Hogy lehet eladni egy Audit 500 ezer kilométerrel?

Bár az állami Jármű Szolgáltatási Platform január eleje óta gőzerővel működik, és ingyenessége miatt sokan ellenőrzik vele a magyar forgalomban lévő autók 2012 óta rögzített kilométeradatait, ez az ügy még az előző, zűrös korszak terméke.

Tamás pontosan tudta, mi a teendő, ha becsületesen szeretné eladni három éve, a kollégájától vásárolt Audi A6 C6 3.0 TDI S-line Tiptronic Quattróját. Amikor február 25-én feltöltötte az autó hirdetését a Használtautó.hu-ra, abban a valós futásteljesítményt adta meg, amely 541066 kilométer volt. 

Több mint félmillió kilométer egy 2004-es autóban, melyből jelenleg összesen egyet hirdetnek hasonló kilométerszámmal az ezerhatszáz eladó, mindenféle generációs A6 közül? Ilyen magas futásteljesítménnyel bármi eladhatatlan, gondolhatjátok most. Pedig ez a tévhit azért alakult ki Magyarországon, mert az utóbbi években nem sűrűn találkoztatok ilyen magas számokkal a hirdetésekben, és biztosan nem azért, mert ne hemzsegne a piac a félmillióról visszatekert prémium autóktól.

A profi eladási trükk csupán a reális árazás. Hiába van egyben az utastér, hiába füstmentes a motor, és hiába kapcsol jól az automata váltó még ilyen sok kilométernél is, egy félmilliót futott A6 TDI egyszerűen nem ér annyit, mint  amelyikben csak 260 ezer van. Szerencsére az sem igaz már, hogy meg sem csörren a telefon, ha több mint 300-zal hirdetnek meg egy autót, ami részben az utóbbi hónapok eredménye, hiszen egyre több reálisnak tűnő kilométeradattal találkozunk a hirdetésekben. Az autó reális árát persze az állapota, a felszereltsége és a karbantartások igazolhatósága is meghatározza, de a többség nem ezt nézi, hanem a kilométerszámot és az árat. Ez van, itt tart a fogyasztói kultúránk.

Eredetileg 1 millió 390 ezer forintért hirdette az Audit, azonnal volt érdeklődő és két órán belül eladta 1,2 millió forintért. Egy egy hónapja alapított cég szerepelt az adásvételi szerződés vevő-rovatában, ezért Tamás utólag úgy látja, eleve ki volt találva az A6 további pályája. Igaza is lett, hiszen az autó március első szombatján ismét szerepelt a Hahun, ekkor 1 millió 780 ezer forintot kértek érte. A JSZP-be bejegyzett friss kilométeradat alapján valakit jól átvertek vele, hiszen bár Tamás vevői február 25-én átíratták az eredeti óraállással, március 19-én viszont már 266730 kilométer került az állami rendszerbe. Nyilván ennyi szerepelt azon az adásvételin, amellyel a mostani gazdája nevére vette az autót.

Lényegtelen, hogy ő pontosan mennyi pénzért vette meg és az is, hogy az óratekerők 3 vagy 500 ezer forintot tettek-e zsebre a tekeréssel. Ezúttal sem kockáztattak sokat, hiszen az állami autós platform egykedvű profizmussal nyeldekli a hullámzó futásteljesítmény-adatokat, az óratekert autók is átmennek a műszakin, az eredetiség vizsgálaton és át is lehet őket íratni. 

Ezt az Audit 2011-ig márkaszervizbe, azóta pedig egy Audi-specialistához hordták Tamás elmondása szerint. 100 ezer kilométeres korában tuning dobozt kapott, 289 lóerőt mutatott a mérőpadon és ekkor szerelték fel rá azt hátsó ABT szárnyat is, amely a csalós hirdetés kitakart rendszámos fotóin segített azonosítani az autót. 

Életkilátások? Nehéz kérdés. Az Audin korábban cserélték a turbót, a vízpumpát, egyszer javították az automata váltóját, cserélték a vezérlést, illetve még néhány apróságot. Tamás azért adta el végül, mert érezni kezdte, hogy a váltó ismét rakoncátlankodik, a hátsó hajtásrész meglógósodott, a kormánymű néha rendellenes zajokat hallatott, vagyis várható volt, hogy az Audi hamarosan ismét elkéri a következő egymillió forintot a további működésért. Gazdája egyszerűen nem szeretett volna további százezreket locsolni a tizenöt éves, félmilliót futott autóra, kiszállt és jól tette. Akik viszont megvették tőle, azok egy most még hibátlanul működő, karbantartott és tiszta előéletű autót vettek reális áron, ezért lehetett ideális a tekeréshez.

