A benzin és a gázolaj piaci áron lassan drágább lesz az aranynál is, és az ársapka se tart majd örökké. Ezért érdemes lélekben már most felkészülni, hogy mi lesz, amikor már semmilyen kedvezmény nem könnyíti az életünket. Mit lehet így tenni? Tömegközlekedés? Roller? Bicó? Van rengeteg ember, akinek ez nem opció, és az élete megkerülhetetlen tartozéka az autó. De ha az üzemanyagárak gyorsabban lőnek ki, mint egy Space X rakéta, akkor is van megoldás: olyan jármű kell, ami annyira keveset eszik, hogy a kasszánál mégis elfogadható marad a végösszeg.
Szeretném leszögezni az elején, mielőtt bárki virtuálisan lelőne a kommentmezőben, hogy ez most egy olyan szűrlet, ami nem tartalmazza a szélsőségeket, ezért kimaradnak a túl drága vagy túl sok kompromisszumot igénylő autók. Továbbá azok a típusok is, amelyekből a koruk miatt már nehéz értelmezhető állapotú példányt találni. Nem kerülték el a figyelmemet a dízelek és a hibridek, azonban velük egy másik listában fogunk foglalkozni, a terep ezúttal a benzineseké.
Mivel jól fogyasztó benzinesekről lesz szó, ne lepjen meg senkit, hogy ezt a halmazt zömmel kisautók alkotják, amik nem arra valók, hogy egy családot szállítsanak nap mint nap. Ugyanakkor olyan sokszor előfordul, hogy egy vagy két ember használja őket egyszerre, erre a felhasználási formára világbajnok választás egy nem pazarlóan nagy jármű. Tehát összességében olyan autókat válogattam össze, amik relatíve sokak számára elérhetőek, és megvétel után jó eséllyel nem kérnek majd aránytalanul sok anyagi ráfordítást sem.
Mivel ezek némelyik változata is benne van már a korban, érdemes mindet jól átvizsgálni az esetleges vétel előtt. A rozsda ennyi év után szinte bármilyen autón megjelenhet, illetve a méretük miatt sokat főleg városi szaladgálósnak használtak, ennek a nyomai szintén feltűnhetnek. Érdemes kisebb külső sérülések után kutatni, illetve a váltó és a kuplung állapotára is figyelni kell. Amelyik típusnál van elérhető Nepperűzőnk a témában, azokhoz belinkelem, plusz segítség gyanánt.
A fogyasztási adatokat a német spritmonitor.de oldal alapján adtam meg. Itt vannak szélsőségesen alacsony és magas értékek is, de a rengeteg adat miatt jó sansz van rá, hogy az átlag reális lesz a végén. Nézzük!
Toyota Yaris
Kezdjük is egy olyan típussal, ami amolyan joker jellegű: azon túl, hogy keveset eszik, elromlani sem szokása, az ára is emészthető, illetve a helykínálata se olyan borzalmas. Ez a Toyota Yaris. Itt az első és a második generáció jöhet számításba, ezeken belül pedig az ezres és az egyhármas benzinesek.
Az első generáció 1 literes, 68 lóerős VVT-i változatára 5,9 literes átlag jön ki a Spritmonitor alapján, de az adatok azt mutatják, hogy könnyedén el lehet járni a típussal akár 5,5 literes átlaggal is. Az egyhármasok már combosabbak, 86 lóerősek, ugyanakkor a fogyasztásuk szinte megegyezik az ezresekével, ott épphogy 6 liter alatt marad az átlag. Bár az ezres motorral szerelt Yaris is váratlanul jól megy – nagyon könnyű –, akinek kell egy kis plusz tűzerő, érdemes az egyhármasokat nézegetnie. Az első generációs Yarisok ára 500 ezertől indul, de az értelmezhető állapotú, klímás példányok egymilliótól kezdődnek. Egyhármasból kevesebbet árulnak mint ezresből, viszont az erősebb motor felára nem jelentős.
