Így csinál metrót a villamosokból az új KRESZ
A villamosok jellemzően úgy élnek a fejünkben, mint lassú, síneken gördülő járművek, amelyek kedvesen szaladgálnak a városban, de gyorsan eljutni velük bárhova is, na az képtelenség. Eszünkbe sem jut, hogy gyorsabbak lehetnek, mint a HÉV, vagy hogy száguldhatnának a metró sebességével.
Az új KRESZ jelenlegi tervezete szerint szabályozási szinten sebességet váltanak a villamosvonalak. A villamosok jelenlegi sebességhatára egységesen 50 km/h, ám az új KRESZ tervezete ezt zárt pályán 70 km/h-ra emelné. Ezzel a magyar villamosközlekedés szabályozási szinten hasonlóvá válna a cseh és lengyel villamosüzemekhez, ahol hasonló sebesség a jellemző. A Budapesten használt villamosok tervezési paramétereik szerint egyébként eseti kivételekkel, de többnyire alkalmasak az ilyen sebességű közlekedésre.
Itt az új KRESZ tervezete: 140-es autópályák, cipzárelv, kötelező tompított
A kormány által bemutatott tervezetet márciusban láthatjuk.
A budapesti hálózat alapvetően pályaszempontból alkalmas is lehetne a 70 km/h-s sebességre, ám jelen állás szerint a felsővezeték nem valószínű, hogy tartósan bírná a sebességnövekedést, így azon a fronton komoly átépítéseket kellene betervezni. A legegyértelműbb emelt sebességű vonal az 1-es villamos lehetne, hiszen a megállók közti távolság nagy, a pálya majdnem mindenhol a közúttól elzárt, és a párhuzamos Hungária körút sebességhatára is 70 km/h. A külső körút villamosa jelentős ilyen jellegű potenciállal rendelkezik, hiszen az összes metróvonalat érinti, valamint három vasútállomás is közvetlenül a vonal mellett található.

A villamosvonalak elméleti gyorsítása azonban nemcsak a budapesti vonalak gyorsítására ad perspektívát, de szabályozási lehetőséget ad arra, hogy a HÉV vonalakat villamosként próbálják életben tartani. Jelenleg a HÉV-ek a Budapest környéki vonalakon 60 km/h-val közlekedhetnek, így a vonalakon a 70 km/h-s villamosüzem előremutató lehet. Fontos azonban megjegyezni, hogy a HÉV vonalakon sokkal nagyobb kapacitású és más méretű járművek közlekednek, így a kiváltásukhoz rengeteg villamos szükséges. Egy háromrészes MX/A HÉV motorvonat kapacitása 550 fő, míg a leghosszabb budapesti villamos, a 9 modulos CAF szerelvény kapacitása is 345 fő, miközben hosszuk nagyjából azonos. A kapacitáskülönbséget a villamos alacsonypadlós kialakítása és kisebb szélessége okozza, hiszen ilyenkor az utastérrel egy szinten kell elhelyezni a hajtást és a futóművet is.

A megengedett sebesség növelésének nemcsak a jelenlegi hálózaton, de a jövőben építendő vonalak esetén is nagy perspektívája van, hiszen egy 70 km/h-val közlekedő agglomerációs villamosvonal már igen komoly tömegközlekedési vonzerőt kínálhatna, jó eljutási időkkel, egy agglomerációs vasútvonalnál nagyságrendekkel megbízhatóbban – a metró sebességének előnyével, ám figyelemben tartva azt is, hogy a belvárosban közvetlenül az utcán lehet róla leszállni, nem kell aluljárókkal és mozgólépcsőkkel bíbelődni.
Tekintsük tehát át gyorsan, hogy milyen kötöttpályás közlekedési módok közül választhatunk Budapesten, és melyiknek mik a korlátai.
Az elővárosi vasút a lehető leggyorsabb kötöttpályás közlekedési mód, hiszen vonalszakasztól függően a sebesség 80 és 120 km/h között változik. Nagy hátránya, hogy a belvárost nem szeli át, kizárólag az agglomerációs tengelyek közti gyors utazásra alkalmas. A kiépítése rendkívül komplikált és drága, jelentős földmunka és komoly állomási infrastruktúra szükséges.
A metróvonalak sebessége jellemzően 70-80 km/h, amit a szerelvények a túl rövid állomásközök miatt nem mindig érnek el. A kiépítés és az üzemeltetés költsége nagyon magas, viszont hatalmas előnye, hogy szerelvényenként akár ezer utas is szállítható. Összehasonlításképp egy hasonló kapacitású vonat összeállításhoz nagyjából 12-14 hagyományos személykocsira lenne szükség. Szintén hátrány, hogy a mélyen futó vonalak miatt a le- és feljutás is hozzáadódik az utazási időhöz, ami egy rövidebb, pl.: Déli pályaudvar-Széll Kálmán tér utazás esetén akár több idő is lehet, mint amennyi idő alatt a szerelvény megteszi a két megálló közti utat.