Ha Tamás nem írt volna levelet az ügyéről, ez az autó is csak egy volna a több tízezer, óratekerés után továbbadott használt autó közül. Éppen a hasonló esetek miatt gondolnak sokan kéket meg zöldet a legkeresettebb típusok megbízhatóságáról és tartósságáról és pontosan ennek az újabb félmillióról negyedmillió kilométerre visszatekert Audinak a példája miatt folytatjuk az óratekerés elleni harcot is. A karbantartott autó is elhasználódik, a javításokra költött pénzek lassan elérik a maradványértékét, hiszen az előbbi érdemben nem változik, az utóbbi viszont keményen szánkázik lefelé.

Amíg az állami rendszereket nem bástyázzák körbe megfelelő jogszabályokkal, tehát nem kötik például hiteles igazoláshoz az óraállás-csökkenés bejegyzését és akadályozzák meg az óratekert autók kereskedelmét, addig az új platform is csak annyira lesz hatékony, amennyire reflexszerűvé válik a használata. Illetve az import használt autók esetében még annyira sem, ha nem drótozzák össze valahogy az Európai uniós országok gépjárműnyilvántartó rendszereit, illetve a márkák szerviztörténeti adatbázisait egyetlen nagy, mindenki számára könnyen elérhető netes lekérdezőrendszer mögött.

Kérdés, mit tehet az, aki mit sem sejtve megvette a félmilliót futott Audit 266 ezer kilométeres óraállással, de nem szeretne becsapni amikor eladja. Egyrészt bele kell írnia az adásvételibe, hogy az óraállás nem hiteles, vagy vissza kell állíttatnia egy profi szervizben a valódi értékre. Elvileg a hibás óraállás korrekciójára az állami rendszerben is van lehetőség, de ehhez egyedi kérvényt kell benyújtani a Belügyminisztérium járműnyilvántartó hivatalához és a kérvényhez a rövid esetleíráson kívül bizonyítékként csatolni kell azokat a fotókat is, melyek az egyes műszaki vizsgákon készültek az autó műszerfaláról és a számláló aktuális állásáról. A BM nyilván maga is megnézi az autót a saját rendszerében, de bármilyen furcsán hangzik, a vizsgafotók támpontja nélkül nem javítanak semmit sehová, mivel a magánokiratnak tekinthető adásvételi szerződések tartalma erősebb állítás, mint bármi más. Még akkor is, ha ezekbe sokszor hamis futásteljesítmény kerül. Középtávon szerencsés volna rábírni a vizsgaállomásokat arra, hogy rendes fotókat készítsenek az autókról, mert a látottak alapján most nincs ilyen elvárás velük szemben.

A Jármű Szolgáltatási Platform döcögősen indult, hiszen a tesztidőszakban sok autós személyes adatai: neve, születési dátuma és lakcíme is kikerült a lekérdezések során. A problémát mi is jeleztük, de január 10-re megoldották. Ha bárki úgy érzi, hogy sérelem érte a jogait ebben az időszakban, az a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság hatósághoz fordulhat jogorvoslatért, de a Belügyminisztérium is külön tájékoztatót adott ki, hogy ha valaki a próbaidőszakban személyes adatokhoz jutott a lekérdezések során, az köteles ezeket visszaállíthatatlanul törölni. 

A platform nemrég átesett az első ráncfelvarráson. Azóta az ügyfélkapus belépést és a rendszám megadásával indított keresést követően már nem csupán egy több mint tízoldalas, letölthető PDF-fájlt kapunk eredményként, de az autók alapvető műszaki adatait, a vizsgákon rögzített információkat és fotókat, illetve a származásellenőrzés vagy eredetiség vizsgálat adatait, a futásteljesítmény-adatokat összegző táblázatot és grafikont is külön-külön kattintható fülek alatt nézhetjük át. Így pörgettem végig a félmillióról 266 ezerre visszarántott Audi történetét is.

Az A6 2004-es gyártású, de 2005-ben helyezték itthon forgalomba és már 2010-ből is láthatunk róla műszakivizsga-fotókat. Ekkor 249 ezer kilométer volt benne, a 2012-es vizsgán már több mint 330-nál járt, vagyis a mostani óraállást nyolc éve érhette el először. Egy ilyen autó több mint félmillió kilométerrel kevesebb mint egymillió forintnyi eurót ér Németországban, bár alig találni ilyen sokat futott példányt a mobile.de-n és akár több mint kétmilliónak megfelelő összegért is elmehet, ha csak annyi van benne, mint amennyivel itthon eladták az óratekerés után. Ott sem ismeretlen ez a csalási forma, mégsem értelmetlen támpontokat gyűjteni a kinti kínálat árszintjéről, mielőtt bármit elhiszünk az itteni hirdetőknek.