Még egy marék olvasói levél az Amerikában autózásról

2019.01.16. 21:52

Egy oldalági Égéstér-témának indult, aztán egy, még egy, majd még sok olvasói levél lett belőle. Nem mondom, hogy mindet végigolvasva tiszta képed lesz az amerikai közlekedésről, mert pont az jön le belőlük, hogy ahány állam, annyi közlekedés kultúra. Sőt, államokon belül is sok az egyet nem értés. Sok ezer karakter kézben tartott telefonokról, indexhasználatról, giga dugókról, az all-way-stop kereszteződésekről és még sok másról alább. 

Feladó Gergely

Címzett Máth Dávid

Dátum 2019. jan. 7. 21:31

Tárgy Kalifornia, nagyon nyugat

Kedves Dávid,


leírnám én is tapasztalataimat. Két hónapja voltam egy barátommal az Egyesült Államokban, főként Kaliforniában, de átautóztunk Nevadába és Arizonába is. Körülbelül 3.000 mérföldet sikerült összehoznunk 10 nap alatt. Sokat mentünk nagyvárosokban (SF, LA, LV), vidéki, hegyi utakon és autópályákon is.


Nem meglepő módon autópályából jutott a legtöbb mérföld és az már elsőre feltűnt, hogy nem fognak a külső sávban menni, hiába üres. Persze amikor 2x8 sávos a pálya akkor általában könnyen van lehetőség az előrejutásra, akár a külső sávban is. Mentünk sima 2x2 sávoson, ott azért már többen igyekeztek jobbra tartani, de azért ott is sokszor kellett jobbról elhaladnunk. Párszor azért jött 1-2 versenyző úriember, de legalább nem álltak bele a seggembe. Követési távolságot megtartva mögénk lassított és türelmesen megvárta míg lett hely és kimentem a külsőbe.


Sok helyen van úgynevezett "Car pool lane", azaz telekocsis sáv, ahol azok az autók mehetnek, ahol 2 vagy több ember utazik, de láttam olyat is, ahol 3+ volt a követelmény. Mondanom sem kell, ez a sáv még a dugóban is sokszor szinte üres volt. Sávváltáskor szinte sosem tették ki az irányjelzőt (ami mellesleg a legtöbb autón - gyanítom az USA piacra szántakon - PIROS színű volt, ez végig nagyon zavaró volt), kivéve a kamionok, ott fordított volt az arány. Legalább kanyarodáskor mindig kitették az indexet.


Gyorshajtással vegyesek a tapasztalataim, volt, hogy 55 mph helyett 75-tel (GPS mérése alapján) ment a forgalom, máshol pedig pontosan betartották. Általánosságban azt tudom mondani, hogy plusz 10-15 mph-val haladt mindenki és nem voltak fékezgetések, mikor megláttak egy rendőrautót az út szélén.


Ami nem tetszett, hogy nincsenek úgy megadva a sebességkorlátozások, mint itthon (50, 90, 110, 130), hanem mindig az utolsó tábla szerinti sebességkorlátozás érvényes. Ilyenkor jött jól a Waze, mert nem túl figyelemfelkeltőek azok a fehér alapon fekete számmal íródott táblák. Ami nem tetszett, hogy nincs gyorsítósáv, a felhajtónál szinte egyből a külső sávba érkezel és ahogy megfigyeltem, a külső sávban haladónak kell figyelnie arra, hogy beférjen aki a felhajtóról érkezik. Ebben nem vagyok biztos, mert erről semmifélre információt vagy szabályt nem láttam, de tapasztalat alapján ezt a következtetést tudtam levonni.


Vidéki utakon nagyon óvatosan vezetnek, pedig nagyon jó és széles utak vannak. Sikerült találkoznunk mezőgazdasági gépekkel és hasonlóan lassan hajtó személyautókkal is. A közös nem az volt, hogy mindketten jóval lassabban mentek, mint amit a forgalom kívánna, hanem hogy senki, azaz senki nem merte megelőzni őket. Nem volt olyan jó olykor egyszerre 5-6 autót megelőzni a kis automata 1.4-es turbós Chevi Cruze-zal dombon felfelé. Ezeken az utakon a motoros sem erősködött (nagyon kevés motort láttam, robogót meg egy kezemen meg tudnám számolni). Nem jött a seggemben, nem előzött záróvonalon, nem akart elmenni olyan helyen, ahol épphogy csak elfér.


