárga, majd a citromsárga, a legjobbak, legmegbízhatóbbak zöldet kaptak. A ponthatárok évjárat szerint változnak, az értékelés engedékenyebb az idősebb kocsikkal, szigorúbb a fiatalabbakkal.
Talán a legmeglepőbb a sereghajtók nyolcas listájában, hogy két Toyotát is találunk rajta, holott a japán márka sokak szótárában a megbízhatóság szinonimája. Az egyik a C-HR, amelynek 2017 és 2019 között minden évjárata a legrosszabb, piros sávba eső értékelést kapta. A másik pedig a Corolla, amelyből az aktuálisan futó generáció csak egy évjárattal, a 2019-essel került fel a listára. Ott szerepel még a Hyundai i20 is, amelynél ugyanakkor a 2016-tól gyártottak a legjobbak közé tartoznak. Nem mondható el hasonló javulás az Opel Insigniáról, de a Volkswagen Sharanról is csak mérsékelten. Megtaláljuk még itt a Renault Cliót is, egészen hullámzó teljesítménnyel.
Érdemes azonban kicsit a részletekbe is belemerülni. A két Toyota ugyanis elsősorban az indítóakkumulátor miatt igényelt külső segítséget. Velük szemben az Insigniánál például turbófeltöltő, turbónyomás-szabályozó, töltőlevegő-hűtő, valamint kipufogógáz-visszavezetés szerepel a hibalistán. Azért ez elég nagy különbség. A Renault Cliónál is az akkuval volt leggyakrabban baj, néha a gyújtógyertyák okoztak kellemetlenséget. Az i20-as esetében szintén a gyújtás volt az aksi mellett a vezető ok, a Smartnál ezekhez még az önindító és a generátor is társult. A Sharan akku- és EGR-problémákkal állt meg.
Az eredmények tehát kategóriánként külön táblázatban szerepelnek. Az A szegmensben, vagyis a szuperminik között a már említett Smart Forfour volt tehát a legproblémásabb, de a Fortwo sem előzte meg olyan sokkal. Kizárólag zöld rovatokat látunk viszont a Toyota Aygo mellett, a városi törpék közt tehát kimagaslóan megbízhatónak számít a Citroën C1-gyel és Peugeot 107-tel azonos platformra épülő japán.
Egy kategóriával feljebb a B szegmenst, azaz a kisautókat találjuk. Nagyon népes mezőny, amelyből ketten lógnak ki lefelé: a Renault Clio és a Hyundai i20, de ahogy az előző bekezdésekben tárgyaltuk, ezeknél is főleg az akkumulátorral és a gyújtással voltak gondok. Jó hír, hogy az idehaza is kedvelt, gyakori típusok közül a Suzuki Vitara kimondottan jól szerepelt, de a Swift is a legjobbak közt volt, bár valamilyen oknál fogva a 2016-os évjárattal több volt a gond.
Példás az Audi A1 és a Mini, de nagyon jó eredményt hozott a Citroën C3, a Dacia Sandero, a Mazda CX-3 és a Peugeot 2008 is. A VW Polóból csak a legrégebbi vizsgált évjárat, a 2012-es nem vizsgázott jól.
A használtpiaci statisztika szerint Magyarországon egyértelműen a kompakt autók a legkeresettebbek, dacára annak, hogy az újautó-piacon mennyire rajongottak a SUV-ok. Ez ráadásul egy elég nagy, sokszereplős szegmens, olyan versenyzőkkel, mint a Volkswagen Golf, a Ford Focus, az Opel Astra vagy éppen a Toyota Corolla és Auris.
Kissé talán meg is lepődhetünk azon, hogy mennyire letarolták az ADAC felmérésében ezt a ligát a prémiummárkák. Lényeges megjegyzés, hogy a német autóklub ide sorolta az egyszerűség kedvéért a kompakt crossovereket is.
Nem véletlen, itt érdemes ugyanis emlékezni a bevezetőben leírtakra: sokszor ezek a márkák saját asszisztencia szolgáltatást kínálnak, így nem a Sárga Angyalt hívják az ügyfelek. És persze az sem kizárt, hogy aki megengedhette magának ezeket a kocsikat, a kötelező szervizeket és karbantartásokat is kevésbé érzi meg. Az Audiknál és BMW-knél tehát az egész sor tiszta zöld, a Mercinél a CLA és az A osztály egyes évjáratai kaptak közepest.
Rajtuk kívül is vannak azért még éltanulók. Ilyen a kategória névadója, a Volkswagen Golf, amelynél csak a 2012-es évjáratban csúszott be egy sárga érték, nem is igazán részletezték, milyen okból. Az ennél korábbi lerobbanási statisztikákban gyújtásproblémák merültek fel a típusnál. A Golfnál is jobban szerepelt a platformtárs Seat Leon, de az azóta már elkaszált VW Beetle, valamint a Seat Ateca, a Škodától pedig a Rapid és a Karoq is hozta a jó eredményeket. Az újabb típusok közül a VW T-Roc kezdett elég jól.
