Eladtam az autóm a covid miatt, majd elszálltak az árak. Mi megy itt?

2020.11.26. 17:46

Egyetlen értelmes olvasói levél többet ér, mint ezer üres komment. Ezúttal Laci (eredeti nevét a Totalcar tanúvédelmi programját követve megváltoztattuk) szolgáltat példát az előbbire, aki saját bőrén tapasztalt egy most már nagyon is látható folyamatot, amely meghatározhatja a következő évek magyar használtautó-piacát. Az új autók árát egyszerre nyomja felfelé a gyártókra rótt széndioxid-kibocsátási-kvóta és bírságvész, a kötelezővé tett biztonsági berendezések beépítése, vagy éppen a gyenge forint, érdemes megismerni, hogyan hat ez a használtautó-piacra.

Amikor tavasszal megérkezett Magyarországra a koronavírus-járvány első hulláma, olvasónk némi tanakodást követően meghirdette januárban vásárolt Seat Leonját. Néhány érdeklődő után megérkezett a vevő, aki elég jó vásárt csinált a mindössze két és fél éves autóval. Mint Laci írja, később megdöbbenve tapasztalta, hogy az árak nem csökkenni, hanem emelkedni kezdtek ezután, ami előállított egy nagyon kellemetlen helyzetet. Olvassátok a egy lelkes autószédelgő kalandjait és írjátok meg nekünk releváns tapasztalataitokat. A levelet Balló Marci autókereskedő két korábbi cikke nyomán kaptuk. Az első a tipikus autóvásárlói téveszmékről, az utóbbi az eladáskori félreértésekről szól, katt, ha eddig kimaradt!

Feladó Laci

Címzett Zách Dániel

Dátum 2020. nov. 24., K, 11:27

Tárgy Olvasói reakció

Lehet, hogy már sokan megtették, de én is reagálnék a két belinkelt írásra.

Nem bontogatom külön, hogy eladás és autókeresés, mert már mindkettőn túl vagyok többször is, inkább kicsit nézzünk át annak a bizonyos lónak a túloldalára.

A bevezetés egy kicsit hosszú lesz, de talán segít átvinni a mostani gondolataimat. Idén januárban vettem egy Seat Leont 2,5 évesen nagyon korrekt áron 4,4 millió forintért, majdnem full extrával, vidéki márkakereskedésben (Das Welt). 50 ezer kilométer volt a kocsiban, nagyon korrekt állapotban volt téli-nyári gumi, frissen szervizelve, 1,5 év garanciával.

Aztán jött a jó öreg covid-19 ami, ha jól emlékszem március elején gyűrűzött be hozzánk is. Egy-két hét tanácstalanság után elkezdődött a kijárási korlátozás: mindenki maradjon otthon és kezdtek bezárni a kereskedések, szalonok is. Voltak, akik pánikszerűen eladták a kocsikat, ellenben a nagyobb cégek elküldtek sok embert, miközben a készleten lévő autók árából egy pengőt sem engedtek.

Senki nem tudta mi lesz az autópiacon. Telt-múlt az idő, egyszer csak úgy döntöttem eladom a frissen vásárolt autómat, mert kitudja mi lesz a melóban is. Kell a tartalék, meg aztán amúgy is ki tudja hol a vége ennek az egésznek. Áprilisban mindenki arról cikkezett a neten, hogy most mekkora kedvezményekkel lehet új autókhoz jutni stb...

Meghirdettem a Seatot 4,8 millióért. Jelentkeztek is páran, volt akinek meg is mutattam, mindenkinek tetszett, de jött a szöveg, hogy hát így a covid, úgy a covid még alszik rá egyet... Nekem nem volt sürgős a dolog, tehát nem stresszeltem.

Május vége felé hívott egy ember, hogy ha tényleg patika az autó, indul 4,5 millió forinttal azonnal, vidékről, én meg úgy voltam vele, hogy hadd szóljon végül is bukni semmit nem fogok az eladáson, de nyerni sem, viszont legalább ha vége ennek az egésznek, nagyon olcsón tudok nagyon szuper autót venni.

Meg is jelentek ketten. Az egyikük volt a vásárló a másik tag pedig a „szaki” nyilván nem tudtak belekötni semmibe, aztán jött a szokásos alkudozás, hogy azonnal 4,2 millió készpénz, amire mondtam, hogy arra van a kijárat, majd jött a bűvös duma, hogy „gyere nézzünk meg egy másikat is” és azt gondolták azonnal rámondom az igent a nagylelkű ajánlatukra...