Van egy-két szakasz, ahol táblával jelzik, hogy nappal is fel kell kapcsolnod a világítást. Nem igazán működik ez ott, mivel akinek addig nem volt felkapcsolva, az ott sem tette meg. Szürkületben előzéskor elég nehéz úgy felmérni a távolságot, hogy a szembejövőnek semmiféle lámpája sem világít. Hegyi utakon is sokszor utolértem az előttem lévőt és persze jókora követési távolságot tartva haladtam utána. Látta, hogy már 10-20 perce ott jövök mögötte (és még legalább 1 óra hátravolt a következő kereszteződésig), félreállt és elengedett, pedig egyáltalán nem ment lassan.


Az "all-way-stop" kereszteződést először baromságnak tartottam, aztán rájöttem, hogy sokkal biztonságosabb és néha még hatékonyabb is, mint az itthoni beláthatatlan jobbkezes utcák. Természetesen úgy tudott ez működni, hogy mindenki megállt (nem csak lelassított) és ténylegesen érkezési sorrendben mentek tovább. Jó pár alkalommal láttam, hogy a rendőr valakit kiszedett a forgalomból, ám minket mégis egy parkolóban "kaptak el". Késő este érkeztünk meg (kellemes volt 3 órát állni a határon), úgy döntöttünk, keresünk egy nyugis parkolót és akkor alvás. Hajnali 3-kor arra lettem figyelmes, hogy valaki mögénk áll. 2-3 perc után felkapcsolt valami reflektort, ami szerintem egy 20.000-es lélekszámú város világítására szolgálna. Szerencsénkre végül csak igazoltatott, pedig tudomásom szerint büntetik, csak kijelölt helyeken szabadna.


Összességében nekem nagyon tetszett. Jobb a közlekedés, mint itthon, de mondok jobbat! Jobb a közlekedés bármely nyugat-uurópai országénál, ahol eddig vezettem (Ausztria, Olaszország, Svájc, Franciaország, Németország). Nagyon ritkán húztam fel magam és kevésbé fárasztó volt ott vezetni, mint itthon. Napi 8-10 órát úgy levezettem (sorozatosan), mint itthon 3-4 órát.


Ui.: Laguna Secában a Crockscrew (dugóhúzó) jóval meredekebb, mint gondoltam.


Üdv: Gergő

Zoli pár állammal keletebbről, Texasból írt. Azután akarta árnyalni a képet, hogy az arrafelé teherautózó Tünde leírta, mennyire pozitívan látja az állam autózási kultúráját. Zolinak sokkal rosszabb tapasztalatok jutottak, pontokban fejtette ki nekünk, hol látja a problémát. 

Feladó Zoli

Címzett Máth Dávid

Dátum 2019. jan. 7. 20:36

Tárgy Aztán Texasban hogy autóznak? Hát eléggé rosszul szerintem

Szia Dávid,


Boldog Újesztendőt kívánok! Rövid leszek, de nem hagyhattam komment nélkül a Tünde által írt levelet.


Pár éve Houstonban élek és szerintem botrányos, mi folyik itt az utakon. Lehetséges, Tündének szerencséje van autózás közben vagy csak nyugodtabb. De bizonyára az is hozzájárul, hogy teherautóval jár. Pár dolog, mit említenék az itteni sofőrökkel kapcsolatban.


- Telefon a kezekben 75%-ban. És nem csak beszélnek, hanem böngésznek is. Pályán, városban, lámpánál.


- Városban belső sávban haladok kissé a sebességhatár fölött. Külső sávban hasonló sebességgel vagy kissé lassabban halad a forgalom. Teherautósok (legtöbb esetben) tolnak kevesebb mint autónyi hézaggal. Persze villognak és mikor más irányba eltér, dudál.


- Az autópályára besorolni dugóban meg kell harcolj a helyedért, mert a hézagot lezárják. A zipzár elméletről elfeledkezhetsz. Ugyanúgy sávváltás vagy útszűkület esetében.


