2024. április 22., hétfő 15:09 | két hete frissítve
1989-ben vette a magyar gazdája újonnan Bécsben. A 440 volt a ferdehátú, a 460 pedig a limuzin. 1988 és 1996 között gyártották a típust.
Fotó: Balló Marci / Totalcar
A formavilág hát... akkoriban ez volt a divat. A Ford Sierra versenytársának szánták, 1,6 / 1,7 / 1,7T / 1,8 / 2,0 négyhengeres benzinmotorokkal és 1,9 literes dízelmotorral gyártották.
Fotó: Balló Marci / Totalcar
35 éves, az OT rendszámot elsőre megkapta. Hollandiában, Bornban gyártották.
Fotó: Balló Marci / Totalcar
A fejlesztést 1978-ban kezdte meg a Volvo Galaxy Project néven. A 440 már bevezetésekor is némileg elavultnak tűnt.
Fotó: Balló Marci / Totalcar
A forma annyira ék, hogy legszívesebben bevernéd valamibe. Elsőkerék-hajtást kapott, a korabeli beszámolók élvezetes vezetésről szóltak.
Fotó: Balló Marci / Totalcar
Lambda Sond - akkoriban ennek még volt marketing értéke. A 440 a 480 coupe padlólemezére épült és megkapta a futóművét is.
Fotó: Balló Marci / Totalcar
Ide jött volna a ködlámpa, ha valamivel felszereltebb modellt rendelnek újonnan.
Fotó: Balló Marci / Totalcar
A formaterv Peter van Kuilenburg érdeme. A Volvo 440-et a 340/360 utódjának, és egyben tömegterméknek szánták.
Fotó: Balló Marci / Totalcar
Akkoriban még nem volt divat elrejteni a csavarokat, így izzót cserélni is jóval könnyebb volt és fogadok, hogy el sem tört.
Fotó: Balló Marci / Totalcar
Az a hátsó lámpa kifejezetten menő!
Fotó: Balló Marci / Totalcar
Gombnyomásra nyílik a csomagtér...
Fotó: Balló Marci / Totalcar
ami 379 liter.
Fotó: Balló Marci / Totalcar
Fotó: Balló Marci / Totalcar
Fotó: Balló Marci / Totalcar
A kalaptartó puha bevonatot kapott.
Fotó: Balló Marci / Totalcar
1989: a Volvónál már akkoriban is mankókerék járt az autóhoz. Mellette egy utólagos rádió vár, ha mégis hallgatna valamit menet közben a sofőr.
Fotó: Balló Marci / Totalcar
35 évvel ezelőtt a sofőröket még képesnek gondolták arra, hogy kereket cseréljenek egy autón. Ez meg itt az útmutató hozzá.
Fotó: Balló Marci / Totalcar
Felszereltség némi szótárral.
Fotó: Balló Marci / Totalcar
A bécsi Denzelből még ma is érkeznek autók, ezt a Volvót is náluk vásárolták anno.
Fotó: Balló Marci / Totalcar
Egy klasszikus kilincs, csodáljuk meg együtt.
Fotó: Balló Marci / Totalcar
Az ajtópanel nem sok játékosságot rejt, mondhatni unalmas, de a szórakoztatás alapvetően idegen a 440-től.
Fotó: Balló Marci / Totalcar
Ablaktekerő és a hangszórók helye, ha kértek volna bele legalább egy rádiót.
Fotó: Balló Marci / Totalcar
Renault eredetű, 1,7 literes, négyhengeres benzinmotor. Ez a szívó verzió, de gyártották turbófeltöltővel is, ami 120 lóerőt tudott.
Fotó: Balló Marci / Totalcar
Fotó: Balló Marci / Totalcar
Fotó: Balló Marci / Totalcar
Fotó: Balló Marci / Totalcar
A kilencvenes évek autóink még nőgyógyász képesítést nélkül is lehetett izzót cserélni, nem kellett lebontani hozzá a kocsi fél elejét.
