Amit Münchenben kiállítottak, az még csupán tanulmány, de benne van a Porsche sportkocsik jövője, közúton és versenypályán egyaránt.

A Mission R arányait, és felépítését tekintve eléggé emlékeztet a mai középmotoros sportkocsikra. A jelenlegi Caymanhoz képest a rövid túlnyúlások jelentik a legfeltűnőbb különbséget: mivel a benzinmotor helyére az akkumulátor került, a két villanymotor pedig jól elfért a tengelyek vonalában, az autó rövidebb, tömörebb építésű lehet. Ennek köszönhető, hogy a hossza csupán 4,33 méter, 2,56 méteres tengelytáv és 1,12 méteres magasság mellett.

A hajtásrendszer szokás szerint kétmotoros: a hátsó kerekeket egy 653 lóerős, az elsőket egy 435 lóerős villanymotor hajtja. Ezek a Taycan szériagyártású motorjának továbbfejlesztett változatai. A rendszer legnagyobb csúcsteljesítménye 1088 lóerő, de ez csak edzés-üzemmódban használható rövid ideig, hosszú távon 680 lóerő hozható ki a két motorból.

A mindössze 1,5 tonnás autó ezzel a hajtással elég gyors: 2.5 másodperc alatt érheti el a százas tempót, a végsebessége pedig 300 km/h, ami versenypályán is bőségesen elegendő. A 900 V-os, azaz kifejezetten hatékony elektromos rendszer egy 80 kWh körüli akkumulátorból nyeri az energiát, amivel állítólag akár 30 perces versenyek is lefuthatók. Ez már elegendő lehet egy-egy élvezetes sprint-futamhoz, az akkuk újratöltése pedig állítólag 15 perc alatt is megy 80%-ig, így akár több futam is beleférhet egyetlen versenynapba.

A Mission R-t olyasfajta széria versenygépnek mondják, amilyenek a kupás Porschék – ilyenből nem készült sok, az elmúlt 31 év alatt kb. 4400 példányt gyártottak – de azt hangsúlyozták, hogy az ilyen autók mindig szériamodellek alapján készülnek. Ezzel utaltak rá, bár ki nem mondták, hogy a Porsche a jövőben hasonló utcai autóval jelentkezhet – nem lenne meglepő, ha valami ilyesmivel váltanák a jelenlegi Boxster-Cayman párost néhány éven belül.