- Piros lámpa opcionális, egyesek 3-4 másodperc piros után simán átmennek. (Nem a jobbra fordulásra gondolok.)


- Irányjelzőlámpa 50%-ban opcionális. Persze rendőröknek is. Egy alkalommal a rendőr szinte lesodorta a lökhárítómat, olyan közel váltott sávot előttem jelzés nélkül.


- A földmunkagépeket szállító utánfutókról ömlik a sóder és a föld az autópályán. Megoldották: ki van biggyesztve egy tábla hátul, hogy nem felelősek a betört szélvédőkért. (nem lehet kissé lemosni, mielőtt felteszik az utánfutóra vagy az utánfutóval együtt?) És ezekből nem kevés szaladgál az utakon, mert mindenfelé építkeznek.


- Az autók 30-40%-ka éjszaka megvakít, mert kínai ledeket szereltek a fényszórókba. (jó minőségű, erős fényű ledeket, ami mindenhova szór, csak az útra nem. Senki nem foglakozik ezekkel az úgynevezett műszaki vizsgán, ami ugyancsak kész röhej)

amerika autóval.png

A fenti képen a lámpa 3 másodperce piros. A távolban látható autó épp elkapta a sárga végét.

amerikában autózni.png

Dettó.

amerika autó.png

Mi hibázik ezen a képen? Háát ez itt nem az UK vagy Ausztrália, hanem Texas állam és valaki rossz irányba halad. Lehet az előbb említett országokból költözött Texasba, de lehet, csak szimplán beszívott.


Lassan itt abbahagyom, de még egy dolgot megemlítek. Állítólag az államokban Texasban, Harris megyében történik a legtöbb részegek által okozott halálos baleset. A sáncok tele vannak üres sörös üvegekkel és dobozokkal, amit a törvénytisztelő sofőrök dobálnak ki miután elfogyasztják tartalmát vezetés közben.


Meguntam gyűjteni a videókat, amikből a fenti képek vannak. 10 évet éltem és autóztam Los Angelesben is. Houstonban kissé rosszabb a helyzet, amit csak megtetőznek a felnirepesztő és tengelytörő kátyúk. Ez pedig 180 fokban ellentéte a Tünde által leírtaknak. Bizonyára a valóság valahol középen van. Sajnos nekem több negatív mint pozitív tapasztalatom van. És gyanítom ebben az esetben a méret számít. Mármint, ha teherautót vezetsz. Egy alkalommal én is vezettem 24 lábast LA. ban és láss csodát, a sávváltás simábban ment a kisautóhoz képest.


Minden jót,

Zoli

Vissza nyugatra. Gábor is innen írt, neki egyszerre volt ijesztő és kellemes meglepetés arrafelé autózni.

Feladó Gábor

Címzett Máth Dávid

Dátum 2019. jan. 8. 12:27

Tárgy Amerikában autózás

Szia,


Én főleg Kalifornia déli részén szoktam vezetni, illetve Nevadában is jártam pár helyen családot látogatni. Számomra a kaliforniai autózás egyszerre volt ijesztő és kellemes meglepetés is.


Autópályákon az autók mennyisége a magyar viszonyokhoz képest eléggé lehengerlő. Amikor halad a forgalom, akkor is tömött mind az öt-hat sáv az autópályán és rendszeres, óriási dugók vannak. Ez olyannyira állandósult jelenség, hogy több ismerősöm is aki elköltözött az államból vagy ezt tervezi, első okként említette. Ami nagyon más, hogy jobbról is lehet előzni, kamionoknak nincs sebességkorlátozás és nem szorítkoznak a szélső sávokra. Simán dönget melletted el a belső sávban ha lassabban haladsz, mint ahogy ő menni szeretne. Az sem meglepő, ha eszébe sem jut kifelé sorolni, megy ahol akar. Általánosságban mindenki betartja a szabályokat, egy-két gyorshajtót szoktam látni, viszont soha nem láttam még olyat, hogy a dugóban araszoló tömeg mellett a leállósávban vagy ahogy itt hívják a „shoulder”-en előznék a sort.