A második generációból szintén az 1 literes és az 1,3-as verziókra érdemes rászűrni a Hahun. A kisebbik motoros változat az átlag szerint még egy kicsivel az első generációsnál is kevesebbet kér: 5,8 litert adnak ki a számok. Az egyhármasra már magasabb, 6,1 literes átlagot írnak. Itt fontos megjegyezni, hogy a 86 lóerős motorok mellett már lehet kapni 101 lovas 1,3-asokat is, amik fogyasztása még mindig remek, de már elég istenesen mennek.
Ám ezek annyira kis eltérések, mind a kétféle motor, mind a kétféle generáció között, hogy a konkrét darab kiválasztásakor ezeknél sokkal fontosabb szempont az általános állapot. A Yaris második generációja árban ott indul, ahol az elsőből a szebbeket kapjuk, tehát valamivel egymillió forint felett. Csodák nincsenek: az igazán jónak ígérkező példányokat bőven 1,5 millió felett találjuk, inkább a 2 milliós ársávhoz közel.
Honda Jazz
Örökzöld még a Honda Jazz, ami a használt kategória egyáltalán nem titkos tippje. Nem véletlen, mivel a Jazz szinte mindent jól csinál: keveset eszik, rendkívül tartós, sőt az átlagos kisautókhoz képest a hátsó helykínálata is fejedelmi.
Becsületesnepperünk kedvence 2001-től készült, és tényleg baromi strapabíró, még a húszéves példányok között is bőven akad olyan, ami ma is simán megvehető. Ahogy a Yaris esetén, itt szintén az első és a második generáció játszik. Ugyancsak a Yarishoz hasonló körülmény, hogy kétféle motort érdemes nézni mindkét változat esetén: az 1,2 literes és az 1,4 literes szívó benzinest. Még abban is nagyon hasonlítanak, hogy a két motor fogyasztása között a Spritmonitor szerint minimális az eltérés, decikre vannak egymástól.
Az első generációs Jazz egykettes, 77 lóerős motorral nagyjából 6 litert kér 100 kilométeren, míg a 83 lóerős egynégyessel 6,3 literes átlagot írnak. Itt is fontos megjegyezni, hogy rengetegen számolnak be bőven 6 liter alatti átlagokról – főleg az 1,2-es esetében –, tehát kiváló esély mutatkozik rá, hogy ezeknél az átlagos számoknál is jóval szerényebb legyen a fogyasztás a való életben. Cserébe nem versenyautó egyik sem.
A második generációs Jazzből az egykettes, már 90 lóerős változatból van a legtöbb a piacon. Mivel nem kimondottan nehéz jármű, már ez is remekül viszi előre, ugyanakkor a fogyasztása az első generációhoz hasonlóan kiváló. Az 1,2 literes változatra 5,9 literes átlagot írnak. Ahogy az első generáció esetében, az egynégyes – ami igazából egyhármas, de egynégyesnek jelölik – csak kicsivel erősebb, 99 lóerős, ellenben a fogyasztásuk se tér el jelentősen: 6,1 liter. Mindkét motor esetén itt is akadnak szerényebb értékek, így reális esély van rá, hogy simán kevesebbet is tud enni egy Jazz. Jó példa erre Gajdán Miki kollégám, akinek a második generációs, 1,2-es Jazze stabilan 5,5 alatti fogyasztást produkál.
A Jazz első generációja a magyar piacon körülbelül 400 ezer forintos áron rajtol, de az értelmezhető példányokért legalább egymillióig kell nyújtózni, és bőven találni 1,5 millió körül is. A második széria már borsosabb: ott a legolcsóbb, normális állapotúnak tűnő példányok is 2 millió fölött indulnak, de a fiatalabb, keveset futott darabokért lazán elkérnek 3 millát.
