Túl logikus módon akartam bejárni Norvégiát, ezen változtatni kellett

2020. január 14. 19:48 - Matenak

20200114_110925.jpg

Nos. A múltkor azt írtam, hogy a Carinával kell menni Norvégiába, hisz az a logikus választás. Alig két nappal utána viszont rádöbbentem, hogy ennyire kézenfekvő megoldással nem csicskulhatok be. Fontos, hogy ne az autó alját nézzem majd, hanem a hegyek tetejét, de megbízható autókból elég jól állok. Igaz ugyan, hogy a gépparkban a legfiatalabb autó is 25 éves, de a bolondokházában nem én vagyok az ápoló. Kihagytam hát egy gyógyszeradagot, és rájöttem a tökéletes megoldásra. A Cilivel kell menni. De miért?

A legöregebb autó kiesett, mert az az AE86, azzal pedig minden utcai kilométer olyan, mintha harminc bukott csontkovács alanya lennék egyszerre, akik nem tudnak, de akarnak. A Celica is 34 éves már, kellően öreg egy efféle úthoz. Azért is muszáj ezzel mennünk, mert már lenyomtunk vele 2012-ben egy 3047 kilométeres túrát (majd ugyanabban a hónapban még egy 1500 kilométeres tengerparti kiruccanást), és nyilván minden megtett méter más, ha egy olyan autóval vágsz neki, ami nem egy autó, hanem az életed része. Mintha elvinnéd magaddal nyaralni a kutyád, csak itt a kutyád visz el téged.

250979_469761486370063_701016716_n.jpgCili Monaco versenypályáján, 2012-ben

Pár hónapja neki is álltam újra hadrendbe állítani az öreget, mert az utóbbi években legfőképp csak ácsorgott, és a nagymamát sem szoktuk meglepiből beíratni a maratonra. December elején elvittem Jóskához azzal a dologgal, ami miatt párszor már elkergetett husánggal az utóbbi néhány évben. Ezúttal erősködtem a végletekig, miszerint a hajtókarcsapágyakat most már igencsak illene kicserélni a Cilusban, úgyhogy kelletlenül bár, de megegyeztünk egy időpontban. Jóska nem hisz benne, hogy ezek a motorok csak akkor jók, ha a délutáni szundi után vasárnap megcsapágyazzuk őket, pedig a bolondokházának a felkelő nap felőli szárnyában a csapágy szent dolog. Jóska fordos. Legyél olyan, mint Jóska.

20191128_080444.jpgCili december elején, Jóska drámai hangulatú udvarában

Bár szerintem Jóskából sosem elég, ő nem hinném, hogy viszonozza érzelmeim. Teljesen biztos voltam ebben, amikor odamentem a csapágyazásra, majd az előre megbeszéltekkel ellentétben előkaptam egy új olajpumpát, hogy ha már úgyis leveszi a teknőt, ezt kicserélni már bolhacsípés. Jóska tekintete megváltozott, marokra fogott két vezérműtengelyt, bekapcsolta a Benny Hill zenéjét, én pedig menekültem előle az udvaron körbe-körbe, míg elfáradt. A zene elcsendesült, mindketten kiterülve feküdtünk a sárban, én apránként kúsztam a kapu felé, de néha tompán puffant a testemen egye-egy gyújtógyertya, olajszűrő, miközben Jóska elgyengült süvöltését lehetett hallani. Hátrapillantottam, és láttam, ahogy a szája szélén a hab már elfolyt a nyakszirtig, orrában megannyi elpattant érből szivárgott az életerő az állára, és a vezérlés újbóli megbontása fut végtelenített filmen a dühödt tekintetében. Elkúsztam a kapuig, utolsó leheletemmel segítségért kiáltottam, és egy arra járó felvett az autójába. A munkahelyen tértem magamhoz.