Los Angeles belváros, délután négy óra
Los Angeles belváros, délután négy óra

A követési távolság sokkal kisebb, mint itthon, ezt nekem szokni kellett, mint ahogy azt is, hogy a beengedés az nem igazán divat, ha lát valaki egy autónyi lyukat valahol, oda simán beteszi magát. Érdekes, hogy én úgy tapasztaltam ezen nagyon senki nincs fennakadva, ha csak nem kell satuznia a hátsónak nincs emiatt dudálás. A vezetés közben telefonálás nagyon megy itt is, meg a gps nyomogatása is. Enélkül amúgy esélytelen vagy, a hat-hét sávos utakon van hogy hat felé ágazik el az autópálya, csak a táblák alapján elég nehéz eligazodni. Nekem érdekes tapasztalat volt, hogy mivel mindenki a gps-t követi, az meg persze viszi fel az autópályára, sokszor érdemes ezeket kikerülni. Volt, hogy az autópálya mellett mentem végig, hátsó utakon és negyven perc alatt hazaértem, miközben mellettem végig álltak tömött sorokban a kocsik.


Nagyon tetszik a „carpool”, ami sok helyen van, a legbelső sáv el van választva a többitől és itt csak olyan autó közlekedhet, amelyikben ketten vagy többen utaznak. Illetve van „express lane” is, fizetős sáv, ehhez kis kütyüt kell venni a kocsiba, egy adott szakasz használatának az ára ki van írva előre, de az az aktuális forgalom függvénye és csúcsidőben, dugóban elég borsos ára lehet, a gyorsabb haladásnak. Gyakran előfordul, hogy szemét van az autópályán, néha egész komoly darabok is, szék, műanyag kuka, ilyenek, szerencsére sokszor ezt is előre jelzi a gps.


A városokon belül leginkább a folyamatos dugó a szembetűnő, Los Angeles az mondjuk pokol, órákig tart be- vagy kivergődni. A piros lámpánál jobbra fordulás lehetősége nagyon jó. A sebességhatárokat betartják, főleg az iskolák környékén, de persze itt is akad balfasz elég, mint otthon. Azért az látszik, hogy tulajdonképpen nulla oktatással szerezhető jogosítvány, én nem vagyok egy Schumacher, de az itteni átlaghoz képest jól vezetek. Tudok parkolni, kiállni egy bevásárló központ parkolójából, kanyarodni, úgy hogy a sávomban maradjak, és úgy is, hogy ne érjen össze a tükröm a másikéval. Mivel nincs tömegközlekedés, a távolságok pedig hatalmasak, mindenki vezet. Öregek is, akiknek már talán nem kéne. Érdekes helyeken tudnak szinte állóra lassítani, van egy hosszú kanyar a 11-esen, semmi ok a fékezésre, de ott valamiért mindig lelassul a forgalom kb. harmincra, a helyi ismerősök szerint mert néhányan „megijednek a kanyartól”. Ez amúgy sokszor előfordul, hogy az addig jól haladó forgalom egyszer csak belassul, aztán se baleset, se semmi, negyed óra araszolás után újra fel lehet gyorsítani és sehol egy elakadt autó vagy más látható indok.


Nevadában repülőgépről mérik a sebességet az autópályákon és bizony átlagsebesség mérés is van. Szóval, ha Vegasba menet, a hosszú nagy egyenesekben döngetni akar az ember, érdemes kétszáz dollárt félretenni a büntire.


Gábor

Györgyi az ország bal felső csücskéből, északnyugatról, azaz Washington államból írt: a jó szándékból állítólag nincs hiány feléjük, a vezetni tudásból már annál inkább. 

Feladó Györgyi

Címzett Totalcar

Dátum 2019. jan. 8. 7:48

Tárgy Amerikai vezetéskultúra - Égéstér

Hello,


Nem tudom, hogy ez az email cím a megfelelő módja, hogy hozzászóljak az égéstérhez. Elég nehéz email-címet találni. Ha itt lehet köszöntést kérni, akkor a Budapestről Lakewoodba elszármazott könyvelőt köszöntsétek légyszi (én). Tudom, nem rímel. Dolgozom rajta, hogy találjak egy rímelő helyet.