A HÉV-ek felett sajnos csúnyán eljárt az idő, ám a metrókhoz hasonlóan nagyon nagy kapacitással rendelkeznek és a nagyobb állomásközök miatt gyorsan és zavarmentesen tudnak haladni. Jelenleg azonban a HÉV-vonalakon alkalmazott legnagyobb sebesség 60 km/h, amely az elővárosi vasútvonalak jellemző pályasebességének a fele. Így lehet, hogy Békásmegyerről több idő bejutni a Batthyány térre, mint amennyi idő alatt Érdről a mindenhol megálló személyvonat eléri Kelenföldet.
A villamosok és a másik három kötöttpályás mód között van egy hatalmas különbség: a villamos bár síneken közlekedik, a közlekedési szabályok szerint közúti vasúti járműnek minősül, ezáltal a vonatkozó utasításokon túl a KRESZ is vonatkozik rá. Mivel közlekedését a közúthoz igazítva kell irányítani, a villamosok kiépítéséhez nem szükséges rendkívül költséges biztosítóberendezés és jelzőrendszer kialakítása, így a kiépítés költsége kimerül a sínek és a felsővezeték létesítési költségében, a járművek is jóval olcsóbban beszerezhetőek, mint a metró, a HÉV vagy az elővárosi vasút szerelvényei. Kapacitásban egy villamos természetesen elmarad egy metrótól vagy egy HÉV-től, viszont az elővárosi vasúttal nagyjából azonos, amennyiben a járműegységek kapacitását hasonlítjuk össze. A villamosok sebességét a jelenlegi KRESZ 50 km/h-ban maximálja, amely a tervek szerint a közeljövőben 70 km/h-ra módosulhat.