Fotó: Balló Marci / Totalcar
A gyűrődési zóna miatt lehet itt ekkora űr?
Fotó: Balló Marci / Totalcar
A ragasztott, gyári motortér szigetelés még a helyén van, de hozzáérni nem érdemes, mert már érintésre is porrá válik.
Fotó: Balló Marci / Totalcar
Biztos idegesek voltak, hogy a kormány alapvetően egy kerek forma, ha tehették volna, azt is szögletesre rajzolják.
Fotó: Balló Marci / Totalcar
Az anyagok nem túl barátságosak, de legalább tartósak, kopás szinte sehol sincs.
Fotó: Balló Marci / Totalcar
A hátsó biztonsági övet már kiszívta a nap, ezért lila.
Fotó: Balló Marci / Totalcar
Fotó: Balló Marci / Totalcar
Puha plüss, ennek ellenére a második sor nem túl fejedelmi. Ez nem is csoda, arra ott volt a nagytestvér.
Fotó: Balló Marci / Totalcar
Fotó: Balló Marci / Totalcar
Könyöklő! Nem vagyok benne biztos, hogy ez akkoriban extra volt-e vagy sem, de legalább van.
Fotó: Balló Marci / Totalcar
Hátsó fejtámla. A Volvónak már a kilencvenes években is számított a biztonság, hiszen a halott ügyfél nem vesz újra autót.
Fotó: Balló Marci / Totalcar
Az alapfelszereltség része volt az állítható biztonsági öv, a bekötetlenség-jelzők elöl és hátul, valamint a számos visszajelző, ha nincs becsukva egy ajtó, vagy kiégett egy izzó.
Fotó: Balló Marci / Totalcar
Klasszikus cockpit, a kezelőszervek a sofőr felé néznek.
Fotó: Balló Marci / Totalcar
Fotó: Balló Marci / Totalcar
A gyári kárpitok tapintása remek, már a képen is látszik, hogy puha.
Fotó: Balló Marci / Totalcar
Fotó: Balló Marci / Totalcar
A légzsákot még a Volvónál sem mérték ingyen, ebben a példányban nincs is.
Fotó: Balló Marci / Totalcar
A helyére inkább egy kesztyűtartó került...
Fotó: Balló Marci / Totalcar
...ami felülről nyílik...
Fotó: Balló Marci / Totalcar
...és ránézésre az első lökhárítóig tart.
Fotó: Balló Marci / Totalcar
Fotó: Balló Marci / Totalcar
Öt sebesség, a 95 lóerős motor esetében ez elég mindenre.
Fotó: Balló Marci / Totalcar
A rádió helye, és a kötelező, analóg óra.
Fotó: Balló Marci / Totalcar
Ide kerülhettek volna az extrák, de nem kerültek.
Fotó: Balló Marci / Totalcar
Hamutál azért van, meg szivargyújtó is.
Fotó: Balló Marci / Totalcar
A kéziféket is vonalzóval rajzolták.
Fotó: Balló Marci / Totalcar
Valamilyen véletlen folytán a kormány kerek maradt, persze mindent megtettek, hogy vigyenek bele valami szögletest.
Fotó: Balló Marci / Totalcar
A műszerfal elrendezését a békalámpás Corolláról nyúlhatták.
Fotó: Balló Marci / Totalcar
Fotó: Balló Marci / Totalcar
A kormányoszlopon kapott helyet a műszerfal-fényerősség állító.
Fotó: Balló Marci / Totalcar
Egy hasábnyi bajuszkapcsoló, jöhet?
Fotó: Balló Marci / Totalcar
A pedálgumik még épek, biztos kicserélte őket egy nepper! :D
Fotó: Balló Marci / Totalcar
Fotó: Balló Marci / Totalcar
Fotó: Balló Marci / Totalcar
Két gyári kulcs, Volvo kulcstartó.
Fotó: Balló Marci / Totalcar
A Haynes Manual maga a csoda, aki ismeri, tudja.
Fotó: Balló Marci / Totalcar