A gyengébben szereplők közül a Toyota Corollát és a C-HR-t már kiveséztük, semmi drámai baj nem volt ezekkel sem, de az aksihalál gyakran elérte őket. Még a Renault Mégane-t és Scénicet lehet érdemes itt megemlíteni, utóbbinál az akku mellett a befecskendezéssel, biztosítékokkal és relékkel voltak bajok, előbbinél a hűtés-fűtés csövei vacakolhattak.
A német prémiumok uralma volt megfigyelhető a középkategóriában is, vagy másképpen mondva az Audi A4, 3-as BMW, Mercedes C osztály, Volkswagen Passat birodalmában. Itt éppen a Passat az egyik, amely meg tudta közelíteni a prémiumtriót, de a Škoda Octavia sem maradt el sokkal tőle. Kiemelhetjük még a Volvo XC60-at és a Škoda Kodiaq-ot, mint a közepes SUV-ok legjelesebb képviselőit.
A nagy utazóautók közül gyengébben szerepelt az Opel Insignia, amelynek a hibalistája sem bagatell: turbófeltöltő, turbónyomás-szabályozó, töltőlevegő-hűtő, valamint kipufogógáz-visszavezetés. Megbízhatónak bizonyult, de az évjáratonkénti bontásban elég hullámzónak tűnik a Ford Mondeo, ennél az akku, generátor és üzemanyagpumpa volt legtöbbször ludas.
Kifejezetten családi csapatszállító vonalon a Ford S-Max újabb évjáratai kaptak piros értékelést, itt is az aksi, a generátor és egyéb elektromos jellegű anomáliák vitték a prímet. A Seat Alhambrának jobb és rosszabb évjáratai is voltak, míg a Volkswagen Sharan az idő előrehaladtával javuló tendenciát mutatott, ezeknél a kipufogógáz-visszavezetés volt még jellemző hibaforrás.
A felső középkategória következik, ez megint csak tipikusan olyan kategória, amelyben hagyományosan népszerűek a BMW, az Audi és a Mercedes modelljei: az 5-ös sorozat, az A6-os és az E osztály. Ha ezeket most külön kezeljük a többiektől, és csak egymással hasonlítjuk, akkor az Audi és BMW emelkedik ki, mindkét márka gépei végig zöld osztályzatokkal zártak, de a BMW-nél több a sötétzöld, vagyis a kiváló.
Ugyanez a Mercedes-Benz E osztályra nem volt igaz, ott becsúszott sok sárga jelölésű mező. Ennek okait nem jelölték meg külön, a korábbi összevetések azt mutatták, hogy az önindító és a gyújtáskapcsoló vacakolhatott, de vélhetően a vizsgált évjáratoknál most nem voltak kimondottan tipikus, rendszeres hibajelenségek. A V osztály ellenben jól szerepelt.
Nem járt sok fejfájással a Škoda Superb birtoklása sem a jelek szerint. Ott érdekes módon éppen a legfiatalabb évjárattal fordult elő több gond, na meg a két legrégebbi (vizsgált) évvel, a köztes időszakban problémamentesebb volt a cseh márka nagykocsija. Itt is az akkumulátort tüntették fel a németek.
Bár az előző kategóriákban is fel-feltűntek kisbuszok, furgonok, kimondottan különvéve három áruszállítót sorakoztatnak fel. Ezek közül nevezhetjük bronzérmesnek a Ford Transitot: a legfrissebb vizsgált évjárat, a 2019-es rovatában piros színt látunk, a 2015-ösben sárgát.
Azt viszont mindenképp érdemes hangsúlyozni, hogy itt is az akku volt a leggyakoribb problémaforrás, a régebbi évjáratoknál kiegészülve az önindító-generátor duóval. Volkswagen Crafterből a 2016-osakkal és az előttiekkel kimondottan kevés baj volt, 2017-től sárga mezőket látunk, de nem említenek komoly hibákat. Végig zölddel jutalmazták ellenben a Ford Transitot.
Régi nagy igazság, hogy egy autóban csak az nem romolhat el, ami nincs benne. Mégis vannak azért olyan típusok, amelyekben egyes alkatrészek jobban bírják a strapát, mint másokban, de nagyon lényeges a karbantartás is. A fenti statisztika összehasonlításnak jó, de az olyan részletekre nem terjed ki, mint például a motorváltozatok. Pedig azok alapján még egy-egy modellen belül is nagy lehet a szórás, tegyük csak egymás mellé gondolatban a korai TSI turbós benzinmotorokat és a közös nyomócsöves TDI-ket.
Használtautó-vásárlás előtt tehát az efféle rangsorok csak tájékoztató jelleggel adhatnak némi támpontot, érdemes alaposabban is utánajárni a kiválasztott típus jellemzőinek, majd lekérdezni az autó előéletét, kártörténetét, és szakemberrel vagy független szervizben átvizsgáltatni a befutónak tűnő példányt. A teljes folyamatról összefoglaló cikkünk is készült:
Forrás: ADAC és car-recall.eu