A megengedett sebesség növelésével tehát a villamosok potenciális funkciója is átalakul. Amennyiben az új szabályozással összhangban építünk ki vagy alakítunk át villamosvonalakat, azok egyből egy HÉV sebességű szolgáltatássá válnak majd, jelentős potenciális utasszámnövekedést hozva az átszállásmentes belvárosi kapcsolatok miatt. A 37-es villamos például majdnem 4 kilométert tesz meg zárt pályán sűrűn lakott területektől távol az Orczy tér és az Élessarok között. Ezen a távolságon a villamos nyugodtan haladhatna 70 km/h-s sebességgel, esetleg kevesebb megállással, így gyorsítva az eljutást a belváros és a vonal külső végén található lakótelepes városrész, illetve a belváros és az Új Köztemető között.
Szintén nagy potenciál rejlik a sugárirányú közlekedési útvonalak harántirányú összekötésének gyorsításában. Erre a legjobb példa az egyes villamos, amely a belvárost elkerülni kívánó utasoknak nyújt lehetőséget a metró vagy vasútvonalak külvárosi irányú összekötésével, és gyorsítása nagyon sokat javítana versenyképességén.
Villamosgyorsítás a gyakorlatban
A villamosközlekedést jelenleg jópár dolog lassítja. A váltókon és bizonyos ívekben (kanyarokban) csak gyors sétatempóban haladhatnak a járművek, továbbá a váltók kezelése sem mindig egyszerű a járművezető számára. A leglátványosabb lassító tényező azonban a megállókiosztás. A villamosvonalak megállókiosztásukban a buszvonalak tervezési elvét követik, azaz a megállók jellemző távolsága 300 és 500 méter között változik. Amennyiben már csak a párhuzamos buszközlekedéssel rendelkező vonalak esetében vizsgálnánk felül a megállókiosztást és a távolságokat megpróbálnánk megduplázni, sokkal versenyképesebb eljutási idők érhetőek el a főbb csomópontok és a sűrűn lakott területek között. A villamosvonalak gyorsvasútként történő fejlesztése egy a metró, HÉV vagy elővárosi vasútfejlesztéseknél sokkal költséghatékonyabb módja a kötöttpályás közlekedés eljuttatásának bizonyos sűrűn lakott, de a hálózatba rosszul bekapcsolt területeken.
A villamosgyorsításnak sok külvárosi útvonalon nagy akadálya, hogy a villamossínek a közúti forgalomtól el nem zárt pályán futnak, ahol a járművezetők akkor sem tudják kihasználni a jármű teljes sebességét, ha arra a jármű és a pálya lehetőséget biztosít, hiszen a villamos nagy fékútja miatt az csak lassabban képes reagálni a váratlan forgalmi eseményekre.
Ezen az utcán valószínűleg nem lenne nehéz zárttá alakítani a villamospályát, sőt, ha nem füvesítik, buszsávként is alkalmazható.
Az utca itt is elég széles, viszont a parkolási szabályokat kéne átalakítani, amihez egyedül politikai akarat szükséges
Az ilyen útvonalak zárt pályássá alakítása óriási beruházást kívánna, a csomópontokat át kellene alakítani és teljes utcákat kiszélesíteni. Egy átfogó fejlesztési programmal azonban sok helyen járhatna nagyon jól a város, ráaadásul füves villamospályák alkalmazásával a fejlesztett utcák sokkal esztétikusabban is kinézhetnének, ám valahol egyszerűen nincs hely ilyen átalakításokra.
Ezen a pesterzsébeti utcán nem valószínű, hogy valaha is eltűnik majd a villamospálya az útról.
A közgyűlés akcióba lép
Vitézy Dávid fővárosi képviselő a közgyűlés előző ülésére benyújtott egy villamosgyorsítási javaslatot, amely igen részletesen, a műszaki beavatkozásokat sorolva tér ki a különböző villamosgyorsítási lehetőségekre. Az intezkezések között találjuk például a rádiós állítású váltók szélesebb körben történő alkalmazását, illetve a villamosok felszerelését ilyen eszközökkel, valamint a csúcssínrögzítéses váltók beszerelését is, amelyen a mostani jellemző 15-20 km/h-s áthaladási sebességeknél lényegesen nagyobb sebesség lenne elérhető. A javaslatokat a közgyűlés és a releváns szakbizottság is elfogadta, így a képviselő szerint az első tervek elkészülése májusra várható.
Nagyot gyorsítana a budapesti villamosokon egy új közgyűlési javaslat
A metróbuszok bevezetése helyett találták ki.
Nemzetközi példák
Arra, hogy a villamosokat célszerű akár elővárosi környezetben is alkalmazni, már sokan rájöttek. A Hódmezővásárhely és Szeged közötti Tram-Train üzem is hasonló jellegű, ám ott a vonal középső szakasza vasútként üzemel, így a villamosoknak meg kell felelniük a vasúti közlekedés összes előírásának, illetve a járművezetőnek tudnia kell mind nagyvasúton, mind villamosüzemben járművet vezetni. A tisztán villamosként, de a városi 50-es tempónál gyorsabban, nagy megállóközökkel kialakított pályára van példa például a csehországi Prágában vagy Brnoban, számos lengyel városban, de Pozsonyban is építés alatt van egy hasonló jellegű vonal, amely a lakótelepekkel sűrűn benépesített Pozsonyligetfalu (Petrzalka) városrészt köti majd össze a belvárossal.