Aznap különösen szerettem dolgozni. Minden egérpittyentés masszázs volt az ujjbegyeknek, minden telefonálás ária a fülnek, minden megbeszélésbe úgy ugrottam bele, mintha a világ összes szeretetével megtöltött dunyha lenne. De így is eljött a megrettegett ivendő, a 17:00, a maximum, amikorra oda kellett menni Jóskához. Érkezés előtt néztem Mike Tyson best of videókat a jutúbon, elszívtam egy ültetvény cigit, megittam két üveg Kalinkát, majd beléptem az olajos padlós szentélybe. És megtörtént az, amire számítottam.
20191128_080159.jpgAz új olajpumpa, melyről ekkor Jóska még mit sem tudott. Gyári Toyota olajpumpa tömítés a kartonlapba burkolva a támla előtt

20191128_080210.jpgA hajtókar (tudom, hajtórúd) csapágyait már olyan rég beszereztem, hogy rá kellett írnom, mibe is való, nehogy elfelejtsem

Csapágyak lecserélve, olajpumpa kicserélve, új olaj betöltve, olajnyomás olyan lett, mint cövek az álló pecek tetején. Jóska elvette az összes pénzem, adott két puszit, kifelé menet picsán rúgott, majd hazafelé élvezhettem azt, amit a használtautón bizonyos IQ alatt ilyenkor szokás feltüntetni: felújított motor. Nem kerülte el figyelmem a bal féltengely zakatolása sem, ez viszonylag új jelenség, imádom. A garázs előtt még hagytam sokat ketyegni a vadi új motort, közben megnéztem a kiszerelt gyári csapágyakat. Nézd meg te is:

20191128_180334.jpg

img_2214.JPG(Nem sorban vannak, nem tudni, hogy voltak eredetileg)

Azt láttam kapásból, hogy nem vadi újak. De gondoltam kikérdem a nagyobb szakik véleményét is, elküldtem Göbölyös Zsolt Motordoktornak a képet, lesse már meg legyen szíves, hogy most akkor halál, vagy győzelem. Elvégre ennek legalább 8000 kilométert le kell darálnia egyhuzamban a nyáron. Közben érdekességképp felraktam a frászbúkra is a képet, ott klasszikus dolog történt, halál és győzelem. Doki nagyon rendes volt, kisvártatva visszaírt, én pedig visszakérdeztem párszor, úgyhogy lássuk az ebből zanzásított választ:

"Szép kopáskép, párhuzamos, pontos felfekvés, terhelt oldalon nagyon szép központos kopás, normál kopáshatáron túl, hiszen a harmadik bronz réteg latszik. Már ideje cserélni, de a tengely csap felületét is meg kell nézni, mert egyes gagyi márkáknál ( nem régi bmw vagy merci vagy bogár) ilyenkor a csap felületén keresztül húzott vékony csavarhúzó már cicereg, és akkor az új csapágy már nem bír 25-35e km-nél többet. Nem túl csíkos a kopásnyom, ebből arra következtetek, hogy a csap még rendben lesz. Látok kis bajt, de nem nagyot. Egyenletes és szép a kopásnyom, szerintem okés lesz az új csapággyal.
Ezek a csapágyak kopottak, de szépek. Sem rendellenes elhasználódás, sem excesszív kopás nincs rajtuk. Sok motor fut ennél rosszabb csapágyakkal."

Nekem ez győzelem, úgyhogy a halált elfelejtem. Nyilván egy teljes motorfelújítás más, mint egy gettóbeli csapágyazás alulról, de ezek szerint nagyon jó, hogy meg lett csinálva, mert az élet már tényleg a költözés közepén volt ezekben a csapágyakban, nem lett volna jó, ha Dánia közepén állnak neki kolompolni netán. A motor ezzel még nincs elfelejtve.