Citroen C1 (Peugeot 107, Toyota Aygo)
Aki tényleg csak szükség esetén ültetne embert a hátsó ülésre, annak elfogadható választás lehet még a Citroen C1, Peugeot 107 vagy a Toyota Aygo. Ezeket most egy típusnak tekintem, hiszen nagyon kevés közöttük az eltérés, mondhatni ikertesókról van szó. A motorpalettával itt nemigen kell majd bajlódni, hiszen mindhármat ugyanazzal az egyliteres, háromhengeres benzinessel szerelték. Ez 68 lóerős, ami ugyan nem tépi fel az aszfaltot, de ezeknek a kisautóknak a kis tömegét azért hibátlanul viszi.
Ha olyan autó kell, ami egyszerű, mint a facsipesz, ráadásul felháborítóan keveset eszik, akkor mindhárom modell tökéletes választás lehet. De mit mutatnak a számok? A Spritmonitor átlaga szerint a három kiskocsi között fogyasztásban nincs lényegi eltérés: körülbelül 5,2-5,3 literes átlagot tudnak. Itt kevésbé nagy a szórás, mint az előző típusok esetén, de az a tapasztalat, hogy be lehet nézni velük 5 liter alá is, ami a léleknek nagyon kedves lehet.
A C1, a 107 és az Aygo első példányai is 800 ezer forint körül indulnak, de a kevesebb csatát látott példányokat nagyjából 1,2-1,3 milliótól érdemes nézegetni. A fiatalabb, alig futott példányok ára simán megközelíti a 2 milliót.
Suzuki Swift
Örök sláger a piacon a Suzuki Swift, amit Magyarországon kicsit magunkénak is érzünk, hiszen a második és harmadik generációs Swiftek itthon készültek, és sokaknak jelentették a szoci vasak után az olcsó továbblépési lehetőséget. Azonban a Suzuki kisautója nemcsak érzelmek miatt lett népszerű, hanem leginkább azért, mert rendkívül megbízható.
Most viszont már a köznyelvben vasalónak hívott, 2005-től gyártott Swift tűnik reális választásnak, hiszen elődei közül a nagyja már elhasználódott, és mai mércével már nem is tűnnek olyan kompromisszummentes autónak. Ebből már nem készült ezres, itt egyhármas az alapmotor, viszont ez se kér sok üzemanyagot a menésért cserébe – ami 92 lóerővel nem is rossz –, miközben a legendás megbízhatóság nem csorbult, a nyelestengely-csapágyra és az ABS-tömbre kell fokozottan figyelni.
A Spritmonitor átlaga szerint az 1,3 literes vasaló-Swiftek átlaga 6,5 liter körül mozog. Lendvai Zsolti tapasztalatai szerint akár 5 körül is simán el lehet járni országúti üzemben. Az árak aszerint alakulnak, ahogy azt egy jól összerakott, megbízható autótól várnánk. Nagyjából 800 ezer a korai, lefingottabb példányok ára, de a jobbakat 1,2 milliótól érdemes nézegetni. A fiatalabb, keveset futott, kimondottan szép állapotú darabokat másfél millától kínálják.
Fiat Panda
Ha valaki nem tart az olasz autóktól, akkor a Fiat Panda is kiváló választás lehet. A Pandák megbízható kiskocsi hírében állnak, aranyosan néznek ki, és lista többi tagjához hasonlóan a fogyasztásukkal nem robbantják fel a kasszát. Kétféle motorral érdemes Pandát nézni: az 1,1 literes és az 1,2 literes változatok is vehetők. Egyiknél sincs hatalmas tűzerő, hiszen az egyegyes szerény 54 lóerőt tud, míg az egykettesből 60 és 69 lovas verziókat találhatunk.
A két motor között fogyasztásban nincs jelentős eltérés: az 1,1-es átlaga 6,1 liter, míg az 1,2-eseké 6,2. Ugyanakkor a gyakorlati tapasztalat és az adatok azt mutatják, hogy a Pandák is simán tudnak 6 liter alatti átlagot produkálni.
Az árak nagyjából 900 ezer forintnál startolnak, de már kicsivel egymillió fölött is találni olyan példányokat, amik biztatóan néznek ki. A többihez képest fiatal, nagyon keveset futott egyedekért távolabbra kell tekinteni, azok kábé másfél milliótól kaphatók.
