A parkolótársaság megnyúz, de a hatóság futni hagy, ha a parkolással bliccelsz! - ez érthetetlen

2023.06.06. 06:08

Rendet szeretnénk az utakon? Ahhoz nemcsak az előírások betartása, hanem azok betartatása terén is szintet kell lépnünk, ha már az önkéntes jogkövetés helyenként hiányos. Meg persze szabad parkolóhely sem ártana.

A szerző jogász, világpolgár, önjelölt autószerelő, az olasz autóipar szerelmese. Zsánere a közlekedési jog és a járművekhez kapcsolódó jogi témák. Nem ismer lehetetlent csak tehetetlent. Mottója az ismeretterjesztés, fegyvere a felvilágosítás. Mai publikációjában a megállni- és várakozni tilos szabályainak megy neki, kritikai éllel. Célja a rendszer aszimmetriájának kifigurázása.

Járműveink híznak

Nem csak súlyukban, de méreteikben is. A 2023-as új autó kínálatban a pehelysúlyú Suzuki Swift menetkész tömege 900 kiló körül mozog, egy átlagos hibrid SUV viszont közel 2 tonna. Swiftet pedig alig vesz mostanában valaki, az elektrifikált telepjárókért viszont sorban állnak.

És ez még csak a kisebbik probléma.

A nagyobb gond az, hogy a súly mellé háromdimenziós méret is társul. A hízásnak köszönhetően autóink egyre több helyet foglalnak el, a bolygó alapterülete viszont állandó. A kijelölt parkolóhelyek pedig napról-napra fogynak a városokban az „autómentes övezet” elképzelés térhódítása okán.

Fotó: BKK
Fotó: BKK

Ha ehhez hozzávesszük, hogy autónk élete nagyobb részében egy helyben áll és ezt sem a hálószobánkban teszi, akkor kész is a parkolási káosz . De mit tehetünk mi, leleményes polgárok? A hátunkon nem vihetjük fel az autónkat a lakásba, az már egyszer biztos. Keressünk hát alternatív helyeket a parkoláshoz?

De mit szól mindehhez a hatóság? 

A helyzet napi szinten adott. Megérkezünk az úti célunkhoz, üres parkolóhely meg egy szál se. Van pár szabad mozgáskorlátozott parkoló, néhány átmenetileg kihasználatlan elektromos töltőpont és temérdek megállni/várakozni tilos tábla. Újabban már helyi lakosoknak (éjszakára) fenntartott parkolókkal kombinálva.

A józan paraszt ilyenkor addig köröz a környéken, amíg nem talál üres (valószínűleg fizetős) parkolóhelyet, nyilván kilométerekkel odébb. Nesze neked környezetvédelem és emisszió csökkentés! Másra gondolni sem mer, hiszen a tiltott helyen parkolásért keményen büntet a rendőr/közteres. De valóban így van ez, vagy görög van a falóban? 

A rendszer aránytalanul felemás. Ott szigorú, ahol nincs is hatósági jelenlét, és ott elnéző, ahol fontos lenne a kényszerítés

Itt valakinek egy ideje szólni kéne, hogy talán el kéne parkolni
Itt valakinek egy ideje szólni kéne, hogy talán el kéne parkolni

Evidens, hogy ha nem veszünk parkolójegyet, akkor komoly pótdíjra (nem bírságra!) számíthatunk. Sőt, ha nem fizetnünk, még a végrehajtót is ránk küldik. Miközben közterületi parkoláskor szolgáltatást csak elvétve kapunk, a vonalak felfestése és a parkoló-automaták üzemeltetése nem tesz hozzá a parkolási ügyfélélményhez, de legalább ront rajta. És még szabad parkolóhely sincs garantálva.

Bomba üzlet a parkolás, csak nem az autósoknak



Kevésbé ismert tény, hogy fizetős parkolás során magánjellegű, úgynevezett polgárjogi kötelembe lépünk az üzemeltetővel. Nincs hatósági jelenlét a jogviszonyban, csak szolgáltató és ügyfél van. De akkor honnan ered a bátorság a hatósági jelleg "színleléséhez" a pótdíjazás során? Miért minősül "közfeladatot ellátó személynek" a parkolóőr? Jogos a kérdés. Válaszként egy általános igazsággal kell beérnünk: Nem az a bolond, aki csinálja. Az a bolond, aki engedi. Jelen esetben a jogrendszerünk.