Ami nagyon zavar már hosszú évek óta, az a Nagy Fingás a beindítások alkalmával. Öreg autó, persze, de ne füstölögjön nekem soha, ez fontos. Az öregautózás akkor jó, ha beinthetsz vele az új autóknak. Most viszont beindításkor pöffent egy jó nagy pamacsot, ezzel pedig maximum annyira lehetnék hiteles beintő, mint valami gázszerelő, úrrá kell hát lenni a dolgon most már mielőbb. Mindig a szelepszár szimmeringekre gyanakodtam, de a bolondokháza keleti szárnyában arról informáltak, hogy valószínűbb, hogy a gyűrűk nincsenek már a helyzet magaslatán. Én viszont ezúttal szeretnék ugrások helyett lépésekben haladni, már sikerült is egy guruval megbeszélnem, hogy megoldhatjuk majd nála a cserét a hengerfej levétele nélkül egy frankó célszerszámmal. Amit egyébként már használtunk AE86 Zolinál is annak idején a Hacsin.

20200114_110046.jpgÉrtelmetlen kép, de az ember szereti lefotózni a kiszerelt alkatrészeket. Ez itt egy 34 évig pumpált olajpumpa

A tömítések már megvannak, csak azon kell aggódni, hogy ne gondolja meg magát a cimbi, mert ez egy jó pár órás, ráadásul unalmas móka, még az a szerencse, hogy a szelepek száma csak tizenhat. Ennyiszer kell ugyanazt megcsinálni. És ez nem maszturbáció, hogy ugyanaz a mozdulatsor egyre jobb legyen, itt bizony egyre inkább menekülni akarsz a világból. Megoldjuk, vagy ne legyen a nevem Géza! Eztán a motor kap még egyszer új, rendes olajat, és a szívről levan a gond. A hűtés kap még némi törődést, a motorból jövő gyári vízcsőcsonkot leveszem és egy esztergályosnál megcsináltatom tisztességesre a csatlakozásait, mert a gyári módi elég gagyi, eddig megvolt az örök élet, most jöhet az a bizonyos plusz egy nap.

20200114_124700.jpgIlyenből vár kettő betöltésre

A víz gyári lesz, már be is szereztem 10 litert. Régóta tervezem ezt, de bizony úgy alakult, hogy még Dallas is előbb kapott ilyet, mint a Cili, mesterségem címere: szégyen. Van egy fullos új Aisin kuplungszettem is egy ideje, merengek, hogy megkapja –e, mert az ilyen alkalmak kiváló apropók a bevetésre, most van meg hozzá a lelkesedés. De ez tán ráér. A menéssel tehát levan a gond. Ideje rátérni a megállásra.

A megállás pedig nem feltétlenül a féknél kezdődik, hanem a guminál. 2011. 03. 30-án legyártásra került négy darab Hankook Ventus V12 evo, az aznapi műszak legjobbjai. A cimbim személyesen felügyelte a munkálatokat, többször le lettek tesztelve, majd felvitte őket az irodájába. Már másnap megkaptam a rettenetesen tömény gumiszagot árasztó, még szinte forró termékeket, és azóta is fent vannak az autón. Sok helyszínt, sok dolgot láttak már, több éve a drift pályán lenne a helyük megdögleni, de én néha a halottnál is lustább vagyok. De valamit már tenni kellett, mert már úgy tapadnak kilencévesen, mint üveg a jégen.

Mostanában évente 500 kilométernyi utat látott az autó, nem élvezett túl nagy prioritást az új gumi, már csak azért is, mert én a gumákat gyilkolni szoktam, nem nézegetni a neten, és rendelgetni. De az élet egyszer elvesz, másszor visszaad, két év alatt nagyjából 200 gumit küldtem át a másvilágra, most nézegettem őket és vettem négy újat. Nem ingyen volt, pláne, hogy legutóbb 14-es gumi vettem újonnan. A 16-os más ligában játszik, az ennél nagyobbakhoz meg sosem lesz se bátorságom, se méltóságom, se úriságom. A hacsinak meg ereje, úgyhogy sajnos a levedlett 16-osokat le kell adnom a szemétbe, minő szomorúság, hogy nincs helyem elvinni reptérre egy kollégának.