Számoljunk utána
Amennyiben Budapesten komolyan gondolkoznánk az emelt sebesség bevezetésén a következő szakaszokat lenne érdemes feltétlenül számba venni. Az emelt sebesség nem feltétlenül jelentene mindig jóval gyorsabb menetidőt, de menetrend tartása egyszerűbb lenne és az utasok is úgy érezhetik magukat, hogy gyorsabban utaznak az autóknál és a buszoknál. A hálózat hatalmas rákfenéje, hogy a budapesti villamosvonalak nagy része „megijed” a nagy lakóteleptől, és jellemzően csak azok szélén áll meg, a lakóházak kisebb részét hatékonyan kiszolgálva. A buszjáratoknál nincs ilyen probléma, hiszen az utak jellemzően átszelik a lakótelepeket és gyakran gyorsjáratok is közlekednek, amelyek a lakótelepek és a belváros között közvetlenül, csak kevés megállással biztosítanak gyors eljutási időt. Az érdemben gyorsabb közlekedéshez persze nem elegendő kizárólag az emelt sebesség alkalmazása, a megállókiosztás felülvizsgálatára is szükség van a vonalak nagy részén. Ezért a következő számításokat az egyes villamos esetében megállóáthelyezés nélkül, míg a másik három vonal esetében általában 300-400 méterről 600-700 méterre ritkított megállókkal számoljuk. Fontos, hogy a számítás feltételezi, hogy a közlekedési lámpákat a villamosokhoz igazítják, de azért nagyobb csomópontoknál számol technológiai idővel is.
1-es villamos – teljes vonal
Az egyes villamos vonalának jelentős szakaszán lehetséges lenne a 70 km/h-s megengedett sebesség bevezetése. A számításaink szerint egy teljes vonalon (lassan bejárandó szakaszokat beleszámítva) 70 km/h-ra növelt sebesség esetén nagyjából 10 percet lehetne faragni a menetidőn, így az 40 perc lenne a mostani 50 helyett. A villamos sebessége így azonos lenne a mellette haladó autókéval, azaz az tömegközlekedés lélektani versenyképesség érzését is keltené a változtatás.

28-as villamos – Orczy tér – Kőbánya alsó vasútállomás
A 28-as villamos menetidejét a sűrűn lakott területeken futó és nyílt villamospályákon az 50-es korlátozást meghagyva egy átgondoltabb megállókiosztással (azaz átlagosan 650 méteres megállóközökkel) könnyedén 32 percre lehetne csökkenteni a mostani 38 helyett. Az emelt sebességű és átalakított megállókiosztású menetidő Kőbánya alsó és a Blaha Lujza tér között 18-ról 12 percre lenne csökkenthető. A belvárosi szakasz lényegét megtartva a Kőbányai út 21. és a Blaha Lujza tér között nem módosítottunk a megállókiosztáson.

37-es villamos – Orczy tér – Élessarok és Jászberényi út - Új köztemető
A 37-es villamos a belvárosi szakaszon kívül szinte végig a közúttól teljesen elkülönített, zárt pályán halad, amelyet jellemzően csak telephelyekre történő behajtások, illetve néhány kisebb utca keresztez szintben. A jelenlegi 33 perces menetidő helyett a zárt pályás szakaszok üzemi sebességének 70 km/h-ra emelésével és néhány egyszerűen helyettesíthető megálló kihagyásával 26 perces úthossz lenne elérhető.
61-es villamos – Teljes vonal
A 61-es villamoson a sebességhatárok és a sűrű megállók variálásával sok helyen jót lehetne dolgozni a menetidőn, a 34 perces menetidőből könnyű szerrel lehetne így 28 perc is a teljes vonalhosszt nézve. A fejlesztésre a legjobb lehetőségeket a Villányi út zárt villamospályája, illetve a Széll Kálmán tértől Hűvösvölgy felé tartó pályaszakasz gyorsítása jelenti. Az átalakítás Hűvösvölgy és a Széll Kálmán tér között 2 percet nyerne a villamosoknak, míg a Széll Kálmán tér és a Móricz Zsigmond körtér között 4 perces lenne az időnyereség.