Ha nem veszünk parkolójegyet, garantált a pótdíjas fizetési felszólítás (mikuláscsomag), aztán a végrehajtó elvisz minden mozdíthatót, ha nem fizetünk. Kibúvó nincs, végrehajtási vasszigor van. Mára mindenki megtanulta, hogy ha parkolás, akkor fizetés. Lám, ennek a hozzáállásnak van visszatartó ereje a fizetős parkolóhelyeken. 

A tiltott helyeken már más a helyzet

A KRESZ-ben foglalt megállási- és várakozási tilalmak megszegése esetén csak papíron szigorú a szabályozás, a valóságban már kevésbé. Optimális esetben lesz egy kis aktatologatás a hivatalban, aztán el is felejtjük az egészet. És csodálkozunk, hogy ehhez a felálláshoz nem párosul preventív jelleg?  

Van, aki halmozottan gyűjthetné a bírságokat (megállni tilos tábla + kerékpársáv)
Van, aki halmozottan gyűjthetné a bírságokat (megállni tilos tábla + kerékpársáv)

Magyarán: a parkolási „bírság” mindig behajtásra kerül, a tilosban parkolás viszont könnyűszerrel megúszható. Igaz, települése és kerülete válogatja, hiszen nincs egységes országos koncepció. 

Végrehajtási szemszögből indokolhatatlan az aszimmetria. 

Hiszen kijelölt - fizetős - parkolóhelyen várakozás esetén csupán megrövidítjük pár ezressel a parkolótársaságot/önkormányzatot, ha nem fizetünk. Tiltott helyen megállva/várakozva viszont jobb esetben is akadályozzuk a forgalmat, rosszabb esetben balesetveszélyt is teremtünk. Nem az utóbbit kellene inkább rommá büntetni?

De igen, csak valahol ez is a pénzről szól

2008 előtt a megállási- és várakozási tilalmak megszegése szabálysértésnek minősült, amely felelősség alól – akárcsak a gyorshajtásnál – remek kibúvót jelentett a „hallgatás joga”. A száguldozók megregulázásával egyidejűleg a jogalkotó a renitens parkolókat is jogkövetésre akarta bírni, amikor a 410/2007. (XII. 29.) kormányrendeletben külön megemlítette a megállási- és várakozási szabályok megsértését. Magyarul, a tilosban megállás/várakozás is közigazgatási bírságos téma lett 2008 nyarától. 

2008-tól Nem volt többé se kibúvó, se alkudozás

Aki rossz helyen támasztotta le a vasat, az kapta a csekket és fizetett. Csakhogy, ebbe a szigorú fellépési koncepcióba valami zavar került hatósági oldalról, mert nem volt hosszú életű. 2012 szeptemberében ugyanis – máig tisztázatlan okokból – a jogalkotó kivette a megállási/várakozási részt a közigazgatási bírságos rendszerből és visszaminősítette szabálysértéssé. Arról pedig rendszeres Totalcar olvasóként már tudjuk, hogy messze áll a tökéletestől.

229538

Vagyis, az elmúlt évtized során a megállási- és várakozási szabályok megsértésének alapeseteiben ismételten élhetnek a renitens parkolók az „én ott se voltam” kifogással. De miért lett ezen a területen újra elnéző a hatóság? Hogy lehetséges az, hogy egy polgári jogviszonyból eredő fizetési kötelezettség nem kerülhető meg, egy hatósági jogviszonyból fakadó viszont igen? 

A tilosban parkolást miért lehet megúszni, a fizetős parkolási büntit pedig miért nem?

Ennek megértéséhez szét kell szednünk a KRESZ és a szabálysértésekről szóló törvény ide vágó passzusait. 

A KRESZ három tevékenységet különít el. Megállás-várakozás-parkolás. A felsorolásban előrébb állók magukban foglalják a hátrébb elhelyezkedőket. Vagyis ahol tilos megállni, ott várakozni és parkolni sem szabad.

Megállás: járművel a be- és a kiszálláshoz, vagy a folyamatos fel- és lerakáshoz szükséges ideig, illetőleg - ha a vezető a járműnél marad - egyéb okból legfeljebb 5 percig történő egy helyben tartózkodás. A járművezető ilyenkor vagy a járműben, vagy annak közvetlen közelében tartózkodik.