20200114_110925.jpgAz új Yokohama gumák már várják a bevetést a Cili jobbján

A megállásban állítólag nagy szerep jut a fékeknek. Mármint rendes autón főleg, de még ezen is akad belőle valamennyi. A tárcsák és a betétek szinte újak, Brembo, Textar. A féknyergeket pár éve felújítottam gyári cuccokkal, a flexibilis fékcsövek viszont tíz éve voltak utoljára cserélve. Ezen csere alkalmával a bal első fékcső hollandere el lett nyalva a mester által, aki egyúttal utoljára is nyúlt ehhez az autóhoz. Úgyhogy most ez egy remek alkalom, hogy ki legyen cserélve. Viszont akkor már a flexi csöveket is cserélem, mindet. Viszont akkor már nem akármilyenre, ne kelljen többé hozzányúlni, rendes fémhálós fékcső menjen bele, mint a Hacsiba. Meg is van már pár hónapja az alany, talán van annyira jó, mint amennyire szép. Amit még megtehetek és meg is teszek, hogy magas forráspontú fékfolyadékkal töltöm majd fel a rendszert. Ha mindez nem lenne elég a Trollstigenen, hát majd kirakom a lábam szikrázni. Ha az sem elég, akkor ugrás kifelé.

img_2197.JPGRendes fékcsövek, rendes fékfolyadékkal

A féltengely pedig már úton van. Van ugyan egy külső csuklóm, de itt már szerintem nagyobb lesz a baj. Ha mindez megvan, és nagyon ráérek majd malmozni, akkor még elviszem a generátort és az önindítót egy revízióra Önindítós Pistihez. És ezzel a ló felszerszámozva. Ha így megáll valahol, akkor gyalog megyünk tovább. Mert lesz hova. Előtte lássuk, hol tartok az előző posztban megemlített problémák megoldásának terén.

  • Dagadt vagyok

Fogytam három kilót, majd híztam hármat. Úgyhogy nem olyan rossz a helyzet. Egyszer voltunk túrázni is szeptember óta, érzem, ahogy egyre inkább feltámad a bennem szunnyadó szálkaember.

  • Csóró vagyok

Terveztem, hogy szerzek szponzorokat, de rájöttem, hogy a ribanc életformát kiélem a munkahelyen, hogy eladok napi 8 órát az életből. Ha netán megtalál valami szemérmetlen cég, akinek szívesen pucsítanék, annak örvendek, de magamtól nem közelítek sehova háttal. Sajnos szabadság alatt jobban vonz a gettó életmód, ahol tényleg szabad az ember.

  • Tériszonyos vagyok

Nincs mit tenni. Majd bömbölni fogok a köveken embriópózban. Megígérem, hogy lesz róla kép.

  • Nem tudok fotózni

Azóta már párszor lefotóztam Bendegúzt, a törpehörcsögöt. Meg Dallast is. Asszem ennyi elég is nagyjából gyakorlásnak, bár még meglátjuk, hátha jut még kis idő a témára.

  • Nincs pontos útiterv

Na, ez a lényeg!

Azóta már van némileg pontosabb, de leginkább jobb útiterv. Nektek hála leginkább, mert váratlanul sok jófej emberrel hozott össze a sors, akik e-mailben és kommentekben is tettek javaslatokat. Ezúton is hála és köszönet! Kérem senki ne fogja vissza magát, különösen aki már régóta kint él, ugyanis a terv az, hogy az embertömegben fuldokló látványosságok hanyagolva lennének, és inkább olyan helyek lennének megtekintve, amik legalább olyan szépek, de kevésbé közismertek. Ezáltal egy új oldalát is be lehetne mutatni a vidéknek, és nem olyan lenne a túra, mint egy nagy osztálykirándulás. Ami egyelőre biztos, hogy Svédországon át megyünk felfelé, és az első állomás Norvégiában a Lofoten-szigetek lennének, onnan megyünk majd szépen lefelé. Hogy mennyibe fog mindez kerülni? Sokba. Pláne egy 2.0 GT-vel az 1.6 Carina helyett. Hogy mennyi ideig fog ez tartani? Sokáig. Úgy nagyjából 3-4 hét, még most próbálom megoldani, hogy el tudjak szabadulni ennyi időre a munkahelytől, bár az nem opció, hogy nem jön össze.

img_1937.JPGBendegúz

Az előkészületekkel járó izgalmak tehát legalább olyan intenzívek, mint amit majd útközben érez az ember. Az ilyenekért érdemes élni. Mert ha csak az alapvető, szükséges dolgokra költesz, akkor az élet még csak egy elviselhető, megtűrt állapot marad, egy megoldott feladat. De ha olyanra fordítod a lét, ami nem elvesz belőled, hanem hozzád ad, az teszi igazán széppé ezt a kurva életet.