Én fapofával mondtam, hogy rendben, majd szóljatok, ha meggondoltátok magatokat. Az autóm megvár titeket. Ekkor estek csapdába, nem mentek sehova. Látták, hogy én pedig indulni készülök és végül kiköhögték a négyfelet érte.

Néhány héttel később elkezdtem mozgolódni, újból nézelődni, hiszen nyáron a covid téli álmát aludta és újból volt élet. Ekkor jött az első brutális pofon. Felnyitottam a Hahu-t, megnéztem mit ér két hónappal később egy ilyen Leon. Mély megdöbbenésemre láttam, hogy bőven ötmillió forint környékén hirdetgetik az enyémnél jóval többet futott és idősebb darabokat. Csak ültem és egyfolytában azt kérdeztem magamtól, hogy mi a f.sz.??

Az autók május óta kőkeményen túl vannak árazva és ez csak rosszabb lesz, ahogy mostanában elnézem. Rengeteg ember amikor be akarja pozicionálni az autóját, már eleve a magas árakat látja a többi hirdetésben. Majdnem négyéves Golfokért ötmillió forint? Három-négyéves éves Octavia, felszereltségtől függetlenül ötmillió felett? Miért? Ezek a kocsik januárban épphogy 4,3-4,5 körül mozogtak.

Szerintem a jelenség nagyon egyszerű oka, hogy az újautó-árak brutálisan elszálltak az Euro-árfolyam és a környezetvédelmi szigorítások miatti büntetések hatására, és mindezt végül a fogyasztóra terhelik a kereskedők, eladók.

A magas árak ellenére is úgy voltam vele, hogy nézzünk körül élőben is, ne csak a monitor mögött ülve. Ekkor jött a második pofon ami még jobban betalált. A fentebb említett autók nagy részének állapota BOTRÁNYOS ÉS HÁNYINGER KELTŐ! (igen ezt indulatosan). Rengeteg a kereskedésekben az egykori leadott céges autó, amiknek jó része hihetetlenül le van lakva. Szarul fényezett elemek, szarrá kopott belső, szakadt ülések, brutálisan elkopott fékek, gumik és még reggelig sorolhatnám. A legundorítóbb ebben az, hogy a lízingcég vagy flottakezelő ezeket a hibákat mind leszámlázza annak a cégnek aki használta, csak meg nem javíttatja vagy nagyon silányul amit nagyon muszáj.

Ami egy picit jobb állapotban van az viszont eszeveszetten túl van árazva. Ebben az a legdurvább, hogy ezeket az autókat rohadt gyorsan meg is veszik. Mit mondd erre a nepper/kereskedő? Dobjunk rá még egy százast az eredeti a következő hasonló autónk árára, ami esetleg szarabbul is néz ki és lám, azt is viszik és itt már ötmillió felett járunk egy négyéves, akár Golf, Octavia vagy hasonló kategóriás autónál.

Arra, hogy próbálnék alkudni 1-200 ezret, mert van 1-2 sérült elem, egy ronda kormány vagy ülés a válasz mindig az, hogy majd jön más aki elviszi ennyiért, nincs alku. Én meg magamban akkor... Egy hét múlva nincs fent a kocsi a neten. Itt mindenki a pénze ellensége és ennyire hülye?

Augusztusban már úgy voltam vele, hogy szarok rá, veszek új autót. Nagyobb összeggel beszállok, felveszem a minimális hitelt, amire kedvezmény is jár bőségesen. Már szinte meg is állapodtam a kereskedéssel egy nyolcas golfban, relatíve jobb felszereltséggel, hétmillióért, erre feléledt a mocskos covid újból és nekem a vállamon ült a kisördög, hogy verd ki a fejedből a hitelt, mert dől a gazdaság.

Nagy vergődések és álmatlan éjszakák után reálisan kellett döntenem és visszamondani az új autót. Ha nincs covid, már benne ülnék.

Jött a szeptember, bezárva az ország és újból csalódottan jött a hahuzás. Már nem reméltem semmit, majd hopp, egy különleges golf jött szembe. Lebeszéltem, elfogadtam a tényt, hogy ötmillió forint egy hároméves Golf VII, másnap mentem megnézni. Erre előtte hív az arc, hogy bocs, Pécsről azonnal jöttek érte. Na, ekkor erősen szidtam egy-két rokont. Hát nincs már olyan, hogy aki előbb hív azé az elsőbbség? Én is mindig korrekt voltam: aki korábban telefonált, előbb kapta meg az esélyt a vásárlásra és nem érdekelt a „szia uram azonnal indulok alsóbögyörősvalagpusztáról kp-val”

Utána viszont belefutottam egy ilyen régi vágású kereskedőbe. Harminc perccel korábban telefonált valaki, övé az elsőbbség, hiába mondtam most indulok kp-val, nem érdekelte és sajnos el is vitte az autót, aki beelőzött. Ebben az esetben is 5 milliós autóról beszélek.