Washington államban élek. Ahogy Tünde, én sem tartom katasztrofálisnak a budapesti közlekedést. Ez itt egy más világ. A washingtoniak (nem DC, hanem az állam) úgy tartják, hogy ahogy egyre keletebbre mész az országban, úgy lesznek az emberek egyre bunkóbbak/parasztabbak (erre nem találtam jó angol kifejezést. Ha tudtok, ne titkoljátok el), ahogy itt mondják, rude. Ezt láttam tükröződni az előttem hozzászólók leírásából is. Magyarként még New York-iak is rettentő kedvesnek és segítőkésznek tűnnek a magyarokhoz képest. A Washingtoniak meg aztán pláne. Otthonról ezt nehéz elképzelni, de még a Walmart (amcsi tesco) kocsitologatója is mosolyogva köszönt és megtesz mindent, hogy szebbé tegye a napod.


Eltérültem. Bocs. Vezetési kultúra. Szerintem (magánvélemény, de a párom, aki amerikai, is osztja ezt) nem túl jó sofőrök. Majdnem mindig beengednek, nem tolakodnak, előzékenyek a végtelenségig és birka türelemmel tűrik a 8 órás dugót is 6 sávban, amikor a mellékút üres. Úgy látom, a józan paraszti ész hiányzik leginkább. Pl: egy stoptáblánál állnak 20-40 mpet. Lemértem. Mindenhol stoptábla van. Ott is, ahol nem kéne. Mindenhol lámpa van, ott is, ahol nem kéne. A 4 way stop a legnagyobb baromság szerintem. Olvastam, hogy Tündének tetszik, szerintem olyan szinten lelassítja a közlekedést, ami nem indokolt.


Kb. betartják a sebességkorlátozást. Autópálya 60, de 60-70-el mennek. Néha 80. Ez is államfüggő. Minden más szabályt nagyon betartanak. Indexelnek mindenhol. 90%-ban feleslegesen, mert mindenhol van kanyarodósáv és csak a kanyarodóknak zöld. Egy helyen lenne értelme az indexnek és az a körforgalom. Na, az meghaladja a képességeiket. Még nem láttam egyetlen autót sem indexelni a körforgalomban.


Tempomatot ismerik, de kevesen használják. Fiatalabbak inkább. Van még egy nagy butaság a kanyarodással kapcsolatban. A kresz szerint, ha jön valaki, aki indexel és jelzi, hogy elkanyarodik és nem arra megy, amerre te szeretnél kikanyarodni, akkor sem teheted meg, amíg oda nem ért és el nem kezdett kanyarodni. Pl: egy üzlet parkolójából szeretnél kihajtani az útra jobbra kanyarodással. Valaki jön balról, de indexel a parkolóhoz közeledve. Meg kell várnod amíg elkezd kanyarodni, addig nem mehetsz ki. Ez kb. értelmetlenné teszi az indexet. Minek indexelsz, ha úgysem fog a másik kikanyarodni, mert megvárja, hogy te elkezdj kanyarodni.


Sajnos itt is mindenki vezet autót, ha szereti és tud, ha nem, mert a tömegközlekedés kb. nem létezik. Emiatt sok a kalapos néni és bácsi. Akik annyira nem szörnyűek, mint otthon, de veszélyesek tudnak lenni. A kresz könyv ebben az államban is lapos és nem sok infót tartalmaz. Ez nem feltétlenül annyira jó, mint ahogy elképzelitek. Otthon azt gondolná az ember, hogy ami nincs a könyvben tiltva, azt szabad. Hát nem. A rendőr kb. bármiért megállíthat és megbírságolhat ha úgy tartja kedve. Nem kell, hogy törvénybe legyen iktatva. Pl: bárki módosíthatja bárhogy a kocsiját. Az egyik kocsimat elég jól lesötétítve vettem és még a hátsó lámpák is le voltak fújva valami festékkel. Itt amikor kereskedésből veszel kocsit, akkor nyomtatnak egy papírt, azt a hátaó szélvédőre rakják belülről és mehetsz. Rendszám érkezik postán. Abból az ideiglenes rendszámból kb. semmi nem látszott. Meg is állítottak, de szerencsére nem kaptam büntit azzal, hogy megígértem, kívülre rakom a papírt és lecserélem a hátsó lámpákat (amúgy is le akartam, mert nem tetszett).