Kell neki a marketing
Amennyiben a villamosok sebességhatára 70 km/h-ra nő, azt fontos tudatosítani a lakossággal. Ha a változás érezhető, többen fogják választani a tömegközlekedést, főleg a rosszabbul ellátott, hosszabb eljutási idővel elérhető külső kerületeken. Épp ezért fontos, hogy a közbeszédben lehessen hallani a hetvennel közlekedő villamosokról.
Mi legyen a csepeli HÉV-vel?
A MÁV már évek óta harsogja, hogy nem tudja hosszútávon biztosítani a csepeli HÉV jelenlegi járatsűrűségét új járművek nélkül. A BKK annak idején meg is vizsgálta a csepeli HÉV villamosokkal történő kiváltásának lehetőségét, ami nem hozott egyértelműen jó eredményt.
Vizsgálja a BKK a villamosok közlekedtetését a Csepeli HÉV-en
De nem lesz egyszerű.
Fontos kérdés például, hogy milyen járműveket járatnánk HÉV helyett. A közeljövőben érkező 50 darab CAF villamos várhatóan felszabadít ugyanennyi Hannoveri villamost, ám azok a járművek nem jelentenének valós javulást utaskomfort terén, csupán a napi üzemet tudnák biztosítani. A Hannoveriket ráadásul hármasával csatolva kéne járatni, amelyre a jármű ugyan eredetileg alkalmas, ám mivel Budapesten üzemszerűen sose közlekedtek csatolva, a kapcsolókészülékeik gyakran nem vagy csak korlátozottan működnek, így jelentős felújításra is szükség lehet.

Az igazán nagy lépés az lenne, ha a villamosokkal kiadott HÉV-ek bejárhatnának a 2-es villamos vonalára, ám ez a tervezett nagy járműhossz miatt korlátozottan lehetne lehetséges, ráadásul a 2-es vonal szűk íveiben menetrendszerinti üzemben nem igazán férnek el a Hannoverik.
Fejlesztési távlatok
A villamosközlekedésnek számos fejleszthetőségi előnye van egy elővárosi vasútvonal kiépítésével szemben. A legfontosabb tényező a költséghatékonyság, hiszen sokkal kisebb terhelésre kell pályát építeni, költséges biztosítóberendezések nélkül, ráadásul a villamosok jóval meredekebb emelkedőket is meg tudnak mászni, mint a nagyvasúti szerelvények. Ezen paraméterek alapján a villamosüzem jó megoldás lehet olyan hegyvidéki területek bekapcsolására a fővárosi hálózatba, mint például a körülményesen elérhető, de hatalmas ütemben terjeszkedő Budakeszi vagy esetleg Budaörs. Budakeszi esetében egy villamosvonal jelentené az egyetlen reális esélyt arra, hogy valaha is kötöttpályás kapcsolatot kapjon a település, amelyről reggelente szabályosan lehetetlen bejutni a városba a hatalmas torlódások miatt.

A 70 km/h-s üzemi sebességre kiépített villamosvonalak olyan hasonló hatékonyságúak lehetnek, mint egy HÉV-vonal, ám kiépítésük gazdaságosabb, járművekkel történő ellátásuk egyszerűbb, ezért egyszerű átmeneti megoldást jelenthetnek olyan területek kiszolgálásához, ahol nincs igény egy HÉV-vonal kapacitására, de jóval gyorsabb, kényelmesebb és megbízhatóbb szolgáltatást akarnánk nyújtani, mint amilyet egy sűrű buszfolyosó nyújthatna.