Amikor felhívott a kereskedő, hogy közölje a rossz hírt, hogy elvitték a kocsit, még felajánlotta, hogy fél év múlva lesz egy ugyanilyen darab, csak az már volt törve és ugyanennyi lesz az ára. Én pedig elegánsan mondtam, hogy nem élnék a lehetőséggel azért kösz. Hol élünk basszus? Mi van itt? Mindenki megbolondult ebben a szakmában?

Itt van tehát november és nincs autóm, mert igen, nagyon válogatós vagyok. Nem érdekel, ha van a kocsin pár apró probléma, de ötmillió forint körül korábban törött autót nem akarok venni. Nem érdekel hogyan javították. Most már odáig jutottam, hogy fél éven keresztül majdnem mindennap nézem át ugyanannak az 5-6 autótípusnak a kínálatát és csukott szemmel tudom mit hirdetnek egy éve és mi az ami új (nagyon beteg).

Mindezt abban a reményben, hogy hátha felteszik az álomautót ami nincs agyonárazva. Benne vagyok néhány Facebook-csoportban, ahol információkat osztanak meg egymással, vagy épp az aktuális autójukat hirdetik a tagok. Döbbenten olvasom amikor leírja valaki, hogy mi mindent rakatott az autójába és milyen sokat költött szervizre. Egy 6 éves Leont 5 millióért akar eladni, ami még csak nem is Cupra... Vagy a másik példa: 8 éves 1,2 TSI Golf 3! igen három ajtós import darab, semmi komolyabb extra kapaszkodj meg: 4,5!! millió forint... Hát kit akarnak hülyének nézni?

Az a baj, hogy sajnos mindig lesz egy hülye, akire várnak és meg is érkezik sajnos. A kereskedések és a zsebnepperek is kezdenek gusztustalanul kapzsivá válni és mivel az új autók ára továbbra is csak növekszik, szerintem ez még tovább húzza magával a használtakét.

Saját fizetőeszközünk is jóval kevesebbet ér, na de ennyivel nem, hogy fél millióval kerüljön többe az, amit májusban 4,5-ért adtam el patika állapotban. Tudom hülye voltam, de ez van.

Picit elkanyarodtam a témától, de a fent leírtak nagyon szépen felvázolják a mai magyar használtpiacot és ez csak a töredéke azoknak ahány kereskedést meglátogattam az országban az elmúlt fél évben.

Egy utolsó nagyon szép példával zárnám az írást. Nyáron találtam Debrecenben (daswelt) egy Variant Golfot. Kétéves 50 ezer kilométerrel, friss szervizzel, digitális műszerfallal. Gondoltam, meg is vagyok, felhívom a kereskedést kérdezem minden rendben vele? Sérülés van-e? A választ már szerintem mindenki sejti, sérülés és karcmentes autó egy ember vezette csak. Már bontottam is a sörömet, erre iszom egyet és másnap start (Budapestről).

Odaérek, sehol senki, a kocsi ott parkol. Gondoltam, körbefutom. Hát ekkor megint elmorzsoltam egy jó pár csúnya szót, és még csak a jobb elejénél jártam, de úgy voltam vele 1-2 apróbb húzás belefér, mégiscsak használt. Aztán jött a küszöb ami gyönyörűen meggyalázva, a hátulján mindkét sarka oszlop és fal áldozata, egy kulcs is végig szaladt az oldalán, de legalább a belseje rendben volt, hála az égnek. A vérnyomásom az egekben és mindezt 5,5 millióért. Igen, jól olvasod: ötfél.

Elindultam kifelé és pont akkor jött meg az értékesítő, aki kérdezi segíthet-e. Csak mosolyogva mondtam, hogy nem köszi.

Két hét múlva nem is volt fent már a kocsi a hirdetések közt. Valami nagyon okos egyén leszarta, hogy mire ad ki egy halom pénzt a válság közepén. Apropó, VÁLSÁG?? Hát hol? Amikor ennyire pörög az autópiac...

Üdv: Laci