Szintén ilyen a piroson jobbra kanyarodás vagy a kereszteződésben előre húzódás, ha balra akarsz menni és várod, hogy elfogyjanak szemből. Bármiért megbírságolhat a rendőr ha úgy tartja kedve. Az alkohol fogyasztás is ilyen. Elvileg a legtöbb államban van egy max véralkohol érték, de ha a rendőr úgy dönt, hogy megbüntet, akkor megbüntet. Nem kell bizonyíték vagy alapos indok. Mehetsz a bíróságra és vitatkozhatsz ha akarsz. A másik nagy kiskapu az ún distracted driving. Ezt tényleg bármire rá lehet húzni.


A jobbra tartás itt is teljesen ismeretlen fogalom attól függetlenül, hogy a kresz könyv tartalmazza. A kamionok nyugodtan araszolnak a legbelső sávban az 5-6 sávos autópályán. A felhajtóról simán 2 sávot mennek be anélkül, hogy lenne előttük bárki akit meg kell előzni. Sőt a kresz könyv le is írja, hogy a pályán a haladó sáv az nem a legszélső mert az gyakran ún exit only lesz. Ez azt jelenti, hogy a jobb szélső sáv elhagyja a pályát és lehajtó lesz a sávból. Kivétel, hülye és bunkó itt is van, de nagyon ritka. Nem sietnek tényleg és boldogan álldogállnak a dugóban. Sokszor tudok több percet menni az egyik sávban a másikban pedig áll a dugó. Nem váltanak sávot. Ismerem az elméletet a sávokról, de itt tényleg nem mindig működik. Ezt mindennap tapasztalom.


Mindent együttvéve az élet kevésbé stresszes, kivéve a csiga tempót az autópályán. Egyetértek Winklerrel, a 100 nagyon nem elég. A napi bejárásomat pont 30%-al tenné gyorsabbá. Az én válaszom arra, miért sietek, nagyon egyszerű. Nem akarom az életem egy jelentős részét a kocsiban tölteni ingázással. Értelmetlen, nem nyújt élményt, örömet (legtöbbször) csak rabolja az életemet.


Autós történet, ha érdekes. Volt elég sok autóm az elmúlt másfél évben itt. VW Passat, E46, BMW 550GT, MX-5, Kia Rondo (Carens) és a páromnak van egy CRX-e és egy 2017 Honda Civic Type-R-je. Csak a Passat, Type-R és a CRX kézi váltós. Tényleg nehéz olyat találni itt. Nem sokan tudnak kézi váltós autót vezetni. Gyakorlatilag rablásgátlóként működik.


A mustangos idióták léteznek. Itt a hiteltörténet miatt igazából jobb hitelre venni kocsit. Segít építeni a hiteltörténetet a fiataloknak. Ehhez jön még a hadsereg csatlakozási bónusza (nem tudom, hogy fordítsam joining bonus vagy sign up bonus) amit 18-20 évesen mire költenének, ha nem egy vadiúj Mustangra. Mustang, más néven crowd killer. Arról kapták a nevet, hogy egy autós találkozón, amikor sok ember áll az út szélén nem képesek normálisan vezetni és sokszor elvesztik az uralmat a kocsi felett és elütnek embereket.


Remélem hallunk beszámolókat a többi államból is. Vezettem még Floridában, Hawaii-on és Kaliforniában. Kb. hasonló tapasztalataim vannak mindenhonnan. Kaliforniában gyorsabban vezetnek az autópályán.


Hűséges Égéstér hallgatótok,

Györgyi

Az itteni négy, plusz az előző két levél talán már egész széles képet ad az amerikai közlekedési viszonyokról. Az legalábbis átjön a csokorból, hogy nem lehet általánosítani, nemhogy az ország, de egyes államai autózóit se. Ha tovább árnyalnád a képet, megerősítenéd a levelezőket vagy csak beszállnál egy másik állammal, hajrá, itt lent a kommentfal várja, hogy hozzászólj.