Várakozás: járművel a megállásnál hosszabb ideig történő egyhelyben tartózkodás. 

Parkolás: Lényegében azonos a várakozással. Magyarul, amikor letámasztjuk a gépsárkányt és ideiglenesen sorsára hagyjuk.

A jogszabály kettészedi a megállási- és várakozási tilalmakat általános és speciális esetekre.

Általános megállási tilalmakat a KRESZ szövegében találunk. Ebbe nem érdemes itt most belemennünk, a KRESZ 40-41. §-ai elég egyértelműek e tekintetben. Persze kivételek akadnak, pl. mozgáskorlátozott igazolvánnyal vagy járdán, amikor a közlekedési tábla külön megengedi a megállást. Vezetői engedély birtokában az is világos kell legyen, hogy ahol megállni tilos, ott várakozni sem szabad. Parkolni meg aztán főleg nem. 

Megleckéztették a két helyet foglaló autóst
Megleckéztették a két helyet foglaló autóst

A speciális eseteket tiltó táblákkal szabályozza a jogszabály. A KRESZ 15. §-a tételesen felsorolja és illusztrálja az idevágó táblákat. Értelmezési kérdésekben viszont eléggé szűkszavú.

Parkolásra vonatkozó szabályokat azonban a KRESZ-ben nem találunk

Csupán két helyen említi a fogalmat a jogszabály, azt is a kivételeknél. A „mozgáskorlátozottak külön engedélye és jelzése” címszó alatt. Érthető mindez, hiszen – ahogy az elnevezése is sugallja – a közúti közlekedés szabályairól szóló joganyag a közúti közlekedést szabályozza. A parkolás és a közlekedés pedig egymást kizáró, szimultán előfordulást lehetetlenné tévő fogalmak. Mert valami vagy parkol, vagy közlekedik. Így a parkolás részletszabályait és feltételeit valahol máshol találjuk. Főként önkormányzati rendeletekben. 

Mit mond erről a szabálysértésekről szóló törvény? 

A jogszabály szerint a tilosban megállás/várakozás/parkolás esete kívül esik a kiemelt szabálysértések körén és úgynevezett „közlekedéssel kapcsolatos egyéb szabálysértések” kategóriájába tartozik. Azon belül pedig a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértését valósítja meg.

Magyarul a jogalkotó szerint ez nem akkora dolog, egy kis pénzt kell csak rálocsolni a problémára és 3 év múlva emlékezni sem fogunk rá. Feltéve, hogy nem vagyunk notórius tilosban parkolók, mert akkor az idevágó rendelet értelmében hamar kipontozódhatunk a játékból és rollerre kényszeríthetjük magunkat, hiszen ezekhez a szabálysértésekhez 2 - 6 előéleti pont is társul.  

Mindez persze csak akkor jelentene valós veszélyt, ha kötelező lenne magunkkal szemben is terhelő vallomást tenni szabálysértések esetén

De tudjuk, hogy nem az. Tettenérés (mint gyorshajtásnál a megállítás) hiányában az elkövető kiléte ismeretlen maradhat az egész eljárás során, így ez mind csak elméleti fingreszeléssé degradálódok valós viszonyok között. A való életben ugyanis tilosban parkolás esetén jellemzően az elkövető távollétében történik a helyszíni bírság kiszabása, és – mivel szabálysértésről van szó – önkéntes teljesítés hiányában az elkövető kilétének megállapítása kötelező a hatóság számára.   

Egy parkolás: százezer
Egy parkolás: százezer

Nyilván ez sem ilyen egyszerű, hiszen a KRESZ ismeri a kerékbilincselés és az elszállítás jogintézményeit is. 

Hogy pontosan mit jelentenek a KRESZ szabályok és táblák, miként folyik az eljárás és hogyan pattan le a magyar autósok vértjéről a hatóság/parkoló társaság, azt a következő részekben tárgyaljuk meg. 

Címlapkép: baleset-info.hu

Csőbe húzott a kereskedő? Szédítenek a szervek? Sunnyog a biztosító? Ha úgy érzed, hogy neked van igazad, de mégis lepattintanak a nagykutyák, jelentkezz és írd meg történeted a drtakacs@mail.totalcar.hu -ra.