Gyertek a KMO-ra, újra zúg a Titanic!

Feljegyzések a Titanicról - kész a második kiadás

2020.01.17. 12:06
9 hozzászólás

Azt azért nem gondoltam volna, hogy az új könyvem, a Feljegyzések a Titanicról nem éri meg az év végét - pedig viszonylag merészen elég sokat nyomtattam belőle. Sajnos már december közepére elfogyott, de addigra annyira összecsaptak a hullámok a fejem fölött, no meg a nyomda sem örült volna igazán egy utolsó pillanatos ASAP-rendelésnek, hogy januárra rendeltem csak a második kiadást, addig pedig az első könyv, az Életemet egy rozsdás roncsért árusítását is szüneteltettem. Kellett egy kis levegővétel, bocs.

Most azonban, e hét kedden elkészült a zöld könyv - nem, nem a Kadhafié... - újranyomása, már haza is szállítottam, s elhelyeztem a garázsban. Egy jókora része aztán megy majd a Femina webshopjába, ahol megint rendelhető lesz, a nagyon személyes kapcsolatokra vágyóknak vasárnap reggel újraindítom a vaterás rendeléseket (úgy tudom csak garantálni a dedikálást, a privát átadást meg végképp csak úgy lehet egyelőre meglépni), s a távolba szakadt hazánkfiai is megint rendelhetnek maguknak vagy szeretteiknek az eBay-en. A vaterás rendelési lehetőségek azonban mondom, e pillanatban még nem élnek, csak vasárnap reggeltől.

A linkek itt vannak:
Feljegyzések a Titanicról (2019) a szokásos helyről, a Femina webshopból
Vatera a magyarországi vevőknek - Feljegyzések a Titanicról (2019)
Vatera a magyarországi vevőknek - Életemet egy rozsdás roncsért (2018)
EBay a külföldről vásárlóknak - Feljegyzések a Titanicról (2019)
EBay a külföldről vásárlóknak - Életemet egy rozsdás roncsért (2018)

Akik hiányolják a PP-s vagy a garázsvásárol személyes találkozókat, azoknak is van egy tűrhető hírem: most vasárnap, a Kispesti Művelődési Otthonban, a modellbörzén én is ott árulom majd a petrezselymet a kispadon (oké, inkább könyvet) reggel kilenctől délig. Dedikálás, pacsi, duma, minden jöhet. Tavaly kaptam már egy ugyanilyen lehetőséget a szervezőktől (köszi, Ákos!), s mivel ide főleg modellekért jönnek az emberek, az én asztalomnál sem volt akkora tumultus, mint például a PP-n szokott lenni, ezért a szokásos kábé egymondatnyi eszmecserénél jutott több is, ami jó volt.

Ha tehát még nincs meg valamelyik könyv, vagy a meglevőt dedikáltatnád, vagy csak röhögnél rajtam, hogy a pult mögé szorulva nem tudok kimenni már fél órája vécére, akkor gyere el, maga a börze isteni szokott lenni. Én készülök!