Tisztelt Nepperűző!
Szeretném a GSX-R-t valami kényelmesebbre cserélni. A kiszemelt modell egy Cagiva Navigator, melyben egy japán eredetű V2-es erőforrás dolgozik. Használttesztet nem igazán találtam róla, meg általánosságban is inkább csak a megjelenés évéből 1-2 cikket. A motort rövidebb, 150-200 kilométeres kirándulásokra (2 személlyel) használnám. Volt már 1000-es V2-es motorom korábban (TL1000R), így az esetleges hátrányaival (vibráció, stb.) tisztában vagyok. A kérdés inkább a megbízhatósággal lenne kapcsolatos, van-e félnivalóm, vagy nyugodtan meg lehet venni egy ilyen idős olasz motort, ha az megfelelő állapotban van? Vannak-e ismertebb hibái, melyekre külön ügyelni kellene egy-egy példány megtekintésekor? Válaszodat előre is köszönöm!
Ferike
Kedves Ferike!
A Navigatorról kevés a tapasztalat, itthon mindig is kevés volt belőle, és azok is külföldről jöttek, ellenőrizhetetlen előélettel, szerelőkhöz alkalmanként esik be egy-egy, nincs mennyiség, amiből általánosan le lehetne vonni következtetéseket.
A minőséggel kapcsolatban vannak fenntartásaim, ennek egyik alapja a német Motorrad magazin 50 ezer kilométeres tartóstesztje 2002-ből. Ott azzal indult a történet, hogy a motor rosszul futott, cseréltek rajta gumit, kormánycsapágyat, aztán 22 ezer kilométer után nagy nehezen kiderült, hogy a hátsó kerékagy volt a hibás, és a két kerék nem egy nyomon futott. Ezen kívül a motor egyenetlenül járt, durrogott, darabos volt az alpajárat, és elég sokáig sötétben tapogatóztak az okokat illetően, aztán kiderült, hogy az alapjárati keverék beállításához le kell kötni a szekunder légrendszert, csak ezt senki nem tudta.
Az üléshelyzettel és a szélvédelemmel sem voltak elégedettek, illetve az osztott tankért sem voltak oda, valamint olyan dolgokat kritizáltak rajta, mint hogy nem voltak fülek a csomagrögzítéshez, a felcsapódó oldalsztendert, a zörgő idomokat és a vizet beszívó ülést. Cserébe viszont élvezték a kanyarképességeit, a Varaderonál például élvezetesebbnek ítélték. Emellett probléma volt a hátsó fék elmelegedése, függetlenül attól, hogy gyári, Lucas vagy EBC nyerget használtak. Ja, és az összes tárcsa kuka lett a teszt végére. Emellett az összes kerékcsapágy elfosta magát 38 ezer kilométer alatt, cserélni kellett a korrodálódott lengőkarcsapágyakat és a láncot is zabálta. Emellett a Navigator TL1000 örökségként a hibás kuplungot is felvonultatta, ami a munkahenger cseréjéhez vezetett. A blokk a szétszedésnél alapvetően rendben volt, de a kipufogószelepeket cserésnek ítélték, illetve a váltó egyik fogaskerekét is cserélni kellett, mert mindkét oldalán csúnya sérülések mutatkoztak.
A TL1000 blokkja amúgy sem tartozik a jól sikerült Suzuki motorok közé. A másik oldalról viszont láttam 110 ezernél szétborított TL-t, annak az értékei rendben voltak, de ahhoz az is kellett, hogy az utolsó 70-80 ezer kilométeren az ország egyik legjobb szerelője és Suzuki specialistája tartotta karban.
Ha úgy gondolod, hogy van elég tapasztalatod ritka motorokkal, nem okoz problémát a szervizdokumentáció hiánya és a közel sem tökéletes alkatrészellátás, valamint úgy gondolod, hogy a vezetési élmény kárpótol a macerákért, akkor hajrá, de minden egyéb esetben valami átlagosabb típust ajánlanék. Például a DL1000 V-Strom, ugyanez a blokk, az is kellően élvezetes, és minden van hozzá, alkatrésztől kezdve a típust alaposan ismerő szerelőig.
Üdv: Nepperűző