Ma már a motorosokat is védheti légzsák, sőt nem is feltétlenül kell, hogy az a motorkerékpár felszereltségéhez tartozzon. Több gyártó is kínál olyan mellényt, amely megvéd, ha baj van, de vajon mennyire jól működnek ezek a rendszerek, és van-e köztük különbség?
Baleset során a motorosok sokkal kisebb védelemben bízhatnak, mint bármelyik autós, ugyanis nincs körülöttünk az a sok száz kilós fémdoboz, amely elnyeli az erőhatások jókora részét. Helyette a ruházatra és a szerencsére hagyatkozhatunk. A biztonsági extrák az elmúlt évtizedben nagyot fejlődtek, sok gyártó a motorkerékpárra szerelt légzsákokkal is kísérletezgetett, igaz, jelenleg csak a Honda Gold Wing Tour kapható ilyesmivel - és az utóbbi néhány év során pedig elkezdtek elterjedni a légzsákos ruhák.
A légzsákos ruha előnye, hogy motortól függetlenül működik, illetve nem csak a frontális ütközés esetén védenek, hanem bármilyen esésnél hasznosak. Először a versenypályákon jelentek meg a légzsákos bőrruhák, majd jöttek az utcán, sima motoros kabát alatt is hordható mellények, melyek kapcsán a két legnagyobb gyártó, a Dainese és az Alpinestars hosszas pereskedésbe kezdett. Ma már ott tartunk, hogy külön légzsákos kabátok vannak nőknek, vagy éppen offroadozáshoz.
Egy nagyon lényeges szempontból komoly fejlődésen mentek keresztül a légzsákos mellények. Az első ilyen termékek használatához még a motorkerékpárra kellett szenzorokat szerelni, tehát a ruha csak az adott géppel együtt volt használható. Ezzel szemben ma már a komoly gyártók ruházatai saját szenzorokkal rendelkeznek, teljesen önállóan tudnak működni, függetlenül attól, milyen motoron ülünk éppen.
A német autóklub, vagyis az ADAC már hét évvel ezelőtt is tesztelt légzsákos mellényt, akkor a témában úttörőnek számító Dainese termékét. A mostani, friss teszthez olyan darabokat szedtek össze, amelyek utcai használathoz szükséges jóváhagyással rendelkeznek. Így az Alpinestars Tech Air Street-e System, a Dainese Smart Jacket és a Held eVest elnevezésű rendszerét hasonlították össze. A motorkerékpár minden esetben Suzuki Bandit GSF600 volt, az ellenfél pedig egy régebbi 5-ös BMW. A motorral valamennyi kísérlet során 50 km/h-val, kilencvenfokos szögben csapódtak neki az álló autónak. Az ütközést nagy sebességű kamerával rögzítették, a felvételeket mérések kíséretében értékelték ki.
A törésteszt körülményeit baleseti statisztikák alapján határozták meg. Az ADAC kutatásai alapján ugyanis a motoros balesetek mintegy hatvan százalékában érintett legalább egy másik jármű is. Az esetek fele vezetői hibára visszavezethető, a leggyakoribb az elsőbbségadás elmulasztása. A sebességet pedig azért 50 km/h-ban határozták meg, mert egyrészt a városi forgalmat próbálták leképezni, másrészt pedig ezek a mellények eddig a sebességhatárig a leghatékonyabbak.
A három mellény működési elve azonos, viszont míg az Alpinestars és a Dainese esetében két-két gázgenerátor segít villámgyorsan felfújni a légzsákot, addig a Heldnél csak egyet alkalmaznak. Ez viszont nem látszódott meg a nyitás gyorsaságában. A szakemberek szerint az úgynevezett beavatkozási időnek – vagyis az ütközés első pillanatától a légzsák teljes kinyílásáig – 120 milliszekundum körül kell lennie, hogy megfelelő védelmet nyújtsanak. A tesztben szereplő mindhárom rendszer 80 milliszekundum körüli értéket produkált. Kulcsfontosságú, hogy vásárlás után a kereskedő vagy a vevő mindenképpen regisztrálja, ezzel együtt aktiválja a mellényt. Oda kell figyelni a beépített akkumulátor töltöttségi szintjére, a töltést pedig nem útközben kell megoldani.
A három ruhadarab súlya nem mutat nagy szórást. A legkönnyebb a maga 1,7 kilójával Held eVest, nyilván érződik rajta, hogy soványabb egy gázgenerátorral. A legnehezebb az Alpinestars, az 2,2 kilót nyom. Ha a légzsák kiold, mind a Dainese, mind az Alpinestars cuccal a kereskedőhöz kell járulnunk, hogy újra működőképessé tehessük, míg a Helddel ezt magunknak is megoldhatjuk. A Dainese az egyetlen a három közül, amelyet bármilyen, már meglévő ruhával használhatunk, a másik kettőhöz az adott gyártó kompatibilis kabátját is meg kell vennünk.
Az ütközés adatainak kiértékelése során vizsgálták egyrészt a korábban említett beavatkozási időt, tehát azt, hogy a becsapódás első pillanatától számítva milyen gyorsan nyílik ki teljesen a légzsák. Megmérték a mellények tömegét, leeresztett légzsák mellett azok felületét is. Szubjektív szempont volt a kényelem. Emellett a kezelést, az esetleges korlátokat – mint a más ruhadarabokkal való kompatibilitás –, a javíthatóságot, csatlakoztathatóságot (pl. okostelefonos app megléte) egyaránt véleményezték.
Végeredményben mindhárom mellény jó értékelést kapott, és a legfontosabb szempontból, tehát a tényleges védelmi potenciált tekintve egyformán vizsgáztak. Az Alpinestars volt a legkönnyebben kezelhető, ám javíthatóság és csatlakoztathatóság terén lefelé lógott ki. Utóbbi területen a Held bizonyult a legjobbnak. A teszt alapján magamnak a Dainese mellényét venném meg, mert amellett, hogy valamennyi részosztályzata jó lett, ez a legolcsóbb, ráadásul nem kell hozzá feltétlenül megvenni a kompatibilis dzsekit, vagy egyéb ruhadarabokat. Lényeges, hogy ezek a mellények a felsőtestet, azaz a mellkast és a hátat védik. Elengedhetetlen tehát más védőfelszerelések, protektorok használata.