Az oldalról ajánljuk
- Hírek
Így néz ki egy gigaáramkút: egyszerre 46 autót tölthetnek
Nagy vendéglő épült az áramra éhes elektromos autóknak, buszoknak és teherautóknak
- Hírek
Uniós vizsgálat indult a szegedi BYD-gyár miatt
Egyelőre nem tudni, mikor lesz vége. Rossz esetben a pénz visszafizetésére kötelezhetik Magyarországot.
- Hírek
Meghalt Eddie Jordan, a Formula-1 egyik meghatározó alakja
A szakember, volt csapattulajdonos 76 évet élt.
- Hírek
Nagyobb a baj a németeknél, mint amekkorának látszik, de mégis jól jöhetnek ki belőle
Új ipari forradalomra van szükségük a németeknek.
- Hírek
Egy apró alkatrész megvámolása is leállíthatja az autógyártást
Csődcunamit hozhatnak Trump lépései.
- Hírek
500 milliárd jennel csökkenti villanyautó fejlesztési költségeit a Mazda, a rugalmasságra törekednek
A Mazda az elektrifikáció hajnalának nevezte a 2030-ig tartó időszakot.
- Hírek
Egy férfi azt hitte, hogy ellopták az autóját, pedig nem
A rendőrök segítségét kérte, akik hamar rájöttek, hogy mi a gond.
- Közélet
Itt az autó! Csak nevet kellene adni neki
Körmönfontnak kell lennie annak, aki jó nevet akar adni egy autótípusnak
- Hírek
F1: törölhetik a 2026-os motorszabályokat, 2028-tól jöhet a V10?
Állítólag a Forma-1 vezetőségében jelenleg is mérlegelnek több olyan forgatókönyvet, amik visszahoznák a sokak által hiányolt V10-es motorokat.
- Közélet
A helyszíni bírságot aláírni nem kell félnetek jó lesz
A bírságolás egyszerre legyen gyors, olcsó és jó. Kár, hogy ezekből csak kettőt választhatnak az autósok, amikor rájuk kerül a sor.
- Hírek
Hiába passzol a név, V8 nélkül nem fogy a Charger
Nagyot nyesett az elektromos változat árán a Dodge.
- Hírek
Nagyot drágulhat a Teslák biztosítása, ha az emberek nem hagyják abba a rongálást Amerikában
Több társaság megtagadhatja a biztosítást, akkor a maradék pedig emelni fog.
- Hírek
A Toyota csak olyat vesz fel a GR részlegre, aki nem normális - Kenshiki Fórum GR stand
A Kenshiki Fórumon bemutattak két új GR modellt és azt is elárulták, hogy éppen mi áll fejlesztés alatt.
- Hírek
Hivatalos: utód nélkül szűnik meg a Mercedes egyik közismert típusa
A döntést Markus Schäfer, a Mercedes technológiai vezetője jelentette be.
- Sport
Az F1-es Kínai Nagydíj legnagyobb kérdései
Meg marad a McLaren tempóelőnye? Összeszedik magukat az újoncok? Magára talál a Ferrari?
- Hírek
Veszélyes hibát idézett elő a Hyundai Ioniq 5 N legutóbbi visszahívása
A hiba állítólag egy visszahívés miatti javítás után jelen meg.
- Hírek
Annyit estek a Tesla részvényei, hogy már a SpaceX Elon Musk legértékesebb tulajdona
Kedden egyetlen nap alatt 5,4 százalékot esett a részvények árfolyama.
- Hírek
Rengeteg amerikai Tesla tulajdonos személyes adatait szivárogtatta ki egy weboldal
Bár az oldal egyfajta közösségépítő platformnak álcázza magát, valószínűleg az Elon Musk és a Tesla elleni fellépés egyik újabb eszközének szánják.
- Hírek
Több milliárd forintnyi bírságot kerülnek ki az autósok New Yorkban olvashatatlan rendszámokkal
Van akinek csak szimplán koszos az autója, de a legtöbben szándékosan trükköznek a rendszámtáblákkal.
- Tesztek
Ha eddig szeretted ezt a Mazdát, ezután még jobban fogodMenetpróba: Mazda CX-60 – 2025.
Láthatóan alig, a lemezek alatt viszont rengeteg apróságban változott a CX-60, és ettől csak még jobban kéne.
- Hírek
Eladó az amerikai AMG alapítójának egykori autója
A különleges modell alapjait egy amúgy sem szerény 500 SEL adta.
- Hírek
A Cybertruck elbújhat: eladó egy örült, kockás, kabrió buggy, dübörgő V8-cal
Nem hogy ilyen, de még csak hasonló jármű sincs másik.
- Hírek
Bezuhantak a Bentley eladásai, a COVID óta nem volt ilyen rossz a helyzet
Mindez annak tükrében különösen vészjósló, hogy Frank-Steffen Walliser CEO szerint az egy autóra jutó bevételük sosem volt még ilyen magas.