11 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://csipszer.blog.hu/api/trackback/id/tr5415409706

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

jojó78. 2020.01.15. 22:31:40

Ezek a nem turista kedvenc helyek engem is érdekelni fognak majd. Feltéve, hogy nem titkos :P 1-2 éven belül szeretnék eljutni oda. Wales megvolt, Skócia megvolt (oda vissza kell menni lakóautóval) Norvégia lenne a következő .

Helga Dorottya Vincze 2020.01.16. 12:12:20

Szívmelengető olvasni:D
Tartson meg az Ég ilyen szent őrültnek, ez a pár utolsó sor visszahozta a reményem és a mostanában málladozó életkedvem.
Ez tök jó, nem az új autót visszük a túlvilágra, hanem az élményeket, szerintem. Azokat meg épp ilyen gépekkel éljük át :D
Van egy 2002es Celica-m (Cselicsita),(1.8TS) rajongva vezetem. El akartam adni, mert gyerekkel nem logikus és régebb oldalról oszlopot is csókoltam vele friss jogsival, meg a 300ezer km plus is benne van, de belül patika. De! Ezt olvasva inkább megtartom és rendbe lesz téve. Még nem tudom miből,ember is kell aki szívből szerel... XD szóval az idei év nem csak az én egyenesbe jövésemről szól, hanem Cselicsitáéról is, mert családtag.
Köszönöm az írásaid, élmény minden sor!

Prien-u47 2020.01.16. 23:33:36

"Bastnas" is megerne egy guglizast, ha mar regi auto. :)

Matenak · http://csipszerelde.hu 2020.01.17. 07:24:45

@Helga Dorottya Vincze: <3 Hajrá!

@Prien-u47: Van tervben hasonló megálló. :) Kyrkö mosse, ez jobban útba esik.

Mercel 2020.01.18. 18:22:22

@Helga Dorottya Vincze: Szívmelengető olvasni, hogy van még Nő aki így van elkattanva: )
Sok sikert magad és Cselicsita projekthez is.
Szeretek nőket, igazi nőket hasonló , sportos verdában látni, hozzátesz a nőiességükhöz , IS: )
Nekem mai napig hiányzik az imádott CRX-em, úgyhogy abszolút átérzem.

Mercel 2020.01.18. 18:24:34

@Matenak: Nagyon sok sikert és élvezetet a Norvég kiránduláshoz , Pont így vagy jól - fordítva bekötve : ))

Helga Dorottya Vincze 2020.01.19. 15:42:34

@Mercel: Köszönöm szépen! Hm, is..? :D Különben igen. Az is hatalmas élmény lehet, de miért váltál meg tőle?

Matenak · http://csipszerelde.hu 2020.01.22. 12:40:58

@Bubaru: Tenksz!
Nagy király vagy, jó helyen lesznek itt, köszönöm. :) A Swift felnik rámennek az autóra csont nélkül, de a véznaságuk és az ET számuk miatt nagyon keskeny velük a nyomtáv.

Mercel 2020.01.24. 16:28:19

@Helga Dorottya Vincze:

Az IS-be sok minden belefér férfiszemmel: )
A CRX-et egy rosszul alakult éjszakán menthetetlenül rommá törte az akkori barátnőm, 11 nappal egy teljes motorgenerál után, úgy hogy előző este úgy tettem le, hogy nnna .. holnap végre egy kicsit már nyomhatom neki.
Mármint Ellának .
(Mármint CRX-em hívtam így!!:D)
süti beállítások módosítása